Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)
1967-07-22 / 200. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. július 22. • Szombat • XX. évfolyam, 200. siám • Ara 70 fillér MAI SZÁMUNKBAN LENIN, OKTÓBER A szocialista forradalomhoz vezető eseményekről (5. oldal) OT ÉS SEBESSÉG A közúti közlekedés kérdéseiről (8-9. oldal) A HOSSZÚ ÉLET TITKA (8-9. oldal) Üdvözlő távirat a lengyel államünnep alkalmából WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, EDWARD OCH AB. a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, |ÓZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, VARSÓ Kedves Elvtársak! A lengyel néphatalom kikiáltása 23. évfordulójának napján Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, Csehszlovákia kormánya és népei nevében szívélyes üdvözleteinket küldjük Önöknek és a lengyel népnek. Ez alkalommal is örömmel állapítjuk meg, hogy a társadalmi élet minden szakaszán mindjobban elmélyülnek országaink kapcsolatai, amit a közelmúltban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk ismét kifejezésre juttatott. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, s a Lengyel Népköztársaságnak a szocialista nemzetköziség elvén alapuló együttműködése nemcsak országaink népeinek érdeke, hanem a szocialista országok társadalmának érdeke is. Kedves elvtársak, sok sikert kívánunk Önöknek, a lengyel népnek a szocialista haza felvirágoztatásában, valamint a világbéke megőrzésére s a gyors előrehaladásra irányuló köxös törekvéseikben Is. ANTONÍN NOVOTNÍ, • CSKP Központi Bizottságának első titkára, * CSSZSZK elnöke, |OZEF LENÁRT. a CSSZSZK miniszterelnöke VÁCLAV DÁVID külügyminiszter ADAM RAPACKINAK, a Lengyel Népköztársaság külügymininsxterének, a Szakszervezetek Központi Tanácsa pedig a lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának küldött szívélyes üdvözletet a lengyel államünnep alkalmából. Kifizetődik (CTK) — Tavaly több mint B milliárd korona 6eruházással mintegy 25 ezer ipari, építőipari és közlekedési akciót hajlottak végre annak érdekében, hogy gépesítéssel, automatizálással stb. növeljék a termelést, s emeljék a közlekedés műszaki színvonalát. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint az említett akciók csupán 1966-ban kétmilliárd koronás relatív önköltségcsökkentést eredményeztek, és lehetővé tették, hogy különféle munkafolyamatokban 43 000 dolgozóval kevesebbre volt szükség. Ezzel szemben alacsony színvonalú a faipar gépesítése és automatizálása. A munkások csaknem 50 százaléka még mindig kétkezi munkát végez. A Búcsl EFSZ ben jól fizetett a „Bezosztája". A 48 hektáros táblán hektáronként 42 mázsa búzát csépeltek ki kom bájnosalnk. Képünkfln: Brusní Gyula kombájnos és Szabó Lajos, a gépesített brigád vezetője. (Sz. K.l A Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülésén két törvényjavaslatot fogadtak el Anton Ťažký képviselő lett az SZNT nemzeti bizottságokat irányító bizottságának elnöke • Néhány közérdekű interpelláció és válasz (Tudósítónktól) — A Szlovák Nemzeti Tanács tegnapi plenáris ülését Ián Marko miniszter, az SZNT alelnöke nyitotta meg. A napirend jóváhagyása után átadta a szót Matej B e r nik képviselőnek, aki előadói minőségben indokolta meg az SZNT új, a nemzeti bizottságokat irányító bizottságának létjogosultságát és leiadatait. A BŐVÜLT[OGKÖR EGYIK EREDMÉNYE Az új bizottság megalakulása egyik láncszeme annak a folyamatnak, amelynek célja bővíteni a szlovák nemzeti szervek jogkörét. A Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén fontos törvényt hagyott jóvá a nemzeti bizottságokkal kapcsolatban. 70. paragrafusában rögzíti azt a követelményt is, hogy szükséges az SZNT nemzeti bizottságokat irányító bizottságának megszervezése. Bár továbbra is érvényes, hogy a nemzeti bizottságokat a kormány irányítja és ellenőrzi, az említett törvény ezen a téren nagyobb szerepet biztosít a Szlovák Nemzeti Tanácsnak is. Az új bizottság, mint kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szerv segítséget nyújt a Szlovák Nemzeti Tanács plénumának és elnökségének a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos feladatok valóraváltásában. Különben ez a bizottság átveszi a helyi gazdaságot fejlesztő bizottság hatáskörét és irányítani fogja a Szlovákiai Levéltárak Igazgatóságát is. Fontos körülmény, hogy szorosan együttműködik majd a Nemzetgyűlés bizottságaival, főleg a nemzeti bizottságokat irányító bizottsággal a törvényerejű rendelkezések előkészítésében, az ellenőrzésben, a felülvizsgálati tevékenységben és a szocialista törvényesség betartásának felmérésébén. ELŐTÉRBEN A LAKÁSPOLITIKA ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK Az előadói beszédet követően kezdetét vette a vita. Első felszólalója, Ernest Križan képviselő, arra hívta fel a figyelmet, hogy az SZNT új bizottságának aktív segítséget kell (Folytatás a 2. oldalon) Kenyérré érett a kalász. Országszerte rendre, vagy a kombájnok vágószerkezetére dőlnek a telt kalászok. Telnek a magtárak, kenyérillatú a nyár. De még milyen kellemes ke/iyérillatú. A nem túlságosan kedvező időjárás ellenére az ország nagyobb részében az utóbbi évek leggazdagabb termését várják gabonából, A földeken, a szabad ég alatt természetesen még a leggazdagabb termést sem tekinthetjük kész kenyérnek. A kövér gabonaszemek is csak akkor válnak kenyérré, ha a magtárba, a feldolgozó üzemekbe, illetve a fogyasztóhoz kerülnek. Egész népünk ügye — nem győztük hangoztatni néhány évvel ezelőtt —, hogy a nép kenyere mielőbb, és veszteség nélkül a magtárakba kerüljön. E cél érdekében a minisztériumtól le a helyi nemzeti bizottságokig ezer és ezer bizottság alakult. Mindmegannyi bizottság mozgósította a falu apraját-nagyját, a szabadságon levő munkásokat, diákokat stb., egyszóval minden épkézláb embert, hogy minden erejüket latbavetve vegyenek részt a kenyércsatában. A csatában. Százakat, ezreket, milliókat mozgósítottak a bizottságok, mert egész népünk ügye volt (ma is az), hogy kárba ne vesszen, ami már megtermett. A gabona be takarítás sal kapcsolatosan - beleértve a beadási is - a jelentések, a jegyzökönyvek, a tájékoztatások és a rendeletek egész garmadája gyűlt halomba egyes mezőgazdasági üzemek és az őket irányító szervek irodáiban, mégis, elég sok helyen az őszbe is belenyúlott a gabonabetakarítás, és gyakran országos méretben is foghíjas volt a gabonabeadás. De maradjunk az aratásnál. Hogyan is állunk vele ma, 1967-ben? Igaz, az ötvenes évekhez viszonyítva hálásabb lenne a harmincas évekre hivatkozni, mert akkor összehasonlíthatatlanul több időt és fizikai erőt követelt a mindennapi kenyér betakarítása, mint 10-15 évvel ARATl XK... ezelőtt. Most mégis a mát idézzük. Egyik lévai olvasónk néhány sorát. „Az aratás, cséplés idején mindössze 17 munkaegységet tudtam szerezni. Még azt a 17 munkaegységet sem a gabonabetakarításnál, bár a növénytermesztő brigád dolgozója vagyok. Csak hát.. Az ember hajlamos arra, hogy ilyenkor várja a robbanást, hogy a vezetőség, vagy a brigádvezető „jóvoltából" azonban... De nem ilyesmi következett. „Néhány évvel ezelőtt mint gyalog munkás a gabonabetakarításnál 130-150 munkaegységet is tudtam szerezni. Most pedig törtük, törögettük-fűzögettük a dohányt, egyszeresek jelenti a hangszóró, hogy szövetkezetünk a szerződéses 22 vagon gabona helyett már 33 vagonnal adott el." Csak úgy mellékesen, a lévai szövetkezetben tegnap úgyszólván befejezték az aratást. A szerződéses eladást 150 százalékra teljesítették. Még hétfőn. Most azt mondják, hogy szerződéses eladás. Néhány éve kötelező beadásnak titulálták azt, ami a munkájuk, a fáradozásuk lényege: a megtermelt és számukra nem szükséges termékeket el kell adni. Ugye, milyen érdekes. Ma azt mondják a mezőgazdasági üzemek, hogy a termékeket el kell adni, s ha a termék áru, azt idejében be is kell takarítani. Ők, a mezőgazdasági dolgozók abból biztosítják mindennapi kenyerüket, hogy mindennapi kenyeret biztosítanak az országnak. Az ő termeivényeik az ő számukra korszerű családTházat, televíziót, hűtőszekrényt és sok más egyebet jelentenek. Aratunk. A lévaiakéhoz hasonlóan sok-sok falu úgyszólván észre sem veszi, hogy néhány nap alatt fedél alá kerül a kenyérnekvaló. Sajnos, nem mindenütt van ez így, akad olyan szövetkezet, állami gazdaság, amely nem a lévaiak, vagy a hozzájuk hasonló többséget követi, hanem hanyagságával megkárosítja a társadalmat. De az idei gabonabetakarítás és a sikeres gabonaeladás bizonyítja a legjobban, hogy a mezőgazdaságban az utóbbi években nagyot léptünk előre. Elsősorban nem azért, hogy módosultak a rendeletek, hanem azért, mert megváltoztak, többet, szélesebb körben látó emberekké fejlődtek a mezőgazdasági dolgozók — felismerték, hogy végeredményben az állam érdekei mindenben fedik az ő érdekeiket is. HARASZTI GYULA m