Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-15 / 193. szám, szombat

Értekezlet az Oktatásügyi Minisztériumban (CTK) — Az Oktatásügyi Mi­nisztériumban, a prágai Rohan palotában tegnap dr. Jifí Há­jek professzor, a tudományok doktora, oktatásügyi miniszter és dr. Emanuel Bosák docens, a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség elnöke Jelenlétében ér­tekezletet tartottak, amelyen a •főiskolai testnevelés és sport további fejlesztése érdekében tett intézkedésekkkel foglalkoz­tak. Mint az értekezleten megálla­pították, a főiskolai tömeges testnevelés fejlesztésén kívül az élsportolók számára egyéni ta­nulmányi tervet kell összeálll­Kitüntetés Köztársaságunk elnöke dr. Gustáv Lejhanec professzort a tudományok doktorát, az olo­mouci Palacky egyetem orvostu­dományi kara dermatovenero­lógiai tanszékének vezetőjét Munkaérdemrenddel tüntette ki a kimagasló tudományos, pedagógiai, közéleti és politikai tevékenységéért. A 60. szüle­tésnapján a professzornak dr. JiH Hájek professzor, a tudo­mányok doktora, oktatásügyi miniszter a prágai Rohan palo­tában adla át a magas kitünte­tést. tani, s gondoskodni kell arról is, hogy olyan internátusokban szállásolják el őket, amelyek a legjobbb testnevelési és sportlé­tesítményekkel rendelkeznek. Továbbá a diák élsportolóknak clyan kalóriaértékű élelmezést kell biztosítanunk, amely meg felel edzésük követelményei­nek. Jubiláló üzem Sainuel Takáč mérnök, épi tésügyi miniszter és számos vendég jelenlétében jöttek ösz sze a prágai Kongresszus palo tában az Armabeton több mint 10 000 dolgozójának képviselői, hogy megünnepeljék vállalatuk fennállásának 55. évfordulóját. Az üzem dolgozói építették töb­bek között a Mladá Boleslav-i Škoda gépkocsigyárat, a Kralu pi nad Vltavou-i Műkaucsuk­gyárat stb. és számos külföldi üzem épületét is. •k Prágában tegnap véget ért az orosz nyelv tanítói és az orosz nyelvtudomány tudományos dolgo zól nemzetközi egyesületének meg­alapításával foglalkozó előkészítő bizottság háromnapos tanácskozá­sa. Az értekezleten csehszlovák, szovjet, bolgár, lengyel, NDK-beli, osztrák és nyugatnémet képviselők vettek részt. Az első bevétel Ha valaki a napokban a peredi «Következetesek (galántai járás) portáján járt, ritka látványban volt része. Egy csoport asszony egy csépifigép körül szorgoskodott, ami nem is lenne rendkívüli eset. A feltd'nést a hagymazöld borsó cséplése keltette. A különleges gépet, amint Szabó Flórián agro­nómus mondja, a Diószegi Kon­zervgyártól vásárolták, > becsüle­tes teljesítményre képes. Naponta 140 mássá borsét is kicsépelt vele az asszonyok csoportja. A zöld magot aztán a diószegi és az oroszkai konzervgyárba, valamint a nyitrai hűtőházba továbbftotta a szövetkezet. Akaratlanul Is a számok birodal­miban kötünk ki, s elemezzük, mennyire kifizetődő a gazdaság­nak a zöldborsó termesztése. Az előzetes felmérés alapján kiderSlt, hogy a közös sokat nyer vele. A 30 hektáros területről mintegy fél­millió koronáért értékesítette a borsót, s ezenkívül Jó zöldtakar­mányra ls szert tett a szövetkezet. A korán lekerült növény helyén csalamádét termesztenek, ami jól beleillik a zöldszalagba. A fő- és a másodnövény vetése a szokott befektetésnél ugyan töb­be kerül, megközelítőleg 4500 ko rónába hektáronként, de megéri, mert hisz a bevétel Is sokkal na­gyobb a szokottnál. Egy kicsit kockázatos is a zöldborsó ter­mesztése, mert az igényifik ugyan­csak megnézik az áru mlnfiségét, s ha csak egy kicsit is túlérett a kí­vántnál, nem veszik át. Ennek el­lenére a szövetkezetesek nein mondanak le a termesztéséről, sőt. . . — Jövőre 40 bektár borsút sze­retnénk eladni — mondja Majba József elnök, s hogy miért, mind­járt meg is Indokolja. Az új irányítási rendszerben minden gazdaság igyekszik a na­gyobb haszon elérésére. Elsősor­ban ezért vállalkoznak a kockáza­tos termelésre is. Persze hovato­vább nagyobb tapasztalatra tesz­nek szert, és bíznak a borsó érté­kesítésében. Ha mégsem sikerül, meghagyják száraz borsónak, eset­leg zölden is föletethetlk, mint nagy fehérjetartalmú takarmányt. Ám Így is, úgy i«: a borsó ter­mesztésével javítják a talajt. Az is előnyt jelent a számukra, hogy utána másodnövényt termeszthet nek. Az elnök legjobban azt értékeli, hogy a növénytermesztésből ez je­lenti számukra az elsfi bevételt. A korai burgonyával együtt — amit 10 hektáron termesztenek — fedezi a tagság egész havi flzeté­zét, ami bizony egy 2100 hektáros gazdaságban nagy összegre rúg. (bj.) Befejeződött a magyar országgyűlés ülésszaka mümmmm* Ül • ••••'< ­Budapest (ČTK) — A ma­gyar országgyűlés pénteken befejezte háromnapos üléssza­kát. A képviselők megvitatták Fock Jenő miniszterelnök prog­rambeszédét, amely főként a készülő népgazdasági reform­mal foglalkozott. Külpolitikai kérdésekről Pé­ter János külügyminiszter be­szélt. Hangoztatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság külpoliti­kájának fő célja a világbéke megőrzése, amelyet az amerikai Imperialistáktól támogatott iz­raeli agresszió és a vietnami háború súlyosan veszélyeztet. Az izraeli kormány tetteivel leginkább az izraeli népnek ár­tott, mert az izraeli állam jö­vője bizonytalanabb, mint bár­mikor a múltban. A magyar külügyminiszter hangoztatta, hogy az ENSZ közgyűlése hiva­tott elrendelni az izraeli csa­patok kivonását a megszállt te­rületekről. Amíg az izraeli kül­politika nem változik meg alap­vetően, a Közel-Kelet veszélyes góc marad. Péter János a test­vérországok képviselőinek bu­dapesti találkozójáról is emlí­tést tett. Hangoztatta: egyesült erővel mindent megteszünk a közel-keleti agresszió következ­ményeinek felszámolására és a helyzet békés rendezésére. Az országgyűlés a közel-kele­ti helyzettel kapcsolatban hatá­rozatot fogadott el, amely el­ítéli az Izraeli agressziót. Egy további határozat az európai biztonság kérdéseivel foglalko­zik. Tüzérségi párbaj a Szuezi-csatorna partvidékén (Folytatás az 1. oldalról) nakot, amelyeken izraeli alaku­latok Kantara közelében be akartak hatolni a Szuezi-csator­na térségébe. Tel Aviv-i katonai szívivő szerint Ismailya és Kantara vi­dékén a Szuezi-csatorna partján nagy csatát vívtak egyiptomi és izraeli tüzérségi ütegek és harckocsik. A szővivő említést tett közelebbről meg nem jelölt izraeli veszteségekről, s kije­lentette, hogy az egyiptomlak három harckocsit vesztettek. Tegnap 11 óra tájban jelen­tette a kairói rádió, hogy iz­raeli alakulatok ismét tűz alá Izrael hódító tervei Párizs (CTK) — Az izraeli kormány úgynevezett „arab tervet" dolgozott kl, amellyel Jordánia megszállt területeinek tartós bekebelezését akarja biz­tosítani. A terv három részből áll: • Gaza bekebelezése és az 1949 óta ott élö palesztinai n.e­nekiiltek „osztályozása". Az „ellenséges" vagy „gyanús" ele­meknek tartott menekülteket az EAK-ba deportálták. A többie­ket később a mostani háborúba-i megszállt területekre szállítják. • Jordánia megszállt részére visszatér a Jordán túlsó part jára menekültek egy része, akik­kötelesek lesznek hűségnyilat­kozatot tenni az izraeli hiva­taloknak. A „lojálisak" és a Ga­zába települt palesztínaiak meg­kapják a „gyanúsak" jöldjét és házait. • Az izraeli fennhatóság alá tartozó Jeruzsálemben csak a kegyhelyeknek lenne nemzetkö­zi státusuk. Saplr izraeli pénzügyminisz­ter bejelentette, hogy Izrael olajszükségletének egy részét a megszállt Sinai-félsziget olaj. forrásaiból fogja fedezni. A kő­olajat Haifában finomítják. A FRANCIA hadügyminiszté­rium hivatalosan cáfolta azt a hírt, hogy egy léggömbre erősí­tett atombomba az utolsó kísér­letek alkalmával a Csendes­óceán térségében elveszett. vettek egyiptomi állásokat, ez alkalommal a Szuezi-csatorna bejáratánál fekvő Taufik kikö­tő táján. Az izraeliak ágyúkból, harckocsikból és aknavetőkből tüzeltek. A taufiki mólón tűz ütött ki. Az egyiptomiak egy harckocsit, két páncélkocsit és két rohamcsónakot megsemmi­sítettek. A tűzharc egy órán át tartott. A tegnap reggeli iz­raeli provokációk a Szuezi-csa­torna egész partvidékére kiter­jedtek. Az Ismailiya ellen intézett délutáni izraeli támadás során két gyermek életét vesztette, több felnőtt megsebesült — je­lentette; a kairói rádió. Az izraeli agresszió egyik szíriai áldozata. |CTK felv.j Élő vád Kairó (CTK) — Az EAK ban akkreditált külföldi újságírók egy csoportja Kairótól 110 kilo­méterre északra felkeresett egy arab menekülttábort, öt faluban több mint 9000 menekült, köztük 2500 gyermek él. Többségük gazai palesztinai, akik a szó szoros értelmében puszta kézzel hagyták el otthonukat. A mene­kültek az újságíróknak ecsetel­ték, milyen gyötrelmeken estek keresztül az Izraeli agresszió során. Változatlanul áttekinthetetlen a nigériai helyzet A nigériai központi kormány közleménye szerint a kormány­csapatok, amelyek egy hete harcolnak a Biafra Köztársaság néven elszakadt keleti tarto­mány katonasága ellen, több kulcsfontosságú várost elfoglal­tak. A biafralak több zászlóal­ja megsemmisült. A nigériai szövetségi kormány szóvivője tegnap azt mondotta, hogy a „kelet-nigériai kormánycsapa­tok mindenütt menekülőben vannak, és csak Itt-ott kísérlik meg a védekezést." Gowon, a nigériai központi kormány elnöke tegnap azt mondotta az újságíróknak, hogy a szövetségi kormány számára Igen kedvezően fejlődnek az események. Ezzel szemben a kelet-nigé­riai tartomány fővárosának rá­dióállomása tegnap azt jelen­tette, hogy a hadsereg légierői folytatják támadásalkat a szö­vetségi csapatok állásai ellen. A városrendezők bratislavai találkozójának egyik külföldi résztvevője a sajtótájékoztatón egyebek között ezt mondotta: „Ha egy író rossz regényt ír, az olvasóközönség egyszerűen nem veszi tudomásul, nem ol­vassa a müvet. Hasonló a hely­zet az olyan zeneszerző eseté­ben is, akinek alkotása nem üti meg a művészi mértéket: az emberek egyszerűen nem hall­gatják meg. Sokkal kényesebb helyzetben van a tervező épí­tész és a városrendező, mert százak, sőt ezrek kénytelenek lakni évtizedeken át azokban a lakásokban és lakótelepeken, amelyek a műépítész jó vagy hibás tervel alapján szület­tek .. Ez a gondolat ötlött fel ben­nem ls, amikor a Bratislava tléll részének, konkréten Liget­falu városrendezésére kiírt nemzetközi pályázat eredmé­nyei fölött kezdtem töprenge­hi. Kétségtelenül nagy jelentő­ségű pályázat volt ez — orszá­gunkban egyáltalán az első ilyen jellegű a felszabadulás után —, amelyet valamennyi érdekelt szerv és szervezet er­kölcsileg és anyagilag is támo­gatott. Ez a körülmény azt bi­zonyítja: a műépítészek fele­lősséget éreznek azért, mi­lyen arculatot adnak Bratisla­va új, százezres lakosú város­részének — mert ilyen számot ér el a következő évtizedekben az új Ligetfalu lakossága. A ma vidéki, sőt bizonyos vonat­kozásban falusi jellegű kert­városból (nincs csatornázása, Vízvezetéke, sőt gázszolgáltatá­sa sem) egy világszínvonalú, egységes koncepció szerint fel­épített modern lakótelepet kí­vánnak létrehozni, amely szer­vesen csatlakozik majd a mai firatislavához. a montreali Habitatra emlékez­tető megoldások is, de sok kö­zülük nagyon is reális és al­kalmazkodik a természeti felté­telekhez és a kivitelezési lehe­tőségekhez. Érdekes, hogy mi­nél közelebbi országból szár­mazik a tervező, javaslata an­nál konkrétebb, minél távolab­biból, annál általánosabb szem­pontokat érvényesített. Több pályamű új ötleteket vet fel, vitakezdeményező értékű. Annak ellenére, hogy a ja­vaslatok közül egyik sem való­sul meg, kár lenne, ha Liget­falu képének végleges formálá­sánál nem használnák fel a jjályázók elgondolásait, illetve nem hívnák segítségül a kitün­tetett részvevőket. Kétségtelenül sok víz lefolyik még a Dunában, míg az illeté­kesek jóváhagyják Ligetfalu végleges rendészeti tervét. Elő­zőleg meg kell oldani a Duna szabályozását — különösen azt, hogyan mentesítsük Bratisla­vának a Duna jobb partján fek­vő részét az árvízveszélytől, nincs tisztázva az új bratislavai hidak kérdése sem, ezek felépí­tése nélkül pedig bajosan szü­lethet komoly döntés. Sok függ természetesen népgazdaságunk jövőbeli alakulásától és beru­házási lehetőségeinktől is. A napokban lezárt nemzetkö­zi pályázat ennek ellenére ar­ra kötelez, hogy a pályázók hó­napokig tartó munkája ne vesz­szen kárba, másrészt Ligetfalu lakosainak bizalmát sem sza­bad elveszítenünk, akik türel- yj metlenül várják, mikor való­sulnak meg a környezetük kor- jgg szerűsítésére vonatkozó tervek és mikor érezhetik majd hiány- VII talanul: Bratislava igazi lakó sai. ^ DOSA JÓZSEF ^ Ligetfalu A Ligetfalu jövő felépítésére kiirt nemzetközi pályázat — bizonyára éppen azért, mert mély humán gondolatok valóra váltását célozta — rendkívüli nemzetközi érdeklődést kelteti 613 műépítész kérte ki a pályá zatl feltételeket, közülük 326 jelentkezett a meglehetősen igényes várostervezési pálya­munka kidolgozására. Végül a benyújtott 84 konkrét javaslat is azt bizonyítja, hogy a műépí­tészek világszerte keresik a módját, hogyan teremtsenek olyan életkörnyezetet, amely si transzf már nem az integrált, hanem differenciált, az egész városra kiterjedő otthon érzetét váltja ki a polgárokban. Ligetfalu kétségtelenül olyan városrészt fog képezni Szlová­kia fővárosában, amely világ­viszonylatban is példás lesz. Végleges arculatát ma még nem tudjuk ecsetelni. A szűkebb választásba bekerült 18 terv közül egyiket sem fogadták el véglegesnek. A pályázatnak nem volt abszolút győztese, a nemzetközi zsűri nem ítélte oda az első, sem a második díjat, ormációk csupán öt harmadik díjat osz­tott ki csehszlovák, japán, oszt­rák és amerikai tervezőknek. Ezenfelül hat Jutalmat Ítéltek oda egy-egy szovjet, francia, Nyugat-Berlin-1, jugoszláv és két csehszlovák munkacsoport­nak. A Bratislavai Művészek Házá­ban kiállított megjutalmazott pályamunkák érdekes képet adnak arról, hogyan képzelik el a világ élenjáró városrende­zői Ligetfalu jövőjét. Akadnak köztük természetesen túlságo­san fantasztikus elképzelések, Vladimír Medun kollektívájának Ligetfalu átépítésére vonatkozó elképzelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom