Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-01 / 119. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. május 1. • HÉTFŐ • XX. évfolyam, 119. szám • Ara 70 fillér ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS TELEVÍZIÓS INTERJÚJA A kommunista és munkáspártok állásfoglalása egységes A Csehszlovák Televízió a „Nemzetközi kérdésekről" tájékoztató rendszeres szombat esti műsora keretében közvetítette azt az interjút, amelyet Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke adott Kamii Wintrnek és Jan Chejlavának, a Csehszlovák Televízió külpolitikai szerkesztőinek. Novotný elvtárs a több mint fél óráig tartó beszélgetés keretében ismertette az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletével összefüggő problémákat és a csehszlovák külpolitika számára ennek alapján adódó következtetéseket. Novotný elvtárs rámutatott az Európa békéjének és biztonságának szavatolásával összefüggő problémákra, az amerikaiak vietnami agreszsziójának az európai helyzet kialakulását befolyásoló hatására, valamint arra, hogy mit jelent Európa békéjének biztosítását illetően a két német állam különböző politikai iránya. A kommunista és munkáspártoknak a konferencián részt vett képviselői — mondatta Novotný elvtárs — egybehangzó véleményüket fejezték ki arról, mi ezentúl a teendő a béke biztosítására, s a nemzetek békés egyetértése érdekében. Novotný elvtárs hangsúlyozta, ismét bebizonyosodott, hogy a béke szavatolásával és az európai biztonsági rendszer létesítésével összefüggő elvi jellegű kérdésekben — a kommunista és munkáspártok egységes álláspontra helyezkedtek. A Karlovy Vary-i értekezlet további fontos mozzanata, hogy nem szólt csupán a kommunistákhoz, hanem felhívta a földkerekség minden haladó szellemű emberét, hogy szilárdítsák meg a békét, minden akaratuk(Folytatái a 2. oldalon) A prágai várban átadták a kitüntetéseket Elismerés a legjobb dolgozóknak (Tudósítónktól) — Május elseje a munka ünnepe. Nem véletlen, hogy a köztársasági elnök minden évben ennek a nemzetközi ünnepnek előestéjén részesíti a legmagasabb állami kitüntetésekben és látja vendégül az ősi prágai várban mindazokat, akik kezdeményező munkájukkal, rendkívüli tehetségükkel hozzájárultak szocialista társadalmunk felvirágoztatásához. Pontosan 10 órakor Antonin Novotnýval, pártunk Központi Bizottságának első titkárával, köztársasági elnökünkkel az élen megjelent a Spanyol-teremben Oldfich Černý, Jaroslav Dolanský, Alexander Dubček, Jifí Hendrych, Michal Chudík, Drahomír Kolder, Bohuslav Lastovička, Jozef Lenárt, Otakar Simünek, Antonin Kapek, Miroslav Pastyfík, Michal SabolCík, Štefan Sadovsky és Martin Vaculik, a CSKP Köz ponti Bizottsága elnökségének tagjai és póttagjai, Pavel Hron, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, Vladimír Koucký és Ľubomír Strougal, a CSKP Központi Bizottságának titkárai, a miniszterelnök-helyettesek, a Nemzeti Front elnökei és a miniszterek, valamint a politikai, kulturális és közéleti tényezők. Jelen voltak továbbá a prágai diplomáciát testület tagjai és a májusi ünnepségekre meghívott külföldi szakszervezetek küldöttségei. (Folytatás a 2. oldalon) Jozef Lenárt elvtárs beszéde Tisztelt barátaim és elvtársaim! Engedjék meg, hogy mai ün- ' nepélyes találkozásunkon a CSKP Központi Bizottságának és köztársaságunk kormányának nevében szívélyesen üdvözöljem önöket — ma kitüntetett dolgozókat — a kiváló munkásokat, a tudósokat, a földműveseket, a kultúra és művészet képviselőit, az érdemes, politikai és közéleti tényezőket. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy üdvözöljem Josef Charvát akadémikust, akinek az orvostudományok terén végzett kiváló tevékenységéért hazánk elnöke a „Szocialista munka hőse" címet adományozta. Abban az Időpontban gyűltünk össze, amikor minden igyekezetünket a CSKP XIII. kongresszusa határozatainak teljesítésére fordítjuk. S azon események nagy hatására emlékezünk, afmelyek 50 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomba torkolltak, s teljesen megváltoztatták a világ arculatát. Ha visszatekintünk az emberiség, a nemzetek, a forradalmi mozgalom fél évszázados raúlt|ára, joggal állíthatjuk elvtársak, hogy a történelem Igazat adott Október nagyságának. Ugyancsak bizonyságot tett a marxista-leninista eszmék igazsága és életképessége mellett. A marxizmus-leninizmus alkotó érvényesítése a jelenlegi körülmények között Csehszlovákiában is reális utat nyit arra, hogy gyümölcsözőbben használjuk ki a szocializmus politikai, gazdasági és erkölcsi előnyelt. Mint bizonyára tudják, népgazdaságunk fejlődésére az elmúlt évben néhány pozitív vonás jellemző. Gyorsabban nőtt az ipari termelés, jó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban és megjavult a munkatermelékenység alakulása ls. Mivel népgazdaságunknak még nagy tartalékai vannak, közvetlen célunk ebben az évben, hogy a lehető legtöbb forrást nyissuk meg és használjuk fel társadalmunk javára. (Folytatás a 2. oldalon) Május elsejei üdvözlet a szovjet szakszervezeteknek (CTKJ — Miroslav Pastyfík, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke az SZKT nevében V. G. Grisinnek, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének május elsejei üdvözletet küldött. Az üdvözlő levél többek között hangsúlyozza: „Az idei május elsejét a nemzeteink történelmében s életében sorsdöntő Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi 50. évfordulójára tett előkészületek lelkes légkörében ünnepeljük. Hazánk üzemeinek dolgozói széleskörű kezdeményező készséggel és sikeres munkával készülnek arra, hogy méltón fogadják e dicső évfordulót. Az idei ünnepségek is alkalmat adnak arra, hogy ismét kifejezhessük azt a szilárd elhatározásunkat, hogy a testvéri szovjet szakszervezetekkel* s a többi szocialista ország szakszervezeteivel együtt megszilárdítsuk a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat, követeljük az imperialisták vietnami agressziójának befejezését és elszántan síkra szálljunk Európa s az egész földkerekség bé* kéjéért és biztonságáért." • • • A Szakszervezetek Központi Tanácsa a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának küldött május elsejei üdvözletet. Hasonló üdvözlő leveleket küldött más külföldi szakszervezeti központoknak és baráti szakszervezeteknek is. A

társadalmi fejlődés útjának hoszszú évszázadait, évezredeit nehéz küzdelmek kísérik. A társadalom mindig megteremtette azokat az erőicet, amelyek az előrehaladás mozgatói voltak. A fejlődés azonban nem ösztönszerű folyamat. Emberek, csoportok, társadalmi rétegek és osztályok sorakoznak zászlaja alá, és vívják könyörtelen küzdelmüket a visszahúzó erők ellen. Közel százhúsz évvel ezelőtt a kommunisták kis csoportja kiáltványban szólította összefogásra a világ proletárjait az izmosodó európai tőkés rend „kísértete" ellen. Látták, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget, nyomort és hódító háborúkat hozó szörnyű kísértetet csak a munkásosztály nemzetközi öszszefogása semmisítheti meg. Az azóta eltelt, óriási történelmi változásokat hozó időszakban a földkerekség teljes egyharmadáról elűzték e förtelmes kísértetet. A tőkésországokban is megerősödtek a kísértetűző munkásosztály sorai és mind nagyobb befolyást gyakorolnak országaik politikájára. De a szörny tovább kísért. Vietnamban tűzzel-vassal öldököl, pusztítja az emberi életeket és az ember alkotta értékeket. A világ minden táján háborús tűzfészkeket teremt, katonai csoportosulásokat létesít. Katonai puccsokkal és kegyetlen vérengzéssel próbálja felszámolni a haladás erőit. A munkásosztály diadalai és a tőkéi rendszer kudarcai, nagy veszteségei ellenére sem hárult el a veszély. A kísértet nem lepedőben, hanem katonai egyenruhában, tankokkal, repülőkkel, rakétákkal, borzalmas erejű pusztító fegyverekkel tartja rettegésben a világ népeit. Ismét nagyméretű nemzetközi összefogásra van szükség a vérengző kísértet megfékezésére. Ezt a történelmi szükségszerűséget fejezte ki félreérthetetlenül az európai kommunista és mun. káspártok Karlovy Varyban most lezajlott értekezlete. Ez volt az első eset, hogy az európai szocialista és tőkésországok kommunista és munkáspártjainak képviselői találkoztak. Az értekezlet megvitatta és sok oldalról megvilágította földrészünk biztonságának kérdéseit. Egyöntetű megállapítást nyert, hogy az európai népek békéjére a legnagyobb veszélyt a nyugatnémet revansizmus jelenti, amely századunkban már két világháborút robbantott ki. Ezt a veszélyt fokozza a nyugatnémet militarizmus és az amerikai imperializmus szövetsége. Az értekezlet kiáltványban fordult Európa népeihez az itt leselkedő veszély elhárítására. Félreérthetetlenül leszögezte, hogy az Európa felét kitevő szocialista országok éberen őrködnek földrészünk biztonsága felett. De az európai biztonság nem csupán a szocialista országok érdeke. És nem csupán az uralmon levő kormányok ügye. A béke és háború kérdései az európai nemzetek legszélesebb rétegeinek létérdeke. Az európai biztonság nem lehet a kommunista és munkáspártok belső ügye. Ezért az értekezlet felhívásban fordult Európa népeihez, hogy nemzetiségre, politikai és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül sorakozzanak fel a békevédők zászlai alá. A kiáltvány az európai munkásosztály felhívása valamennyi dolgozóhoz, szocialistához, szociáldemokratához, az értelmiséghez, az ifjúsághoz, a szakszervezetekhez, hogy fogjanak össze a béke megőrzéséért, és teremtsék meg a két világháborútól sokat szenvedett Európa tartós békéjének feltételeit. örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy ez a felhívás köztársaságunkban hangzott el. Meggyőződésünk, hogy ott visszhangzik majd európa fővárosainak terein, utcáin és mindenütt, amerre a májusi menetek elhaladnak. BÉKÉS MÁJUSOKÉRT! y