Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-07 / 96 szám, péntek

Mindenkit bosszant, ha a megvásárolt áruról ntólag kiderül, hogy hibás; ha a cipő ragasztott talpa idő előtt leválik, ha a mosógép vagy a vasaló a szavatossági idő letelte előtt felmondja a szolgálatot, ha lótnunkfutnunk kell a reklamáció ügyében. Bosszankodunk, kifogásoljuk az árut, szidjuk az ipart, hajlandók vagyunk kijelenteni: „Hja, ilyen a mi termelésünk! Külföldön ilyesmi bizám nem fordulhatna elő...!" ket. Mit bizonyít a két számadat közti aránytalanság? Azt, hogy vállalataink még mindig nem használják ki termékeik minőségi javításának lehetőségeit, hanem elsősorban a menynyiség növekedésére törekszenek. . 'ÁLTALÁNOS TÖREKVÉS Ne gondoljuk, hogy a gyenge minőség sajátosan csehszlovák lés, ne gyártsanak hibás árut. A Z/D módszer mindenütt jól bevált. A Lockheed cégnél például egy évvel a bevezetése után 20 százalékkal csökkent az önköltség, 30 százalékkal a számviteli hibák előfordulősa s 34 százalékkal a szállítás és az áru csomagolása során előforduló tévedés. A japán Ipar és kereskedelem mohósága közismert. Egykor a rendkívül olcsó munkajavítását értik a minőség alatt. A gyártmányok használati értékének gyors fejlődése ugyanis egyre jobban befolyásolja a piacon való érvényesülést: a nagy kínálatban csak azok állják meg a helyüket, amelyek kiemelkednek korszerűségükkel, pontosságukkal, megbízhatóságukkal, használhatósági idejűkkei és szerviz-szolgálatukkal. Ezzel összefüggésben változik a minőség fejlesztési módszere ELGONDOLKOZTATÓ STATISZTIKA Március 21-én Prágában ünnepélyesen kihirdették az 1966. év legjobb terméke Címért folyó verseny eredményeit. A Czechoslovak Industrial Design (CIDj, azaz a gyártmányok esztétikai és formatervezési értékelésével foglalkozó szervezet felhívására 738 gyártmányt Jelentettek be a versenybe s ebből 246 jutott be a második fordulóba. Végül a 17-tagú zsűri szigorú értékelés alapján eldöntötte, hogy csak 30 érdemli meg a „legjobb termék" függőcímkét. Sajnálatos — s egyben elgondolkoztató —, hogy ezek között egyetlen szlovákiai gyártmány sem szerepel! Valóban nincs tehát minden rendben a minőséggel... Nem titok; hogy gépipari termékeinknek csak mintegy 33 százaléka éri el a világszínvonalat. A legfejlettebb külföldi termelők egyes hasonló ipari gyártmányok értékesítésénél ugyanazon a piacon átlag 20— 100 százalékkal magasabb árat érnek el, mint a mi külkereskedelmi vállalataink. Ezt az eltérést részben az exportált árufajta eltérő struktúrájával magyarázhatjuk, a fő okot azonban a rosszabb minőségű, munkában, gyártmányaink kisebb megbízhatóságában, s szervizszolgálatunk alacsony színvonalában kell keresnünk. Túlzás nélkül állíthatjuk, ha megjavulna a termelés és a kereskedelem színvonala, átlag legkevesebb 25 százalékkal magasabb kiviteli árat érhetnénk el, ez pedig gépiparunkban kereskedelmi paritásban évi több milliárd korona tartalékot jelent. Folytassuk-e hasonló statisztikai adatok felsorolását? Enynyi is elég belőlük, de mégis, említsünk meg egy egészen frisset: A Külkereskedelmi Minisztérium megállapította, hogy a vállalatok a kiutalt devizarészesedésnek csupán 6 százalékát érték el az exportált áru minőségének és választékának javítása, s tehát a külföldi árak növelése érdeméből, 94 százalékukat úgy szerezték meg, hogy túllépték kiviteli tervüa Minőség - Világprobléma Milliárdos lehetőségek kihasználatlanul... | probléma. Szerte a világon napirenden szerepel, nemzetközi szervezetek alakulnak a gyártmányok minőségének és megbízhatóságának tanulmányozására (ilyen például az European Organisation for Quality Control, EOQC, amelynek Csehszlovákia is tagja), nemzetközi konferenciákat tartanak a minőség biztosítására, mozgalmakat indítanak, sokoldalú tudományos kutatást végeznek, versenyeket írnak ki, széles körű tapasztalatcserét valósítanak meg abból a célból, hogy a gyártmányok minősége minden tekintetben megüsse a mércét. A Szovjetunióban nagy szerepet játszik a minőség ellenőrzése. A kifogástalan áru „minőségi jelzést" kap. A jelzések kétfélék: az egyiket azok a gyártmányok viselhetik, amelyek hiánytalanul kielégítik az állami szabványt, a másikat pedig azok, amelyek minősége jobb ennél, vagy felülmúlja az összehasonlítható külföldi termékét. Az Egyesült Államokban nagyon népszerű lett a „Dolgozz hiba nélkül!" (Zero Defect, Z/D) mozgalom. Az váltotta ki hogy az egyik rakétaszállító cégnél halmozódtak a rossz minőségből eredő hiányosságok, s ezért az állam — mint átvevő — kijelentette: ha a vállalat nem javítja meg lényegesen a minőséget, lemondja az előnyös megrendeléseket. A vállalat ezért rávetette magát a minőségre. Minden irodában és műhelyben harcolni kezdtek a hibák kiküszöböléséért s azért, hogy megmentsék jó hírnevüket — és a nyereséget. A „Dolgozz hiba nélkül!" mozgalom sok szempontból figyelemre méltó. Olyan módszerről van ugyanis szó, amely segíti a dolgozókat, hogy a termelés minden szakaszában ellenőrizzék teljesítményüket, ne forduljanak elő tévedések, kiküszöbölődjön az anyagpazarerőre épült, a háború után azonban a gyártmányok műszaki színvonala és minősége került előtérbe. A japán ipar ma a fejlődés és a racionalizálás egységére törekszik; racionalizálás alatt a mennyiség, a minőség és a gazdaságosság egységét értik. A vállalatokban bevezették a „minőség hónapjait", a legjobb termelőket nemzeti díjakkal jutalmazzák, a szakemberek a 45 000 példányban kiadott Gemba (Minőség) c. folyóiratban cserélik ki nézeteiket és tapasztalataikat. A japánok nem titkolják, hogy egyre többet kívánnak exportálni. Ámde céljuk már nem az, hogy silány minőséget kínáljanak alacsony áron, hanem jobb minőséget magasabb áron. MELYIK ÁRU MINŐSÉGI? Mi tulajdonképpen a minőség? Rendszerint a selejt nélküli munkát értjük alatta. Másutt már igényesebbek: a gyártmány valamennyi használati tulajdonságainak szüntelen ls. Régebben a végső ellenőrzésre helyezték a súlyt, ekkor döntötték el, hogy jó vagy hibás-e a termék. Ma a hangsúly az olyan feltételek megteremtésén van, hogy a gyártmány szüntelenül tökéletesedjen, s csak kifogástalan állapotban kerülhessen ki a gyárból. Az ellenőrzés oldalán tehát megjelent a minőségi tényezők rendszeres elemzése és értékelése, valamint a minőségnek program szerinti fejlesztése. Ezzel az új koncepcióval kapcsolatban egy további érdekes elvet ls meg kell említeni, amelyet az amerikai iparban érvényesítenek. A minőség alatt itt ugyanis nem valamiféle abszolút értelemben vett „legjobb" terméket értenek. A minőségi csak azt jelzi, hogy „legjobb bizonyos fogyasztói feltételek között". Ezek a feltételek pedig: a valóságos használhatóság s az áru fogyasztói ára. A termék minősége tehát nem értékelhető az előállítására fordított költségek figyelembe vétele nélkül. MEGSZÍVLELENDŐ JELSZAVAK Nemcsak a „Dolgozz hiba nélküli" módszer hozhat a mi feltételeink között is lényeges javulást a minőség javításáért folyó küzdelembe, hanem egyéb Irányzatok pozitív elveinek az érvényesítése is. Az amerikai iparban a minőség befolyásolásánál két elvet hangoztatnak: az egyik az, hogy a minőség mindenki figye, a másik pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a minőség mindenki ügye, könnyen előfordulhat, hogy senki ügyévé válik. A vállalatvezetésnek ezért tudatosítania kell, hogy a megosztott felelősséget csak oly módon lehet érvényesíteni, ha az élen egy jól megszervezett, korszerűen vezetett speciális szerv áll, amelynek egyedüli küldetése a minőség fejlesztése. Nagy-Britanniában országos mozgalom indult Quality and Reliability Year (a minőség és megbízhatóság éve) név alatt. Az akció fölött Fülöp herceg vállalt védnökséget, aki megnyitó beszédében ezt mondotta: „A rossz hírnév túlságosan drága luxus, amelyet a nemzet nem engedhet meg magának." A mi körülményeink között is Jelszó lehetne ez a mondat. Az NDK-ban a legkülönbözőbb helyeken és változatokban ezzel a jelszóval találkozunk: „A minőség számunkra az élet és a halál kérdése!" Befejezőül még egy elv, amely világot hódít: A minőséget nem lehet „kiellenőrizni", hanem be kell építeni a termékbe. A gyártmány végső minősége tehát nem annyira a szakszerűen elvégzett hibátlan munkától függ, mint inkább attól, milyenné tervezték a konstruktőrök. D. J. Hazánkban egyre növekszik az önműködő számítógépek száma. A Plzeňi Műszaki Főiskola számítóközpontjában a napokban helyezték üzembe a lengyel gyártmányú ÓDRA 1013 típusú gépet, amely egyebek mellett oktatási célokat ts szolgál. (CTK felv.J (Folytatás a 3. oldalról) is kimeríti ennek kritériumait. Jordánia lakosságának egy része palesztinai menekült és a palesztinai arabság Jordánlát hazájának tekinti. Amikor a múlt év őszén egy izraeli kommandó támadása nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az ammani kormány nemhogy felfegyverezné a palesztinai lakosságot, hanem igyekszik letörni mozgalmát, megakadályozni szervezkedését, hatalmas, tüntetések söpörtek végig a Jordán nyugati partvidéken. A már-már felkelésbe átcsapó tüntetéseket Husszein király csak az arab légió beduin zsoldosainak bevetésével tudta vérbefojtani. A PFSZ irodáit bezárták, vezetőit bebörtönözték. Így az az arabközi szolidaritási politika, amelyet a „palesztinai cement" lett volna hivatva megerősíteni, megtört Jordánia magatartásán: Husszein király inkább tart a trónját fenyegető palesztinai radikális tömegektől, mint az izraelt agreszsziótól. Jordánia és a palasztinai szervezet közti ellentétek odáig fajultak, hogy a király kijelentette: küldötte nem ül le olyan tárgyalóasztalhoz, ahová meghívják Sukeirit, a PFSZ elnökét. Nos, ez a kijelentés újabb válságot idézett elö az Arab Ligában. A védelmi tanács után, amelyen Jordánia nem vett részt, sor került a liga 47. rendes tanácsülésére, amelynek napirendjére tűzték Jordánia és az NSZK diplomáciai kapcsolatának felvételét. Jordánia, mint érintett fél, elküldte képviselőjét, Gomaa bejrúti nagykövetet Kairóba, hogy vegyen részt a tanácsülésen. Nagy volt az érdeklődés, mert Sukeiri, aki részt vett az államfők csúcstalálkozóin is, a PFSZ képviseletében meghívót kap a Liga minden tanácskozására. A megnyitó ülésen Sukeiri és Gomaa egymással szemben ült és látszólag nyugodtan hallgatta az elnöklő Hakim libanoni külügyminiszter szolidaritást és megbékélést sürgető szavait. Ezután elrendelték a zárt ülést, amelyen nyomban kitört a vihar: a jordán nagykövet Sukeirit „felforgató elemnek" aposztrofálva jelenléte elleni tiltakozásként kivonult a teremből. Hangosan becsapta maga mögött az ajtót; a botrány csak növekedett, mert véletlenül olyan ajtón távozott, amely egy zárt folyosóra vezetett. Nem akart visszatérni a tanácsterembe, ezért félórán át dörömbölt a zárt kijáraton, míg végül kiengedték. Képzelhető, milyen csemege volt ez a botrány a nyugati tudósítók számára, akik látható örömmel írnak Jordánia „Nyugatbarát" irányzatának megerősödéséről... Hozzátartozik a képhez az a részlet is, hogy a jordániai küldött nyomban a repülőtérre sictett: repülőjegyét még a megnyitó ülés éjszakájára lefoglalta. Előre tudta, hogy azért megy el a Liga ülésére, hogy kivonuljon onnan ... Jordániát azután távollété ben elitélték, és Marokkónak, Szaúd-Arábiának, valamint Líbiának nagy nehézségébe került, hogy a határozatot „helytelenítésre, rosszallásra" finomíthassák ... De a Liga megerősítette bizalmát a PFSZ és elnöke iránt. A viszály a palesztinaiak iránti rokonszenv és Jordánia elszigetelődése jegyében ért véget; a következő menetre ebben a kérdésben szeptemberben kerül sor, mert Sukelrinek azt a • javaslatát, hogy zárják ki Jordániát az Arab Ligából, csak a következő ülésszakon vizsgálják meg, hogy módot adjanak Jordániának a védekezésre. Ez a döntés tehát ugyancsak halasztással egyértelmű. Miért újította fel diplomáciai kapcsolatait az NSZK-val? Jordánia az Arab Liga tekintélyét és az NSZK-val szakító arab államok tárgyalási pozícióit gyengítette azzal, hogy a Liga határozatát megszegve egyoldalúan felújította diplomáciai kapcsolatait a bonni kormánnyal. Az ar^b országok többsége 1965 májusában azért szakított az NSZK-val, mert elismerte és fegyverszállításokkal segítette Izraelt. A Kiesinger-kormány megkísérelte a megszakadt kapcsolatok helyreállítását, amelyet a nyugatnémet gazdasági érdekek mind sürgetőbben követeltek, és ezért bizalmas tárgyalásokba bocsátkozott Hasszuna főtitkárral, akit erre a Liga külön felhatalmazott. Az arab országok a szakítást előidéző okok elhárítását, vagyis a nyugatnémetizraeli viszony megváltoztatását kívánják előzetes feltételül, és e feltétel teljesítése esetén hajlandók tárgyalni a kollektív szakítás kollektív helyreállításáról. Ezt a pozíciót aknázta alá Jordánia, amikor a Liga háta mögött megegyezett az NSZK-val a kapcsolatok helyreállításáról. Igaz, hogy sietett is ezután a bonni kaszszához: a Jordániai nemzeti bank elnöke a napokban vette fel az első 41 millió márkát az akabai kikötő korszerűsítésére... Az Arab Liga nem tehetett mást, mint hogy elhalasztotta a döntést a kapcsolatok helyreállítása ügyében és felhatalmazta Hasszuna főtitkárt, hogy Brandt nyugatnémet külügyminiszter meghívását elfogadva, a közeljövőben utazzon Bonnba a tárgyalások folytatására. A Pentagon kifecsegte Jordánia tehát átveszi Tunézia szerepét és az arab világ „fekete bárányává" válik; de nem mulasztja el, hogy farkasfogait is élesítse. Elutasította az egyesített arab parancsnokság által korábban felajánlott repülőgépeket és amerikai vadászgépeket. Starflghtereket vásárolt. Azokról a „repülő koporsókról" van szó, amelyek közül Nyugat-Németországban mintegy félszáznyi zuhant le. Az első Jordániai pilóta, akit ki akartak képezni a Starfighter vezetésére, máris szerencsétlenül Járt... De a legkülönösebb, hogy Jordánia azt Jelentette a ligának, hogy a hadifelszerelésre kapott 21 millió font sterlinget elköltötte. Az amerikai Pentagon azonban elfecsegte, hogy ajándékként küldte a repülőgépeket az ammani kormánynak. A kairói sajtónak arra a kérdésére, milyen célra költötték hát Jordániában a liga 21 millióját, Amman nem válaszolt. Ha csak nem válasznak szánta a kairói Jordán nagykövet hazahívását... Amman nemcsak az EAK-kal, Szíriával, tehát a közép-keleti haladó arab országok vezetőível szemben folytat ellenséges politikát. Hogy kedvezzen szaúdi partnerének, visszavonta elismerését a Jemeni Arab Köztársaságtól ls azzal a ürüggyel, hogy az egyiptomi csapatok jelenléte miatt Jemen nem független. A Jemeni szakítás tehát EAK-ellenes propagandafogás is. A jordán delegátus tehát sorra becsapja az arab szolidaritás ajtajait... A haladó arab közvélemény aggodalommal kérdezi: hová vezetnek Jordánia külön útjai?