Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-01 / 119. szám, hétfő

Egy hölgy modellt ül a festőnek és folyto­nosan kérdéseivel gyötri: - A nyakamat vékonyabbra fesse, a sze­memet nagyobbra. Végül is a művész elveszti türelmét, és fel­kiált: - Asszonyom, válasszon: szépnek fessem, vagy hasonlítson önre a portré?... Jogos aggodalom Alberto Moravia olasz író a világ jövőjéről tár­gyaló rádióankét kereté­ben kijelentette: - Rossz még rágondolni is, Hogy életünk mozgását olyan emberek irányítják, akik­nek halvány sejtelmük sincs a fizikáról. Kanadai humor Tanitó: Miért írsz olyan nagy betűkkel T Tanuló: A nagyanyám kedvéért Rosszul hall és ezért szeretnék hangosab­ban Írni. • * • - A feleségem magá­ban szokott beszélni. - Az enyém is, csak nem tud róla, azt hiszi, hogy én hallgatom. Tudja a felesége, hogy önökhöz megyünk ebédel­ni? - De mennyire) Emiott mór reggel összevesztünk. • • • - Hogyan nézhetem meg a híres Averoff-bör­tönt? - érdeklődik egy vi­déki görög paraszt egy athéni járókelőtől. - Nincs ennél egysze­rűbb. Bemegy itt szemben az ékszerüzletbe, leemel a pultról egy aranygyűrűt - és pár percen belül ott lesz... * .* * - Pincér, pincéri Micso­da disznóság ezl Egy hangyát találtam a kifli­ben!!! - Na és mit akar találni a kedves vendég egy 25 filléres kifliben ... egy egész elefántot? • • • New Yorkban a Long Island bejáratánál a műút mindkét peremén ez az óriási plakát fogadja az érkezőket: „Jegyezzék meg: a távíróoszlopok csak önvédelemből tesz­nek kárt az önök autójá­ban I" • • • - Látogatója van, el­ítélt - mondja a börtönőr - a felesége jött megnéz­ni. - Mondja csak, uram, ez is benne foglaltatik az ítéletben? • • « A mama hatéves fiacs­káját leckézteti, aki óriási felfordulást csinált a szo­bában: - Mondd, nem szégyel­led magad? Miért hall­gatsz? - Gondolkodom. - Min gondolkodol? - Azon, hogy szégyel­lem-e magam? Londonban a Cohóban megállítja az egyik férfi a másikat. - 3ocsánat,uram!Nem vesztette el a pénztárcáját 7 - Én7 Dehogy veszítettem el 1 - Akkor rögtön ide vele,ha ked­ves az élete I Isu, a japán férfi szomorúan sétálgat a tengerparton. Szembejön egy barátja és megkérdi: — Miért vagy ilyen szomorú? — Erről a helyről, ahol most állunk, esett be az első feleségem a tengerbe. A barát vigasztalja: — Felejtsd már el a nagy bánatot, hiszen most új feleséged van... Isu szomorúan néz a barátjára: — Igen, de nem akar idejönni sétálni! IDEGEN NYELV - Ez a Kovács saj­nos, két nyelven be­szél. - Miért sajnos? - Mert más nyel­ven beszél a felet­teseivel, más nyel­ven a beosztottjai­val. IDEGGYÓGYÁSZNÁL — Doktor úr, mit tegyek? Képtelen vagyok élni otthon abban a bolondok házában t — Miért? — Értse meg, a feleségem kecskéket tart, méghozzá a lakásban — az ebédlőben, a konyhában, a hálószobában. Már lélegzeni sem tudok ... — Hát akkor nyissa kl az ablakokat, csináljon huzatot. — HogyisneI Azt akarja, hogy kirepüljenek a csirkéim? — • — A DIVAT NEM VICC — Drágám, nem gondolod hogy gyakrabban takaríihat­hál... Ma például egy halom pókhálót találtam az ágyon. Összeszedtem és a kandallóba dobtam. — Megőrültél, hisz az volt az új estélyi ruháml Visconti olasz filmrendező a kö­vetkező tanácsot adja azzal kapcso­latban, mikor men­jen az ember nyug­díjba. „Ha az em­ber hasonlítani kezd útlevél-fény­képére, ez azt je­lenti, itt az ideje, hogy abbahagyja munkáját és nyu­galomba vonuljon." A kíváncsi feleség egy női keresztnevet talál férje nap­tárában. — Ja? — bámul ártatlan arccal a férj. — Az egy ló­nak a neve, arra akarok fo­gadni a vasárnapi verse­nyen. Két nap múlva az asszony pofonnal fogadja a férjét. — Na, de kérlek... — Irt a ló! — • — Tanitó: Mondd csak, Wil­liam, honnan tudod, hogy a töld gömbölyű és hogy nem függ semmin? Hogyan bi­zonyítanád be? Tanuló: Minek bizonyít­sam? Sohasem állítottam... — • — — Mit hallottatok tegnap az operában? — Mindenfélét. Smith a csőd szélén 611, Mrs. Brown befestette a haját, White-ék válnak. — * — — Mama, ha egy gyerek le­nyel egy ebihalat, olyan lesz a hangja, mint a békáé? — Nem, hanem mindjárt meghal. — Pedig nem halt meg.,. Tristan Bemard írja, hogy a következő párbeszéd hangzott el apósá és anyósa között: — Jean, már megint dohányzol! Tudod, hogy a dohány méreg, amely lassan meg fog téged ölni. — És te mit akarsz? Vegyek be ar­zént? — * — Charlie Chaplint megkérdezték, mit gondol, kik a leghűségesebb asszonyok, a szőkék, a barnák, vagy a vörösek? — Az ősz hajúak — felelte Chaplin. O Cű O t— < to O < > < O CQ O H­—t < CO O < > < O co O H­< to O << > < Irodalmi csemegék A New York Reoiew hetente közli a szenzációt keltő iro­dalmi müvek jegyzékét. Állítólag 64 amerikai nagyváros 125 könyvkereskedésének adatait dolgozzák fel, s a vevők többsége könyvvásárláskor ezt tartja szem előtt. Kérdés, tökéletes-e ez a jegyzék? Erre a kérdésre válaszolt Walter Goodman, aki Jól tudja, hogy a valóságban hogyan gyártják a bestsellereket, fdéz egy könyvkereskedőt: „Amikor nálunk járt a New York Times riportere, egyszerűen ránéztünk a könyvespolcokra és felsoroltuk az aránylag kelendő könyvek címét." Goodman szerint más üzletvezetők elfekvő könyveket is bestsellerekként ajánlanak. Feltételezik, hogy a vevők ke­resni fogják e könyveket, ha a jegyzékbe kerülnek. Mások viszont azért reklámoznak bestsellerként bizonyos könyve­ket, mert megnyerték egyéni tetszésüket. Nagyon természetes, hogy az író és a kiadó számára igen fontos, szerepel-e könyve a bestsellerek Jegyzékében. Ettől függ, megélhet-e az író pusztán Írásból és kap-e pénzt a kiadó. Sőt az eredetileg olcsó kiadásban (papar­back — puhakötésű J megjelent könyv további megjelente­tését gyakran még keménykötésű kiadása előtt követelik. A szerződések rendszerint megjelölik az írói tiszteletdíj hetenkénti emelkedését, aszerint, szerepel-e a könyv a New York Times Jegyzékében. A New York Times Book Review egyik legutóbbi Jegyzé­kében felsorolt tiz könyv közül csak három érdekes. Ez Róbert Critchton „Santa Vlttoria titka", Edwin O'Connor „Családi ügy" és Bemard Malamud „The Fixer" című alko­tása. Critchton regényének meséje röviden ez: egy olasz kis­város lakói egymillió üveg elsőrendű bort elrejtenek; s a nácik nyomoznak utána. A szerző melegen rokonszenvez olasz hőseivel, a regény konfliktusa elég bonyolult és szellemes, de nem állíthatjuk, hogy a műnek valamilyen különös erényei lennének. A bostoni Edwin O'Connor az Egyesült Államokban élő írek életét kíséri figyelemmel, s a Családi ügyben egy új amerikai Jelenséget — a családi politikai „gépezetet" elem­zi, amelynek legszembetűnőbb példáját a multimilliomos Kennedy családban találja. A New York Times Jegyzékében az egyetlen nagy re­gény a The Fixer. Története a cári Oroszországban játszó­dik le. Fő motívuma egy rituális gyilkossággal vádolt zsidó ellen folytatott bűnper. Malamud regényének főhőse a feké­teszázas antiszemiták áldozata lesz. /Alvah Besset — Lityeraturnaja gazeta) Sikerül-e megfékezni az orkánt? Doktor Rossow amerikai tudós eredeti módszert javasol a szélviharok megfékezésére. A tornádó vagy légköri vihar pozitiv és negatív elektromos töltésű viharfellegekben ke­letkezik. Elég elzárni az általuk alkotott elektromos teret, s máris eltávolítottuk a szél örvénylését tápláló energia­forrást. Rossow elmélete szerint a forgóvihar úgy szüntet­hető meg, ha a fellegek közti résekbe tekercseket vagy hu­zalokat lőnek ki, hogy villám keletkezzék, s így a kisülést követő óriási rövidzárlát végot vessen a forgóviharnak. Egy repülőgép fedélzetén elhelyezett 40 milliméteres ágyúból háromezred ujjnyi átmérőjű drőttekercseket lehet kilőni. Légi horgonyként parányi ejtőernyők tartanák fenn a te­kercseket, míg a drót letekeredik és összeköti a fellegeket. A dróttal való összeköttetés elengedhetetlenül szükséges, mert a villám a fellegek közti réseken nem tud áthatolni. Doktor Rostow négyévi kutatás után rájött, hogy a forgó­vihar neim más, mint két elektromos (pozitív és negatív)' töltésű anyag közti, kölcsönös vonzóerő folytán keletkező természetes áramlás. /M. Miles — Los Angeles Times) A rovarok és a szupravezetés A természet több műszaki vívmánnyal megelőzte korun­kat. Az ember keletkezése előtt sok millió évvel feltalálta a fejlődés a repülőgépeket, a szövőszéket, a baggereket, a sugárhajtású motorokat. Nem véletlenül alakult ki egy új tudományág, a bionika, amelyet az a tudatos törekvés ered­ményezett, hogy tanuljunk a természettől. Az új jelenségeket rendszerint laboratóriumokban fedez­ték fel, és csak utólag állapították meg, hogy a természet­ben már rég ismertek. A fizika és a rovartan útkereszte­ződésén ma már valószínűleg ellenkező Irányú fejlődés kez­dődhet. A szupravezetést több mint félszázada ismerjük. A súrló­dás mentes közlekedés és a miniatűr számítógépek csu­pán — műszaki alkalmazásának gyakorlati példái. Van azonban egy akadály — az abszolút O-át megközelítő hőfok. Ugyanis csak 0 fok mellett figyelhető meg ez a je­lenség. Az emberi technika eddig nem tudta kiküszöbölni ezt az akadályt. Pedig lehetséges, hogy a fejlődés már ré­gen megbirkózott ezzel a problémával. Sokat olvashatunk a rovarok érzékszerveinek fenomenális tökéletességéről. Bebizonyosodott, hogy a táplálékot kere­ső vagy párjával találkozó rovar a mozgási irány megvá­lasztásánál rendszerint Infravörös sugarakat használ. Az infravörös sugarakat érzékelő sejtjeivel kapcsolatban levő szőreivel fogja fel, amelyek antennául szolgálnak. Az infra­vörös sugarakat üres vezető továbbíthatja. Amikor a rovarok szőrzetét elektronikus mikroszkóppal vizsgálták, üregesvezetőre emlékeztető sajátos nyílások rendszerét fedezték fel a testén. Amerikai kutatók számí­tásaik alapján bebizonyították, hogy a rovar felvevő és továbbító berendezésének hatékonyságát biztosító üreges­vezető anyágának szupravezetőnek kell lennie. A szupravezetés lényegét csak 1957-ben sikerült tisztázni, miután kikristályosodott a kvantummechanika elmélete. En­nek alapján IV. Little professzor 1964-ben körvonalazta azt az elméletet, amely kétezer fokot is meghaladó hőmérsék­let mellett szupravezető anyagok kialakulását eredményez­hetné. Little szerint a legmeglepőbb az, hogy éppen a polime­rek lehetnének ilyen anyagok. Az élőszövet pedig kizárólag polimerekből áll. Ha tehát az élő természetben létezik magas hőfokú szup­ravezető, akkor a modern tudomány fel tudja fedezni, elles­heti a természettől, és új fizikai törvényt állithat fel IZnanyije — szila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom