Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)
1967-05-23 / 140. szám, kedd
Az „abszolút" nyugalom helyén Föidrengésjelző-éllomás a Kristina-iárnában A Kašperské hory közelében fekvő aranyásó völgyet tucatnyi akna fúrja át. A Kristlna-tárnában 1922-ben hagyták abba a munkát. Most, negyvenöt esztendővel később végigjárjuk az aknát, ahol egy tonna kőzetben 17, sőt helyenként 98 gramm aranyat is nyertek. Mikor aztán az arany mennyisége egyre csök kent, a bányászok odábbálltak, s csak több Ázáz l méter hosszú, szüntelenül csepegő falú aknát hagytak maguk után. Ä z utóbbi év folyamán a Kristina-tácna világszerte jóval ismertebbé vált, mint az aranyláz legmagasabb fokán. A Kašperské horyt naponta emlegetik a folyóiratokban, s számolnak vele legmodernebb számítógépeken a strasbourgi, a moszkvai, az edinburgi, a washingtoni és egyéb fö!dreng*s'«*!z?S állomások 'S. Szeizmológiáink, pontosabban a Csehszlovák Tudományos Akadémia Geoíizikálís Intézete föidrengéstani osztálya dolgozóinak útja, akiknek vezetője V. Kárnlk mérnök, rendkívül nehéz volt, míg eljutottak a Kašperské horyba. Egész Cseh- és Morvaország területén keresték az aránylag legnyugalmasabb helyet. A szó szoros értelmében tucatnyi föld alatti üregen, tárón és aknán mentek végig. A szeizmikus zavar mérésével voltaképpen a legnagyobb nyugalmat keresték. A fizikából tudjuk, hogy bolygónk szüntelenül reng. E rengés forrásai különbözőek. Egyrészt mesterségesek, amelyeket az emberi tevékenység idéz elő. Ilyen például a közlekedés, a gyárak stb. Egyszóval a szeizmikus mérések számára olyau geológiai feltételeket keresnek, amelyek között a zavaró rengések a legkevésbé észlelhetők. Ehhez a legkedvezőbb a gránitalap, ám emellett azt is figyelembe kell venni, hogy kiküszöböljük a legközelebbi rengéseket. Ezért a vevőkészülekeket a föld alá — 30—100 méternyi mélységben — kell elhelyeznünk. A Kašperské hory Kristinatárnája erre kiválónak bizonyult. A szeizmikus rengés itt oly alacsony, hogy lehetővé teszi azoknak a kilengéseknek al észlelését is, amelyek amplitúdója alig nagyobb a milliméter százezred részénél. Az állomást a volt aranybánya kanyargós tárnáiban úgy helyezték el, hogy messze esik a civilizáció zajától s geológiai feltételei is megfelelőek. A szeizmikus hullámok felvevőit mintegy harminc méterrel a föld alatt és a tárna bejáratától vagy százötven méterre helyezték el. Az „obszervatóriumnak" elnevezett kis kunyhó a prágai obszervátorok, valamint állandó vezetőjük, Bohumil Bartizal számára épült, s természetesen az állomás üzemeltetésére, ellenőrzésére, minden műszer karbantartására, nemkülönben ideiglenes lakói ellátására is. Ezen a kicsi állomáson, amely azonban egyúttal a világ legérzékenyebb állomásainak egyike, teljes huszonnégy órán át folyik a részben automatizált üzemeltetés. A Kašperské hory melletti földrengésjelző állomás évente átlagban négyezer földrengést jelez, amelyek epicentrumai gyakorlatilag egész planétánkon fellelhetők. A földrengésjelző állomások rendszere abból a szempontból fontos, hogy egyetlen állomás nem tudja megállapítani a földrengés epicentrumát. A végső értékelést a földrengés egyes fázisai átmenete pontos idejének összehasonlításával az erre a célra kiválasztott nemzetközti értékelő földrengésjelző állomások végzik. Jóllehet a Kristina-tárnában elhelyezett állomás csupán egyike a földkerekségen elhelyezett sok tucat földrengésjelző állomásnak, feladatai közé nem csupán a szeizmikus szolgálat egyszerű feladatai tartoznak. Dr. Vladimír Tobyáš vezetésével próbákat végeznek itt új, rendkívül érzékeny szeizmográfok alkalmazásával a nagyon gyenge robbanások regisztrálása módszereinek tanulmányozásával ls. A világ geofizikája egyelőre csak küszöbén jár annak, amire az emberiségnek szüksége van. A tudósok egyelőre csupán meg közelítőleg tudják meghatározni azokat a körzeteket, amelyekben földrengésre kerülhet sor. A legfontosabb azonban az lenne, ha meghatározhatnánk, mikor kerül sor a földrengésre. Erre a tudomány most még nem tud választ adni. Ennek ellenére a modern szetzmográfía eredményei nagy Jelentőségűek: segítségükkel megállapíthatjuk a szeizmikusán aktív területeket. Az államok eszerint tervezhetnék e területek építkezését is. Ez nagyban csökkentené az olyan katasztrófák következményeit, mint amilyenekre az utóbbi időben Japánban, Jugoszláviában, Afrikában s egyebütt került sor. E feladatok megoldásához nagyban hozzájárul a Kašperské hory melletti Kristina-tárna obszervatóriuma is. VLADIMÍR NEPRAS A N a béke és barátság Olvasóink figyelmét bizonyára nem kerüli el, hogy az Oj Szóban megjelenő riportok, külföldi tudósítások és egyéb cikkek végén látható hírügynökségi jelzések között elég gyakran előfordul az APN rövidítés. Sőt, arra is volt már példa, hogy lapunk egy egész oldalnyi anyagát az APN szolgáltatta. Mi REJLIK E HÁROM BETŰ MÖGÖTT? Az APN a szovjet Agensztvo Pecsátyi Novosztyi (Novosztyi hírügynökség j ismert rövidítése. Az intézmény fő feladata a külföldi sajtó, rádió és televízió szovjet híranyaggal való ellátása. Azon kívül, hogy az APN rendszeresen tájékoztatja a külföldi szerkesztőségeket a legidőszerűbb sajtóanyagokról, megrendelésre ls készít interjúkat, riportokat, fényképes riportokat, elemző cikkeket, stb. E közvetlen tevékenységen kívül — államközi megegyezések alapján — különböző újságokat, folyóiratokat ad ki, amelyek a szovjet nép, a szovjet népgazdaság, tudomány és kultúra eredményeivel, a szovjet külpolitika időszerű kérdéseivel ismerteti meg a külföldet. A hírügynökség élén az ú. n. Alapítók Tanácsa áll. Ebben a tanácsban a szovjet közélet, kultúra, tudomány és technika ismert személyiségei foglalnak helyet. Közöttük volt pl. a nemrég tragikusan elhunyt Vlagyimir Komárov űrhajós-ezredes is. A Novosztyi hírügynökség elve, hogy a tájékoztatásnak a béke és a nemzetek közötti barátság eszméjét kell szolgálni. Az ANP 24 európai, 25 ázsiai, 42 afrikai, 17 amerikai országban fejt ki tevékenységet. Jelenleg 80 számottevő hírügynökséggel, 120 kiadóvállalattal, 70 rádió- és televíziós társaBUDAPESTI LEVÉL EGY KIÁLLÍTÁSRÓL „Ügyünk közös, hót jöjjön az igazság" (Hviezdoslav) Egy kiállítás értékét az szabja meg, mi újat tud adni, hogyan befolyásolja az érdeklődőt. Vagyis: a feltárt, objektív, tudományos tényeknek mekkora a szubjektív erejük. Jelen esetben ez különösen fontos. Mert nem kölcsönös vállveregetésről van szó, nem protokolláris gesztusról (szakköri munkának indult), hanem arról, hogy mi, a Kárpátok medencéjébe zárt, s annyit tusakodó népek tisztítsuk meg a múltba néző ablakot, hogy világosabban lássuk egymást a jelenben. Arról van szó, hogy északi szomszédainkat ne azonosítsuk a Gazdag szegények jámbor építőmunkásaival, és ne csak a Tátra fenségét, az odaáti áruházakat, a jó sátrakat, tréinigruhákat, gumitalpú cipőket lássuk meg, hanem azt is: „mit tehet egy nép, ha akarja." Mert akart és tett, sokat. Az 1944. augusztus 29-én kirobbant Szlovák Nemezti Felkelésnek agusztus 31-én már megjelentek kiáltványai. A Szlovák Nemzeti Tanács szeptember 1-i nyilatkozata pedig igy zárul: „Éljen a mi igazságos ügyünkl Dicsőség a Csehszlovák KöztársaságnakI" És megkezdődött a partizánháború. Most arról van szó, hogy szlovák szomszédaink bennünket ne az őket évszázadok óta elgáncsoló magyar hatalmasságok szárnyszegett irigy utódainak tartsanak. Ha azt hallják: magyar, ne a Nosztyi Feri-féle úri svihákok jussanak eszükbe, hanem többek közt az, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 16 nagy partizánegységből (harcaikat, útvonalaikat, nagy, részletes, még villanynyilakkal is eligazító térképek mutatják) kettő: a Nógrádi Sándor vezette egység és a Petőfi partizáncsoport (Adler Károllyal, majd miután öt a fasiszták kivégezték, Fábry Józseffel az élen) magyar volt. S hogy másutt is harcoltak magyarok. Például Nyikoláj Volkov brigádjában 1945 márciusában 558 magyar partizán működött. Emlékszem, Horthy és Tiso újságjai azon vitatkoztak, melyik nép csatlakozott elsőnek a Szovjetunió elleni „keresztesháborúhoz". Ma azon versenyezhetünk, hogyan sikerűi eredményesebben lelepleznünk a múlt hazugságait, s az igazságokat szembetűnő magasra emelni. Ezért van a Szlovák Tannyelvű Gimnázium és Altalános Iskola „Magyarok a Szlovák Nemzeti Felkelésben" című kiállításának a megszokottnál nagyobb távlata, mivel közös múltunkat és egymásra utalt népeinket fogja át. A kiállítás anyagának hangulata van. Mi magyarok gyakran tapasztaljuk, hogy szomszédainknál otthon érezzük magunkat. A közös múlt emlékei meghittebbé teszik a kapcsolatot. A kiállításon is megcsap bennünket az emlékezés. Mintha a mi nagy szabadságmozgalmainknak, elsősorban a kurucmozgalomnak a hangulatát éreznénk, amelyben a szlovákok épp úgy segítettek bennünket, mint a második világháborúban a mi legjobbjaink őket. íme, egy űrlapot Bottyán János nevére állítottak ki. Másutt, egy röplap alján úgy kezdődik a strófa: „Už Slovensko vstáva .. A kiállítást az iskola KISZ szervezete hozta létre, és Jakab Róbertné igazgató Takáts Kornéiné tanár irányításával, de saját ügyének érezte az iskola minden pedagógusa, diákja. Segítette munkájukat a KoSicei Kelet-szlovákiai Múzeum és a Magyar Partizán Szövetség. Az iskola közössége nagy dolgot mutatott nekünk. Megmutatta, hogy ma, amikor oly sokat beszélünk — és nyilván okkal — a hazaszeretetről, tenni is lehet az ügy érdekében, eligazítóan, ízléssel, okosan, maradandót feltárva és megőrizve még egy iskolában ls. Megerősítette a patriotizmus és az internacionalizmus azonosságának igazságát. Megmutatta, hogy lehetünk büszkék egyszerre szlovák szomszédainkra és a szégyen sodrásában is helytálló igaz magyarokra. Ez a kiállítás közös ügyünk útján segít előre mindnyájunkat. JAVOR OTTÖ Az APN moszkvai székháza sággal és több mint 6000 külföldi jelentősebb újsággal, folyóirattal tart fenn kapcsolatokat. A fenti számadatok elárulják, hogy az APN rövidítés mögött egy hírügynökségi mammutvállalat áll, amely tevékenységével nagyban hozzájárul a Szovjetunió népszerűsítéséhez az egész világon. A több mint 3000 alkalmazottal dolgozó APN a nyugat-európai és az észak-amerikai országok számára angol, francia, német, török és görög nyelven „szállítja" az anyagot. 1,7 MILLIÓS PÉLDÁNYSZÁM Az APN híranyagaiból a Szovjetunió határain kívül 37 folyóirat, 6 hónapilap, 83 sajtóanyag-bulletin jelenik meg. Ez egyszeri kiadásban meghaladja az 1,7 millió példányszámot. A legnagyobb példányszámú külföldi szovjet folyóirat az Indiában megjelenő angol nyelvű Soviet Land. Az Amerikai Egyesült Államokban Soviet Life Címmel jól Illusztrált havi folyóirat jelenik meg 62 000 példányszámban. Az amerikai olvasóközönség ebből a folyóiratból pontos értesüléseket szerezhet a szovjet nép munkájáról, életéről és a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról. Felsorolásunk nem lenne teljes, ha nem tennénk említést a nálunk megjelenő „Svét soviétű" és a „Svet socializmu" c. képes hetilapokról, amelynek anyagát jelentős részben az APN szolgáltatja. Lengyelországban 140 000 példányszámban jelenik meg a „Kraj rad" (Szovjetunió). A Magyarországon megjelenő Szovjet Híradó hetilapot olvasóink közül is sokan ismerik. Hasonlóképpen anyanyelvükön tájékozódhatnak a Szovjetunió népeinek életéről a bolgár jugoszláv, a VDKbeli és mongol olvasónk is. A Novosztyi hírügynökség a sajtóanyagok terjesztésén kívül a Szovjetunióban és a világ számos országában különböző nyelveken évente 200 könyvet és ismeretterjesztő brosúrát ad ki kb. 15 millió példányszámban ... HOGYAN DOLGOZIK A PRÁGAI KIRENDELTSÉG Es ezzel még távolról sincs kimerítve az APN hírügynökség egész világra kiterjedő tevékenysége. De adjuk át a szót Alekszandr Dmitrijevics Petrovnak, a prágai kirendeltség vezetőjének. — Kirendeltségünk jelenlegi státuszában két és fél évvel ezelőtt kezdte el működését itt, Prágában. Az öt főből álló kirendeltségünk egyike az APN 65 külföldi ügynökségének. 9 Hány szerkesztőség veszi igénybe a kirendeltség szolgálatait? — Ma már elérte a százat azoknak az újságoknak és folyóiratoknak a száma, amelyek rendszeresen hozzánk fordulnak eredeti szovjet sajtóanyagért. Közöttük van az Oj Szó is. És itt meg kell állapítanom — folytatja A. D. Petrov elvtárs — hogy az O j Szó külpolitikai rovata a szlovákiai lapok közül egyike a legigényesebb partnerünknek ... Kirendeltségünk természetesen a szerkesztőségeket rendszeresen tájékoztatja legfrisebb anyagairól. A lapok a megküldött cikkjegyzékek álapján sok rendelést juttatnak el hozzánk. Hasonlóképpen fényképanyagot is forgalmazunk. 9 Kikből áll a moszkvai APN-központi alkotó „agytrösztje?" — Az APN több ezer politikai kommentátorral, tudóssal, íróval, publicistával és különböző szakértőkkel működik együtt. A hírügynökségnek a Szovjetunió szövetséges köztársaságaiban és nagyobb városaiban több mint 50 levelezője, tudósítója van. A Novosztyinak módjában áll felvenni a kapcsolatot, illetve meginterjúvolni a szovjet tudomány, művészet és politika kiváló egyéniségeit a művészektől kezdve a miniszterekig és űrhajósokig ... A szovjet űrhajóscsalád tagjait az APN nemegyeszer látta vendégül kerekasztal-beszélgetésen. Az ilyen találkozók lehetővé teszik, hogy a Novosztyi szerkesztői választ kapjanak a saját és elsősorban a központba érkező kérdésekre. A szerkesztőségek rendeléseit mi továbbítjuk Moszkvába — folytatja Petrov elvtárs. Az anyagokat pedig — sürgősségüktől függően — géptávírón vagy repülőpostával kapjuk. A sürgős cikkeket mi fordítjuk le csehre vagy szlovákra, azonnal a kézhez vétel után — és így küldjük a szerkesztőségekbe. De a legtöbb esetben a szerkesztőségek saját maguk fordítják anyagaikat, mert a fordítás ma már nem okoz kWönösebb problémát. • Van-e valamilyen újdonsága a hírügynökségnek? — Van. Az év elején jelentettük meg a „Szputnyik" című illusztrált folyóiratot, amely — külföldi mintára — ízelítőt, kivonatot ad a szovjet sajtó legérdekesebb cikkeiből. A Szputnyik orosz és angol nyelven, ízléses, kemény celofán borítólappal, színes fényképekkel illusztrálva jelenik mca. Az idei első számban többi között olvashatunk a lett kriminalisták érdekes módszereiről, a jaruga nevű ukrán falu zsidó lakosságának sorsáról, az elmebetegségek új gyógymódjairól, egy lengyel és egy szovjet tudósnak a női szépségről folytatott vitájáról... sth . ® A szovjet sajtó számára a prágai kirendeltség küld-e csehszlovákiai sajtóanyagot? — Igen, küldünk. Az APN a szovjet lapok (elsősorban a köztársasági lapok f számára külön bulletint ad kl, amelyben a baráti országok életéről szóló cikkek vannak ... Ezzel kiegészítjük a TASZSZ távirati iroda csehszlovákiai híranyagát, azaz bővítjük a választékot... » • i A Mezibranská utcai APN kirendeltség irodájában megszólal a telefon. A. D. Petrov elvtársat Moszkva hívja. Ugyanakkor csengetnek a géptávírón ls. Oda pedig Vlagyimir Kotenjatkin elvtársat, a kirendeltség munkatársát kéri a moszkvai APN központ. Újabb híranyag érkezik ... Az egész világra kiterjedő APN-hálózat prágai állomása továbbítja a híreket, a riportokat... Van munkájuk elég. A kirendeltség munkatársai Jóleső érzéssel nyugtázhatják nap mint nap, hogy Csehszlovákiában őszinte és szinte kiapadhatatlan a szovjet nép élete iránt az érdeklődés. SOMOGYI MATYAS