Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-21 / 199. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések ••••••••••• ••••••••••• ÚJ í I l M £ K ••••••••••• TEGNAP, MA, HOLNAP Vittorlo de Sica rendezte, Sophia Loren és Marcello Ma­stroianni játssza. Ez a három név elég ahhoz, hogy a mozilá­togató jó szórakozás, jó mű­vészet reményében üljön be a nézőtérre. Aki így tesz, szeren­cséje van, mert nem kell csa­lódnia sem a szórakozást, sem a művészetet illetően. Három történetet lát eleven, közvet­len. humorral, szellemesen és ízlésesen tálalva. Az első történet — címe: A nápolyi Ádelina — a második világháború után, tipikus olasz külvárosi környezetben, a nincs­telenek nyomorúságos világá­ban játszódik le. Adelina, a többgyermekes családanya ci­garettát árul a feketepiacon, de lebukik és börtön fenyegeti. Csakhogy nem tartóztathatják le, mert állapotos. S ez adja az ötletet arra, hogyan kerül­heti el a börtönt. Ojra és újra teherbe esik, egészen addig, amíg férje teljesen ki nem me­rül a nagy igénybevételben. Az ötlet bővérű komédiázás­ra, a nyers, közvetlen, mintegy népies humor bátor kibontakoz­tatására ad lehetőséget, és de Sica él is a maga teremtette alkalommal. Alakjai a hivata­lok kijátszásában, az állammal szemben tanúsított ellenállás­ban valóságos népi hősökké emelkednek, s a nép lelemé­nyességét, életrevalóságát pél­dázzák. A második, A milánói Anna című történet meglepően más területre csap át; hőse egy dús­gazdag és halálosan unatkozó, lelki sivárságban szenvedő úti­asszony. Változatosságot ezút­tal egy fiatal író társaságától DÁKOK Időszámításunk első századá­ba kalandozhatunk vissza Ser­giu Nicolaescu Dákok című lát­ványos és minden bizonnyal igen költséges filmjében. Költ­ségességét nemcsak a statisz­ták hatalmas tömege a pompás díszletek és kosztümök jelen­tik, hanem a neves külföldi szí­nészek szerepeltetése is. Töb­bek közt láthatjuk Pierre Bri­ce-t, Winnetou népszerű alakí­tóját, Severus római hadvezér szerepében. A film Domitianus római csá­szárnak IKovács György/ a dák birodalom leigázására in­dítót' háborúját meséli el, a BOSSZÚ A HEGYEKBEN Kirgizia zordon hegyeiben még több mint egy évtizeddel az Októberi Forradalom győ­zelme után is véres harcok dúl­tak a vörös dzsigitek és az uralmuk visszaszerzéséről le­mondani semmiképpen sem akaró fehér baszmacsok között. E harcokról Georgij Tuskan írt regényt, s e regény alapján készítette Adolf Bergunker a Bosszú a hegyekben című film­jét. Kissé döcögő ütemben, a kel­leténél is magyarázóbb stilus­MEGHALNI MADRIDÉRT Megrendítő dokumentumfilm a spanyol polgárháború hősei­ről és borzalmairól. A film író­ja és rendezője, Frédéric Ros­sif minden olyan fllmtári anya­got felhasznált, amely szándé­kában, — hogy a spanyol nép és a nemzetközi proletariátus e hősi harcáról a lehető leg­valószerűbb képet megalkossa — elősegítette. Arra törekszik, hogy feltárja e forradalmi harc kifejlődésének és bukásának valóságos okait, a fasizmus és (olasz) remél, de — mint ahogy nyom­ban sejtjük is — csalódás éri. Kiábrándulásának oka — bár túlságosan merésznek tűnik, ám de Sica rendezésében való­szerűen hat — meghökkentő: a fiatal Író a méregdrága, vado­natúj kocsival inkább karam­bolozik, minthogy elüssön egy embert. A római Mara címet viseli a harmadik történet. Mara elő­kelő urak kitartottja, de nem rafinált és hidegen számító, mint az első percekben gondol­nánk, hanem nyílt és jószívű, aki még mások lelki üdvössé­géért is tud áldozatot hozni. Ez a történet közel áll az el­sőhöz, de nem cselekményével, hanem az egyszerű emberek közvetlen, természetes ábrázo­lásával, olyannal, amelyet de Sica művészetében már meg­csodáltunk és meg Is szoktuk. Mert tény, hogy ez a film de Sica életművében nem tar­tozik a kiemelkedő alkotások közé. Nemcsak azért, mert a rendező igényei a kellemes, üdítő szórakoztatáson túlra nem terjednek, hanem, mert újat, többletet az eddigiekhez viszo­nyítva nem hozott. Láthatóan a kivételes tehetségű és nemcsak sokoldalúságával, pazar játéká­val, hanem szépségével is le­nyűgöző Sophia Lorenre, vala­mint a művészetében hozzá il­lő, játékával ugyancsak reme­kelő Marcello Mastroiannira épít. Utánozhatatlan játékuk talán képes feledtetni, hogy a többletet a világhírű rendező­től most hiába vártuk. De ha nekünk elég is ennyi, nem akarjuk elhinni, hogy de Sica sem akarna többet. (román-francia) kor és a történelmi alakok hűséges ábrázolására töreked­ve. A viharos történetben lírai szálakat sző Medának /Marie­José Nat), az erőskezű dák ki­rály szépséges lányának és Se­verusnak titkos szerelme. De a cselekményben változatosság és a költséges kivitelezés sem tudja feledtetni, hogy művészi igényekben szerény s helyen­ként filmtechnikájában is ki­fogásolható alkotást látunk. Erényei nem nagyobbak, mint az ősi-hősi nemzeti múltat ébresztő nagyvonalú történelmi filmeké általában. (szovjet) ban előadva kerekedik ki a tör­ténet, melynek hőse Dzsura, egy világtól elszigetelt és el­maradt hegyi település bátor, fiatal vadásza. Az idegent min­den szökőévben egyszer látó, ősi társadalmi rendben élő hegylakók egzotikus világa, Dzsurának Zejnebért, elrabolt szerelmeséért vívott harca és közben vörös dzsigitté válása, valamint a ravasz baszmacsok meg-megismétlődő rablótáma­dása izgalmas perceket kínál a nézőnek. (francia) a nemzetközi reakció gálád cselszövéseit. Állásfoglalásá­ban egyértelmű: a hősi spanyol nép igazát védi, s nemcsak a fasiszta alávalóságot leplezi le, hanem a demokratikus erők széthúzását, az egység hiányát a döntő pillanatokban. A Meghalni Madridért jól megszerkesztett, áttekinthető, a lényeget kifejező, hatásos kép­sorokból összeállított film. Hasznos és tanulságos látni­való mindenki számára, (szó) Az a bizonyos második műszak HETI 47 ÓRÁT IGÉNYEL A HÁZTARTÁS A NÖK TÚLZOTT MEGTERHELÉSE A nők második műszakja, a házimunka igényessége beható­an foglalkoztatja a világ köz­gazdászait, szociológusait, pe­dagógusait és orvosait egy­aránt. A figyelem főleg a nők munkaidejére összpontosul. Űj és új elképzelések születnek a nők helyzetének megjavítására. Ezt a célt szolgálta az a fel­mérés Is, amelyet az NDK-ban valósítottak meg. A vizsgálat­ba 1200 családot vontak be. Főzés, takarítás ... Az eredmények rámulattak a házimunka igényességére. Kide­rült, hogy átlag 47,5 óra mun­kát igényel a háztartás. Ennek az időnek 32,6 százalékát a fő­zés, 25,5 százalékát a takarí­tás, 16,7 százalékát a mosás, 12,6 százalékát a bevásárlás, 12,6 százalékát az egyéb házi­munka teszi ki. Tehát a háztar­tás heti munkaigényessége kö­rülbelül egyezik a heti munka­idővel az anyagi termelésben. Ez az eredmény az NDK-ban 16 milliárd munkaóra „veszte­séget" jelent évente, ami több mint az anyagi termelés összes munka időfelhasználása. A felsorolt adatok az átlagot fejezik ki. Az egyes családok között a háztartásvezetés mun­kaigényessége tekintetében azonban jelentős különbségek vannak. A háztartásvezetésre szükséges idő főleg a család nagyságától, a háziasszony fog­lalkozásától, munkaviszonyától tügg. A felmérés azt mutatja, hogy a családtagok számával majd­nem egyenes arányban nő a há­zimunkára fordított Idő. Téves volna feltételezni, hogy a mun­kaviszonyban levő háziasszo­nyoknak kevesebb otthon a dol­guk; ellenkezőleg: munkainten­zitásukat kénytelenek a maxi­mumra fokozni. Vagy ami nem ritka eset: a család ellátásában keletkeznek bajok. A munkába járó asszonyokra háruló otthoni munkát bizo­nyos mértékben csökkenti a családtagok bekapcsolódása a háztartási munkába, az üzemi étkezés, a szolgáltatások stb. igénybevétele. Ennek ellenére a házimunka 79,3 százaléka a feleségre hárul, 11,7 százaléka a férjre és 9 százaléka a csa­lád többi tagjaira. A munka­viszonyban levő nők a munka­helyen és a háztartásban együttvéve átlagban 75 órát dol­goznak hetente. Az asszonyok­nak hetente 13,4 órával (36 szá­zalékkal) kevesebb szabad ide­jük van, mint a férfiaknak. Érdekes megfigyelés, hogy a házimunkával való meg­terheltség mértékével szoros összefüggésben van a nők munkavállalási hajlandósága. Például a kéttagú családokban a nő az összmunkaidejének 73,3 százalékát — hetente 41,4 órát — a munkahelyén tölti, míg a hattagú családokban 59,3 szá­zalékát, heti 37,1 órát. A szá­mítások szerint a háztartási Mekkora a családok pénzjövedelme Figyelemre méltó felmérés • 705 korona az egy főre jutó jövedelem • Területi különbségek Sophia Loren a Tegnap, ma, holnap című olasz filmben. Az Állami Statisztikai Hivatal a múlt év elején egy félmérés­be fogott, melynek célja a töb­bi között az volt, hogy átte­kintést adjon a családok anya­gi és szociális helyzetéről. A felmérés első eredményeiből a következőket ragadjuk ki. A 39 275 családban végzett felmérés alapján kiderült, hogy hazánkban az egy családtagra eső évi jövedelem átlag 8467 korona, a havi jövedelem tehát átlag 705 korona. Leggyakoribb az 500—800 korona egy főre jutó jövedelem. A családok mintegy 7 százalékában 300— 400 korona, 4 százalékában 1100—1200 korona, 2 százaléká­ban 1300—1400 korona jut egy főre havonta. A 705 korona átlagos havi jövedelemből 496 korona szár­mazik a foglalkozásból, 139 ko­rona a társadalmi juttatások­ból, 58 korona a mezőgazdaság­ból és 12 korona egyébből. A családok anyagi helyzetét vizsgálták az egyes szociális csoportok szerint is. Legköze­lebb állnak az átlaghoz a mun­káscsaládok 707 korona egy fő­re jutó havi átlag jövedelem­mel. Az alkalmazotti családok­ban az egy főre eső havi átlag jövedelem 834 korona, a parasz­ti családokban 677 korona és a nyugdíjasok családjaiban 583 korona. Ez utóbbiaknál 390 ko­rona a társadalmi juttatás, míg 130 korona foglalkozásból vagy más forrásból eredő jövedelem. Az egy főre jutó jövedelem nagyságát jelentős mértékben befolyásolja a családtagok és a keresők száma. Például a mun­káscsaládokban az egy főre ju­tó átlagjövedelem többek kö­zött azért alacsonyabb, mint az alkalmazotti családokban, mert a munkáscsaládok egyrészt na­gyobbak, másrészt kevesebb a kereső ezekben a családokban, mint a hivatalnoki családokban, E körülmények hatására na­gyon jelentős különbségek van­nak az egy főre jutó átlagos jövedelemben a cseh országré­szek és Szlovákia között. A cseh országrészekben az átlagos ha­vi jövedelem 773 korona, Szlo­vákiában 580 korona. A mun­kás-, a paraszt és a nyugdíjas­családokban az egy főre jutó jövedelem a cseh országrészek jövedelmi szintjének csak há­rom negyedét, az alkalmazotti családokban 82 százalékát teszi ki. Ez főleg azzal magyaráz­ható, hogy a cseh országrészek­ben a család átlagos nagysága 3,03 fő, Szlovákiában viszont 3,71 fő; másrészt a keresők száma a szlovákiai családokban valamivel alacsonyabb. Ezeket a körülményeket je­lentős mértékben befolyásolja az eltartottak száma. A cseh or­szágrészekben egy családra 0,87 Szlovákiában pedig 1,35 eltar­tott jut. Ennek következtében Szlovákiában jóval több a leg­alacsonyabb egy főre jutó jö­vedelemmel rendelkező csalá­dok száma, mint a cseh ország­részekben. Például a családok­nak 13 százalékában az egy fő­re jutó jövedelem 300—400 ko­rona. Ezzel szemben a nagy jö­vedelmű családok száma — bi­zonyára a gazdaság és a foglal­koztatottság szerkezete követ­keztében — lényegesen kisebb. Változik a telek ára munkában töltött idő 10 száza­lékos csökkenés háztartáson­ként és hetenként a foglalko­zásszerűen eltöltött munkaidő 1,2 órás emelkedését eredmé­nyezi. Ez összesen 400 millió munkaórát jelentene az anyagi termelésnek, ami 180 ezer em­ber teljes munkaidejének felel meg. Annak ellenére, hogy ezek a számítások elméleti jellegűek csupán, mégis jól érzékeltetik azokat a nagy tartalékokat, amelyek a háztartási munka csökkentésében rejlenek. Itt két szempontot kell számításba venni: a népgazdaság közvetett veszteségét és a nők rendkívüli munkatempóját, szabad idejét, a családi élet, a gyermekneve­lés javát. E néhány adat több megol­datlan problémát vet fel hazai szempontokból is. Mindenek­előtt meg kell találni és felhasz­nálni minden eszközt, ami a nők szabad idejének növelését étí „felszabadítását" eredmé­nyezné. Számítások szerint a házimunkát csökkentő és meg­könnyítő háztartási cikkekkel, fogyasztásra előkészített élel­miszerekkel, szintetikus textíi liákkal, korszerű vegyi tisztí­tószerekkel stb. a jelenlegi há­zimunka csaknem 40 százaléká­tól mentesíteni lehet a háztar­tásokat. Hogy mindez elérhetők legyen, az áraknak is össz­hangban kell lenniük ezzel á szándékkal. Mit tegyünk? A túlzott megterhelés a nők munkaképességében tükröző­dik idősebb korukban. Nem vol­na hiábavaló, ha a közgazdá­szok ezt a körülményt is fel­mérnék (a beteg nők száma, a bruttó termelési veszteségek stb.). Meg kellene vizsgálni az anyák anyagi megsegítésének lehetőségeit is. Még egy igen fontos körül­mény. Az itt felsorolt adatok az asszonyok háztartási mun­kájával kapcsolatban nem tar­talmazzák azt az időt, amit a gyermeknevelés igényel, illetve igényelne. Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a dol­gozó anyák is kellő mértékben foglalkozhassanak gyermekeik­kel. Hogy miért, azt nem szük­séges mélyremenően fejteget­ni. Elég magyarázatot nyújt a statisztika (a fiatalkorú bűnö­zők száma, a gyermekneurózi­sok állandó emelkedése, az is­kolai tananyag növekvő igé« nyessége, és nem utolsó sor­ban a gyermekek elidegenedése szüleiktől. E néhány sor csak kísérlet mindazoknak a bonyolult ösz­szefüggéseknek a vázolására, amelyek a nők foglalkoztatásá­val kapcsolatban felmerülnek. A problémák sokkal mélyebb elemzést követelnek, hogy megfontolt intézkedéseket te­hessünk a helyzet javítására. Szathmáry Mária mérnök Lapunk június 17. számában részletesen foglalkoztunk a ma­gánépítkezők egyik legnagyobb problémájával, a telekszerzés nehézségével. Kifejtettük, hogy a telektulajdonosok gyakran nem hajlandók eladni a telket, elsősorban alacsony ára miatt. Irtuk, hogy nincs értelme a 0,80—2 korona árnak négyzet­méteréért, mert ezt úgysem tartják be. Javasoltuk, hogy a hivatalos árak közelítsék meg a „szokásos" árakat. Ez minden bizonnyal nagyobb telekkíná­latot eredményez, és megköny­nyíti a nemzeti bizottságok munkáját. KIEMELT KÖZSÉGEK A Pénzügyminisztérium leg­újabb rendelkezése alapján a kerületi nemzeti bizottságok összeállíthatják és jóváhagy­hatják azoknak a községeknek a névsorát, amelyekben kívána­tos lesz a telkek árának eme­lése. Ezeknek a községeknek kiválasztásánál tekintettel van­nak arra a követelményre, hogy az egyéni lakásépítkezést a távlati fejlesztési elképzelések­kel és a munkaerők stabilizá­lásával összhangban kell meg­valósítani. A kerületi nemzeti bizottság által kiemelt falvakban és vá­rosokban a felemelt ár vonat­kozik minden olyan telekre, amelyet családi ház építésére szemeltek ki a térképrajz sze­rint. Nagyobb árat azonban ugyanannak a tulajdonosnak a község területén csak egy, 800 négyzetméternél nem nagyobb telekért lehet fizetni. Az ezen felüli részért, vagy a többi te­lekért a régi árat kapja a 73/ 64. számú rendelet szerint. MENNYIVEL EMELIK A TELEK ÁRÁT? A 73/64. számú rendelet sze­rint a 800 négyzetméterig ter­jedő családi házépítésre szol* gáló telekért négyzetméteren­ként a következő árat fizetik: 60 000 lakosnál nagyobb tele­püléseken 2 koronát, 20—60 000 lakosú települése­ken 1,60 koronát, 2—20 000 lakosú települése­ken 1,20 koronát, 2000 lakosnál kisebb telepü­léseken 0,80 koronát. Az új rendelet szerint a ke­rületi nemzeti bizottságok eze­ket az árakat ötszörösére emel­hetik. Természetesen az emelt ár színvonalára emelik azt az árat is, amit az építkező fizet a te­lekhasználat jogáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom