Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-16 / 164. szám, péntek

Ján Poničan, a szlovák irodalom jeles egyénisége, tegnap ünnepelte 65. születésnapját. Költészetét és prózáját egyaránt a lázas útkeresés hatja át. Oüován született, 1902. június 15-én. Besztercebányán érettségizik, majd a prágai egyetemen folytatja jogi tanulmányait. A prágai környezet szocialista költővé érleli öt. Több verskötete, regénye jelent meg, s drámákat is írt. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a háború előtti szlovák forradalmi költészet egyik legharmonikusabb egyénisége, s L. Novomesktj mellett a legjelentősebb képviselője. Ján Poniőan költővé érése első éveitől hevíti a vágy, hogy a kor nyelvén szóljon, s az élet örömeit és az elnyomottak szenvedéseit egyaránt megénekelje. A szocialista költészethez vezető utat kereste, — s ha kitérőkkel is —, de megtalálta. A felszaba dúlás után a forradalmi líra húrjai még erőteljesebben szólnak lantján. Munkásságát hazai magyar közönségünk ts ismeri és becsüli. Hatvanötödik születésnapján ml ís csatlakozunk az öt köszöntők népes táborához s jó erőt, és további alkotó sikereket kívánunk az ünnepeltnek. — dz — A városban Hordom szivemben szüntelen hegyek borongó muzsikáját: az lengi be az életem. A város zsivajgó zaja nem végezhet velem, amíg a lét örömét-fájdalmát mind el nem zenghetem. Lángot fogott a tömör bükkös, lobogva fut a láng. Tömörebb fejsze vág. Rakjátok a tüzet, rakjátok, emberek, terjedne mind tovább, hadd lobogja be a hegyek vonulatát. Zord isteneknek visznek áldozatot, a kevély erőknek. Nem lessek áldozó pap. Ne mondja senki: bezzeg az erő isteneihez fohászkodik fólag. De mondják hangosan: bezzeg ő az. akit nem tűrtek meg az erősek. (1937) DUDÁS KÁLMÁN fordítása • •••••••••• 1906-ban írta Thomas Mann a waisungok vére című novelláját, de a téma kényes voltára való tekintettel csak 1921ben adatta ki, akkor is igen csekély példányszámban, féligmeddig magánhasználatra. A mű csak 1960—63-ban az író ekkor kiadott novellás kötetében került a nagyközönség elé. Rolf Thlele, az alkotásaiból — Rosemarle, Erkölcs 1965, Urak, Tonio Kröger — nálunk is Jól ismert nyugatnémet rendező ihletett kézzel nyúlt a nagy német humanista író e művéhez és néhány alakot meg jelenetet kikölcsönözve hozzá az iró Boldogság című (1904) novellájából s a forgatókönyv írók — Georg Laforet és Frika Mann, az író leánya — ötleteivel kiegészítve szervesen egységes, töretlenül ívelő, Jellegzetes filmalkotást hozott létre. Olyan filmet, amely átvette a címadó novella alaptémáját: a testvérek közötti vérfertőző szerelem kifejlődését, az évszázad eleji arisztokrata világ rajzát, a másik novellából a német kisvárosi tisztek életmódA BÜROKRATA HALÁLA Ját, a tisztikaszinó légkörét, több remekül kidolgozott figurával együtt, ugyanakkor azonban a cselekmény sok tekintetben független az irodalmi műtől, több helyütt eltér tőle, mégis végső kicsengésében az igazi manni szellemet leheli. A film szereplői remek alakítást nyújtanak, a gondos válogatás úgy tűnik telitalálatot eredményezett. Igy például Flena Nathanael—Sieglinda, Mlchael Maién—Siegmund, Margót Hielscher — a grófnő, Ingebor Hallstein—Mflrit, Rudolf Torster — a gróf, Gerd Baltus—Bekkerath és Günter Malzacher— Kunz szerepében emlékezetünkben marad. Elismeréssel keli adóznunk a rendezésnek azért Is, hogy Wagner Walkür cimü operájának nagy jelenetét oly szervesen, szinte motiváló hatással építette be a filmbe. Hiszen a walküri testvérpár szerelme láttán tudatosítja a páholyban ülő két fiatal is egymás iránti érzéseit és vonzódása lényegét. Wolf Wirth kamerája megkapó érzékenységgel, művészileg igényesen oldotta meg feladatát. (kubai) Karlovy Vary-ban a XV. nemzetközi filmfesztiválon. A bürokrata halála clmü kubai film kellemes meglepetést okozott és az Elet a kastélyban cimü francia filmmel megosztva elnyerte a zsűri különdíját. Az üde, szellemes filmszatíra Tomas Gutiérrez Alea szerzői műve: övé az ötlet, közreműködött a forgatókönyv elkészítésében és 6 a film rendezője is. Nálunk cseh nyelvre szinkronizálva vetítik, meg kell hagyni, igy még hatásosabb. A történet roppant egyszerű: Egy kiváló munkás meghal, s iránta való tiszteletből munkakönyvét vele együtt elhantolják. Az élet rendje szerint özvegye

1 • temetés után unokaöccse kíséretében a nyugdíj ügyében Jár. Am az övegyl nyugdíjhoz szükséges az elhunyt munkakönyve. Az előírások értelmében másolatot csak élő kérhet. Nincs más hátra exhumálni kell, de engedély nélkül az sem megy, engedélyt viszont csak két év eltelte után adhatnak. A sírásók jó pénzért titokban kiássák a koporsót, most már el lehetne intézni a nyugdíjat, de megkezdődik a kálvária a halottal, mert a temetőgondnokság mindenképpen útját állja újbóli elhantolásának. A bürökrácia útvesztőjéből nincs kiút, míg végül a bürokrata erőszakos halálával oldódik meg a helyzet. Egyszerű, szomorú, komor történet — mondhatnánk — de nem mondanánk igazat, mivel filmszatíráról van szó, melynek elsődleges célja az, hogy szórakoztassa a nézőt, s ez valóban sikerült is. A film komikus jelenetelnek sora harsány kacajt fakaszt a nézőtéren. A temető előtti nagy Jelenet például Laurel és Hardy burleszkJeire emlékeztet, de a filmvilág más nagyságainak neve is felmerül bennünk a film egyes Jelenetelnek kapcsán. Ez azonban mit sem ront a f ti m értékein. T. G. Alea Karlovy Vary ban így nyilatkozott a művével kapcsolatban feltett kérdésekre: „A film otthoni sikeréről még nem beszélhetek, mert egyelőre a mozik még nem mutatták be. De remélem, hogy kedvező lesz majd a fogadtatás, hiszen sokkal több azoknak a száma, akik a bürokráciától szenvednek, mint azoknak, akik az életünket mérgező jelenség hívei. S különben is nem minden bürokratának van olyan Jó szeme, hogy a filmben magára ismerjen ..." S. K. A harcmező közepén — Tizenkét éve kötötték meg a Varsót Szerződést. E tucatnyi esztendő alatt a testvéri szocialista országok védereje, hadseregeinek fegyverbarátsága, együttműködése rohamléptekkel erősödött. A baráti hadseregek harci technikáfáról, parancsnokainak és katonáinak hozzáértéséről, küzdeni tudásáról és cselekvési egységéről sokat elárult a múlt év őszén Csehszlovákiában lezajlott „Vltava" hadgyakorlat, négy testvért ország katonafiainak nagy közös erőpróbája. Az újságíró e gyakorlat egyik mozzanatára emlékezik vissza. A néptelen harcmezőn Járkálok. Egy félholdnyl terephorpasz peremén huzalkötegbe botlok. — VigyázatI — kiált rám valaki, mintha a föld alól szólna. — Felrobban! A dombhajlat gerincén fej bukkan elő a fú közül a mesterien álcázott fedezékből. Beugrom melléje. Megismerkedünk. A kemény szorítású, magas termetű, göndörszőke fiú Jenda Albrecht harcos. A csehszlovák műszaki katona két-három hektárnyi terület robbantási felelőse. A küszöbönálló küzdelemhez a tüzérségi tüzet és bombabecsapódást imitáló berendezés egyik kezelője. Körös-körül robbanótestek lapulnak a földben. A huzalkötegek megrántása után azonnal bekövetkezik a detonáció. Irigylem Jendát. Innen, a harcmező közepéről nézheti végig a küzdelmet, fin pedig az újságíró kollégákkal együtt madártávlatból, a kijelölt magaslatról ... — Nem maradhatnék én is itt? A katona jelentőségteljesen sandít tiszti vállapomra: Így? Gyorsan leveszem a zubbonyomat, sapkámat és az árok aljára dobom. Zöld ingünkben deréktól vállig egyformának látszunk. A fedezékből minden irányba nagyszerű a kilátás. — Csak aztán meg ne tjedjen — mondja Jenda. — Fölöttünk mennek át a harckocsikl Es Itt robbannak ... Szavait elnyeli a hirtelen előbukkanó és máris tovasuhanó repülőgépek morajlása. Jenda szakavatottan rángatja a különböző színű huzalkötegeket. A bombaimitációk mennydörgés erejével robbannak körülöttünk. Ezt követi a rakéta- és a tüzérségi tűzelőkészítés. — Van gázálarca? — ktált a fülembe Jenda. — Lehet, hogy vegyicsapást kapunkl Megrökönyödve Intek nemet. Vegyicsapást? Még csak az htányzikl Igaz, gyakorlaton vagyunk, mérgesgáz nem várható. De a gyakorló vegyianyag sem éppen kellemes. A szemet, torkot maró szúró füst... Könynyelműség volt a harcmező közepére Jönnöm. Mégiscsak jobb lenne... Késő. Kelepcébe jutottam. A szélrózsa minden irányában szűnni nem akaró, heves robbanások tűzbokral zárják el az utat. Nincs menekvés! — Húzza be a fejétI — kiált rám Jenda. Máris nyakunkon a támadó rózsaszínűek hadrendjel Néhány méternyire fedezékünk előtt harckocsik bukkannak ki a por- ás füstgomolyag mögül. Egyikük — szüntelenül tüzelve — egyenesen felénk tart. Lánctalpai fenyegetően csattognak a sziklás talajon. Egyszerre vetődünk a fedezék aljába Jendával. Egymásba kapaszkodva, lélegzet-visszafojtva lapulunk. A harckocsi dobhártyarepesztő morajlással csörtet át felettünk. Kődarabokat, földet, port és fojtogató fekete füstöt zúdít ránk. A rózsaszínűek harcrendje tovazúdul felettünk. Lassan felocsúdunk, leverjük egymásról a földet, a port. Megnyugszom. De mögöttünk újabb fenyegető dübörgés. Rohamlövegek közelednek. Ezek is rajtunk gázolnak keresztül? Szerencsénkre néhány száz méternyire tőlünk foglalnak tüzelőállást. Odafent szakadatlanul köröznek a harci gépek. Északkelet felől, a legtávolabbi dombhajlatok gerincéről porcsíkok ereszkednek alá. — Jönnek a zöldek — állapítja meg nyugodtan Jenda. — Harckocsioszlopok. Most jön az Igazi csetepaté. Ezekre a harckocsikra várnak tehát a leselkedő rohamlövegek ... Csakhogy tőlünk jobbra, jókora területen egyetlen löveg sincs. Azon a resen viszonylag könnyen áttörhetnek a zöldek harckocsijai. Nyugat felől, az erdő mögül eddig nem hallott berregő motorzaj kelti fpl figyelmemet. Hatvan-nyolcvan méternyi magasságban óriási helikopterek népes köteléke közeleg. Hatalmas rotorjaikkal por-forgószelet kavarva zúgnak át felettünk. Lejjebb ereszkednek. Látszik rajtuk a szovjet felségjelzés. Mit akarnak? Hirtelen ajtó nyílik a lebegő gépek hasán és az óriáshelikopterek potyogtatni kezdik a harckocsi-aknákat. Percek alatt befejezik a műszaki zár telepítését. A dombhajlatokről lezúduló porfolyamból kibontakoznak a zöldek — a Német Nemzeti Néphadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg — harckocsijai. Szétbontakoznak, s egyre gyorsuló ütemben törnek előre. A rohamlövegek heves tüzet nyitnak rájuk. A harckocsikat támogató csatarepülőgépek vésztjósló vijjogással vetik magukat a rohamlövegekre. Adás bomhaverés. files fájdalom hasogatja a dobhártyámat. Talpam alatt szüntelenül remeg a föld. Torkomat lőporgáz fojtogatja, szememet füst marja. A fegyvereknek és technikai eszközöknek ebben a gigászi összecsapásában, ebben az acél-motor-robbanóanyag kakofőniában egyszeriben színre lépnek a kétéltű páncélozott csapatszállító Járművek, fis láthatóvá válik az ember. Csehszlovák és magyar katonák törnek előre gyalogszerrel, a harcjárművek oltalma mögött. Minden tekintet rájuk szegeződik. Hirtelenében nyilvánvalóvá válik, hogy nem a félelmetes technikai eszközök, hanem a „harc" poklában küzdő, gondolkodó, okosan, bátran cselekvő katonák a főszereplők. Azok, akik az imént kiszálltak harcjárműveikből és azok a „láthatatlanok" is, akik az acélszörnyek százait, ezreit uralják, irányítják és biztos kézzel győzelemre vezérlik. A „harc" égen és földön, a szélrózsa minden irányában egyre iszonyúbb erővel tombol. BERTALAN ISTVÁN Az emberi egészség elixírjei Számos ilyen elixírt ismerünk,-de a legfontosabbak a növényi eredetű zsiradékok és olajok, melyek kedvező hatást gyakorolnak a szervezetre. A szilárd zsírsavak, vitaminok és más alkatrészek hiánya ugyanis számtalan betegség okozója, mint pld. a farkasvakság, az érmegbetegedések, a szívin* farktusok, és a szervezet gyenge ellenállóképessége a fertőző betegségekkel szemben. Ezenkívül a növényi ere" detü zsiradékok és étolajait könnyebben emészthetők, mint az állati eredetűek, és ezért különösen a diétás ételek készítésénél nélkülözhet tetlenek. A főzési folyamatnál észlelhető előnyeik révén kiválóan alkalmasak mind a meleg, mind a hideg ételek elkészítésére. A növényt eredetű zsiradékkok és étolajak a fenti tulajdonságaik révén egyre közkedveltebbek. Jelenleg több mint 100 000 tonna kerül piacra nyolc különböző gyártmányban. Ilyenek a Sana és Smetol jelzésű mar» garin, illetve zsírral kevert margarin, valamint az aszta* li, a szója, a mogyoró és P ah mol E étolajak, amelyek mogyoróból, napraforgó- és szójamagokból és más kiváló minőségű importált nyersanyagból készülnek. A növényi zsiradékok között első helyen áll a SANA csemegemargarin, amely jó minőségének köszönhetően közkedvelt a fogyasztók kö• rében. 1964-ben került a piacra és fogyasztása egy év alatt megkétszereződött. Az elmúlt évben például 12 millió kb logramm, vagyis 48 millió kocka SANA került az üzletekbe, ami 24, egyenként ötven vagonból álló vonatszerelvénynek felel meg. Ez már valóban tiszteletreméltó mennyiség. A SANA folyamatos gyártással az egészségügyi sza• bályok szigorú betartásával, kizárólag olyan kiváló minőségű növényi eredetű nyersanyagok felhasználásával mint a folyékony olaj, kókuszzsír és sűrített olaj. Izét és illatát a tiszta erjesztett tejkultúra adja meg. Említést érdemel a SANA jelentős A-vitamín tartalma. Minden kocka 7500 nemzetközi egységet tartalmaz ebből az emberi szervezet számára annyira fontos Avitaminból. Ma már tudjuk, hogy hiánya farkasvakságot, hörghurutot okoz és csökkenti a szervezet ellenállóképességét a fertőző betegségekkel szemben. Mivel a SANA szilárd zsírsavakban gazdag növényi eredetű nyersanyagokból készül, nagyon egészséges. Különösen ajánlható gyermekeknek, ülő foglalkozásúaknák, betegeknek, diabetikusoknak és idősebb személyeknek. A SANA kiválóan helyettesíti a vajat. Alkalmas főzésre, sütésre, sütemények és cukrászáruk készítésére. A SAN A-val készült tészta könnyebb és omlósabb. A piacra mindig friss SANA kerül. A géptől hűtőkocsik szállítják az üzletekbe, ahol hűtőszekrényekben tárolják. A gondos tárolás révén a SANA megőrzi jó minőségét és előnyös tulajdonságait. És ami szintén nagyon fontos: a SANA olcsói Égy negyedkilós kocka á<r csak 5,— korona. IM