Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-09 / 157. szám, péntek

Öngyilkosok, rendőrök, eímegyógyószok Kicsinyesség, szűklátókörűség, ostobaság, önzés, féltékenység, alkohol a pillanatnyi elmezavar hátterében j JOGI TANACSAD

Ö A béradó törvény új végrehajtási rendelete (II.) Rémes, riasztó volta miatt közölhetetlen fényképet tartok a kezemben: tágra meredt szemű, nyitott szájú, .görcsben eltorzult női arc egy utcai díszfa törzse mellett. A nyakon kötél. A lábujjak néhány milliméterre a földtől. Messziről úgy nézhetett ki, mintha a fa árnyékában várna valakire. Az éjszakai járókelők közül ketten le is akarták szólítani, de mert nem reagált, tovább mentek. Csak pirkadatkor jöttek rá az arrajárók, hogy öngyilkos van a járdaszéli díszfán ... Azon a szerencsétlen héten már az ötödik öngyilkosságot jegyezték be a rimaszombati járási rendörparancsnokságon a napi jelentések könyvébe. Az áprilisi és májusi napi rendőri jelentésekben lapozgatok. Az említett „fekete hét" kivétel. Ám a halálos kimenetelű öngyilkossági kísérletek száma átlagban így ls heti 2—3. Sok ez egy járásban. A jelentések emellett fel sem ölelik a megmentett öngyilkosjelöltek adatait — ez már orvosi statisztika, nem rendőri. Ezért az elmegyógyintézet statisztikáját vesszük elő: az idei első negyedévben a losonci és a rimaszombati járásban együttvéve 14 olyan ember kísérelt meg öngyilkosságot, akit megmentettek. Még így sem teljes azonban a statisztika. Vannak emberek, akinek öngyilkossági kísérlete nem került be sem a rendőri, sem az orvosi jegyzőkönyvekbe. Amikor hozzátartozóik megmentik őket, Igyekeznek titokban tartani az esetet, orvoshoz sem mennek, s Igy senki sem tud róluk ... A rémes kép és a riasztó adatok a tragédiák okainak kutatására ösztönöznek. Végeredményben kitűnik, hogy az okok minden esetben egyediek. Am néhány közös vonásra mégis rábukkanunk. Ezek nyilvánosságot érdemelnek. Márcsak azért ls, mert az öngyilkosjelöltek környezetünkben, mellettünk, köztünk élnek. A RENDŐR SZEMSZÖGÉBŐL Ján Ferianöík őrnaggyal beszélünk a szomorú jelenségről. A rendőrtiszt így foglalja össze véleményét: — Hozzánk azért kerülnek az esetek, hogy megállapíthassuk, a haláleset nem álcázott gyllkosság-e, vagy nincs-e szó hanyagságból eredő balesetről. Az előttem fekvő tizenhat eset bebizonyosodott öngyilkosság. Hat esetben ideg-, vagy elmebajos az áldozat, négy esetben a motívum a családi viszonyokban rejlik, négy esetben gyógyíthatatlan betegség volt a közvetlen ok. A többi öngyilkosság oka az alkoholizmus. A legfiatalabb áldozat 17 éves, a legidősebb 53. A halálnemek a legkülönfélébbek: akasztás, nagy mennyiségű gyógyszer, főbelövés, sőt villanyáram is. Épp ez a tízenhét éves fiú, aki gyakori fejfájásokra panaszkodott, felmászott egy villanyoszlopra és megfogta a drótokat... A halálos kimenetelű öngyilkosságok többnyire falun történnek. A megmentett öngyilkosjelölteket a törvény értelmében elmegyógyászati kivizsgálásra küldjük. Erre azért van szükség, mert legyen a tett oka bármilyen, végeredményben mindig pillanatnyi elmezavarról van szó. A kísérlet megismétlődése ellen épp az orvos tehet a legtöbbet, mert maga a tett az egészséges emberi ösztönnel ellentétben álló, tehát elmezavart bizonyító dolog. Ebben pedig a rendőrség nem tehet semmit. Bennünket főleg az nyugtalanít, hogy az 1960—65 évekkel szemben az öngyilkosságok száma növekszjk. A rendőr, mint láttuk, az egyedi eseteket vizsgálja, nem törekszik — nem ls törekedhet — általános következtetések levonására. Az öngyilkosságok ellen hatalmi pozícióból, tilalommal, természetesen, harcolni nem lehet. A tizenhat eset közül csak egyetlen egynek volt „rendőri" vonatkozása: az öngyilkos tettét olyan pisztollyal követte el, amelyre nem volt fegyverviselési engedélye. De a rendőri megelőzés itt sem lett volna feltétlenül eredményes. Ha ugyanis előbb rájönnek a tiltott fegyverviselésre, az áldozat más halálnemet választhatott volna. A tettet nem a fegyver birtoklása, hanem idegbaj sugallta. Bár ... az alkalom szüli az öngyilkost is. Néha. Hogy ez ritka eset, arról az elmegyógyintézetben dr. Štefan Žember elmegyógyásznál, a megmentett öngyilkosok kivizsgálását folytató orvosnál tett látogatásunk győz meg. A TRAGÉDIÁK LEVÉLTÁRA Közönséges irodai szekrény. Benne normalizált nyomtatványok és űrlapok. Az űrlapok rubrikáit határozott vonalú orvosi Írással töltötték ki. A lapok nyomtatott kartonborltékokban vannak. Minden boríték egy tragédia, amelynek főszereplője még él, bár már nem akart élni. A statisztika itt is érdekes: a legkevesebb öngyilkos a már kezelt elmebajosok közül adódik. Ez látszólag ellentmond a rendőrségi adatoknak. Csakhogy: az áldozatokról sok esetben csak utólag tűnt ki az elmebaj, mert csak közvetlen környezetük tudott róla, nem kezeltették őket. A kísérletek közvetlen okai felette banálisak. A férj iszákos — az asszony öngyilkossággal fenyegetőzik, majd meg is kísérli. A gyereket szigorúan tartják, vagy rossz bizonyítványt hozott — öngyilkosságot kísérel meg. Az asszony csalja a férjét — a férj öngyilkossággal fenyegetőzik és megkísérli. Nincs pénze — öngyilkos lesz. A leány nem akarja — öngyilkos lesz... Ostoba, megoldható problémák. Hogyan tűnhettek mégis kilátástalanoknak? Szinte érthetetlen. — Ha közelebbről nézzük a kísérleteket, nem is olyan érthetetlenek — mondja dr. Zember. — Amilyen banális az ok, olyan átlátszóan ostoba leggyakrabban a kivitelezés is. Sok esetben ugyanis a tettnek fenyegetőzés jellege van. Ezzel akarnak némelyek valamire rábírni másokat. Olyasmi ez, mint például a szerelem kikényszerítése a „ha nem szeretsz, megölöm magam" alapján. A megmentettek közelében rendszerint ott fekszik a tett színhelyén az orvosságos doboz, hogy az orvos láthassa, mi okozta a bajt. Az ajtó nincs zárva, hogy a segítség megérkezhessen. Olyan helyen történik a kísérlet, hogy más ls láthassa és megakadályozhassa. Néha szinte matematikai pontossággal kiszámítják, hogy túléljék saját öngyilkosságukat, de a látszat megmaradjon. Ezeket a kísérleteket demonstratív öngyilkosságoknak nevezem. Persze, veszélyesek lehetnek és foglalkoznunk kell velük. Fiatal diák azt hiszi, hogy megmentése után megbocsátják neki az ötösöket, vagy megengedik a hosszú haj viselését ... Naiv, de veszélyes játék ez a tűzzel. KOMOLY PROBLÉMÁK A továbbiakban megtudjuk, hogy a kicsinyes, de mégis öngyilkossági kísérlettel végződő problémák mögött komoly szellemi fogyatékosságok is fellelhetők. Az öngyilkosjelölteknek ez a kategóriája szűklátókörüséggel tűnik ki. Megoldható problémát megoldhatatlannak lát. Egy 19 éves elárusító leánynak ezer koronás hiánya volt munkahelyén. Attól félt, hogy nem tudja visszafizetni, és bevett egy marék Dynilt. Az elmegyógyásszal folytatott beszélgetés után már talált kiutat az előbb még kilátástalannak tűnő helyzetéből. — Nem történnek ebben a rendelőben semmiféle csodák — mondja erről a pszichiáter. — Igyekszem kibővíteni azt a látókört, amelynek a beteg szűkében van. Lekicsinylem problémáját, kiutat mutatok. Az esetek döntő többségében ugyanazt, amit én mondok itt az áldozatnak, egy jó barát is elmondhatta volna neki, vagy valamely hozzátartozója, akárki a könyezetéből. Szinte meglepő, hogy az öngyilkosjelöltek környezete nem veszi észre, vagy lebecsüli szándékukat, amely legtöbbször nyilvánvalóan tájékozatlanságukból ered. Az orvos véleménye szerint ezek az emberek komolyan gondolták az öngyilkosságot, csak az okok voltak kicsinyesek. Ilyen esetekben a megelőzésnek nagyon hatásos és eredményes módjai állnak rendelkezésre. Csakhogy ez a mód nem orvosság, amit az orvos előírhat és le lehet nyelni. Ezt az „orvosságot" nem az áldozatnak, hanem környezetének kell „szednie". És itt merülnek fel a komoly problémák. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az intézmények és a munkaadók a legtöbb esetben az orvosi eljárást eredményesen segítik. Egy asszony öngyilkossági kísérlete a férj iszákossága miatt történt. Az orvos javaslata: a munkaadó küldje elvonókezelésre a férjet. A vállalat pontosan teljesítette a követelményt. Más esetben az idegileg gyengébb emberek munkaadójának javasolják, ne osszák be éjszakai műszakra, vagy helyezzék más munkakörbe őket. Ezt is rendszerint teljesítik. A bajok ott keletkeznek, amikor az öngyilkossági kísérlet okait a legközelebbi hozzátartozóknak, a beteg közvetlen környezetének kellene felszámolnia. — Szinte hihetetlen — mondja az orvos —, hogy míg teljesen idegen emberek, szakszervezeti tanácsok, mesterek, művezetők segítenek a veszélyeztetett helyzetén, addig a legközelebbi hozzátartozók fittyet hánynak javaslatainknak, s fenntartják azokat a viszonyokat, amelyek öngyilkosságba kergették az áldozatot. Ilyen megrázkódtatást elviselt embernek különleges bánásmódra van szüksége, nem szabad újra elviselhetetlenné tenni családi életét. De ezt képtelenek vagyunk elérni. VAN KIÚT Egyes esetek elemzéséből kitűnik, hogy valóban kilátástalan helyzetekből is találnak kiutat az emberek. Persze, az orvos segítségével. 69 éves nagyapa öngyilkossági kísérletét például az elviselhetetlen természetű feleség és a gyógyíthatatlan betegség ösztönözte. Gondos megfontolás után a nagyapa nem talált megoldást, csak a halált. Megoldás valóban nem volt. De a bácsi ma is élt És többé nem kísérli meg. Miért? Egy fehérköpenyes komoly embertől úf életcélt kapott: csak nem hagyhatja, hogy szeretett unokát rosszban gondoljanak rá, a kedves nagyapa helyett megfutamodó öngyilkos emléke éljen bennük?! Az orvos gyógymódot talál a beteges féltékenységre, az idült alkoholizmusra és kezelni tud öngyilkossági hajlamot. A legtöbb kísérlet magyarázata ugyanis idegi alkatban rejlik. Ugyanolyan problémán más alkatú ember felülkerekedik, míg a neuraszténiást öngyilkosságba kergeti a látszólagos kilátástalanság. Az ilyen érzékeny alkatú ember környezetében, családjában kell keresni az öngyilkossági szándék ellenszerét. Ez azonban már nemcsak orvosi kérdés. Ilyen problémákkal szociológusoknak, pontosabban pszichiátriai szociológiai dolgozóknak kellene törődniük. Vannak ilyenek, az elmegyógyintézeteknek van ilyen státuszuk. Csak emberük van kevés. Ezért mondja dr. Nagy Sándor főorvos: — Intézetünknek egyetlen szociológiai dolgozója van. Intézetünk munkája a losonci és a rimaszombati járásokra terjed ki és egy ember ezt képtelen ellátni. Hiszen ismernie kellene a viszonyokat a felügyelet alatt állók környezetében, törődnie e viszonyok esetleges megváltoztatásával. Ez rengeteg munka lenne három embernek is. Ebben az értelemben a megelőzés részünkről elenyésző. Emberek kellenek erre a munkára, emberek... De nincsenek. ... Ez pedig egy okkal több ahhoz, hogy a rendőri jelentésekbe bejegyezhessék: növekszik az öngyilkosságok száma. VILCSEK GÉZA ADÓMENTESSÉG Á béradó alól mentesek: állami kutatási és fejlesztési feladatok megoldásáért, állami tudományos kutatási feladatokért, állami tematikus feladatok megoldásáért folyósított jutalmak; (prémiumok); találmányokért, az olyan felfedezésekért, amelyekért okiratot (diplomát) adtak, új gyógyítási és egészségvédelmi eijárás.ért, új magvak, növények és állatfajták felfedezéséért (ha eredetiségi igazolást adtak ki róla) és az újítási javaslatokért odaítélt jutalmak, egészen 20 000 korona összegig, minden feladat, találmány, felfedezés vagy javaslat után. Évi 2000 korona összegig adómentesek: a munkaadó dologi és pénzjutalmai dolgozói részére jelentős munka- és élet évfordulók alkalmából (pl. megszakítás nélküli 25, 30, 40 évf munka ugyanannál a munkaadónál, az 50., 60. életév elérése stb.) vagy a dolgozó nyugdljbalépésekor; egyszeri rendkívüli jutalmak, amelyeket a dolgozók konkrét tettre irányuló kezdeményezéséért, vagy versenykezdeményezéséért nyújtottak-, — ha azok a vállalat gazdasági eredményeinek javulását vagy nagyobb munkabiztonságot eredményeznek —•, továbbá az olyan jutalmak, amelyeket a vállalat dolgozóinak állami kitüntetésekért, rendjelekért, vörös zászlóért, vagy a „Legjobb dolgozó" kitüntetésért nyújtottak, valamint a társadalmi tulajdonban levő vagyon közvetlen megmentéséért nyújtott jutalmak. A rendelet II. mellékletében felsorolt mentességi esetek közül a gyakorlati szempontból a leginkább előfordulókat említjük: a nemzeti bizottságok részére függetlenített funkcionáriusok illetményeinek 20 százaléka, a toborzási pótlék; a tényleges katonai szolgálat befejezése után a munkafelszerelés beszerzésére folyósított egyszeri hozzájárulás; az ingyenes étkezés, esetleg elszállásolás értéke, amelyet a vállalat a fiatal segédmunkásnak nyújt a betanítás ideje alatt; az EFSZ-tanulóknak fizetett jutalmak; a világtalan dolgozók bére és jutalma, ha számukra a járási társadalombiztosítási bizottság véleményező bizottsága igazolványt állított ki és létfenntartási hozzájárulást engedélyezett; az ösztöndíjakból és a tanulók gyermekeire folyósított hozzájárulásokból havi 600 korona, vagy ennek az összegnek arányos része, ha nem egészhavi juttatásról van szó; az iskoláknak vagy az iskolák által megszervezett brigádmunkát végzőknek a mezőgazdasági brigádmunkáért vagy komlószedésért kifizetett jutalmak; a vegetációs nyugalom idején az EFSZ-tagokna!í, vagv az EFSZ-ben állandóan dolgozó nem-tagoknak, az állami erdők, vagy az állami utak részére végzett munka díjazása — feltéve, ha a nevezettek az EFSZ engedélyével végzik a munkát és díjazásukat az EFSZ-en keresztül fizetik ki; ugyancsak az előbb említetteknek — a talajjavítási szövetkezet részére végzett munkadíjazásai is adómentes (ha a munkát saját szövetkezetükben végzik). Az EFSZ-tagoknak a meliorációs szövetkezetben az elnöki tisztség betöltésére folyósított jutalom, még akkor is, ha azt maga a meliorációs szövetkezet fizeti ki; a szövetkezet kádereinek megerősítésére kiküldött dolgozóknak a termelé6i igazgatóságok eszközeiből folyósított fizetéskiegészítés és a termelési, illetve felvásárlási feladatok teljesítéséért folyósított prémiumok; a szövetkezet által kifizetett jutalom csak akkor esik béradó alá, ha nem tagjai a szövetkezetnek; a szövetkezeti, vállalati vagy állami lakásépítésnél végzett alkalmi munkák bére, ha ezeket a tagrész javára könyvelik el készpénzfizetés helyett. Ez a mód lehetséges a nemzeti bizottságok által szervezett építőanyag-gyártás vagy tervkészítés esetében is. A mentesség azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha ezeket a munkákat a dolgozó munkaviszonyban végezte; a temetkezési hozzájárulás az előírások értelmében s végül a véradományozóknak kifizetett jutalmak. A rendelet 5. cikkelye tartalmazza a találmányokért, felfedezésekért és újítási javaslatokért járó, 20 000 koronát meghaladó összeg megadóztatásának közelebbi módját. Dr. FÖLDES JÚZSEF Hatvanéves gyufagyár A napokban ünnepelték az Szem megalapításának 60. évfordulóját a Banská Bystrica-i Smrečina gyufagyár dolgozói. A gyárban évente 150 millió doboz gyufát készítenek. Képünkön: Gabriella Pinkova munkásnő a gyufadoboz-ragasztógépet kezeli. (CTK — Valko felvétele)