Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-21 / 138. szám, vasárnap

MAGUNK IS MEGVARRHAT­JUK ezeket az egyszerű szabá­sú, sima vonalú nyári ruliákat. Akinek csak egy kis jártassága van a szabás — varrás művésze­tében, megtakaríthatja a varra­tásl költséget, ha a munkában viselt, egyszerű ruháit maga ké­szíti el. A képünkön látható mo­delleket bármilyen olcsó anyag­ból (vászonból, puplinból, mo­sóanyagból, kartonból stb.) varrhatjuk. •1 Apró kockás karion ruha, • • kerek nyakkivágással, alul és felül a kocka valamelyik színárnyalatával egyező szegély­lyel. Az ún. „ceruza" vonalú ru­ha oldalt hasított és térdig ér. o Rejtett gombolású ujjat­lan ruha, férfi fazonnal és rátűzött nagy zsebekkel. A rejtett gombolást, a fazont és a zsebfedőket az öv színével azo­nos anyag szegélyezi. O Ez a csinos, sima vonalú ^• ruha pasztellszínű lenvá­szonból készülhet. A nyakkivá­gást, karöltőt és a füles gombo­lást elütő színű szegély díszíti. Nemegyszer hallottuk már azt a kijelentést, hogy „a rán­tott csirkét is meg lehet unni". El is hisszük, ha a háziasszony évek hosszú során át csakis Igy_ készíti el. Hogy ilyen pa­naszra ne legyen oka csalá­dunk egyik tagjának sem, pró­báljuk meg változatosan elké­szíteni a szárnyast. • CSIRKE TARTARMARTASSAL: A családtagok számának megfelelően, egy vagy két csir­két vásárolunk. A megtisztított csirkét jó sok zöldséggel (úgy mint a húslevest) megfőzzük. A levest daragaluskával tálal­juk. A megfőtt csirkét felda­raboljuk, tálra tesszük, és a következő mártással leöntjük: Kikeverünk 4 tojássárgáját, adunk hozzá egy kanál mus­tárt, egy citrom levét, sót és egy nagyon kevés cukrot. Majd folytonos keverés közben egy csésze olajat csepegtetünk bele, és beleöntünk egy csésze fehér bort, végül pedig dl habbá vert tejszínt. A mártás­ból egy külön csészébe is önt­hetünk, s a tál mellé tesszük. • VAGDALT CSIRKE: Apróra vagdalt vöröshagy­mát zsíron fonnyasztunk, majd beletesszük a feldarabolt csir­két, és fedő alatt pároljuk. Ha megpuhult, a húst leszedjük a csontokról, s összevagdaljuk. Közben Vi kg makarónit apró­ra eltördelve, sós vízben puhá­ra főzünk, és leszűrjük. Az ösz­szevagdalt húst levével együtt a makarónihoz keverjük, 2—3 kanál tejfölt adunk hozzá, s rá­öntük 2 elhabart tojást. Meg­zsírozott, zsemlemorzsával meg­hintett tűzálló tálban az egé­szet kissé megsütjük. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát Valljuk meg őszintén, hogy az ágyazás és az ágynemű he­lyes kezelését illetően nemegy­szer sok mulasztás terheli lel­künket. Az olyan családokban, ahol az asszony is állásban van, bizony reggel nem sok idő marad arra, hogy az ágy­neműt megfelelően kiszellőztes­se. Kétféle háziasszony-típust figyeltem meg. Az egyik reg­gel azonnal beágyazza az ágy­neműt, hogy mikor hazajönnek, a munkából rendben találják a lakást. A másik azt állítja, jobb, ha szellőzik az ágynemű, s úgy hagyja, ahogyan kibújtak belő­le. Kétségtelenül egészséges do­leg, ha az ágynemű minél hosz­szabb ideig szellőzik. Azonban a hiba ott van, hogy este leg­többször ugyanúgy bújnak be az ágyba, ahogyan reggel jelkel­tek belőle. Vagyis, nem fordít­ják meg a matracokat, nem ráz­zák ki a lepedőt, nem verik fel a párnában a tollat stb. — Ter­mészetesen az sem helyes, hogy reggel a testtől bemelege­dett, megnyirkosodott ágyne­műt azonnal beágyazzuk. De hát akkor, hogyan oldja meg ezt a kérdést a dolgozó nő? Azt ajánljuk, reggel rakjuk szét az ágyneműt a szobában, a széke­ken, foteleken, a matracokat pedig állítsuk élére, s ha mód van rá, hagyjuk nyitva az ab­lakot vagy legalábbis a felső ablakot. Azután a munkából ha­zaérve, készítsük el a fekhelyet. Ahol külön hálószoba van, ott az ágyakat már alvásra készít­hetjük el. A nappali szobában nem jelent különösebb fáradsá­got a jól kiszellőzött ágyneműt berakni az ágyneműtartóba. így aztán minden este frissen ve­tett ágyba fekhetünk le, s nem nyomfa majd a derekunkat az összegyűrődött lepedő. — Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ágyneműt időnként a szabad levegőn (gyenge napon j is fól kiszellőztessük. PAPUCSPROBLÉMA A napozás kétségtelenül na­gyon egészséges és szerveze­tünk szempontjából igen hasz­nos dolog. Azonban ne felejt­1987. r. 21 A MÜLT HETI VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEIRE A HELYES VÁLASZOK A KÖVETKEZÜK 1. A szobában a bútorok nincsenek megfelelően elhe­lyezve. 2. A helyiség azért nincsen jól berendezve, mert a reka­mié és a fotelek közvetlenül az ajtó közelében, az ablak alatt vannak. Ez nagyon cél­szerűtlen, mivel nem férünk hozzá az ablakhoz, ajtónyi­táskor pedig útban van a fo­tel. A helyiség másik része ezzel szemben úgyszólván üres. 3. A rekamiét a fotelekkel a jobb oldali fal mentén he­lyezzük el. Az ott álló ágy­neműs szekrénykét pedig az ablak alá tesszük. A balol­dalt látható kis variaszek­rénykék állhatnak az ablak alatt. KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: 1. Veszprémi Rozália, Levice, Ludanská 20. Z. Resatko Teréz, Košice, Ma­linovského 29. 3. Hruby Magda, Košice, Vo­jenská 10. sük el, hogy a helytelen napo­zás éppen olyan káros is lehet. Azért azt ajánljuk olvasóink­nak, hogy fokozatosan kezdje­nek napozni. Legegészségesebb, ha már a melegebb tavaszi na­pokon elkezdjük. Akinek erre nincsen módja 1, az nyáron le­gyen óvatos. Eleinte csak rö­vid ideig tartózkodjunk a na­pon. Akinek érzékeny a bőre, napjában többször is kenje be jó minőségű napolajjal vagy krémmel. Ugyanez vonatkozik az úszásrar is. Ha nem akarunk izomlázat kaj>ni, azt is fokoza­tosan kezdjük el. Azt hiszem, nem árt megismételnünk azt a régi szabályt, hogy kihevült testtel sohase ugorjunk a víz­be. Először mártsuk be a lá­bunkat, mossuk le a karunkért, s csak aztán menjünk a mély vízbe. H. L.-né bratislavai olvasónk kérdi: illik-e papucsot adni a ven­dégeknek? Ahány ház, annyi szokás. Az utóbbi években nálunk a dolgozó háziasszonyok bevezették a „pa­pucs-rendszert", s az előszobában automatikusan levetjük a cipőn­ket. Ez kényelmi és higiéniai szempontból egyaránt nagyon he­lyes dolog. Nemcsak fölösleges munkától kíméljük meg a házi­asszonyt, hogyha nem hordjuk be a sarat, piszkot a lakásba, de ezzel egyben a veszélyes kórokozók el­len is védekezünk. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban általános szabály nincs. Azonban azt tanácsoljuk, olyan vendégnek, aki előszűr lordul meg nálunk, vagy mint hivatalos személy lép a lakásba, ne nyomjunk a kezébe papucsot. Ugyanez érvényes a kül­földi vendégekre is. Még valamire szeretnénk figyel­meztetni olvasóinkat. Ha elvárjuk, bogy a ml lakásunkban papucsban lépjenek be a látogatók, közeli is­merőseinknél, barátainknál tett lá­togatásunk során mi is hasonló­képpen cselekedjünk, s mi is búz­zunk fel papucsot. Megfigyelhetjük, hogy ma már úgyszólván minden családban van jónébány pár „vendégváró pa­pucs". Ezeket nagyon sokan hasz­nálják. Higiéniai szempontból, s a bőrgombásodás elkerülése érdeké­ben, ajánlatos a papucsokat idő­ről-időre fertőtleníteni. Ezért lehe­tőleg egyszerű gumitalpú vászon­papucsot vásároljunk erre a célra, mert ezt könnyen kimoshatjuk és megszáríthatjuk. A vízbe tegyünk egy kanál „Ajatin" fertőtlenítő­szert. (Akinek Ideje van, maradék pamutból ls horgolhat papucsot. A másik megoldás ax, hogy ma­gunkkal visszük IgelltzacskóVsn a saját papnesuakat, s azt húzzuk ISI. „AZ ÉREM HARMADIK OLDALA" Gyorstisztító Rimaszombatban • Régi gond ügyes megoldása • Pillantás a jövőbe 1QCC őszén cikk jelent meg loü J lapunkban „Az érem 2 oldala" címmel, amely bírálta a rimaszombati ruhatisztító üzemek elavultságát és hangoz­tatta: korszerűsítésre, nagyobb beruházásokra van szükség, hogy ne csak a munka inten­zitásának fokozásával lehessen javítani a szolgáltatásokat. Másfél év múltán visszatér­tünk a rimaszombatiak régi problémájához. Annak idején két lehetőség mutatkozott a kommunális vállalatban: vagy a réginél, elavultnál maradnak, s nagyobb erőkifejtéssel, gyak­ran a dolgozók egészségének rovására felfokozott munkával legalább valamivei több ruhát tisztítanak ki, vagy gyökerestől változtatnak az elégtelen hely­zeten és gyors iramban befeje­zik a nagy lisztítóüzem építé­sét. E két lehetőség lett volna annak a bizonyos éremnek a „két oldala". A gyakorlat — a kommunális üzem vezetőinek reális elképzelései és rugalmas munkája — azonban megmu­tatta, hogy „az érmet az élére is lehet állítani", hogy van egy harmadik oldala ls, és a hely­zeten segíteni lehet még a>z új nagyüzem befejezése előtt. lichner elvtárs, a Rima­*• szombati Kommunális Vállalat igazgatóhelyettese tá­jékoztat a fejleményekről: — Az új nagyüzemi tisztító 13 millió koronás beruházás. Építése folyamatban van, de évente csupán egy-két millió korona? értékű része épül fel. Az üzem befejezése tehát elhú­zódik és a számítások szerint 1969-ben adják át rendeltetésé­nek. A hosszú építési idő miatt nem hibáztathatjuk a Magas­építő Vállalatot, az ütemet nem is tervezhettük hamarabb. Az üzem ugyanis nem működhet megfelelő mennyiségű gőz nél­kül. A gőzfejlesztő telepet nem a kommunális vállalat építteti, hanem a rimaszombati házke­zelöség. Ez a hőtelep a távfű­tést szolgálja, a fél várost in­nen fűtik majd. E létesítmény elkészülése a reális tervek sze­rint 1969-re esedékes. Tehát hiába építenénk fel gyors ütemben a tisztítóüzemet, ha gőz hiányában vesztegelne. A rimaszombatiak körében az ilyen borúlátó távlatok ellené­re is elégedettség tapasztalha­tó a ruhatisztítás terén. A vá­rosban ugyanis már második hónapja új tisztító működik, amely akár megvárásra vagy 24 óra alatt bonyolítja le a megrendeléseket. A gyorstisztí­tó a Csehszlovák Hadsereg útja 4. számú, a szükségleteknek megfelelően módosított épüle­tében működik. A gyorstisztító tehermentesíti az elavult be­rendezéssel dolgozó mosodát és a régi vegytisztítót, ahol így rövidíthetik a határidőket. A so­kat bírált hosszú tisztítási ha­táridők miatt zsörtölődő rima­szombatiak ezirányú igényeit most eddig nem tapasztalt gyorsasággal elégítik ki az új tisztítóban. Ismét az igazgatóhelyet­• test faggatjuk afelől, hogyan sikerült „az érmet afz élére állítani". — A gyorstisztító üzembe he­lyezése a volt Slávia kávéház helyén látszott a legmegfele­lőbb megoldásnak. A munkála­tokat az év elején kezdtük el. 150 000 koronát ruháztunk be. Jugoszláviából Iniz 12 jelzésű gépeket szereztünk be. Ezek üzembe helyezése akadozott, de végül megoldódtak a problé­mák és április elsején megnyit­hattuk az új gyorstisztítót. Itt egy műszak alatt 100 kiló ru­hát tisztítunk ki és úgy tervez­zük, hogy több műszakot is be­vezetünk. — A jövőben hogyan alakul a tisztítóit problémája? — kér­dezzük befejezésül Lichner elv­társtól. — A jövő a nagyüzen:. mo­sodáé. Ennek a kapacitása nemcsak a város elavult tisz­títóüzemét helyettesíti majd, hanem a járás több más hely­ségében működő kisüzemeket, kezdetleges módszerekkel dol­gozó mosodákat is. Ezekben a helyiségekben csak a begyűj­tőhelyek lesznek. Ez a megol­dás nemcsak a határidőkkel szemben támasztott Igényeket, hanem a mennyiségileg megnö­vekedett követelményeket is kielégíti majd. Ez a megoldás azonban, mint mondottam, csak két év múlva esedékes Deíejezésül egy meg­" jegyzés kívánkozik ide: bárcsak több olyan üzemünk lenne, amely a szolgáltatáso­kat rugalmasan, a szükségle­teknek és lehetőségeknek meg­felelően bővíti, s nem odázza el a problémák megoldását a távlati tervekre való hivatko­zással, ahogy ez sok helyütt szokás. VILCSEK GÉZA Hasznos, kifizetődő befektetés"... A minap hiába koj)ogtattain a trebišovi járási pártbizottság vezető titkára, Vojtech Majkút elvtárs dolgozószobájának ajta­ján. Holléte felől érdeklődve, egyik munkatársától ezt a vá­laszt kaptam: — Néhány perc múlva meg kell érkeznie Izrá­ról. Ott tart ma előadást... Megvárom, határoztaín el, s közben felidéztem magam elutt a szaláncl hegy fenyőfáitól öve­zett Izra-tó környékét, ahol nyáron bizony érdemes elidőz­ni. Tudomásom szerint néhány éve a CSISZ kelet-szlovákiai kerületi bizottsága vette át a házigazda szerepét az Izránál. Ebből arra következtettem, való­színűleg a CSISZ-tagoknak ren­deztek tanfolyamot ott, így használják ki az üdülési idény előtti időszakot. Feltevésem részben igaznak bizonyult. Erre a közben meg­érkezett Majkút elvtárs derített fényt. — Valóban, többnyire CSISZ­tagokat iskolázunk az Izránál, de talán nevezzük őket inkább fiatal kommunistáknak, új párt­tagoknak . .. — Kl szervezi ezt az iskolá­zást és meddig tert? — kérdez­tem. — A CSISZ kerületi bizott­ságával megegyeztünk abban, hogy az idényen kívüli időszak­ban kihasználjuk a vadregé­nyes Izra-tónál lévő üdülőhá­zat a közelmúltban felvett fia­tal párttagok iskolázására. Har­mincegy hétig tart ez, miköz­ben hatnapos turnusokban kö­zel ezerötszáz kommunistát ké­szítünk fel kellemes környezet­ben a pártpolitika aktív meg­valósítására. Az előadókat, az iskolázással kapcsolotos kiadá­sokat mi fedezzük ... Vélemé­nyünk szerint ez hasznos be­fektetés. — A trebišovi járásban hány fiatalt vettek fel a párttagok soraiba tavaly és az idén? — érdeklődtem. — Tavaly számuk meghalad­ta a négyszázat, az Idén száz­ötven az új párttagok száma. Ezek többnyire CSlSZ-tagok, ötven százalékuk már tisztséget visel. Életkoruk átlaga 24 év körül van. Az új párttagok fe­le már túl van az eeyhetes ok­tatáson. — Ezek szerint a trebišovi járás politikai vezetőinek fel­tételezhetően már vannak ta­pasztalataik az ifjú kommunis­ták ilyen Iskolázása terén? — Legnagyobb örömünkre;, eddig csak jó tapasztalataink vannak. Az új párttagok hálá­sak a gondoskodásért, nagy ér­deklődés nyilvánul meg ré­szükről az előadások, valamint a járás politikai vezetőivel folytatott beszélgetések iránt. Kölcsönös bizalom alakul ki köztünk és a fiatal kommunis­ták között. Meggyőződésünk;, hogy ez a gondoskodás meg­hozza gyümölcsét. —ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom