Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-08 / 97 szám, szombat

A műszaki fejlődés és a munkásosztály strukturális változásai Hazánk a tudományos-műszaki forradalom küszöbén áll. Milyen strukturális változásokon kell átmennie a munkásosztálynak, hogy lehetővé tegye a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatását? Erre a kérdésre próbálunk feleletet adni, elemezve a csehszlovák munkásosztályban húsz év alatt beállt változásokat, jelenségeket. SZÁMBELI GYARAPODÁS A szocializmus építésében eltelt húsz esztendő egyik legfontosabb jelensége volt hazánkban a munkásosztály lényeges számbeli gyarapodása. 1961-ben a munkásság már 3 361392 főt számlált, ami a gazdaságilag tevékeny lakosság 52.2 százalékát jelentette. A munkások 66,5 százalékát a férfiak és 33,5 százalékát a nők alkották. Ugyanakkor a fejlett ipari államokban (például az Egyesült Államokban, az NSZKban, Angliában) a háború utáni években a munkások száma lényegesen nem változott, sőt több iparágban a munkatermelékenység növekedése következtében csökkent. A munkásosztály számbeli gyarapodásában mutatkozó különbség hazánk és a ísjlstt Ipari országok között azt jelzi, hogy Csehszlovákia a háború utáni években az iparosodás útján haladt. Ebből az állításból semmit sem von le az a tény, hogy a cseh országrészek Ipari szintje az indulás pillanatában magasabb volt, mint Szlovákiáé. Egyébként erre utal a munkásosztály gyarapodásának eltérő üteme a két országrész között. A cseh országrészekben az 1948—1964-es években a munkásság 35,6 százalékkal gyarapodott, Szlovákiában viszont 85.3 százalékkal. E jelentős ütemkülönbség ellenére a csehszlovák munkásosztály gyarapodása országos méretben a vizsgált időszakban általában kiegyensúlyozott, folyamatos volt. Nem lépte túl az évi 5 százalékos gyarapodást, és nélkülözte a viharos, ugrásszerű növekedést, mint például a Szovjetunióban és Magyarországon, ahol a munkásság kezdetben alacsony száma egy-egy nagyszabású Iparosítási terv, akció végrehajtása során ugrásszerűen gyarapodott. Az iparosítás bizonyos fokán az alapvető afnyagl termelési ágazatok gépesítésével és kiépl. tésével olyan helyzetbe kerülünk, hogy a tudomány közvetlen bevonásával a termelésbe fokozni tudjuk a munkatermelékenységet és a termelést a beruházások, az anyagi ráfordítások, a munkások számának adekvát emelése nélkül, sőt e tényezők egyidejű leszorításával ls. Ez egyúttal a technika önállósulásának és belső átváltozásának fontos pillanata is: az arutomatagépek, gépsorok, programvezérlésű gépi berendezések fokozatosan kizárják az élő munkaerőt az anyagi termelésből és a termelést előkészítő folyamatokba, valamint a szolgáltatásokba helyezik át, lehetőséget adva így a társadalom további rétegeződésére (polarizálására), strukturálts átalakulására, melynek során új szociális struktúra fejlődik kl. Tehát a műszaki fejlődés meggyorsítására irányuló törekvés, a tudomány közvetlen bevonása a termelésbe azt eredményezi majd, hogy a csehszlovák munkásosztály gyarapodása a jövőben csökkenő irányzatot vesz. Ezzel egyidejűleg megnövekszik a nem termelő ágazatokban, valamint a közszolgáltatásokban foglalkoztatottak száma és részaránya. MINŐSÉGI ÖSSZETÉTEL A termelési folyamatban a munkás a „kollektív termelő" utolsó láncszemét képviseli, a „közvetlen termelőt", aki a terméket kezével létrehozza, megmunkálja. A munkásság tehát lényegében fizikai munkát végző szociális osztály. Amint tudjuk, az anyagi javak „kollektív termelője" magában foglalja a műszaki-mérnöki személyzetet, a technikus középkádereket és a munkásokat. A csehszlovák iparban a munkás (közvetlen termelő) három típusát különböztetjük meg: 1. A kétkezi munkát végző munkás — ez a legrégibb munkástípus. A gépesítés hiányossága indokolja jelenlétét, amely még nem helyettesíti teljes mértékben a kétkezi munkát. Az ilyen munkát végzők az iparban a munkások 50 százalékát, az építőiparban csaknem 70 százalékát alkotják. 2. A gépesített munkát végző munkások — hazánkban a „közvetlen termelők" fő típusa. Az általuk használt technika az ipari forradalom szintjén áll, ahol a munkás csak bizonyos munkafolyamatot végez, kiegészíti a gép tevékenységét, mintegy élő alkatrészévé válik. A gépesített munkát végző munkások a fő termelői részlegekben a munkások többségét alkotják, és ez a csoport termeli az anyagi javak döntő részét. A segédrészlegekben azonban aggasztóan kis hányadot képeznek. 3. Automatizált munkát végző munkások a jövő termelésének hírnökei. Számuk ma még Jelentéktelen, hazánkban a termelésnek mindössze 2 százaléka automatizált. Összetételük egyelőre eléggé vegyes. Fő szerepet Játszanak a magas szakképzettségű javítók, karbantartók, operatőrök, programozók, akikre a Jövőben fokozott mértékben lesz szükség a termelésben. A munkásság összetételének változása teljes mértékben a technika előrehaladásától függ. A gépesítés nemcsak az anyagi termelés nagyméretű fokozását jelenti, hanem egyúttal a tudományos-technikai forradalom kezdetének is hírnöke, anyagi bázisa lesz. Természetes azonban, hogy a munkásosztály szintén hatással van a technika fejlődésére. Az újítók mozgalma, a munkaverseny stb. elősegíti egyrészt a technika fejlődését másrészt pedig a munkásság szakmai fejlődését. Itt azonban egyelőre nagy és nehezen áthidalható akadályt Jelent az, hogy a munkásosztály a fizikai munka hordozója, mely általában alacsony szakképzettséget és rövid begyakorlást igényel. A fizikai munka velejárói negatívan befolyásolják a munkásosztály tömeges részvételét a tudományos-technikai forradalomban, ezt a munkásosztály élcsoportjára korlátozzák, amely már magasabb szakképzettségre tett szert, és a mérnöki-műszaki személyzettel karöltve a legkorszerűbb technikai bevezetésén fáradozik. A MUNKÁSOSZTÁLY STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSAINAK FELTÉTELEI ČS SZÜKSÉGESSÉGE A tudományos-műszaki forradalom hatása két irányban változtatja meg a szociális struktúrát: 1. Csökken az anyagi termelésben részt vevő dolgozók száma, tehát a munkásoké ls. Ezzel egyidejűleg csökken magában az anyagi termelésben a fizikai munka szükséglete, és a klasszikus munkásszakmák (ács, esztergályos stb.J utáni kereslet, mivel az új automatagépek, számítógépek alkalmazása új szakmákat követel lényegesen magasabb szakképzettséggel. 2. Nő a nem termelő ágazatokban alkalmazottak száma (Iskolaügy, egészségügy, kultúra, tudomány, kutatás és fejlesztés, irányítás, szolgáltatások). Egyes Iparilag fejlett államokban (például az Egyesült Államokban) a kereső lakosság többségét ma már a nem termelő ágazatokban alkalmazzák. Ezek az ágazatok közvetlenül hozzá járulnak az ember sokoldalú fejlődéséhez, lehetővé teszik a műveltség fokozását és a szabad idő ésszerű felhasználását az ember belső, humánus értékeinek gyarapítására. Ezért helyük és súlyuk a gazdaságban a termelés mai szintjén a gazdasági fejlettség legfőbb mutatója. A társadalom fejlődését a termelés növekedése és az ezt előidéző műszaki fejlődés biztosítja. A műszaki fejlődésben most az a fő feladat, hogy áttérjünk az automatizálásra. Ez pedig megköveteli az egyszerű munka átalakulását összetett munkára, a fizikai munka arányának csökkentését és a szellemi munka túlsúlyba kerülését, a szakképzett munkások számának gyarapodását, valamint a munkások kulturális-műszaki színvonalának a technikusok szintjére emelését. Ennek következtében a munkásosztály belsőleg átformálódik, magasabb típusú termelőkké alakul. A strukturális változások alapja az anyagi termelésben és az ezt előidéző műszaki fejlődésben végbemenő változások összessége, melyek a tudományos-technikai forradalom előrehaladása folyamán új munkamegosztást eredményeznek. A munkásosztály vezető szerepét sem értelmezhetjük ma már úgy, mint a társadalomnak a fizikai munkát végző dolgozók által történő vezetését. A munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozásakor ma már elsősorban a munkásosztály magas szakképzettséget képviselő élcsoportjaira gondolunk, melyek maximálisan érdekeltek a műszaki fejlődés továbbvitelében és irányításában, valamint a munkásosztály széles rétegei szakképzettségének emelésében. A MUNKÁSOSZTÁLY FELADATA Befejezésül meg kell említenünk, hogy a feladat legnehe zebb része, a belső (strukturális) átalakulás tényleges megvalósítása a munkásosztály feladata. A munkásosztály műveltségi, kulturális-technikai színvonalának emelése, szakképzettségének fokozása csakis magának a munkásosztálynak aktív részvételével, akaratának latbavetésével érhető el. Természetesen a szocialista állam és iskolarendszer megfelelő támogatásával. Ezen a téren még csak a feladat teljesítésének kezdetén tartunk. A statisztika szerint a munkás átlagban csupán napi 9—10 percet szentel tanulásnak, a munkásnők még kevesebbet. Ebből kiindulva semmi esetre sem beszélhetünk „tanuló társadalomról", sőt ami a szabad idő felhasználását illeti, az a veszély fenyegeti a legkevésbé társadalmunkat, hogy a tanulás, önképzés és művelődés elharapódzik. A Jövő egyik legfontosabb feladatának tűnik tehát a munkásosztály tömeges, tényleges bevonása a tudományos-műszaki forradalomba az általános műveltség és a szakképzettség Igényes növelése alapján. Ez a korszerű termelés követelményeinek megfelelően a munkásosztály belső, strukturális változását, új, magasabb szintű termelőerővé való átformálódását jelenti. Ez a folyamat ma még fel nem mérhető, nagyméretű nehézségeket és követelményeket tár elénk, melyekkel már a közeljövőben, a korszerű technika bevezetése és birtokbavétele során meg kell birkóznunk, ha nem akarunk lemaradni. ADORJAN ZOLTÁN Cseh költök versei Jindíich Horejší: Sonata tramatlantica Harmadik napja már, és el nem hangzott egy cáfolat sem, és elkobzás se esett. Harmadik napja úszik Rimbaud részeg hajója, Tristane Corbiére, a tenger felett, és Lindbergh száll fedélzetén. Nem üres csigahéj ez itt, az én szívem a dróttekercsek közt, a rádió fejhallgatója. Nem a nimfák szobáiból szűrődő halk zene, és nem Ikarosz szárnysuhogása ez, nem is Neptunus három ágú szigonya reccsent, nem korai szirtek titkait őrző hab locsogása. Nem is anyai szív visszhangja, melyben kíméraként a fájdalom zenél, nem is a dollár dús honának tékozló fia álmodik. A dörgő motorok éneke. Semmi titkot se rejt e roppant csend. Az idő és a messzeség szálas vetését learatta a gép. Semmi titkot se rejt e roppant csend, csak egy mosolyt, csak egy pilóta tűnő arcát. Csak a röppálya ívét: szivárványt Colli s Nungesser sírja felett. Ludvík Kundéra: Valóságok Láttátok-e a köddel küszködő napot a rozsdás, eltikkadt füvet a harmattól súlyos pókhálókat cserebogarak lárváit a hűs talajban? Fehérlő répával rakott szekereket, mikor a távolban valahol tolató vonatok csörömpölnek, s egy elhagyott vidéki állomáson tolongó tömeg szorong? Megéreztétek-e egy régmúlt ősz illatát és az asszonyt aki másnap felbukkant a csatakos ázott utakon? Az átcsoportosuló seregek hadmozdulatait a koponyacsont gyanánt megrepedezett éjszakát ó mindezt láttátok-e? Láttuk a kék azúron által úszó halakat szövögető pókot a gyermek szivében és a homokóra alján kúposodó hangyabolyt Láttuk, hogy repedeznek a sziklák elmállva porzó köddé váltak s kristályosodásnak indulva madarak keltek ki belőle. A levegőben éreztük Jávát és Szingapúrt pedig ott sose jártunk A középkort is és lancknechtekke! zsúfolt szekereket a lovak, a vér és a lángok nyers vad illatát a középkorban bizony a középkorban éltünk ml S végül egy morvaországi vidéki városba értünk a rue de la Paix-n épp akkor gyulltak ki a kirakatok s megéreztük a Gemey párfőm illatát. Josef Hanzlík: I változat A SZORONGÁS (ÚSKOST) CÍMŰ KÖTETBŐL A hallgatással valóban csak önmagunkat temetjük el? Ne sírj ha kihajolsz ablakomon hagymát ültettem borsót vetettem alája túlságosan elburjánzik és elragad tőlem Kakas fejeket és kakaskakarmokat láttam valahol egy templom megkopott lépcsőin Vajon szerencsét jósol-e az ilyen álom Szobám folai túlságosan közel vannak egymáshoz ha megállok a fal közelében érzem hátam mögött erősen figyel a másik fal Ne merészkedj bele az éjszakába ha nem vagy biztos benne hogy zsákmányt ejtsz Ki-ki erősen félti ami övé ha valaki görcsösen ragaszkodik tulajdonához ujjaival együtt botold le azt. Nem vo-ltam soha szomorú Én sose sírtam elborított szünetlen boldogságom hallod-e nevetek folyvást akár egy hülye nyomorék Szemembe hullott az almafák virógpelyhe nem látok mint a többi halak hibát követek el, mikor a vízbe úszva behunyom a szemem Azért csak ne irigykedj követ fuvarozunk itt s meg nem értenek már sem a kutyák sem az agyag Bábi Tibor forditásai