Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-02 / 150. szám, péntek

Mindent a maga idejében Feladó és címzeit egy teremben 18845 korona értékű áru terven felül ® 15 578000 korona megtakarítás # Az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére 6 320000 koronás kötelezettségvállalás ® Aktuális kérdések megvitatása ® A komáromi járásban jól teleltek az ősziek A közelmúltban tartották értekezletüket Tany község kultúrházában a komáromi járás szövetkezeti elnökei és az állami gazdaságok igazgatói. A téma az első negyedévi tervteljesítés volt; Jozef Sobota mérnök, a termelési igazgatóság vezetője ismertette. MÉG NEM KÉSŐ Az alcímekben ismertetett összegek aggodalomra egyáltalán nem adnak okot. Sőt, érzékeltetik a komáromi járás parasztságának az igyekezetét, hiszen az első negyedévben ü vártnál egy harmaddal több állattenyésztési terméket adtak el. Ugyanakkor a gazdaságok több, mint az ötödével kevesebbet merítettek ki a tervezett kiadásokból. Mindez a jobb ellátást, a mezőgazdasági üzemek megerősödését jelenti, és általában véve a járásban úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben megy. Ez még nem jelenti azt, hogy egy-egy gazdaságnak ne kellene javítani az anyagi helyzetén. Ezeket a tényeket ismertetts Sobota elvtárs, amiket konkrétan az illetékes gazdaságok címére küldött, azzal a szándékkal — s ezt többször is hangsúlyozta —, hogy még nincs későn, még lehet segíteni. KIBILLENT AZ EGYENSÚLY Bár a járás sok árut adott el terven felül, több gazdaság, köztük a dunamocsi, az ógyallai, az ifjúságfalvaí, a cserháti stb. az első negyedévben mégsem teljesítette az állattenyésztési termékek eladási tervét. A vitában, meg a szünetben a folyosón azonban kiderült, hogy azóta már változott a helyzet. — Mi december végén adtunk el hízósertéseket, ami végtére az Idei tervteljesítésbe számít — mondja Olvecky Ferenc, a cserháti szövetkezet elnöke —. A hízőmarhát meg nem 430 kilós, hanem 500 kilós súlyban akartuk eladni, ezért késtünk vele. Más gazdaságban is előfordult, hogy a hízómarhát tovább tartották, ha nem felelt meg a súlya. Így érték el a kívánt súlymennyiséget. Hogy a járás a vártnál mégis többet adott el, azt az a 16 szövetkezet segítette elő, amely az ígértnél kétszerte több húst vitt a piacra. Persze ennek is megvan az árnyoldala, a túlteljesítők miatt több gazdaságból a felvásárlók nem voltak képesek átvenni az elkészített árut, s a fentebb említett szövetkezetekből néhányan emiatt is lemaradtak. BONYODALOM SZAMOK KORUL Sobota elvtárs figyelmét nem kerülte el a közvetlen költségek felületes megállapítása sem. Megyercsen ötliteres tejhozam mellett a tejtermelés csak 1,97 koronába került literenként. Gútán viszont 2,58 koronába, és a komáromi szövetkezetben, ahol a tejhozam egy literrel több, a költségek mégis 2,64 koronára rúgnak literenként. Igy van ez a húsnál is. Ugyancsak a megyercsiek jelentették, hogy náluk egy kiló marhahús termelési ára 7,6 korona, ami valóban gazdaságos termelés. De mi történhetett az alsópéteriekkel, ahol 23 koronára növekedett a hústermelés. Karván sem lehetnek megelégedve a 20 koronás költséggel, mert hiszen ha valóban Igy lenne, elszámoláskor nem, hogy pénzt tudnának osztani, hanem a tagoktól kellene viszszakérni az előlegből. Az ilyen szélsőséges esetekben csakis hibás számításról lehet szó. Az sem fedi a valóságot, hogy a šrobárovói szövetkezetben egy kiló sertéshús előállításához csak 2,9 kiló abraktakarmányt használnak fel. Ugyanakkor a terményforgalmi vállalat meg kimutatja, hogy a takarmánykeverő üzemből 4,01 kg abrakot hordtak el minden kiló hús előállításához. A torzított adatok tévútra vezethetik a gazdászokat, s ezért van nagy jelentősége a negyedévi elemzésnek, amelynek alapján minden gazdaságban még idejében felülvizsgálhatják a hibákat. Ha valóban drága termelésről van szó, kellő intézkedést tehetnek az önköltség csökkentésére. IGEN, VAGY NEM Az aktuális kérdések közül a legnagyobb érdeklődést a kukorica „részes bedolgozása" keltette fel. Vita tárgyát képezte, hogy helyes-e vagy nem az ilyen megoldás. Ugyanis az új irányítási rendszer bevezetésével, hogy gazdaságosabb legyen a termelés, sok mezőgazdasági üzemben bevezették a részes jutalmazást. A komáromi járásban is a gazdaságok fele Így járt el. A termelési igazgatóságnak nem lenne ellene kifogása, ha nem lépné túl az elfogadható kereteket. Vannak azonban gazdaságok, ahol harmadosra adják ki a kukoricát, ami már a takarmányalap rovására megy. Ugyanakkor a túlméretezett részesedés elégedetlenséget kelt néhány olyan közösben, ahol munkaegységekre dolgozzák meg a kukoricát, és a munkaegység értéke alacsony. ' A felvetett kérdésben nem jutottak egyöntetű döntésre a jelenlevők. Győri László, a szilasi szövetkezet elnöke szerint nem Jó megoldás, és kiváltképpen az idősebb tagok számára nem. Bár Igy olcsóbb a kukoricatermesztés, de csökken a tagok pénzbeli jövedelVIZET KAP A SZOMJAZÓ FÖLD me, s ez sokat számíthat a nyugdíj összegének megállapításában. (Szllason tavaly a természetbenivel 39 koronát tett ki a munkaegység értéke. Az állandó dolgozók havi jövedelme 1982 korona). Retkes Lajos, a búcsi szövetkezet elnöke sem látja jónak a részes megművelést. Mind a nyugdíjjal, mind a takarmányalappal indokolja a hátrányát, ök serkentésként a természetbeni prémiumot alkalmazzák. A tag, ha elér 55 mázsás hektárhozamot, 2 mázsa prémiumot kap belőle, 60 mázsa után 3 mázsát, és az ezen felül termesztett kukoricának még a 10 százalékát is. Retkes elvtárs azonban elismeri, hogy sokszor a munkaerőhiány szabja meg, hogyan döntsön a vezetőség. ELLENÉRVEK A dióspatonyi EFSZ kétszázhúsz hektárnyi földet öntözhet, s a jiivóben még többet fog. A mezőgazdasági építkezések nvitrai vállalatának bratislavai Bzeme nyolcvan lóerős árokmélyitő géppel végzi a mnnkát a tizenöt centiméter átmérőjű azbesztes cementcsövek számára. Az alagcsővezést Cséfalvai József munkacsoportvezetó, Fogas Benjámin, és Matis Ferenc végzik, miközben Maderic Béla gépkezelő naponta három-négyszéz méternyi árkot készft elő részükrfc. A dióspatonyiak ötszázhatvan tehene egyedenként évi 3100 Hter tejet adott, amiben az öntözésnek Is jelentős szerepe van. Többek közlött hatvan hektárnyi lucernát la iöntöznek. (Kucsera Szilárd felvétele) A A részes bedolgozást ezzel Indokolta Nágel Lajos mérnök, a Komáromi Állami Gazdaság igazgatója is. Az árvíz után nem tehetett másképpen, a gazdaság dolgozóinak 17 százaléka elköltözött. Így a fél-fél hektár kukoricát kénytelen volt negyedéből kiadni, ám csak olyanok kapták, akik egyúttal vállalták 1,25 hektár cukorrépa bedolgozását is. Juhász Barnabás, a karvai szövetkezet elnöke is megindokolja, miért kapáltatták harmadából a kukoricát. A kukorica termesztésére olyan területeket „fogtak be", amelyek eddig hasznavehetetlenek voltak. Rendszerint sokáig van rajtuk az árvíz, s vagy savanyú szénát teremnek, vagy parlagon hevernek. Mivel azonban a kukorica alkalmas a monokultúrás termesztésre is, és később is vethető, a részes bedolgozással oldották meg a kevésbé értékes talaj kihasználását. S nem fizettek rá, 80 mázsás csöveskukorica hozamot is elérnek hektáronként. Amint a két tábor véleményéből kitűnik, a felvetett kérdés közös nevezőre hozása nem is olyan egyszerű. A helyi adottságok szabják meg, hogy az egyes gazdaságokban milyen eljárás a leghelyesebb. Igaz azonban az ls, hogy a járásban 500 vagon abraktakarmány hiányzik, s az előteremtése gondot okoz. Enyhítené a helyzetet, ha a gazdaságok a tagoktól fölvásárolnák a felesleges készleteket. A termelési igazgatóság ezek után is kutatja, hogyan lehetne biztosítani a szükséges takarmányalapot. Azt még elfogadhatónak tartja, ha a kukoricát a 15 százalékáért bedolgozza a tagság. Várható, hogy a közeljövőben ilyen, vagy hasonló javaslatot ajánl a szövetkezetek vezetőségeinek. FÖLAJÁNLÁSOK A Járás gazdaságai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére 6 320 000 korona értékű árut termelnek terven felül. Nem kicsiségről van szó, ám ez még nem jelenti a végösszeget, mert a kötelezettségek vállalása még folyamatban van. Szükséges ls, különösképpen az olyan irányú törekvés, amely az abraktakarmányok termesztésének növelésére irányul, hogy végre megszűnjenek a takarmánygondok. Az ősziek telelésére nem lehet panasz, a 28 139 hektárból csak 1788 hektáron kellett kiszántani a vetést. Azt sem a kifagyás, hanem a talaj- és árvíz miatt. Tehát a járást nem érte nagy veszteség. A 13 ezer hektáron elvégzett vegyszeres gyomirtás ls növeli a hozamokat. A lényeg az, hogy a gazdaságok a több és olcsóbb termelés érdekében ezután is Jól szervezzék meg a munkát. Jó támaszpontot adott hozzá a negyedévi kiértékelés, s a kellő időben, amikor még nincs későn. BENYUS JÓZSEF Evekkel ezelőtt a Kelet-szlo^ vákiai Gépgyárat nem özönlötték el a munkaerők. Ügy hírlett, ez az üzem nem biztosít megfelelő kereseti lehetőségeket. Épült a Vasmű, a munkások, technikusok, mérnökök odaszerződtek. Pedig köztudomású volt erről a nagy vállalatról az is, fontos vegyi berendezéseket gyárt, és készítményeit a szocialista tábor országain kívül Szírlába, Dániába és Indiába exportálja. Az idő elröpült, és a gépgyárban is változott a helyzet. Egy fiatal technikus, a CSISZ üzemi szervezetének rokonszenves alelnö- — ke, a diószegi sc származású František Kla- — Banský beszél — erről. — Amikor a zvolení iparls- — kólát elvégeztem, Kelet-Szlovákiába szólt kinevezésem, a —;; koSicei VSS-be. == Szokatlan volt a — környezet, ezt azonban miha- SS mar megszoktam. A baj az _ volt, hogy mint ^^ fiatal és tapasztalatlan szakembert más munkára osztottak be, mint amilyen képesítést az iskola adott. No és a fizetés sem volt valami rózsás. Voltunk néhányan sorstársak, és kiharcoltuk, helyezzenek máshová, és adjanak jobb fizetést. Időközben berukkoltam, s a kétévi katonai szolgálat letöltése után tértem vissza tavaly az üzembe. Minden megváltozott, bár még mindig nem nevezhető a helyzet eszményinek. Ma sokkal jobb fizetést kapok, itt-ott prémium is akad. A technológiai osztályon dolgozom, munkám eléggé egyhangú, gyakran ismétlődnek ugyanazok az elemek, de azért szeretem. És ha úgy igazában akarom magam mint technikus kiélni, délután ottmaradok, tervezgetek, újításokon töröm a fejem, vagy éppenséggel egy rozoga autót javítgatok. • Te, mint fiatal technikus és CSISZ-funkcionárius mit szólsz az új gazdasági mechanizmushoz? — Azt hiszem, jól meg tudom ítélni a helyzetet, hiszen van összehasonlítási alapom. Az új gazdasági rendszer olyan elmélet, amely még nem vált teljesen gyakorlattá, és ahhoz, hogy beváljon, nemcsak egy üzemnek kell hozzájárulnia. Ügy hiszem, rövidesen kamatoznak majd a mi gyárunkban is beruházásaink, elképzeléseink. Tetszik, hogy ez a mechanizmus a munkát helyezi a dolgok középpontjába. Legfontosabb a termelés. Most is gyöngítik azonban a teljesítményeket a gyűlések, még akkor is, ha egy-egy tanácskozás vagy megbeszélés csak harminc percig tart. A mi CSISZszervezetünk például csak a műszak befejezte után ül össze. A termelésben minden perc drága. Ez persze nem jelenti azt, hogy a CSISZ-szervezet zökkenőmentesen működik. Sőt! Tavaly szétesett, de ebben az évben megindult, most már komoly eredményeket mutathat fel, mint legutóbb, amikor tagjainak önfeláldozó munkájával sikerült a gyár egyik fontos terminusát betartani, s így elkerülni a pönálét. I e I n ö k • Versenyben vagytok az V. kongresszus előtti időszakban? — Igen, éppen a kongresszus tiszteletére vállaltunk kötelezettségeket, féléves időtartammal. Februárban kezdtük és júniusban-jűliusban teljesítjük. Különösen az 510-es és 530-as cég fiataljai dolgoznak j'ól, Jakabéin vezetésével. • Hogyan használja ki egy CSISZ-funkcionárius a szabad idejét? — Van egy hobbym: a HESZ búvára vagyok. Gyönyörű ez a sportág, ne gondolja senki azonban, hogy csak a kék víz és a benne úszkáló aranyhalacskák, fura alakú növények érdekelnek. Búvárcsoportunk időnként segítséget nyújt egyes bajba Jutott üzemeknek. A maszkot nemcsak a víz alatt, hanem gázzal telt helyiségekben, veszélyesnek minősített üzemrészlegekben ls magunkra húzzuk, és segítünk a bajban. Több ízben siettünk például a Vasmű segítségére. Ügy láttam, František Klačanský a funkcionáriusok józan, rokonszenves, derűs fajtájából való, nem zárkőzik el az ésszerűtől és izgalmastól, s munkatársai talán éppen ezért szeretik és becsülik. Tervei neki is vannak. Mihelyt megállapodik, és megszilárdul a Kelet-szlovákiai Gépgyár üzemi CSISZ szervezetének munkája, külföldre mennek tanulmányútra. A Diósgyőri Vasas fiataljaival állnak kapcsolatban... 1». gyA tanyavilág rendezésének terve Hazánkban szétszórtan több mint húszezer kisebb-nagyobb, többnyire minden kényelmet nélkülöző települést tartanak nyilván. Ne csodáljuk, hogy lakóik, különösen a fiatalok, betelve a tanyai életmód nehézségeivel, a városok felé kacsingatnak. Aligha lehetséges valamenynyi településen iskolák, üzletek, egészségügyi központok 'étesítése. Mi tehát a teendő az ottani lakosság elégedettségének biztosítása érdekében? Ezzel a problémával foglalkozik az a kormányhatározat, melynek célja a lakótelepek távlati fejlesztése. A kormányhatározat értelmében a körülmények figyelembe vételével a lakótelepek három kategóriáját fogják megkülönböztetni. Az első kategóriába kb. 2000, az előre kiszemelt községektől alig 4—6 kilométernyire eső, összesen mintegy 10 000 hektárt felölelő lakótelep fog tartozni. Ezeken a lakótelepeken — feltéve, hogy lakóik száma eléri, vagy meghaladja a háromezer főt — gondoskodnak az egészségügyi, kulturális és más igények kielégítéséről. A második kategóriában, a már kiszemelt járási városoktól 12—18 kilométer távolságban, hozzávetőlegesen 200 lakótelepet létesítünk. Egy-egy járásban az Igényekhez mérten több lakótelep felépítése is engedélyezhető. Itt kifizetődő lesz gyárak és üzemek létesítése is. A megfontolás alapján kiválasztott lakótelepek harmadik kategóriáját a nagyobb városok képezik. KB A kormányhatározat megva- Mi lósítása a KNB-ok feladata. A telepek távlati felépítésére vonatkozó javaslataikat a ter- vi. J vező és kutatóintézetekkel együttműködve 1968. június 30ig dolgozzák ki. Mí -km- ^