Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-27 / 116. szám, csütörtök

rópa biztonságáról tárgyaltak Ei EZEKIAS PAPAIOANNON ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártjának küldöttsége (AKEL) és Ciprus népe nevében sok sikert kívánok a konferen­ciának. Európa a világ civilizációiá­nak egyik legfontosabb központ­ja, egyidejűleg azonban erre a földrészre jutott a nemzetközi imperialista háborúpárti erők egy része is. Viszont ugyancsak Európában összpontosul a béke­szerető erők legfontosabb, leg­jelentősebb része, amely a Szov­jetuniónak, a nemzetközi béke­mozgalom élharcosának vezeté­sével a béke legjelentősebb té­nyezője. Pártunk gondosan áttanulmá­nyozta az európai kommunista és munkáspártok varsói gyűlé­sén előkészített nyilatkozat ja­vaslatát, amelynek tartalmával teljes mértékben egyetértünk. Természetes, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítá­sa egyben a világbéke megerősí­tését is jelenti. De jelenti a gyarmati uralom alatt szenvedő népek támogatását is. Az európai béke és biztonság megszilárdítá­sa jelentős mértékben járul hoz zá a nemzetközi légkör javulá­sához és az egész világot érintő égető problémák békés megol­dásához. Huszonkét év telt el a máso­dik világháború befejezése óta, és Németországgal — a bonn' revansista-militarista körök bű­nös tevékenysége miatt — még mindig nem lehetett megkötni a békeszerződést. A nácizmus fel­újítása az NSZK-ban és a nyu­gatnémet militaristák atomlgé­nye bizonyltja a bonni revansis­ták háborús szándékait, tehát az európai biztonság és a világbéke számára a legnagyobb veszélvl jelentik. Véleményünk szerint a kül földi területeken létesített kato­nai támaszpontok felszámolása, a katonai tömörülések feloszla­tása, demilitarizált és atommen­tes övezetek létesítése — ezek egymástól elválaszthatatlan fel­tételei a béke biztosításának. A nyugatnémet revansisták és a NATO agresszív körei az ame­rikai imperialisták vezetésével veszélyeztetik az európai bizton­ságot. Ezek az erők fenyegetik a mi hazánkat, Ciprust is. Ciprus népe már a XIX. század végétől harcol a gyarmati uralom meg­szüntetéséért, a nemzeti felsza­badításért. 1959-ben az angol-amerikai imperialistáknak az ankarai és az athéni reakciós körök segít-/ ségével sikerült rákényszerlte­niük Ciprus népére a zürichi egyezményt, s ezáltal a brit im­perilisták 99 négyzetmérföldnyi területet és 32 helyiséget foglal­tak el Ciprus földjén katonai tá­maszpotok létesítésére. Ez az egyezmény az angol és az ame rikai imperialisták közép-keleti érdekeit szolgálja. Csak népünk, hadseregünk és kormányunk egységes harca, valamint a nem­zetközi szolidaritás és elsősor­ban a Szovjetunió hatalmas tá­mogatása akadályozhatta meg az imperialisták vágyainak tel­jesedését, Ciprus felosztását. Éppen ezért meggyőződésünk hogy egységes nemzeti felsza­baditási harcunk, az lmperialis­taellenes erők szolidaritása és támogatása kivívja Ciprus né­pének teljes függetlenségét és szabadságát. A népek nagyon sokat várnak ettől a konferenciától, és mi hisszük, hogy az itt végzett mun ka történelmi jelentőségű lesz az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc­ban. VILLE PESSI ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Testvérpártjaink tisztelt Kép viselői! Tisztelt Elvtársaink! Azzal a megtisztelő feladattal bíztak meg, hogy Finnország Kommunista Pártja nevében üd­vözöljem az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját és sikert kívánjak munkájához. Felhasználom ezt az alkalmat és szívből köszönöm Csehszlová kia Kommunista Pártjának, hogy kitűnő feltételeket teremtett a konferencia eredményes munka jához. Finnország Kommunista Párt ja nagyra értékeli e konferen cia jelentőségét. Országunk azok közé az országok közé tartozik, amelyek végigszenvedték mind­két világháború gyötrelmeit. Né­pünk tudja, mit jelentett a hit­leri Németország fegyverkezése közvetlenül a második világhá­ború előtt, s drágán fizette meg a finn jobboldali körök Hitlerrel való együttműködését. Ma Finnország békéje és biz tonsága forog kockán. Nyugat Németország fegyverkezése, azon törekvése, hogy atomfegy­verekhez jusson, az újnáclzmus veszélye, a határok revíziójára támasztott igényei, a kommunis­ták és más haladó erők üldözése a bonni kormány által hovato­vább mind nagyobb nyugtalansá­got kelt. Igaz, ma ezeket a prob­lémákat merőben más helyzet­ben tárgyaljuk meg, mint a má­sodik világháború előtt. A prob­léma azonban lényegében ugyan­az maradt: miképpen vessünk véget a háború veszélyének, ho­gyan s miképpen biztosítsuk Eu­rópa békéjét és biztonságát. Ügy véljük, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág politikája, amely a békés együttélés elveire épült, egyre nagyobb megértéssel találkozik JOHN GOLLAN FELSZÓLALÁSA A Karlovy Vary-1 konferen­ciának különös jelentősége van az utóbbi időben Nyugat-Né­metországban tapasztalható ve­szélyes fejlődéssel összefüggés­ben. A brit nép, amely annyit szenvedett a náciktól a máso­dik világháború folyamán s amely a rakétafegyverek elsfl a kapitalista rendszerű országok népeinél is. Az Egyesült Álla­moknak a vietnami nép elleni agresszív háborúja éles ellentét­ben áll ezzel a békeszerető po­litikával. Az ehhez hasonló szembeállítások eredménye az, hogy a szocialista államok te­kintélye egyre növekszik, és az emberek többsége elítéli az Egyesült Államok háborús poli­tikáját. A finn parlamentben többség ben vannak a baloldali erők. A parlament 200 képviselője kö zül 103 a munkáspártok képvi selője. A kommunista párt és Finnország Demokratikus Népi Szövetsége tizennyolc esztendős oppozíció után ismét helyet fog lalt a kormányban. Ugyanakkoi megszilárdult a munkások ak­cióegysége az üzemekben, s most igyekezünk visszaállítani a szakszervezeti mozgalom egysé­gét. N Finnország tehát a mai hely­zetben hozzájárulhat ahhoz hogy létrehozzák a katonai blok kok nélküli északi övezetet. Teljes mértékben egyetértünk azzal a megállapítással, hogv Európa biztonságát csupán a kommunisták és pártjaink együttműködésével megoldhat­nánk. Európa biztonsága vég­eredményben az európai népek kezében van. Ezért helyesnek tekintjük az európai munkás­mozgalomhoz, a demokratikus erőkhöz, és egyéb csoportokhoz intézett felhívást, hogy munkál­kodjanak együtt velünk céljaink elérése érdekében. Örömest vagyunk együtt olyan emberekkel, akik kezdik megvalósítani közös művünket, s így kiveszik részüket Európa és az egész világ békéjének megszilárdításából. ELVTÁRS áldozata volt, mélységes nyug­talansággal vesz tudomást az újnácl erők növekedéséről. A bonni kormány agresszív terve­ket sző, nem akar lemondani Európa háború utáni határai­nak megváltoztatásáról és az atomfegyverekről. Az az általánosan elterjedt nézet, hogy legfőbb ideje lenne véget vetni Európa megosztott­ságának, hogy a katonai blok­kokat fel kellene oszlatni, s hogy Európa nemzeteinek — te­kintet nélkül társadalmi rend­szerükre — meg kellene talál­nlok módját annak, hogy béké­ben éljenek egymással, sürge­tővé tette e konferencia meg­tartását. Az együttműködés olyan formáira van szükség, amelyek biztosítják mindenki biztonságát és békéjét. A brit kormány politikája sajnos nem segíti elő e célok elérését. A brit kormánynak a NATO-val és a Nyugat-Német­országgal kapcsolatos állásfog­lalása ellentétben áll a brit közvélemény Irányzatával. Mit sem törődve a bonni kormány politikájával, a brit kormány állandóan kacérkodik vele, és George Brown mint „demokra­tikus és békeszerető" kormány­ról emlékezik meg róla. Azok az emberek, akik ma a Német Szövetségi Köztársaság­ban hatalmon vannak, nem ba­rátai Nagy-Britanniának. Egyet­len ítélőképes ember sem bíz­hat meg a volt náci politiku­sokban, tábornokokban, s nem érezhet bizalmat azok iránt, akik a bonni kormányban meg­tűrik az újnáci erőket, míg ugyanakkor a Német Kommu­nista Párt be van tiltva, és ül­dözik a többi demokratikus szervezetet is. Szégyenletes, hogy a brit kor­mány tudomásul veszi az ilyen reakciós erők tömörülését, vi­szont mindmáig nem hajlandó elismerni a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Pártunk következetesen arra KÁDÁR JÁNOS FELSZÓLALÁSA Mi, magyar kommunisták hí­vei vagyunk a testvérpártok két- és többoldalú találkozói­nak, éppen úgy, mint az egész világra kiterjedő mozgalmunk időszakonként szükséges nagy tanácskozásainak. Pártjaink önállóan alakítják politikájukat, határozzák meg feladataikat, de még belső kérdéseik meg oldásánál sem mellőzhetik a testvérpártok tapasztalatait. Méginkább így van a nemzet­közi kérdések tekintetében. A nemzetközi helyzet alakulá­sa azt mutatja, hogy szakadat­lanul növekszik a szocialista országok, a kommunista- és munkáspártok ereje és befolyá sa. Másrészt nyilvánvaló, hogy az utóbbi két-három év ben növekedett az imperialis­ták aktivitása. Ilyen körűimé nyek között rendkívül "fontos, hogy a kommunista pártok képviselői találkozzanak, közö sen tárgyalják meg a legfonto­sabb nemzetközt kérdéseket, és hangolják össze tennivalói­kart. A kommunista pártoknak nincs, nem lehet fontosabb dolguk, mint ennek az imperia­listaellenes frontnak erősítésén és szélesítésén munkálkodni. Az európai biztonság és béke kérdése nemcsak Eurőpa népei­nek létfontosságú, hanem a történelem tanulságai szerint érinti minden világrész népei­nek sorsát. Ami pártunkat, a magyar né­pet illeti, nekünk nagy és szép terveink vannak az ország fel­virágoztatására. Terveink való­ra váltásához békére van szük­ségünk; nemzeti függetlensé­günket, szabadságunkat minden imperialista fenyegetéssel szemben megvédjük, de mi nem akarunk se háborút, se hideg­háborút. Szoros egységben a többi szocialista országgal, ba­rátságra és kölcsönös előnyök­kel járő együttműködésre tö­rekszünk minden néppel és or­szággal. Nem tudjuk és nem is akarjuk elválasztani sorsunkat Európa és az egész világ né­peinek sorsától. Ogy véljük, hogy az utóbbi időben reális távlatok nyíltak az európai béke megszilárdítá­sa és a kollektív biztonsági rendszer megteremtése előtt. Ez — a nemzetközi erőviszo­nyok számunkra kedvező válto­zásán kívül — annak is köszön­hető, hogy a „kommunista agresszió veszélyéről" terjesz­tett imperialista rágalmak, amelyekre a NATO hideghábo­rús politikája ls épült, szerte­törekszik, hogy véget vessen Európa megosztottságának. 1966 júliusában memorandumot dolgoztunk kl az európai biz­tonságról. Ebben a memoran­dumban a NATO és a Varsói Szerződés felszámolása mellett foglaltunk állást. Sürgettük az amerikai támaszpontok meg­szüntetését, és az európai atom­mentes övezetek megteremté­sét. Rámutattunk arra veszély­re, amelyet az újra felfegyver­zett Nyugat-Németország jelent és visszautasítottuk Nyugat­Németország azon követelését, hogy állítsák vissza az 1937-es határokat. Ezt a politikát továbbra is következetesen támogatjuk. Visszautasítunk minden olyan politikát, amely megosztja Eu­rópát és fokozza a nyugatné­met agresszió veszélyét. Támogatunk minden olyan in­tézkedést, amely enyhíti a fe­szültséget, és Európa mai meg­osztottságának felszámolására Irányul. Örömmel fogadjuk Ko­szigin miniszterelnöknek az angol—szovjet barátsági szer­ződésre vonatkozó kezdeménye­zését. Európában ma nagy lehető­ségek nyíltak arra, hogy egy­szer s mindenkorra véget ves­sünk a földrész megosztottsá­gának és a hidegháborúnak. A háborús előkészületekre fordí­tott óriási összegeket Európa és a többi kontinens életszín­vonalának emelésére használ­hatnák fel. E célok eléréséhez azonban feltétlenül szükséges, hogy Eu­rópa összes demokratikus és békeszerető erői összefogjanak. ELVTÁRS foszlottak. Nyugat-Európa né­pei, sőt az egyes kapitalista országok kormányai is egyre inkább meggyőzödnek a szocia­lista országok békés szándéká­ról. Figyelmet érdemel, hogy a nyugat-európai országok veze­tő körei mindinkább arra tö­rekszenek, hogy amerikai gyám­ság nélkül maguk irányíthassák sorsukat. A kedvező jelenségek figye­lembe vétele mellett számolni kell azzal, hogy vannak veszé­lyes, reakciós, háborús erők is, amelyek növelik a feszültsé­get földrészünkön. Ezt a vissza­húzó erőt elsősorban az Egye­sült Államok, a Német Szövet­ségi Köztársaság és a NATO testesíti meg. Az USA támaszpontjai, atom­fegyverrel felszerelt szárazföl­di csapatai, hajói és repülőgé­pei állandóan veszélyeztetik kontinensünk népeinek bizton­ságát. Komoly veszélyt jelent Európar békéjére az NSZK fo­kozódó fegyverkezése, revan­sista politikája. A nyugatnémet kormány még mindig nem a tényleges európai problémák rendezésére törekszik, nem az európai népekkel keresi a meg­békélést, hanem az amerikai Imperialistákra támaszkodva európai hegemóniára tör. Az NSZK-ban megfigyelhető ag­gasztó politikai jelenségekkel szemben nagy megnyugtatás az európai népek számára az első német munkás-parafszt ál­lam, a szocializmust építő Né­met Demokratikus Köztársaság léte, szüntelen erősödése, bé­kepolltikája. A Magyar Nép­köztársaság illetékes szervei a közelmúltban elhatározták és kezdeményezték, hogy barátsá­gi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kössünk a Német Demokratikus Köztársasággal, ezzel ls kifejezésre juttatva kapcsolataink további erősíté­sére irányuló eltökéltségünket. Elismeréssel adózunk a test­vérpártok megbízásából nagy szervező, előkészítő munkát végzett lengyel és francia elv­társaknak, hasonlóképpen a szerkesztő bizottság munkájá­ban részt vevő más testvérpár­tok képviselőinek. Központi Bi­zottságunk, majd küldöttségünk tanulmányozta a szövegjavasla­tokat. A testvérpártok és pár­tunk észrevételei alapján végle­gesített okmányt jónak tartjuk és elfogadjuk. Véleményünk szerint a tanácskozás okmánya tartalmazza mindazokat az ál­lásfoglalásokat és javaslatokat, amelyek végleges elfogadásuk és nyilvánosságra hozataluk után az európai béke és biz­tonság ügyét előbbre viszik és az ezért folytatott haTcunknak újabb lendületet adnak. Helyeseljük, hogy értekezle­tünk támogatja az atommentes övezetek és a csökkentett fegy­verzetű zónák létrehozására irányuló javaslatot, a leszere­léssel kapcsolatos konstruktív javaslatokat. Célszerűnek tartanánk azt is, hogy az európai béke és biztonság kérdésében bővüljön a kapcsolat és az eszmecsere az egyes kommunista pártok és a Szocialista Internacionálé­hoz tartozó pártok között. Ily módon a dolgozók különböző rétegelt képviselő pártok egyet­értésre juthatnának a béke megőrzésének kérdésében. Ha a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a szak­szervezetek összefognának, és a munkások, dolgozók széles tömegeit, tudósokat művésze­ket és más értelmiségieket kö­zösen harcra mozgósítanák, akkor ennek jelentős hatása volna. JEAN BLUME ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Felszólalásom egyetlen célja, hogy megmagyarázzam, miért tekintjük fontosnak, hogy a le­hető legrövidebb időn belül össz­szehívják az európai államok konferenciáját. Az Északatlanti Szövetség egyre diszkredikáltabbá válik az európai tömegek szemében. E diszkredikáció legfőbb oka az Egyesült Államok bűnös viet­nami agressziója, valamint az az aggodalom, hogy Washington atomfegyverekhez juttathatja Bonnt. A mi országunk lakossága — majdnem kivétel nélkül — a fentebbiekkel azonos vélemé­nyen van. Ügy véljük, hogy a világ felosztása egymással ve­télkedő katonai tömbökre, nem­csak hogy nem biztosítja a bé­két, hanem fokozza a háború kockázatát. Ez a vélemény nem csupán az egyszerű emberek vé­leménye. Számos kiváló politi­kus is azonosítja magát vele. Az amerikai háborús uszítók és bonni barátaik meg akarják hosszabbítani az Északatlanti Szövetség életét. Objektív szö­vetségeseik közé kell sorolnunk a tétovázó pacifistákat is. S épp itt kell beavatkoznunk nekünk Eurőpa kommunista pártjainak, Európa első szocia­lista országainak, Európa hatal­mas, tapasztalt és harcos mun­kásszervezeteinek. Két célt kell kitűznünk ma­gunk elé: gyorsan kell cseleked­ni, mert az idő múlik és bizal­mat kell keltenünk, mert biza­lom nélkül lehetetlen valami ér­tékeset alkotni. Gyorsan cselekedni? Ez véle­ményünk szerint annyit jelent, hogy rá kell bírnunk az euró­pai kapitalista államok vezetőit arra, hogy az Atlanti Szerződés meghosszabbításával kapcsolat­ban egy vagy fél évvel hamarabb fejezzék "kí véleményüket, mint mielőtt ezt a kérdést az érdekelt országok kormányai és parla­mentjei elé terjesztenék. El kell érnünk, hogy a nemzeteket tá­jékoztassák vezetőik szándékai­ról. Bizalmat kelteni? Ez minde­nekelőtt annyit jelent, hogy bíz­zunk a pontos javaslatok egysé­ges megformulázása terén a sa­ját képességeinkben. Keressük közösen a valameny­nylünk számára érvényes egy­szerű jelszót. Ily módon nem csupán a szocialista és keresz­tény dolgozók politikai és szak­szervezeteivel való egységünket szilárdítjuk meg, hanem új szö­vetségesekre is szert tehetünk. Kötelességünk, hogy támogas­suk az új szövetségeseinket, akik megszabadulva az amerikai befolyástői, hatékony eszközöket I keresnek arra, hogy kifejezzék a biztonság és béke iránti vágyu­kat A kommunista pártok készen állnak arra, hogy tanulmányoz­zanak minden olyan javaslatot, • amely hozzájárul a békés együtt- J élés biztosításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom