Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-01 / 119. szám, hétfő

Bi Siii^ÄÄiiisÄÄ A VDK vadászrepiilői sikeres harcokat vívnak a Hanoit és kör­nyékét támadó amerikai bombázókkal. Képünkön a vietnami néphadsereg két hős repülője bevetés előtt. (CTK felvétele) Westmoreland tábornok a vietnami háború további kiszélesítését követeli Újabb légitámadás Hanoi külvárosa ellen • Heves har­cok Dél-Vietnamban • Martin külügyminiszter U Thantnál Hanoi (CTK) — Pénteken délután mintegy 10 amerikai bombázóból álló kötelék újabb támadást intézett Gialam — Hanoi külvárosa — ellen. A bom­bák Ismét a mozdonyszínre hul­lottak, amelyet már április 25­én is támadtak. Az amerikai re­pülők bombázták továbbá a Haiphongba vezető országutat. A légitámadás több mint fél órán át tartott. Az amerikai repülőgépek támadásokat haj­tottak végre Hatai tartomány­ban ls és átrepültek Nghia lo és Hoa Blnh tartományok fe­lett. A főváros légvédelme ápri­lis 28-án egy repülőgépet lelőtt további hármat pedig a VDK három tartománya felett sem­misítettek meg. Saigon — Az amerikai ten­gerészgyalogság alakulatai újabb „tisztogató akciójuk" so­rán Dél-Vietnam északi terüle­tein igyekeznek kinyomozni a szabadságharcosok állásalt. A saigoni katonai szóvivő teg­napi bejelentése szerint pénte­ken mintegy 1500 tengerészgya­logos szállt partra Quang Tin tartományban, mintegy 40 km­nyire a Da Nang-i támaszpont­tól. Hanoi jelentés szerint az utób­bi négy hónap folyamán a sza­badságharcosok harci akcióik folyamán Binh Dinh tartomány­ban, Dél-Vietnam középső ré­szében több mint 11 ezer ellen­séges katonát tettek harckép­telenné. Haiphong — A haiphongi ad­minisztratív bizottság képvise­lői április 28-án közölték, hogy a kikötőváros elleni légitáma­dások sorozata után a lakossá­got felhívják, mielőbb hagyja el a várost. Csak azok a lako­sok maradnak, akiknek jelen­léte szükséges a vállalatok és közszolgáltatások biztosításá­hoz és a város védelméhez. Jemen betiltotta az amerikai segélyszervezet működését Aden (CTK) — A jemeni kor­mány nyilatkozatban jelentette be, hogy rendeletet adott ki a Jemenben működő amerikai se­gélyszervezet felszámolására és kiutasította az országból a misz­szió keretében Jemenben tevé­kenykedő amerikaiakat. A köz­lemény szerint az amerikaiak a segélyszervezetet szabotázsak­ciókra használták fel. ~ A közlemény egyúttal bejelen­ti, hogy a kormány semmisnek tekinti a Jemen és az Egyesült Államok között 1959-ben megkö­tött segélyegyezményt. Megfi­gyelők rámutatnak arra, hogy az USA és Jemen kapcsolatai hirtelen megromlottak és való­színűnek tartják a diplomáciai kapcsolatok beszüntetését. Lapzártakor érkezett A GÖRÖG KATONAI JDNTA MEGTORLÓ INTÉZKEDÉSEI Athén (CTK) — A görög kato­nai kormány tegnapi ülésén hatá­rozatot hozott az EDA feloszlatá­sáról. A továbbiakban elrendelte Indítsanak bírósági eljárást a Lambraklsz Ifjúsági Mozgalom, va­lamint az ERE és a Centrum Unió ifjúsági szervezete ellen. Patakosz tábornok, belügymi­niszter kijelentette, hogy a kato­nai kormány új görög államot akar létesíteni egy úgy alkotmány alapján. New-York — Westmoreland tábornok, a Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsno­ka, aki propagandakőrutat tesz az Egyesült Államokban, hogy egyrészt elhallgattassa a hábo­rúellenes erőket, másrészt elő­készítse a közvéleményt az újabb amerikai csapatszállítá­sokra, beszédet mondott az amerikai képviselőház és a sze­nátus összevont ülése előtt. A tábornok harcias beszédé­ben síkra szállt a jelenlegi esz­kaláciős politikai folytatása mellett s hosszú háborúra készí­tett elő. Westmoreland beszéde után a Fehér Házba ment, ahol John­son elnökkel, a kormányzókkal és a kongresszusi vezetőkkel tanácskozott. Ezen a megbe­szélésen washingtoni vélemé­nyek szerint központi helyet foglaltak el az újabb amerikai csapatszállftásokra vonatkozó követelések. Westmoreland a kormányzat által az esztendő végére tervezett 475 ezres lét­számot mintegy 50—70 ezerrel kívánja emeltetni. Washingtoni vélemények szerint teljesítik Westmoreland kérését újabb csapatszállításokat illetően. New York — U Thant, az­ENSZ főtitkára pénteken üdvö­zölte a DNFF Javaslatát, hogy Buddha születésnapja alkalmá­ból tartsanak 48-órás tűzszüne­tet. Reményét fejezte ki, hogy ez a fegyverszünet hosszabb ideig tarthatna, ha létrejönné­nek a békés megbeszélések fel­tételei. Stockholm — Stockholmban péntek este közölték, hogy Svédország megadta a beutazá­si engedélyt a vietnami ameri­kai háborús bűntetteket kivizs­gáló Russel-bíróság hat vietna­mi tanújának. néhány sorban ALEKSZEj KOSZIGIN a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke fogadta Charles Aileret hadseregtábornokot, a francia? fegyveres erők vezérkarának parancsnokát. A fogadáson Je­len volt Zaharov marsall, a szovjet fegyveres erők vezér­karának parancsnoka és 011­vier Wormser, a moszkvai fran­cia nagykövet ls. AlekszeJ Ko­szlgLn ugyanaznap fogadta An­var Sadatot, az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének elnökét is. OTTO WINZER, az NDK kül­ügyminisztere, május 3-án öt­napos hivatalos látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba érkezik. Az EAK-ban tárgyalá­sokat folytat majd Mahmud Riad egyiptomi külügyminisz­terrel és Mahmud Fauzival, a külügyi miniszterelnök-helyet­tessel. ERLANDER svéd miniszter­elnök a lengyel kormány ven­dégeként még ez évben Len­gyelországba látogat. A látoga­tás időpontját a későbbiek fo­lyamán állapítják meg. A MONGOL Forradalmi Nép­párt küldöttsége Molomdzsam­ccal, a párt politikai bizottsága tagjával az élen elutazott Moszkvából. A delegáció a Szovjetunióban az SZKP szerve­zési és ideológiai tevékenysé­gét tanulmányozta. A DÉL-AFRIKAI Köztársaság több ezer lakosát az a veszély fenyegeti, hogy a faji megkü­lönböztetési intézkedés értel­mében „színes bőrűnek" minősí­tik — kitűnik a lakosság bejegy­zéséről szóló törvény új függe­lékéből, melyet a dél-afrikai nemzetgyűlés hagyott jóvá. A ROMÁN Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására Bukarestbe érkezett a Francia Szocialista Párt kül­döttsége, melyét Guy Mollet, a párt főtitkára vezet. A SFIO küldöttségének megérkezése után megkezdődtek a Román Kommunista Párt és a Francia Szocialista Párt küldöttségeinek tárgyalásai. A KOMMUNISZT, az SZKP Központi Bizottságának elmé­leti lapja legutóbbi számában közölte Jirí Hendrychnek, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségi tagjának, a Központi Bizottság titkárának cikkét a szocialista társadalom egységé­nek megszilárdításáról. A JAPÁN történelemben Szi­odzsiri az első város, melynek kommunista polgármestere van. A helyi választások eredményei Igazolták, hogy a Japán Kom­munista Párt Jelöltje, Maszao Takaszago sokkal több szava­zatot kapott, mint a többi Ja­pán párt támogatta ellenfele. Az USA igyekszik magát távol tartani a görög katonai rendszertől A nemzetközi közvélemény tiltakozik az új görög rezsim önkénye ellen O Görögországban 6509 személyt tar­tóztattak le Washington (CTK) — A gö­rög katonai diktatúra világszer­te olyan óriási felháborodást keltett, hogy Rusk amerikai kül­ügyminiszter kénytelen volt az athéni új rendszertől némileg elkülöníteni magát. Újságírók előtt tett nyilatkozatában kife­jezte reményét, hogy „az új gö­rög kormány hamarosan felújít­ja demokratikus intézményeket és néhány napon belül szabadon bocsátja a politikai foglyokat." Ugyanakkor azonban megelé­gedését fejezte ki, hogy „Görög­ország továbbra is támogatja a NAIO-t". Morse szenátor azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy elő­készítette a katonai diktatúra uralomra jutását Görögország­ban. „A Görögországnak nyújtott 20-éves gazdasági és katonai se­gítség eredménye — mondotta Morse — az alkotmányos rend­szer felszámolása azok által, akiket állig felfegyvereztünk a legkorszerűbb amerikai repülő­gépekkel és tankokkal." A brit közvéleményben és saj­tóban felháborodott ellenszenvet váltott ki az az ízléstelen pén­teki komédia, amikor újságírók keresték fel a bebörtönzött 80­éves Papandreu volt miniszter­elnököt. A meghívott újságírók csupán két kérdést tehettek fel: Papandreuhoz: Hogy van? és Hogyan bánnak önnel az örök? Az agg államférfi a katonai kórházban betegágyánál fogad­ta a mintegy 60 külföldi újság­írót, fegyveres őrei jelenlétében. A görög kormánynak azt a hi­vatalos bejelentését, hogy Mano­lisz Glezoszt nem lőtték agyon, rendkívül élénk tevékenység előzte meg az athéni diplomá­ciai testület köreiben — jelen­tette a Jugoszláv Borba athéni tudósítója. A tudósító szerint a diploma­ták mihelyt tudomást szereztek arról, hogy agyon akarják lőni Glezoszt, azonnal, lázas tevé­kenységbe fogtak. Pénteken haj­nali három órakor sebtében ösz­szehívott találkozóra került sor Talbot athéni amerikai nagykö­vettel. A görög katonai rezsim vezetői csak ezután közölték hi­vatalosan, hogy Glezosz életben van. Az új görög rendszer a puccs alkalmával letartóztatott több ezer demokratát az Égei-tenger déli részében levő Jarosz-szige­tére szállíttatta — közölte Pata­kosz tábornok, görög belügymi­niszter. Elmondotta, hogy a puccs folyamán összesen 6509 személyt tartóztattak le, közü­lük állítólag 1328-at később sza­badon bocsátottak, 2534-et pedig a csaknem lakatlan Jarosz-szi­getére internáltak. Az AFP jelentése szerint a gö­rög kormány nem vonta vissza a külföldi tudósítók Jelentései­nek cenzurálását. Továbbra is tilos külföldi sajtótermékek be­hozatala, és április 20-a óta Gö­rögországban egyetlen külföldi napilap vagy folyóirat sem kap­ható. Moszkva — A Szovjetunióban folytatódnak a tiltakozó nagy­gyűlések a görög reakció önké­nye ellen, Manolisz Glezosz és a többi görög hazafi megmenté­séért. A görög királynak és a hivataloknak tiltakozó határoza­tokat küldtek a békevédők, a szovjet írók, a tudósok, az üze­mek, az iskolák és más szerve­zetek kollektívái. A szombati központi lapokhan neves szemé­lyiségek emelték fel tiltakozó szavukat. Róma — „Manolisz Glezosz, valamint több száz görög kom­munista és demokrata élete ve­szélyben forog. Le kell fogni a gyilkosok kezét" — hangsúlyoz­za az Olasz Kommunista Párt politikai bizottsága péntek este kiadott nyilatkozatában. Saragat elnökhöz 77 szenátor fordult le­vélben, követelve, hogy lépjen közbe a görög királynál Mano­lisz Glezosz megmentése érde­kében. Párizs — Glezosz életét súlyos veszély fenyegeti — írta a teg­napi számában a L'Humanité. Athéni tudósításában hangsú­lyozza, hogy e téren semmit sem változtat Patakosz görög minisz­ter cáfolata, mert a dühödt kommunistaellenes kampány nemcsak Glezosz, hanem a töb­bi sok ezer fogoly életét is ve­szélyezteti. A csehszlovák külügyminisztérium tiltakozása (CTK) — A külügyminiszté­rium tegnap tiltakozott G. Ka­levrasz görög nagykövetnél a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság athéni nagykövetsége korlátozása miatt, valamint azért mert Papadopulosz ezredes, mi­niszter a görög fővátosban ápri­lis 27-én rendezett sajtóértekez­leten sértő kijelentéseket tett Csehszlovákiáról. A külügyminisztérium egyben közölte a görög nagykövettel, hogy Csehszlovákia népe mély­séges felháborodással értesült a görög demokraták üldözteté­séről s arról, hogy Manolisz Glezosz, a görög nép hősét a haladó szellemű emberek nem­zetközi mozgalma vezéralakját a kivégzés veszélye fenyegeti. A z idei nyár is hosszúnak és forrónak ígérkezik az Egyesült Államokban. Ez nem meteorológiai, hanem politikai előrejelzés: arra utal, hogy az idén is lesznek nagyszabású né­gertüntetések, megmozdulások Amerikában. Dr. Martin Luther King, a polgárjogi mozgalom Nobel-békedijas vezetője jóné­hány amerikai nagyvárost ha­sonlított puskaporos hordóhoz. „Csupán a kanócot kell bedob­ni, hogy lángra lobbanjon a né­gerek megmozdulása s elegendő egyetlen szikra ts a robbanás­hoz az olyan városokban, mini New York, Washington, Chicago, Cleveland, vagy Los Angeles. Két évvel Watts után ugyanis szinte változatlan a nagyváro­sok néger nyomornegyedeinek helyzete. A nagy garral meghir­detett háború a szegénység el­len áldozatul esett a vietnami háborúnak, s míg a Johnson-kor­mányzat — King adatai szerint — több mint 300 ezer dollárt fordít egy-egy vietnami szabad­ságharcos megölésére, évente öt­ven dollár is alig jut egy egy olyan amerikai megsegítésére, aki az úgynevezett nyomorhatár alatt van, évi keresete nem ele­gendő saját maga és családja fenntartására. Nincsen pontos statisztika arról, högy kik tar­toznak ebbe a kategóriába, a nyomorszint meghatározása más és más az egyes államokban, városokban. Chicagóban például egy négytagú család megélhe­téséhez nem elegendő az évi 3400 dolláros kereset, a déli ál­lamok jőrészében viszont évi 3000 dollárban állapították meg a határt. A néger lakosság jelen­tős része azonban messze alatta van ennek a minimális kereset­Tucatnyi puskaporos hordó nek ls. Nyomorban és szennyben munkaalkalom nélkül él a nagy városok gettóiban, a rogyadozó házakban. A néger fiatalok jó­része nem tudja folytatni tanul­mányait, nem Jut szakképzett­séghez, alkalmi munkából él. A néger családok folyamatosan felbomlanak, mert a keresőké­pes férfiak képtelenek eltartani a családot, viszont ha a férj bármilyen kisjövedelmű munkát is végez, családja már nem jo­gosult semmiféle szociális se­gélyre. A néger ghettók nyo­mornegyedek zsúfoltsága szin­te felülmúlja a képzeletet: Ed Lynn neves városépítési szak­ember szerint, aki a városi ha­tóságok megbízásából felmérést végzett New Yorkban, Harlem olyan zsúfolt, mintha az Egye­sült Államok egész lakosságát New York városa területére köl­töztetnék. A ghettóból kijutni szinte re­ménytelen vágy. Még az a néger család is, amely viszonylag rendezett anyagi körülmények között él, az északi nagyváro­sokban is csak ritka esetben költözhet jobb lakásba: a fehér „középosztály" kézzel-lábbal nem ritkán fegyverrel is véde­kezik a „színesek" beköltözése ellen, A hosszú, forró iiyár elő­játékaként éppen emiatt rob­bant ki az év első nagyszabású néger megmozdulása. Kentucky állam Lousville nevű városában a helyi hatóságok elutasították az úgynevezett „fair housing" törvény elfogadását, azt a ren­delkezést, amely kötelezővé ten­né, hogy a lakóházak eladásá­nál, illetve a lakások bérbeadá­sánál megszüntessék a faji meg­különböztetést. A loulsville-i ha­tóságok azonban nem állnak egyedül döntésükkel. Az USA leggyorsabban fejlődő államá­ban, Kaliforniában két évvel ez­előtt a fehér lakosság népszava­zással vonatta vissza a már meg­lévő „fair housing" törvényt. Tavaly pedig az amerikai tör­vényhozás visszautasította a kormány által előterjesztett ja­vaslatot, amely a lakásügyle­teknél eltörölte volna a faji megkülönböztetést. „Az élet Jó oldalából a néger­nek feleannyi jut Amerikában, mint a fehérnek — mondotta nemrég dr. King. — A rosszból viszont kétszeresen is része­sednek. A négerek fele nem megfelelő lakásban él, keresetük a fehérek jövedelmének csupán a fele. Ha viszont az élet rossz oldalait nézzük, a négerek két­szerte rosszabbul élnek: kétszer annyi néger van munka nélkül, mint fehér, s a lakosság számá hoz arányítva kétszer annyi né­ger katona pusztul el Vietnam­ban, mint fehér ..." Az elmúlt évek kétségkívül hoztak változást az amerikai négerek helyzetében: történt előrehaladás a faji megkülön­böztetés fogi felszámolása felé. De a szegregáció, a faji megkü­lönböztetés nem csupán jogi kérdés: a valóságos elnyomott­ságot azok a tények mutatják, amelyeket Martin Luther King említett. S Itt már vajmi kevés a változás, sőt sok eset­ben rosszabbodik a helyzet. A nyomor újabb s nagyobb nyo­mort szül, az elmaradás fokozó­dik, a kijutás lehetősége min­denfajta hivatalos támogatás el­lenére kisebb a néger ghettók lakója számára. Különböző szakértők számítása szerint 10 év alatt 185 milliárd dolláros beruházással orvosolni lehetne a bafokat — ennek évi részlete jóval kisebb, mint amennyibe ma a vietnami háború kerül. Hogy hol lobban fel az első szikra, nem lehet megjósolni. De azt, hogy az idei nyár új Watt­sokat teremt Amerikában, szin­te bizonyosra vehetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom