Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-31 / 148. szám, szerda

SZÁNTÓ LÁSZLÓ: Az említett brosúrábon más formában is jelentkezett Trockij radikalizmusa. Mindjárt oz ele­jén leszögezte, hogy az ember lusta észlény, oki csak a ter­mészet nyomására hajlandó dol­gozni. Ez a táptalaja a rmok o véleményének is, hogy a paraszt mindig renyhe vo-lt, mindig a vá­rosnak kellett noszogatnia. A vá­ros kizsákmányolta és ugyanezt keli tennie a szocialista viszo­nyok között ts. Más szóval, a parasztot falhoz kell szorítani, kényszeríteni kell a munkára. Leninnek nehéz dolga volt az ilyen elképzelések elleni harcá­ban. A látszat ugyanis az első pillanatban Trockijnok adott igazat. Csakhogy Lenin mesz­szebbre és mélyebbre látott, tud­ta, hogy Trockij szemlélete ve­szélyeztetné a forradalom jövő­jét. Omszkban megismerkedtem és naponta találkoztam Sík End­rével, a Magyar Népköztársa­ság későbbi •külügyminiszterével. Ma a magyar béketanács elnöke és a világ békemozgalmának je­lentós tisztségviselője. Ügy em­lékszem, hogy Omszkban előadó volt. Orosz felesége Csitábó! származott. Nagy vágya volt, hogy kis Bandi fiával megláto­gathassa szüleit. Omszkból tá­vozófélben, az eladott holmiért kapott összegett odaadtam neki. Igy álma beteljesülhetett, eljut­hatott Csitába. Sík később a moszkvai egye­tem tanára lett. Közismert há­romkötetes műve az afrikai né­pek történetéről. Harmincöt év múltán találkoz­tam vele Budapesten. Felhívtam telefonon s miután bemondtam a nevem, így reagált: „Igen, tar­tozom egymillióval, azt akarod behajtani?" A régi emlékek fel­elevenítése mellett nekem külö­nösen az tetszett, hogy Sík En­dre, habár igen felelősségteljes poszton szolgálta és szolgálja ma is a szocializmus ügyét, ugyanolyan szerény, őszinte és igaz barát, mini volt. Síkéknál több ízben találkoz­tam Schlüsler Artúrral. Magunk között Túrinak hívtuk. Ma Prágá­bon él és nagyon jó barátja volt Gottwaldnaic. A hazatérés 1921. május 12-én parancsot kaptam, hogy térjek vissza ha­zámba. A nemzetközi brigád sok más tagját is érintette ez az in­tézkedés. Kezdetét vette a ha­difoglyok hazaszállítása. Ak­koriban ezt a váratlan lépés* a Rudnyánszky-ellenes határoza­tunknak tudtuk be, mert a haza­térési utasítást tőle kaptuk. Tu­datában voltunk annak, hogy fellépésünk nem volt egészen bolsevik), sértette a pártfegyeí­met. Hiszen sejtünk az összes fe­lette álló szerv megkerülésével juttatta el határozatát más sej­tekhez. A hivatalos magyarázat az volt, hogy Horthy-Magyarorszá­gon el kell mélyítenünk a for­radalmi szellemet. Mi azonban tudatában voltunk annak, hogy mi vár ránk. Bevagonírozás után két vasúti kocsinkat hozzákapcsolták ahhoz a vonathoz, amelyet a leningrá­di munkások Szibériába küldtek élelmiszerért. Mozdonya a Lenin, grádot környező síkságon talán nem vallott szégyent, de a szi­bériai viszonyok kifogtak rajta. Alig értünk az Uraihoz, kezdőd­tek a bajok. Minden emelkedő előtt leálltunk. A mozdony öt-hat vagonnal ismét nekirugaszkodott - többre erejéből nem futotta ­és 3—4 óra múlva tért vissza. Olyan volt ez a mozdony, mint egy sebektől borított öreg kato­na. Széthulló alkatrészeit zsi­neggel erősítettük meg. S mégis eljutottunk Moszkváig. Tán egy hétig maradtam itt. Találkoztam Bányoi Kornéllal is, nemzetközi brigádunk tagjával, akit Kraszno. jarszkfoól párttrtkárként küldtek Tasken t be. ő is hazatérőben volt. Tőle tudtam meg, hogy határoza­tunk eljutott egészen Taskentig, és ők is csavaroztak hozzá. Bányai Kornél alig 18 éves korában került fogságba. Tuber­kulózisra hajlamos fiú volt. Az internacionalista brigád „udva­ri" költője volt. Sok szép költe­ményt írt, amelyeket szívesen szavaltak különféle alkalmakkor. Rövidesen hazatérte után átment Magyarországra, ahol, úgy hal­lottam, elvégezte a jogi fakul­tást, de mint tanító tengődött előbb Esztergom mellett tábori iskolában, majd a Szolnok mel­letti Homokon, ahol 1934-ben még is halt. A két világháború közti időben vagy két alkalom­mal olvastam költeményeit o Nyugatban. Az alföldi paraszt­ság gondterhes életé*, szenvedé­sét énekelte meg. Moszkvában ismét igyekeztem felhívni a pórtvezetés figyelmét Rudnyánszkyra. Egy orvostanhall­gató útján, akit a fogságból is­merem, üzentem Pjatakovnak, hogy nézzenek Rudnyánszky kör­me alá. Csakhogy, omint az ké­sőbb nyilvánvaló lett, Pjatakov is í.jó firma" volt. Következő állomásunk Riga volt, ahol két napot töltöttünk. I't figyeltem meg, hogy Trockij a katonák körében nagy tekin­télynek örvend. A pályaudvaron éljenezték őt a frontról visszaté­rő katonák. Meglepődtem, hi­szen ez a Trockij elleni két vita után volt. A Központi Bizottság­nak Trockijt le kellett váltania a hadügyi népbiztos tisztségéből, mert az arcvonalon önkényeske­dett. A Központi Bizottság ugyan­is úgy döntött, hogy először Kol­csakot kell legyőzni. Ezzel szem­ben Trockij önkényesen a Krímre, Wnangel ellen irányította a csa­patokat. Rigában behajóztak bennün­ket. A tengeri utazás Stettinbe két és fél napig 'ártott. Itt a Csehszlovákiából származó hadi­foglyokat a Vöröskereszt hivatal­nokai nagyon előzékenyen fogad­ták. Még csokoládét is osztogat­tak köztünk. Ezzel szemben az előttünk álló magyarországi ha­difoglyokat fenyegették és bolse­vikoknak szidalmazták. Bányai barátommal együtt Stettinig arról beszélgettünk, hogy hová menjen. Magyaror­szágra, vagy Csehszlovákiába? Bányai magyar volt, de az édes­anyja Léván élt. Végül mégis úgy döntött, hogy Magyarország­ra megy. Csakhogy a magyarok fogadtatása láttán Bányai fel­tűnés nélkül átsétált közénk. Megondolta a dolgot. Stettinben egyetlen parancsot kaptunk. Szálljunk be a rendkí­vüli gyorsvonatba és azt hazáig ne hagyjuk el. Még Moszkvában megbízatást kaptunk, hogy a ber. lini párttitkárságon adjunk át va­lamilyen anyagot. Igy Bányaival és egy Ferenczy nevű lévaival megegyeztünk, hogy Berlin előtt leszállunk a vonatról. Berlin előtt 50 kilométerrel ezt meg is tettük s a következő vonattal érkez­tünk a városba. Még a vonatban átöltöztem, mivel attól tartottam, hogy egyenruhában azonnal le­tartóztatnak. Találtam egy elv­társat, aki hajlandó volt velem nadrágot és blúzt cserélni. Csak­hogy az illető egy fejjel alacso­nyabb volt nálam. Amikor egy kirakatban megpillantottam ma­gam, így szóltam társaimhoz: — Ne nagyon mutatkozzunk fiúk, mert én úgy nézek ki, mint­ha most vágtak volna le az akasztófáról. (Folytatjuk.) EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ | Mi legyen a házipatikában AZ ORVOS gyakran figyeli meg, hogy némely családban gyógyszerraktárat halmoznak fel. Hogyan és mi mindent sze­reznek be az emberek? Köt­szert, jódtinktúrát általában vásárolnak, fájdalomcsillapítót 6s egyéb tablettákat orvosi rendelőben iratnak fel, de sok esetben a készlet egyes gyógy­szerei onnan származnak, hogy a családban előfordult beteg­ség alkalmával nem fogyott el az orvosság, a beteg nem hasz­nálta fel előírott mennyiségben, s eltették „szUkség esetére". Találunk házipatikát pohár­székben, éjjeliszekrény vagy asztal fiókjában, éléskamrában, de hevernek az orvosságos do­bozok vagy üvegek szerte a lakás más részeiben is. A sokáig és kedvezőtlen szo­bahőmérsékleten tárolt gyógy­szer, mint vegyianyag alapve­tően megváltoztathatja tulaj­donságait. Van úgy, hogy nem használ, hanem sok esetben egyenesen árt; már csak ezért se vegyünk be rosszullét, be­tegség fellépésekor olyan szert, amelynek beszerzési idejét, rendeltetését, adagolását fel­nőttnél vagy gyermeknél nem ismerjük pontosan. Egyébként is helytelen, ha orvos tudomá­sa nélkül veszünk be vagy adagolunk másnak valamilyen penicillin-készítményt vagy más antibiotikumot. Az ember szer­vezetével laikusok ne kísérle­tezzenek, mert kárt okozhat­nak benne és a betegséget is súlyosbíthatják. Az ártalmatlannak látszó or­vosságokat is jól el kell zárni a gyermekek előli Nemcsak a kisebb, de a nagyobb gyer­mek is kíváncsi vagy torkos, s ez komoly, végzetes kimene­telű gyógyszermérgezéshez ve­zethet. VAN-E HAT ÉRTELME a há­zipatikának? S ha igen, milyen legyen és mit tartalmazzon?. Gyakorlati szempontból helyes, ha minden házban van házipa­tika, kézigyógyszértár vagy el­sősegélytáska. Akár szekrény­ben, akár fiókban vagy ládikó­ban tartjuk, legyen kulcsra zárható, s csnpán a ház felnőtt, vagy elsősegélynyújtásban kép­zett lakói férhessenek hozzá. Soroljuk fel előbbi mit ne tartalmazzon a házipatika: Felirat nélküli vagy elmosó­dott jelzésű üvegeket, tégelye­ket, dobozokat, továbbá romlan­dó kenőcsöket, zavarossá vált folyadékokat. Igen könnyen összecserélhetők az üvegek, a belső szerveket, a szájnyálka­hártyát és a külső bőrfelületet is károsodás érheti. Bizonyára meglepődnek egyes olvasóink, ha megtudják, hogy semmi szükségük a sebhintőporra, mert még akkor is, ha divatos antibiotikum az alapja, késlel­teti a gyógyulást. Ne tartsunk otthon „tar­talékban" sem régi, kipróbált gyógyszert, sem pedig modern, divatos orvosságot, akár peni­cillin, akár fenmetrazin vagy a gyógyszeripar egyéb jólismert gyártmányairól van szó. Ha va­lóban szükség van rá, a kör­zeti vagy az üzemi orvos felír­ja a szükségnek megfelelő szert, amit a beteg jó minősé­gű, hatásos, ellenőrzött és friss tormában kap meg a gyógyszer­tárban. A különböző módon gyűjtött gyógyszereik családokban oly készletekben hevernek, hogy a házipatikák nemcsak mérgezési veszélyt jelentenek, hanem nép­gazdasági érdekeinket is ve­szélyeztetik. Az elmúlt évek­ben kimutatott statisztika el­árulja, hogy azon a másfél milliárd koronán felül, amit egy esztendő alatt az állam költött gyógyszerekre és más egészségügyi készítményre (vér, kötszerek, stb.) a lakosság még félmilliárdot képviselő ér­tékben vásárolt patikaszereket. A HAZIPATIKABAN LEGYEN: 10—20 tabletta acylpyrín vagy alnagon (ne használjuk sűrűn, ne adjuk be bárkinek, különö­sen gyermekeket ne szoktas­sunk tablettákra). Itt a helye a hőmérőnek is. Tartsunk ben­ne tiszta ollót, csipeszt, néhány biztosítőtűt, háromszegletű kendőt, puha gumicsövet érel­kötésre, szappanoldatot a bőr­felület lemosására, jól beduga­szolt kis üvegben tiszta benzint zsíros szennyeződés vagy rag­tapaszt eltávolításéra. Házipati­kánkban a legfontosabb az elegendő steril kötszeranyag. A családtagokat kirándulásra vagy utazásra is csak kis köt­szercsomaggal a zsebükben en­gedjük el. Mindenkit, bárhol érhet baleset. A kis horzsolás is a bőrfelület felsebzését je­lenti, amerre a fertőzés beha­tolhat a szervezetbe. Ezt tehát igyekszünk kötszerrel védeni a szennyeződés elől. Vérzés vagy égési seb esetében is steril köt­szer ráhelyezése az első teen­dőnk. Készletünket még egé­szítsük ki vattával, ragtapasszal (leukoplaszt), esetleg végtag­törésnél alkalmazható drót vagy fa sínekkel, melyek azon­ban sok helyet foglalnak el és szükség esetén más anyag­ból rögtönözhetek. Itt hangsú­lyozzuk annak fontosságát, hogy minden házból legalább egy ember végezze el a Vörös­kereszt elsősegély-tanfolyamát. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A muzslaiak a tél folyamán előadást szerveztek a mezőgazdaság tökélete­sített Irányítási rendszeréről. Az elő­adáson Kalmár János, a dióspatonyi EFSZ Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke is részt vett. A Barátság szövetkezet irányítói, dol­gozói a beszámoló után Kalmár János­hoz intézték a legtöbb kérdést. Kíván­csiak voltak, hogyan érték el a 32 koronás munkaegységértéket, miért le­het Patonyban 5000 koronával több a szövetkezeti dolgozók átlagkeresete, mint náluk, mi a titka a 3100 literes fejési átlagnak stb. A traktorok reggel és délben végig­száguldanak-e az utcákon, azon jár­nak-e haza étkezni a traktorosok? — kérdezték ezt ls. Tengernyi sár van ősszel és tavasz­szal a muzslai gazdasági udvaron. Fut a trágyáié, ott „díszelegnek" a trágya­dombok ls. Vajon így van-e ez Diős­patonyban is? Többen az iránt érdeklődtek, hogy hány évenként kap a föld szervestrá­gyát, a szabad ég alatt van-e a műtrá­gya, mint náluk, s lapáttal szórják-e szét a fontos tápanyagot. Arra ls kí­váncsiak voltak, hogy sokszor változ­tak-e vezetők, és nincs-e nézeteltérés a növénytermesztés és az állattenyész­tés irányítói között? A dióspatonyi szövetkezet elnöke sokoldalúan válaszolt a felvetett kér­désekre. Legtöbben hitelt is adtak a szavának, de azért voltak kételkedők is, akik ezt mondták: messziről jött ember azt mondhat, amit akar. Hogy a kételkedők is választ kapja­nak, a Barátság szövetkezet vezetősé­ge úgy döntött, hogy nyolctagú küldött­ség látogat el Dióspatonyba, és meg­győződnek a hallottakról. TAPASZTALATCSERE Tavasz kezdetén, amikor a gazdasági udvarok legtöbbjében feneketlen a sár, a dióspatonyi farmon félcipőben is nyugodtan járhattak-kdlhettek a ven­dégek. Az udvaron nem látnak trágya­dombot, mert azt mindennap kihordja a trágyakezelő csoport és szarvasok­ba rakja. Mivel nagy gondot fordíta­nak a szervestrágya kezelésére, már minden negyedik évben trágyázzák a szántóföldet. A műtrágya egy szemig fedél a^att van. Az agronómust kora reggel ott lehet találni a műtrágya ki­adásánál. A szervetlen trágya kezelése fontos feladat. Az elszórása meg min­den esetben géppel történik. A látogatók a gazdasági udvar meg­tekintése után a kiváló fejési átlag titkát keresték. Amikor végignézték az istállókat és látták az ellés szerint, évenként más-más istállóba besorolt tehénállományt, aligha kételkedtek. A saját nevelésű állományhoz hasonló kevés akad Csehszlovákiában. Legújab­ban már csak a nagy hozamú tehenek borját nevelik fel az állomány felújí­tására. Viszont, ha egy tehén hozamo­sabb Ideig tíz liternél kevesebb tejet ad, föltétlenül kiselejtezik. Tetszett a szarvasmarhaállomány a muzslaiaknak. Ezt ml sem igazolja Jobban, minthogy 32 darab vemhes üszőre azonnal meg is alkudtak. Kitűnő az állomány, Gálffy Gyula agronómus mégis a régi igaz közmon­dást emlegeti: „Száján keresztül fejik a tehenet." Nagy jelentőségű, hogy en­nek az agrúnómus a szószólója. A Barátság szövetkezetben az állat­tenyésztésben dolgozók nem segítenek a takarmánybetakarításban, így külö­nösen esős időben nagy a veszteség. Patonyban azonban 200— 300-an is gyűj­tenek egyszerre a határban. És nem akármikor, hanem csak a késő délutáni órákban. Az irányítók a tagok részé­re prémiumot, a segítők részére pedig órabért fizetnek naponként. Diőspatonyban már a kazlazás is megszűnt. A félszáraz állapotban levő lucernaszénát vagy más takarmányt a saját építőcsoportjuk által készített vasvázas hullámpala tetejű pajtában tárolják, s ott hideglevegős módszerrel szárítják. Ezzel a módszerrel a fehér­jeveszteség minimumra csökken, s ez lényegében a kiváló tejtermelés és súlygyarapodás titka. Diőspatonyban a traktorok sem pu­fognak délben a házak előtt. Az ebédet a hozzátartozók viszik a traktorok KALMÁR JÁNOS ELNÖK irányítóinak. A munka végeztével pedig a szövetkezet javítóműhelye előtt so­rakoznak a gépek. Diőspatonyban nincsenek mezőgaz­dasági mérnökök, mint Muzslán. De tény, hogy másfél évtized óta ugyanaz a vezetőség irányítja a közöst. Leg­többjük deres fejjel elvégezte a mező­gazdasági technikumot, hogy a gazdag gyakorlati tapasztalatok mellé tudo­mányos alapot is szerezzen. Egy napot töltöttek a Barátság szö­vetkezet vezetői Diőspatonyban. Sokat láttak, hallottak. A legjelentősebb talárt az volt: ha nagyobb jövedelemhez akarnak jutni, meg kell adni a földnek a kellő mennyiségű tápanyagot, a na­gyobb hektárhozamok alapját. Jó minő­ségű takarmányalapra van szükség, s £ növénytermesztés legnagyobb részét az állattenyésztésben kell realizálni. Ez azt jelenti, hogy feltétlenül a legjobb kapcsolatnak kell lennie a növényter­mesztés és az állattenyésztés Irányitól között. Gálffy Gyula agronómus és Végh Vendel között megvan. A muzs­laiak is elgondolkoznak ezen? A távolabbi vidék lakói azt gondol­hatnák, hogy a Barátság szövetkezet­ben minden rosszul megy. Nincs ez így és a több mint 3000 hektáros szövetke­zet sokat fejlődött az utóbbi években. De ezernyi még a tennivaló, hogy utol­érjék az élenjáró mezőgazdasági üze­meket. A vezetőség nem elégedett az eddig elért eredményekkel. Ezt igazol­ja az is, hogy nem sajnálják az időt, a költséget és a fáradságot a tanul­mányutakra. Az irányítók látni akar­nak, hogy aztán a jót, hasznosat meg­valósítsák a szövetkezetükben TÚTH DEZSŰ

Next

/
Oldalképek
Tartalom