Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-20 / 137. szám, szombat

MEG RÖVIDEBB SZOKNYA A DIVAT - Mit keresel kislányom? — A kinőtt ruhámat... Aforizmák • A hallhatatlansághoz többek között — a halál is szükséges. • A bók: szellemi borravaló. • A jóllakott nem hisz az éhesnek. Miért higyjen az éhes a jóllakottnak? • Szögre akasztaná a munkát, ha nem kellene beverni a szöget. 9 Hirdetés: Elcserélném kiegyensúlyozott, érett, bölcs koromat vad, pimasz, tapasztalatlan fiatalságért. — • — SZÍNHELY: ÉTTEREM /inter): —- Főúri Már harmadszor rendelem meg a bécsi szeletett — Örülök, hogy ennyire ízlik a kedves vendégnek! — • — — A feleségemnek kutyatermészete van ... — Miért? — Este hazamegyek. Rálehelek a kutyámra — meg se nyikkan. Rálehelek a feleségemre — reggelig morog. — • — Feri már tíz éve udvarol a menyasszonyának és minden kedden és pénteken felkeresi. — Miért halogatod olyan sokáig a nősülést? — kérdezik a barátai. — Szívesen megnősülnék, de mit csinálok akkor kedden és pénteken? ISMÉT OTTHON* ANGÖt ZSILETTPENGE Mondják, az angol zsilettpenge megkíméli a gyenge bőrt, és elegánsan, könnyedén szedi le képünkről a szőrt. Töprengtem éjjel-nappal rojta, a kérdés folyton öldökölt: mi a titka, hogy a britek zsilettpengéje élre tört? Végül rájöttem a titokra, s a kérdés többé nem gyötör. Azért gyártanak príma pengét, mert Angliában sok a sír. (szőr) —des-^ Szokás dolga A nagymaminak bevett szokása, hogy kedvenc unokáját iskolába menet elkfséri a villamosmegállóig. A minap űgy adódott, hogy jó magam is velük tartottam. A nagymamával éppen a napi menüt tárgyaltuk, amikor megérkezett a villamos. Látom ám, hogy a fiam izgatottan mocorog. Addig-addig topog, mig a villamos elindul. — Miért nem szálltál fel? ... — kérdezem szigorúan. — Mire vársz még...? — A nagymamára ... — válaszolja tűnagymama nem megy ÜZLETI SZELLEM. relmetleniil. — De hiszen veled. — Tudom — mondja durcásan. — Akkor? — Apuka, te ezt nem érted. Majd a nagymamához törleszkedik. — Most miért nem mondtad, hogy Igy kisfiam, úgy kisfiam, vigyázz magadra, ne bámészkodj, ne csavarogj, ha nem történik semmi bajom, mit kapok majd tőled ha hazajövök? * I * Csalódás Húsvétra új, az előbbinél nagyobb televíziós készüléket vettem. Amikor bekapcsoltam, vártam a hatást. Es lámcsak a fiam ahelyett, hogy ürülne a tekintete csupa szemrehányás. — Talán nem tetszik — szegezem neki a kérdést. — Nem jót vettél, apuka. — Miért? — A Cicavízió ebben is olyan rlövid mint a régiben ... I (sz. 1.) VÁMVIZSGÁLAT BEATLESZEKNÉL! ll»T4ll 1967. V. 20. 11 Ez itt a kérdés — mondtam a feleségemnek. — Ne tereld másra a szót — Intett le ingerülten. — Azt mondd meg, mire költöttéi el annyi pénzt? — Mindig csak a pénz, a pénz! Inkább azt beszélnénk meg, milyen álláspontot foglalunk el az Esti Hírlap által felvetett kérdésben? Tegeződfünk vagy magázódfunk? Már alig vannak néhányan, akik nem tették le a garast... — De... — Nincs de. Nincs középút. Vagy tegeződünk, vagy magázódunk. Szerinted ml a helyesebb? Vagy nincs véleményed? Az nem lehet, hogy egy felnőtt embernek ne legyen véleménye egy ilyen fontos kérdésrőlI Mi lesz, ha valaki megkérdi tőled: „Mondja, Seregélyiné, magának ml az álláspontja?" — Ide figyelj!... — Választ kell adnunk, édes fiam, a történelem, a történelmi fejlődés által felvetett időszerű kérdésekre. Nem mehetünk el csukott szemmel és csukott fülekkel a problémá mellett, mint BodónéI — Nahát ez ... ez ... — Nem lehetünk ebben az érdekes és izgalmas kérdésben opportunisták! El kell döntenünk, édes fiam! Elérkezett a Tegeződjünk vagy magázódjunk? döntés pillanata. Nem halogathatjuk további Miért hagynánk ezt a problémát megoldatlanul a gyermekeinknek? Miért ne könnyítenénk meg az 6 életüket? — Tudod, mi vagy te? — Gyere, üljünk le, és vitatkozzunk. Mindig olyan asszonyról álmodoztam, aki vitaképes, akt szereti a téziseket és az antitéziseket, aki szereti a nyílt sisakos disputát, az érvek öszszecsapását, akt bátran elmondja a véleményét, pro vagy kontra, de van véleménye, és azt A Icakas strucctojást mutat a tyúkoknak és így szól: — Nem bírálok, de szeretném felhívni figyelmüket arra, hogyan dolgoznak külföldön. - * — KÉT ÜREG BESZÉLGET: — Mi lesz az ifjú nemzedékkel? — Megöregszenek és arról fognak vitatkozni, hogy ml lesz az ifjú nemzedékkel. — • — A fiatal színész végre szerepet kapott és boldogan újságolta az édesapjának: — Tudod apám, egy olyan férj szerepét játszom, aki már húsz éve házas. — Nagyon helyes, csak légy szorgalmas és akkor bizonyosan kapsz olyan szerepet ts, amelyben szóhoz juthatsz. — * — flRl NOVAK: Állati közgazdaságtan PILLANGÓ: Kereskedelmi elv? Ha itt nem adják meg, elrepülünk máshová. LÖ: Amíg nem gépesítik teljesen a mezőgazdaságot, az ostort sem kell eldobni. KAKUKK: Az építőipar Jelenlegi helyzetét figyelembe véve fiaim megelégszenek az albérlettel is. KENGURU: Fiam, ne gondolj mindig az én erszényemreI Ford.: —fi— O OQ O t— < l/> o < o oo O i— < O < is elmondja. Attól félek, fiam, hogy neked nincs véleményed ebben a kérdésben, és azért próbálod kétségbeesetten másra, felen esetben a pénzre terelni a szót, hogy ne kelljen szint vallanod... — Befejezted? — Tegeződjünk vagy magázódjunk? Ez ttt a kérdés! Gyere, hatoljunk le a probléma gyökeréig! Én mindig olyan feleségről ábrándoztam legénykoromban, aki nemcsak mos, főz, vasal, hanem időnként leül a férjével vitatkozni, és kéz a kézben, kettecskén kialakítják valamely kérdésben a közös álláspontjukat! ... Bumm! Kiment a szobából, és becsapta maga után az ajtót. — Na, ezt megúsztam! — sóhajtottam f el. Rögtön el is határoztam magamban: ha véget ér ez a vita, levelet írok egy napilap szerkesztőségének, és felvetem korunk nagy problémáfát: Szabad-e elvált embernek cilinderben fogat mosnia? MIKES GYÖRGY O 00 O y— < «/> O < MENNYI KÉTSZER KETTŐ? Az egyik iskola tanítója egyszer azt mondta a gyerekeknek: „Jegyezzétek meg édes gyerekeim, hogy kétszer kettő kilenc . Mikor az említett tanító nyugdíjba ment, a tantestület az alábbi komoly problémával találta magát szemben: — Hogyan taníthatjuk tovább a matematikát, ha a gyermekeket tovflbbra is abban a helytelen meggyőződésben tartjuk, hogy kétszer kettő kilenc. A pedagógusok körében lefolyt véleménycsere után valaki úgy vélte, hogy esztelenség lenne, ha a gyerekeket a szorzás más eredményéről — tehát hogy kétszer kettő négy — győznék meg. A számításban előálló ilyen szembetűnő különbség — véleménye szerint — rossz hatással lenne a gyerekek gondolkodására. Következésképpen az új tanítót utasított,V<, hogy olyan eredményt mondjon a diákoknak, amely közelebb jár a valósághoz, azaz hogy kétszer kettő hét. — Hadd ismerkedjenek meg a gyerekek fokozatosan a helyes eredménnyel, — jelentette ki az igazgató. Így aztán a gyerekek a következő órán olyan eredményt hallottak, amely még közelebb járt az Igazsághoz: kétszer kettő hat. Egyesek egész közönyösen beírták füzetükbe az új eredményt anélkül, hogy malomjátékukban zavartatni hagyták volna magukat, vagy abbahagytak volna a nyalóka nyalogatását a pad alatt. Másoic ugyan nem tiltakoztak hangosan, ám bensőjükben háborogtak. Akadt a gyerekek között egy kisebb csoport is, amely a tanítás után a tanítóhoz fordult, hogy magyarázza meg, miképpen áll a dolog; ám az ügyesen lerázta őket a nyakáról. A diákok túlnyomó többsége kiállt az első változat mellett: kétszer kettő kilenc. Nem akaródzott nekik mindegyre ugyanazzal a számtani feladattal foglalkozni. A Jó magaviseletű gyerekek örömmel és lelkesedéssel írták le a helyes eredményt. A neveletlen gyerekek újra meg újra felírták az árnyékszék falára, hogy: kétszer kettő négy. Az előrelátó karrieristák az óraközi szünetekben nagy hangon kiabáltak (hogy az igazgató meghallja), hogy kétszer kettő három, sőt hogy egy. Emellett azonban az egész osztályban egy pillanatig sem kételkedett senki abban, hogy kétszer kettő természetesen négy, mert mindenki az ujján is kiszámíthatta. JANUSZ OSEKA. Lityeraturnaja gazeta AZ ÁZSIAI NYELVEK A háború után az összes ázsiai ország jelentős intézkedést tett a nyelvreform megvalósítása terén. Az említett intézkedések fő célja az volt, hogy megteremtsék az össznemzeti nyelvet, és azt modernizálják. A nyelvreformra mindenütt a nagy társadalmi változásokkal összefüggésben került sor. Kínában már a népi köztársaság kikiáltása után tíz nappal összeültek az írás reformját követelő szakemberek. Ezerkilencszázötvenkettőben hozzáláttak a jelek egyszerűsítéséhez. A Fülöp-szigeteken egy esztendeig sem tartott, míg az egész ország áttért a hivatalos nyelvre. Ugyancsak tudjuk, hogy Kemal Atatürk Törökországban milyen hamar bevezette a latin ábécét az arab helyett. Az indiai alkotmány egyik cikkelye szerint az ország hivatalos nyelvévé a hindu nyelvnek kell válnia. Indiában ez idő szerint tizenhárom hivatalosan elismert nemzeti nyelv létezik. Tizenöt éves Időszakot szabtak meg, amelynek eltelte után az angol nyelvet nem tekintik többé hivatalos nyelvnek. Az alkotmánynak ez a cikkelye arról tanúskodik, hogy India a nyelvi kérdésben komoly problémákba ütközött. A tizenötéves határidő 1965. január 26-án letelt, ám a hindu nyelvet mindmáig nem sikerült hivatalos nyelvként elismertetni. Azért olyan döntést hoztak, hogy a problémával további tíz esztendő eltelte után fognak foglalkozni. A koreai írás több mint 500 esztendővel ezelőtt keletkezett; viszonylagos fiatalsága ellenére aránylag ésszerű, és a koreai nyelvet pontosan rögzíti. Vietnamban ma a latin írást használják, noha előbb Koreával és Japánnal együtt a kínai Jelek kultúrövezetébe tartozott. Mi az írásreform célja? Ha a közös nyelv egyesíti az országot, ügy az írás reformja megkönnyíti az írástudatlanság felszámolását és emeli a műveltség színvonalát. ASAHI DZSANARU TÁMADÓ, VAGY GYÁVA-E A CÍPA? A világon mintegy 350 fajta cápa él, s mindegyikre viselkedésének sajátosan fondorlatos módja jellemző. Dr. Eugenie Clark szerint a cápáról szerzett ismereteink rendkívül felületesek. Gyakran felvetődük a kérdés, vajon a cápa csakugyan emberevő-e. Dr. Clark szerint ez csupán néhány fajtára fogható, mint példának okáért az emberevő cápa, a pörölyeápa és a tigriscápa. Ehhez még hozzáteszi: — A statisztika azt bizonyítja, hogy az ember csak nagyon ritkán találkozik támadó kedvű cápával. Évente sok millió ember fürdik a tengerekben, amelys'-tben milliárdnyi cápa él. Dr. Perry Gilbert, a Cornell Egyetem zoológia-professzora azt írja, hogy a cápa értelmi képességei ugyan rendkívül korlátoltak, ugyanakkor azonban nagyon fejlett a szaglása. Egyes cápák az erős vízáramlatban a vér vagy a halzslr szagát fél kilométer távolságból ls megérzik. A cápának hihetetlenül pontos működésű szerve van, amely felfogja a víz rezdüléseit. Nem tudjuk pontosan, hogy az említett receptor minő távolságig működik, érzékenységéről azonban az a tény tanúskodik, hogy a cápák nagy távolságról ls a katasztrófa — repülő — vagy hajószerencsétlenség — helyére úsznak. A cápának aránylag gyenge a látása. Csaknem teljes bizonyossággal megállapították, hogy képtelen megkülönböztetni a színeket. Csupán néhány fajta látása fejlett olyanynyira, hogy alkonyatkor és éjszaka is tud vadászni. A második világháború folyamán nagy gondot fordítottak annak a különleges szernek a feltalálására, amely elriasztja a cápákat. Stewart Springer ismert szakértő egy alkalommal megállapította, hogy a cápák elhagyták a floridai partvidék egy bizonyos körzetét. Kiderült, hogy a halászkikötőben egy kimúlt cápa feküdt. Kísérletekkel megállapították, hogy a cápákat az ammóniumacetát riasztotta el, amely a hús rothadása közben képződik. A legjobb eredményeket az ammóniumacetát és a gáliekő keverékével érték el, mivel ez megfesti a vizet és komoly lélektani támogatást ls nyújt a hajótörött úszónak. ELSWORTH BOYD, OUR NAVY