Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-29 / 118. szám, szombat

Ha tigyelmesen megvizsgáljuk az emberek arcbőrét, úgyszól­ván kivétel nélkül minden ar­con találhatunk apróbb elválto­zásokat (toltok, dudor, értágu­lás stb.). A kisebb szépséghibák sokszor alig észrevehetők, de a nagyobb elváltozások bizony a legszebb arcot is elcsúfítják. Az arc ilyen elváltozásait kendő­zésssel (festék, púder, rúzs) nem igen lehet eltüntetni. Különösen feltűnőek és eszté­tikailag ís kifogásolhatók azok a szépséghibák, amelyek az arc kiemelkedőbb helyén vannak. Így pl. az orrhegyen elhelyezke­dő szemölcs vagy a szem alatt fellépő ún. kásaszemcsék sok­szor a legszebb arcot is ellen­szenvessé tehetik. Modern koz­metikai eljárásokkal ma már az arc alaki rendellenességei is tö kéletesen korrigáihatók, és az apró bőrhibák pedig egyszerű beavatkozással nyom nélkül el­távolíthatók. Ez természetesen kozmetikus orvos feladata. Gyakori szépséghiba a szeplő, mely a napfény hatására jelent­kezik a bőrön. Ezt a bőrfesték­zavart általában hámlasztással kezelik, de ha a szeplősödés nem túlságosan nagymérvű, ele­gendő a szűrőkrémek használa­ta is. A szeplősödésre hajlamos egyének óvják arcbőrüket a napsugaraktól. A különféle foltok, anyaje­HASZNOS TANÁCSOK 9 Ha azt akarjuk, hogy a szobanövények levele szép, fé­nyes legyen, időnként sörbe mártott vattával törüljük át okét. 9 Sötét színű bútorról a cit­rom, bor stb. foltot ügy távolít­hatjuk el, hogy zúzott dióbelet egy ritka szövésű vászonruhába kötünk, s azzal többször átdör­zsöljük a foltot. Utána puha ronggyal kifényesítjük a bútort. LAKÁS A keskeny, hosszúkás helyi­ség berendezése mindig na­gyobb gondot okoz, mint az ará­nyos, négyszögletes szoba bebú­torozása. Ilyen helyen rendsze­rint a heverők elhelyezése a legnagyobb probléma. Ugyanis ezt a bútordarabot általában a sarokban szoktuk elhelyezni, egymáshoz illesztve. A hosszú, keskeny helyiségben ez rend­szerint megoldhatatlan, azért a képünkön látható megoldást ajánljuk olvasóinknak. A he­verőket ezúttal nem állítjuk sa­AZ ARCBŐR SZÉPSÉGHIBÁI gyek kiirtása — érzéstelenítés mellett — diathermiával vagy szénsavhó-fagyasztással törté­nik. A szem alatt fellépő ún. „kö­les szemcséket" kis, tűszerű lándzsával távolítja el az orvos. Apróbb dudorok, értágulások, szemölcsök ugyancsak elektro­mos úton tüntethetők el. Ter­mészetesen ezeket a művi be avatkozásokat csak abban az esetben ajánljuk, ha az arc szép­séghibája olyan nagymérvű, hogy az Illető emiatt kellemet­lenül érzi magát, kisebbségi ér­zete támad, kerüli az embereket stb. A szépséghibák eltávolítá­sát minden esetben kozmetikus szakorvosra kell bíznunk. Az arc szépséghibái közé so­rolhatjuk a fokozott szőrnövést ls. A szőrszálak rendellenes el­szaparodása egyeseknél Igen nagy mértékben léphet fel. Vég­leges kiirtása a hajhagyma el­roncsolásán alapszik, éppen ezért minden szőrszál külön ke­zelendő. A modern gyógykozme­tikában alkalmazott epiláció hajszálvékony, rugalmas tűvel történik, ami a bőrt nem égeti, tehát nem okoz hegeket, és nem jár különösebb fájdalommal. Úgyszólván ez az egyetlen mód­ja annak, hogy a kellemetlen szőrszálaktól végleg megszaba­dulhassunk. Minden más eljá­rás csak ideig-óráig hat. A szőr­szálak leborotválása pedig csak serkenti a szőrnövést. A gyakori pattanásokat és mi­tesszereket nem tekinthetjük komoly szépséghibának, mivel azok rendszeres, szakszerű bőr­ápolással teljesen eltüntethetők. A serdülőkorúak és egyes emésztőszervi megbetegedésben szenvedők arcbőrén gyakran je­lennek meg ún. gennyes patta­nások. Ezeket a kozmetikus or­vos utasításainak megfelelően kell kezelni, mivel a bőr felületi gyógyításán kívül sok esetben belső kezelés is szükséges. rokra, hanem a fal mentén egy­más mellé. A falat háncssző­nyeggel borítjuk. E fölé egy kis könyvespolcot szerelhetünk. Az ilyen méretű helyiséget sokkal célszerűbben kell kihasznál­nunk. A szekrények tetejére te gyünk színben hozzá illő varia­szekrényeket, a ritkábban hasz­nált holmik részére. A kisasz­talt és a foteleket a heverők mellett helyezzük el. Mivel na­gyobb asztal vagy íróasztal nemigen fér el a helyiségben, azért ajánlatos az átellenes fal­nál elhelyezett állványsorozat­hoz egy — szük­ség esetén eltá­volítható — munkalapot csatolni, ahol az írásbeli teen­dőinket ellát­hatjuk vagy a gyerekek a lec­kéjüket tanul­hatják. A képen látható munka­laphoz haszná­latkor egy szé­ket állítunk. Fiatal lányoknak ünnepélyes alkalomra a mélyen kivágott, princessz-vonalú ruhát ajánl­juk, bő szoknyával. Anyaga az alkalomnak megfelelően lehet selyem, taft, selyempuplln stb. — A képünkön látható modell­nek fiatalos jelleget ad a cak kosán szabott alj és gallér. A cakkokat elütő színű anyaggal szegélyezhetjük. Ezt a kis ruhát érettségire, diplomakiosztásra és majálisra egyaránt viselhetjük. FIGYELEM! FIGYELEM! A bratislavai Slovenské mraziarne n. v. három díjat tű­zött ki azoknak, akik a fagyasztott- és haláruval kapcsolatos négy kérdésre kifogástalanul megfelelnek. Az 1. és 2. kérdést múlt va­sárnapi számunkban közöltüík. Most pedig a 3. és 4. kérdést kö­zöljük. Figyelmeztetjük olvasóinkat, jutalomban csak az része­sülhet, aki mind a négy kérdésre helyes választ ad. A válaszokat legkésőbb péntekig küldjék be szerkesztőségünk címére. A borí­tékra vagy levelezőlapra írják rá: „Család-otthon". A FAGYASZTÓÜZEM HÁROM DlJA A KŐVETKEZŐ: I. díj — 300 korona értékű fagyasztott árú és halkészítmény, II. díj — 200 korona értékű fagyasztott árú és halkészítmény, III. díj — 100 korona érékú fagyasztott áru és halkészítmény. KÉRDÉSEK: O Milyen értékes anyagot tartalmaz a tengeri halak húsa, amelyre szervezetünknek feltétlenül szüksége van? H Milyen tartósítási (konzerválási) eljárással őrizhetök meg leginkább az élelmiszerek értékes tápanyagai? h ártartás Tavasszal egyik legfontosabb C-vitamin forrásunk a fejes sa­láta. Valamennyi formában minden nap szerepeijen az ét­lapunkon. Természetesen legér­tékesebb nyersen fogyasztva, de Jó Ízű levest és mártást is ké­szíthetünk belőle. Majonézes saláta A szokásos módon majonézt készítünk (vagy készen vásáro­lunk). Mindenféle leveszöldsé­get (sárgarépát, petrezselymet, zellert, kalarábét) apró kockára vágunk, és sós vízben puhára főzünk (a levét hús vagy rán tás felöntéséhez elhasználhat­juk). Azután a megmosott, csí­kokra vagdalt salátát beleke verjük a salátástálba öntött ma­jonézbe, majd a leszűrt, főtt zöldséget is hozzáadjuk. A tete­jét metélőhagymával meghint­jük. ILLIK TUDNI, hogy kórházban, gyögyKezalé­sen, a turistaházak közös háló­termében stb. nem viselünk át­látszó szilon vagy nylon hálóin­get. A jó ízlés diktálja, hogy ilyen helyeken vastagabb szövé­sű selyem, puplin vagy egyéb vászonnemüből készült hálóin­get, pizsamát vegyünk fel. Ugyancsak a jó ízlés követeimé nye az is, hogy a hálóholmi ne legyen túlságosan kivágott. A délutáni telefonhívásra a felesége jelentkezett. Az estére megbeszélt randevú szokatlanul indult. Ilyen sem történt még velem: a riportalany megkér, legyek türelmes, mert ő még egy rövid tévéműsort szeretne megtekinteni. Utólag is köszönet ér­te, mert nekem valahogy kiillant a fejemből, de a kosicei Balogéknál mégis megnéztem Mňačko vietnami jegyzeteinek első részét. Balog József elmereftg: megöregedett a képernyőn látható, sűrű füstöket eregető író is, akivel tizenöt évvel eze­lőtt Rozsnyón találkozott utoljára. Maga a műsor is összefügg a harccal, a történelemmel. Jó bevezető, amely után Balog Jó­zsef hatvanötesztendős kommunista elkezdi mondatait össze­fűzögetni, egyetlen kérdésre válaszolva így: milyenek is vol­tak azok a május elsejék régen ? „Apám csiz­madia volt, én is az lettem. Megismertem és megszerettem ezt a mestersé­get, hiszen szü­letésem óta együttéltem a szerszámokkal, kenőcsökkel, ci­pőkkel. Persze, mint gyerek nem tudtam még semmi megbízhatóbbat a világ­ról, arról, miért csizmadia és miért mérnök valaki, a május elsejei ünnepségek is csak úgy jelennek meg most az emléke­zetemben, hogy akkor piros szekfű volt a felvonulók gomb­lyukába tűzve, és hogy gyak­ran megfutamították az ünnep­lőket. Ilyenkor aztán a szép szekfű ls kihullt a gomblyukak­ból. Felcseperedtem, kitört az első világháború, hadifoglyokat hoztak a mi falunkba is. Nagyon kíváncsiak voltunk rájuk, mi gyerekek, mert azt beszélték érkezésük előtt, hogy az oro­szok olyan emberek, akiknek csak egy szemük van, de ami­kor megjöttek, láttuk, hogy nem igaz egyetlen szó sem ebből az állításból. A foglyok meséltek az oroszországi helyzetről, né­hány addig nem hallott szót is mondtak, nem értettem belőlük egyet sem. Most elnevetem ma­gam, ha eszembejut, hogy a szocializmust akkor cucilizmus­nak mondta a legtöbb ember. A világháború után létrejött a Ma­gyar Tanácsköztársaság, én még akkor sem tudtam semmi meg­bízhatóbbat a világról, csak azt nem értettem, miért laknak kü­lönféle házakban az emberek, miért vannak villák is és kuny­hók is, de jelentkeztem, mint a többiek, tizenhétévesen a hadse­regbe. Kergettük ís az ellent. Sok társam hullt el mellőlem. Nekem valahogy szerencsém volt, engem nem talált el a golyó, de fogságba estem. Kí­noztak, vertek és ekkor már töprengeni kezdtem azon: miért is ütnek, miért kell nekem az életemet kockáztatni ilyen fia­talon a harcokban? Kezdtekér­Veterán a tribünön dekelni az összefüggések a dolgok között, miért van sok­órás munkaidő, és miért nem szabad nyíltan beszélni. És fo­kozatosan bekerültem a szerve­zettek közé. Rövid időn belül már vezetői tisztséget is ellát­tam. És ekkor jöttek a május elsejék, azok a meghitt, várva­várt és végtelenül küzdelmes ünepnapok, melyek annyi ve­szélyt és annyi gyönyörűséget rejtettek magukban. Hiszen na­pokkal, hetekkel előbb kellett megszerveznünk az egészet, röplapokat csempésztünk és osztottunk szét, biciklin jártuk be a környéket, aludni sem tud­tunk az izgalomtól előző éjjel, és hajnalban már talpon vol­tunk, minden rendben van-e. Volt úgy, hogy szétvertek, szét­kergettek bennünket, de azért évről évre többen voltunk, egyre gyarapodtak soraink. És ha most ott állok a tribünön, mint tiszteletnek örvendő veterán, és nézem a hullámzó, morajló tö­meget, akaratlanul is párhuza­mot kell vonnom a régi május elsejék és a mai között, el kell mondanom, hogy azok mások voltak, azokban több volt a lel­kesedés, az ujjongás. Érthető, hiszen ma nem biciklin csem­pésszük a röplapokat, ma nem kell hajnalban kelnünk, hogy ellenőrizzük, nem tépte-e le va­laki plakátjainkat, ma nem veri szét az ünneplő tömeget senki, de az a szikra, az az utánozha­tatlan lendület mintha hiányoz­na valahogy. Mondom, teljesen érthető ez a jelenség, de ha visszaemlékezést kérnek, akkor ezt így kell elmondanom, mert így látom, így érzem, így élem át..." BATTA GYÖRGY Takarékoskodásunk első negyedévi mérlege Bevált a nagyáruházakban a fióktakarékpénztár dosítások az Állami Sorsjáték szabályaiban Mó­Dr. Karel Hes, a Pénzügymi­nisztérium takarékpénztári fő­igazgatóságának a vezetője és munkatársai Prágában sajtóér­tekezleten ismertették az idei első negyedév eredményeit. Az első negyedév végén, már­cius 31-én a lakosság takarékbe tétjeinek az összege országos viszonylatban elérte a 42 mil­liárd 602 millió koronát. Az év első három hónapja alatt az or­szágban 6 milliárd 804 millió koronát helyeztek takarékba. A takarékbetétkönyv-tulajdono­sok ez idő alatt 3 milliárd 765 millió koronát vettek ki a taka­rékból. A takarékpénztárak nyilvántartásából kitűnik, hogy 1967 első negyedében 13 488 személygépkocsi-igénylőt elégí­tettek ki. Az autóigénylök szá­ma azonban állandóan emelke­dik. Március végén 168 908 autó­igénylő volt, s ezeknek több mint 5 milliárd koronájuk van a takarékpénztárakban. A takarékbetétkönyv-tulajdo­nosok száma is emelkedik. A lakosság jelenleg 12 millió 984 ezer betétkönyvvel rendelkezik. Januártól március végéig a ta­karékpénztárak 75 ezer kiegé­szítő kölcsönt folyósítottak, összesen 356 millió korona ér­tékben. TV-készülékek vásárlá sára összesen 38 000 célkölcsönt adtak ki 156 millió korona ér­tékben. A nemzeti bizottságoknak a takarékpénztárak első negyedé­ben 334 esetben nyújtottak hi­telt, összesen 36 millió korona értékben. A legtöbb hitelt a szlovákiai kerületek nemzeti bi­zottságai kérték. Bevált a nagyáruházakban léte­sített flóktakarékpénztárak .intézménye. Eddig az ország tlz nagy áruházában van taka­rékpénztár. (Szlovákiában a bratislavai Duna], a Banská Bystrica-i Hron, a košicei Hor­nád és a prešov! Rozvoj áruhá­zakban.) Ezekben a fióktaka­rékpénztárakban minden taka­rékbetétkönyv-tulajdonos sze­mélyazonosságának igazolása után 2000 korona összegig ve­het fel pénzt az áruházban vá­sárolt áru fedezésére. A lakosság, a vállalatok és a szervezetek számára Ismét le­hetővé válik, hogy értéktár­gyaikat és értékpapírjaikat a takarékpénztárak kisebb méretű páncélszekrényeibe helyezzék megőrzés céljából. Hasonló céllal a takarékpénztárak is­mét bevezetik a depozit-szolgá­latot, amely szintén értékpapí­rok, értéktárgyak, betétköny­vek, biztosítási kötvények stb. megőrzésére és kezelésére szol­gál. Országos viszonylatban 1966­ban egy lakos átlagosan 244 ko­ronát takarított meg, 225 koro­nát költött szeszes italra, 482 koronát borra és sörre, dohány­ra pedig 313 koronát. A főigazgatóság vezetője kö­zölte, hogy az Állami Sorsjáték játékszabályai a május 15-i sor­solástól kezdve annyiban módo sulnak, hogy ismét bevezetik a 100 koronás nyereményeket (az­az minden sorozatban 400 száz­koronás nyeremény lesz). Az öt­venkoronás nyeremények száma pedig megkétszereződik, azaz minden 100 sorsjegy közül ket tőre esik 50-koronás nyere­mény. (sm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom