Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-21 / 199. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések ••••••••••• ••••••••••• ÚJ í I l

M £ K ••••••••••• TEGNAP, MA, HOLNAP Vittorlo de Sica rendezte, Sophia Loren és Marcello Mastroianni játssza. Ez a három név elég ahhoz, hogy a mozilátogató jó szórakozás, jó művészet reményében üljön be a nézőtérre. Aki így tesz, szerencséje van, mert nem kell csalódnia sem a szórakozást, sem a művészetet illetően. Három történetet lát eleven, közvetlen. humorral, szellemesen és ízlésesen tálalva. Az első történet — címe: A nápolyi Ádelina — a második világháború után, tipikus olasz külvárosi környezetben, a nincstelenek nyomorúságos világában játszódik le. Adelina, a többgyermekes családanya cigarettát árul a feketepiacon, de lebukik és börtön fenyegeti. Csakhogy nem tartóztathatják le, mert állapotos. S ez adja az ötletet arra, hogyan kerülheti el a börtönt. Ojra és újra teherbe esik, egészen addig, amíg férje teljesen ki nem merül a nagy igénybevételben. Az ötlet bővérű komédiázásra, a nyers, közvetlen, mintegy népies humor bátor kibontakoztatására ad lehetőséget, és de Sica él is a maga teremtette alkalommal. Alakjai a hivatalok kijátszásában, az állammal szemben tanúsított ellenállásban valóságos népi hősökké emelkednek, s a nép leleményességét, életrevalóságát példázzák. A második, A milánói Anna című történet meglepően más területre csap át; hőse egy dúsgazdag és halálosan unatkozó, lelki sivárságban szenvedő útiasszony. Változatosságot ezúttal egy fiatal író társaságától DÁKOK Időszámításunk első századába kalandozhatunk vissza Sergiu Nicolaescu Dákok című látványos és minden bizonnyal igen költséges filmjében. Költségességét nemcsak a statiszták hatalmas tömege a pompás díszletek és kosztümök jelentik, hanem a neves külföldi színészek szerepeltetése is. Többek közt láthatjuk Pierre Brice-t, Winnetou népszerű alakítóját, Severus római hadvezér szerepében. A film Domitianus római császárnak IKovács György/ a dák birodalom leigázására indítót' háborúját meséli el, a BOSSZÚ A HEGYEKBEN Kirgizia zordon hegyeiben még több mint egy évtizeddel az Októberi Forradalom győzelme után is véres harcok dúltak a vörös dzsigitek és az uralmuk visszaszerzéséről lemondani semmiképpen sem akaró fehér baszmacsok között. E harcokról Georgij Tuskan írt regényt, s e regény alapján készítette Adolf Bergunker a Bosszú a hegyekben című filmjét. Kissé döcögő ütemben, a kelleténél is magyarázóbb stilusMEGHALNI MADRIDÉRT Megrendítő dokumentumfilm a spanyol polgárháború hőseiről és borzalmairól. A film írója és rendezője, Frédéric Rossif minden olyan fllmtári anyagot felhasznált, amely szándékában, — hogy a spanyol nép és a nemzetközi proletariátus e hősi harcáról a lehető legvalószerűbb képet megalkossa — elősegítette. Arra törekszik, hogy feltárja e forradalmi harc kifejlődésének és bukásának valóságos okait, a fasizmus és (olasz) remél, de — mint ahogy nyomban sejtjük is — csalódás éri. Kiábrándulásának oka — bár túlságosan merésznek tűnik, ám de Sica rendezésében valószerűen hat — meghökkentő: a fiatal Író a méregdrága, vadonatúj kocsival inkább karambolozik, minthogy elüssön egy embert. A római Mara címet viseli a harmadik történet. Mara előkelő urak kitartottja, de nem rafinált és hidegen számító, mint az első percekben gondolnánk, hanem nyílt és jószívű, aki még mások lelki üdvösségéért is tud áldozatot hozni. Ez a történet közel áll az elsőhöz, de nem cselekményével, hanem az egyszerű emberek közvetlen, természetes ábrázolásával, olyannal, amelyet de Sica művészetében már megcsodáltunk és meg Is szoktuk. Mert tény, hogy ez a film de Sica életművében nem tartozik a kiemelkedő alkotások közé. Nemcsak azért, mert a rendező igényei a kellemes, üdítő szórakoztatáson túlra nem terjednek, hanem, mert újat, többletet az eddigiekhez viszonyítva nem hozott. Láthatóan a kivételes tehetségű és nemcsak sokoldalúságával, pazar játékával, hanem szépségével is lenyűgöző Sophia Lorenre, valamint a művészetében hozzá illő, játékával ugyancsak remekelő Marcello Mastroiannira épít. Utánozhatatlan játékuk talán képes feledtetni, hogy a többletet a világhírű rendezőtől most hiába vártuk. De ha nekünk elég is ennyi, nem akarjuk elhinni, hogy de Sica sem akarna többet. (román-francia) kor és a történelmi alakok hűséges ábrázolására törekedve. A viharos történetben lírai szálakat sző Medának /MarieJosé Nat), az erőskezű dák király szépséges lányának és Severusnak titkos szerelme. De a cselekményben változatosság és a költséges kivitelezés sem tudja feledtetni, hogy művészi igényekben szerény s helyenként filmtechnikájában is kifogásolható alkotást látunk. Erényei nem nagyobbak, mint az ősi-hősi nemzeti múltat ébresztő nagyvonalú történelmi filmeké általában. (szovjet) ban előadva kerekedik ki a történet, melynek hőse Dzsura, egy világtól elszigetelt és elmaradt hegyi település bátor, fiatal vadásza. Az idegent minden szökőévben egyszer látó, ősi társadalmi rendben élő hegylakók egzotikus világa, Dzsurának Zejnebért, elrabolt szerelmeséért vívott harca és közben vörös dzsigitté válása, valamint a ravasz baszmacsok meg-megismétlődő rablótámadása izgalmas perceket kínál a nézőnek. (francia) a nemzetközi reakció gálád cselszövéseit. Állásfoglalásában egyértelmű: a hősi spanyol nép igazát védi, s nemcsak a fasiszta alávalóságot leplezi le, hanem a demokratikus erők széthúzását, az egység hiányát a döntő pillanatokban. A Meghalni Madridért jól megszerkesztett, áttekinthető, a lényeget kifejező, hatásos képsorokból összeállított film. Hasznos és tanulságos látnivaló mindenki számára, (szó) Az a bizonyos második műszak HETI 47 ÓRÁT IGÉNYEL A HÁZTARTÁS A NÖK TÚLZOTT MEGTERHELÉSE A nők második műszakja, a házimunka igényessége behatóan foglalkoztatja a világ közgazdászait, szociológusait, pedagógusait és orvosait egyaránt. A figyelem főleg a nők munkaidejére összpontosul. Űj és új elképzelések születnek a nők helyzetének megjavítására. Ezt a célt szolgálta az a felmérés Is, amelyet az NDK-ban valósítottak meg. A vizsgálatba 1200 családot vontak be. Főzés, takarítás ... Az eredmények rámulattak a házimunka igényességére. Kiderült, hogy átlag 47,5 óra munkát igényel a háztartás. Ennek az időnek 32,6 százalékát a főzés, 25,5 százalékát a takarítás, 16,7 százalékát a mosás, 12,6 százalékát a bevásárlás, 12,6 százalékát az egyéb házimunka teszi ki. Tehát a háztartás heti munkaigényessége körülbelül egyezik a heti munkaidővel az anyagi termelésben. Ez az eredmény az NDK-ban 16 milliárd munkaóra „veszteséget" jelent évente, ami több mint az anyagi termelés összes munka időfelhasználása. A felsorolt adatok az átlagot fejezik ki. Az egyes családok között a háztartásvezetés munkaigényessége tekintetében azonban jelentős különbségek vannak. A háztartásvezetésre szükséges idő főleg a család nagyságától, a háziasszony foglalkozásától, munkaviszonyától tügg. A felmérés azt mutatja, hogy a családtagok számával majdnem egyenes arányban nő a házimunkára fordított Idő. Téves volna feltételezni, hogy a munkaviszonyban levő háziasszonyoknak kevesebb otthon a dolguk; ellenkezőleg: munkaintenzitásukat kénytelenek a maximumra fokozni. Vagy ami nem ritka eset: a család ellátásában keletkeznek bajok. A munkába járó asszonyokra háruló otthoni munkát bizonyos mértékben csökkenti a családtagok bekapcsolódása a háztartási munkába, az üzemi étkezés, a szolgáltatások stb. igénybevétele. Ennek ellenére a házimunka 79,3 százaléka a feleségre hárul, 11,7 százaléka a férjre és 9 százaléka a család többi tagjaira. A munkaviszonyban levő nők a munkahelyen és a háztartásban együttvéve átlagban 75 órát dolgoznak hetente. Az asszonyoknak hetente 13,4 órával (36 százalékkal) kevesebb szabad idejük van, mint a férfiaknak. Érdekes megfigyelés, hogy a házimunkával való megterheltség mértékével szoros összefüggésben van a nők munkavállalási hajlandósága. Például a kéttagú családokban a nő az összmunkaidejének 73,3 százalékát — hetente 41,4 órát — a munkahelyén tölti, míg a hattagú családokban 59,3 százalékát, heti 37,1 órát. A számítások szerint a háztartási Mekkora a családok pénzjövedelme Figyelemre méltó felmérés • 705 korona az egy főre jutó jövedelem • Területi különbségek Sophia Loren a Tegnap, ma, holnap című olasz filmben. Az Állami Statisztikai Hivatal a múlt év elején egy félmérésbe fogott, melynek célja a többi között az volt, hogy áttekintést adjon a családok anyagi és szociális helyzetéről. A felmérés első eredményeiből a következőket ragadjuk ki. A 39 275 családban végzett felmérés alapján kiderült, hogy hazánkban az egy családtagra eső évi jövedelem átlag 8467 korona, a havi jövedelem tehát átlag 705 korona. Leggyakoribb az 500—800 korona egy főre jutó jövedelem. A családok mintegy 7 százalékában 300— 400 korona, 4 százalékában 1100—1200 korona, 2 százalékában 1300—1400 korona jut egy főre havonta. A 705 korona átlagos havi jövedelemből 496 korona származik a foglalkozásból, 139 korona a társadalmi juttatásokból, 58 korona a mezőgazdaságból és 12 korona egyébből. A családok anyagi helyzetét vizsgálták az egyes szociális csoportok szerint is. Legközelebb állnak az átlaghoz a munkáscsaládok 707 korona egy főre jutó havi átlag jövedelemmel. Az alkalmazotti családokban az egy főre eső havi átlag jövedelem 834 korona, a paraszti családokban 677 korona és a nyugdíjasok családjaiban 583 korona. Ez utóbbiaknál 390 korona a társadalmi juttatás, míg 130 korona foglalkozásból vagy más forrásból eredő jövedelem. Az egy főre jutó jövedelem nagyságát jelentős mértékben befolyásolja a családtagok és a keresők száma. Például a munkáscsaládokban az egy főre jutó átlagjövedelem többek között azért alacsonyabb, mint az alkalmazotti családokban, mert a munkáscsaládok egyrészt nagyobbak, másrészt kevesebb a kereső ezekben a családokban, mint a hivatalnoki családokban, E körülmények hatására nagyon jelentős különbségek vannak az egy főre jutó átlagos jövedelemben a cseh országrészek és Szlovákia között. A cseh országrészekben az átlagos havi jövedelem 773 korona, Szlovákiában 580 korona. A munkás-, a paraszt és a nyugdíjascsaládokban az egy főre jutó jövedelem a cseh országrészek jövedelmi szintjének csak három negyedét, az alkalmazotti családokban 82 százalékát teszi ki. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a cseh országrészekben a család átlagos nagysága 3,03 fő, Szlovákiában viszont 3,71 fő; másrészt a keresők száma a szlovákiai családokban valamivel alacsonyabb. Ezeket a körülményeket jelentős mértékben befolyásolja az eltartottak száma. A cseh országrészekben egy családra 0,87 Szlovákiában pedig 1,35 eltartott jut. Ennek következtében Szlovákiában jóval több a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező családok száma, mint a cseh országrészekben. Például a családoknak 13 százalékában az egy főre jutó jövedelem 300—400 korona. Ezzel szemben a nagy jövedelmű családok száma — bizonyára a gazdaság és a foglalkoztatottság szerkezete következtében — lényegesen kisebb. Változik a telek ára munkában töltött idő 10 százalékos csökkenés háztartásonként és hetenként a foglalkozásszerűen eltöltött munkaidő 1,2 órás emelkedését eredményezi. Ez összesen 400 millió munkaórát jelentene az anyagi termelésnek, ami 180 ezer ember teljes munkaidejének felel meg. Annak ellenére, hogy ezek a számítások elméleti jellegűek csupán, mégis jól érzékeltetik azokat a nagy tartalékokat, amelyek a háztartási munka csökkentésében rejlenek. Itt két szempontot kell számításba venni: a népgazdaság közvetett veszteségét és a nők rendkívüli munkatempóját, szabad idejét, a családi élet, a gyermeknevelés javát. E néhány adat több megoldatlan problémát vet fel hazai szempontokból is. Mindenekelőtt meg kell találni és felhasználni minden eszközt, ami a nők szabad idejének növelését étí „felszabadítását" eredményezné. Számítások szerint a házimunkát csökkentő és megkönnyítő háztartási cikkekkel, fogyasztásra előkészített élelmiszerekkel, szintetikus textíi liákkal, korszerű vegyi tisztítószerekkel stb. a jelenlegi házimunka csaknem 40 százalékától mentesíteni lehet a háztartásokat. Hogy mindez elérhetők legyen, az áraknak is összhangban kell lenniük ezzel á szándékkal. Mit tegyünk? A túlzott megterhelés a nők munkaképességében tükröződik idősebb korukban. Nem volna hiábavaló, ha a közgazdászok ezt a körülményt is felmérnék (a beteg nők száma, a bruttó termelési veszteségek stb.). Meg kellene vizsgálni az anyák anyagi megsegítésének lehetőségeit is. Még egy igen fontos körülmény. Az itt felsorolt adatok az asszonyok háztartási munkájával kapcsolatban nem tartalmazzák azt az időt, amit a gyermeknevelés igényel, illetve igényelne. Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a dolgozó anyák is kellő mértékben foglalkozhassanak gyermekeikkel. Hogy miért, azt nem szükséges mélyremenően fejtegetni. Elég magyarázatot nyújt a statisztika (a fiatalkorú bűnözők száma, a gyermekneurózisok állandó emelkedése, az iskolai tananyag növekvő igé« nyessége, és nem utolsó sorban a gyermekek elidegenedése szüleiktől. E néhány sor csak kísérlet mindazoknak a bonyolult öszszefüggéseknek a vázolására, amelyek a nők foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülnek. A problémák sokkal mélyebb elemzést követelnek, hogy megfontolt intézkedéseket tehessünk a helyzet javítására. Szathmáry Mária mérnök Lapunk június 17. számában részletesen foglalkoztunk a magánépítkezők egyik legnagyobb problémájával, a telekszerzés nehézségével. Kifejtettük, hogy a telektulajdonosok gyakran nem hajlandók eladni a telket, elsősorban alacsony ára miatt. Irtuk, hogy nincs értelme a 0,80—2 korona árnak négyzetméteréért, mert ezt úgysem tartják be. Javasoltuk, hogy a hivatalos árak közelítsék meg a „szokásos" árakat. Ez minden bizonnyal nagyobb telekkínálatot eredményez, és megkönynyíti a nemzeti bizottságok munkáját. KIEMELT KÖZSÉGEK A Pénzügyminisztérium legújabb rendelkezése alapján a kerületi nemzeti bizottságok összeállíthatják és jóváhagyhatják azoknak a községeknek a névsorát, amelyekben kívánatos lesz a telkek árának emelése. Ezeknek a községeknek kiválasztásánál tekintettel vannak arra a követelményre, hogy az egyéni lakásépítkezést a távlati fejlesztési elképzelésekkel és a munkaerők stabilizálásával összhangban kell megvalósítani. A kerületi nemzeti bizottság által kiemelt falvakban és városokban a felemelt ár vonatkozik minden olyan telekre, amelyet családi ház építésére szemeltek ki a térképrajz szerint. Nagyobb árat azonban ugyanannak a tulajdonosnak a község területén csak egy, 800 négyzetméternél nem nagyobb telekért lehet fizetni. Az ezen felüli részért, vagy a többi telekért a régi árat kapja a 73/ 64. számú rendelet szerint. MENNYIVEL EMELIK A TELEK ÁRÁT? A 73/64. számú rendelet szerint a 800 négyzetméterig terjedő családi házépítésre szol* gáló telekért négyzetméterenként a következő árat fizetik: 60 000 lakosnál nagyobb településeken 2 koronát, 20—60 000 lakosú településeken 1,60 koronát, 2—20 000 lakosú településeken 1,20 koronát, 2000 lakosnál kisebb településeken 0,80 koronát. Az új rendelet szerint a kerületi nemzeti bizottságok ezeket az árakat ötszörösére emelhetik. Természetesen az emelt ár színvonalára emelik azt az árat is, amit az építkező fizet a telekhasználat jogáért.