Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-27 / 116. szám, csütörtök

Európa békéjéért és biztonságáért! (Folytatás az 1. oldalról) zív szándékai, főleg az, hogy vezető szerepet akar betölteni a NATO-ban, az Európai Gazda­sági Közösségben és az Eur­atom szervezetben. A Német Demokratikus Köz­társaság a potsdami egyez­ménybe foglalt határozatoknak eleget téve megszilárdította ál­lamhatalmi szuverenitását, s nö­velte nemzetközi jelentőségét. Erősödése és konstruktív béke­politikája a nyugatnémet im­perializmus tervei megvalósí­tásának útjában áll Ma az Eu­rópa biztonságáért folytatott küzdelem fő feladata kivivni az NDK elismerését és megvéde­ni szuverén jogait. A béke­szerető szocialista német állam léte és felvirágoztatása nem­csak a német nép számára elvi jelentőségű, hanem egész Euró­pa békéjének megőrzése szem­pontjából is. A hidegháborús politika vál­ságba jutása új lehetőségeket ad Nyugat-Németországban a demokratikus meggyőződésű és haladó szellemű embereknek, mindazoknak, akik az NSZK je­lenlegi politikájának gyökeres megváltozását óhajtják. Az em­lített válság vezetett ahhoz is, hogy változásokra került sor a bonni kormányban. Semmi sem utal azonban arra, hogy az új kormány, az ún. nagykoalíció kormánya feladja elődjei impe­rialista célkitűzéseit. Ellenkező­leg, jóllehet békés szándéko­kat hangoztat, továbbra is igényt tart arra, hogy egész Az európai kommunista és munkáspártok a nyilvánosság, valamint minden érdekelt poli­tikai és társadalmi tényező elé terjesztik akcióprogramjukat, melynek célja, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés együttélése elvein alapuló kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Ehhez elsősor­ban az szükséges, hogy min­den európai országban tekintet­tel legyenek a háború utáni fejlődés eredményeként kiala­kult reális helyzetre. Ez any­nyit jelent, hogy: — ismerjék el a jelenlegi eu­rópai határok, de különösen az Odera és Neissa menti s a két német állam közötti határ sért­hetetlenségét; — ismerjék el a két szuve­rén, egyenjogú német állam — a Német Demokratikus Köztár­saság, a Német Szövetségi Köz­társaság — fennállását. Ez vi­szont megköveteli, hogy az NSZK ne tartson igényt egész Németország képviseletére; — meg kell akadályozni az NSZK-t abban, hogy atomfegy­verekhez jusson, ide számítva az ún. európai, sokoldalú vagy atlanti atomfegyvereket is; — az NSZK ismerje el, hogy a müncheni szerződés már kez­dettől fogva érvénytelen volt. Az európai munkásmozga­lom s minden békeszerető em­ber és demokrata feladata, hogy minden európai ország Önálló­ságának, és egyenjogúságának tiszteletben tartásával tegye le­hetővé az említett országok békés kapcsolatainak, s együtt­működésének kibontakozódását. Erre törekedve síkra kell száll­niuk számos — a jelenlegi új helyzetben elérhető célért, kü­lönösen azért, hogy az európai or­szágok szerződést kössenek egymással, s kölcsönös kapcso­lataikban mondjanak le min­den erőszakról, vagy az erő­szakkal való fenyegetőzésről, továbbá az egymás belügyeibe való beavatkozásról. Kössenek olyan szerződést, amely az ENSZ alapokmánya elveinek értelmében minden vitás prob­lémának kizárólag békés esz­közökkel való megoldását sza­vatolná; — normalizálni kell minden ország s az NDK közötti kap­csolatokat, a két német állam közötti kapcsolatokat, valamint az NDK és a külön politikai egységet alkotó Nyugat-Berlin kapcsolatait; — következetesen meg kell védeni és fejleszteni kell az NSZK-ban a demokráciát, amit az európai nemzetek történei­Németországot képviselje, to­vábbra is az NDK bekebelezé­sére, s az 1937. évi német ha­tárok felújítására törekszik, nem hajlandó elismerni a mün­cheni szerződés törvényellenes­ségét, provokatívan hangoztat­ja igényét Nyugat-Berlinre és az atomfegyverekre. Jelenleg Európa-szerte szem­beötlően megváltozik a közvé­lemény. Egyre több ember tuda­tosítja az Európa szétszakítását célzó imperialista politika ve­szélyét és eredménytelenségét. A különböző társadalmi rend­szerű országok elmélyítik az együttműködésen, különösen a gazdasági és kulturális együtt­működésen alapuló kapcsolatai­kat. A szocialista s a tőkés országok kormányai, valamint társadalmi körei képviselőinek találkozóin egyre gyakoribb az Európa biztonságával összefüg gő problémákról folytatott gyü­mölcsöző eszemecsere. A Varsói Szerződés tagálla­mainak bukaresti deklarációja azokat a konstruktív javaslato kat tartalmazza, amelyeket a szo­cialista országok tettek Európa biztonságának megszilárdítása, s az európai országok békés együttműködése érdekében. Ezek a javaslatok s a tőkés or­szágok kommunista pártjainak találkozói, valamint a határoza­taikban előterjesztett javasla­tok Európa békéje és biztonsá­ga megszilárdításának reális alapját adják. Néhány nyugat-európai or­szág szocialista és szociálde­mokrata mozgalmán belül új, kedvező irányzatok észlelhetők. Céljuk a feszültség enyhítése és az együttműködés a kommu­nistákkal. Ami a szociális elő­rehaladás, s a béke problémá­it illeti — keresztény körökben is új irányzatok jutnak előtérbe. Oj lehetőségek adódnak a kü­lönböző szakszervezetek és egyéb demokratikus szerveze­tek kapcsolataira, s együttmű­ködésére. Ha Európa biztonsá­gáról van szó, a kommunisták, a szocialisták, a hivők közös akciói jelentősen támogathatják földrészünkön a béke ügyét. Európa népei nem akarnak egy újabb háborút! Nem akar ják a hidegháborút sem, és el­vetik „a félelem egyensúlyát", amely az egyre nagyobb mére­teket öltő fegyverkezési versen­géshez vezet, és mindjobban növeli egy szándékos vagy vé­letlen összecsapás kockázatát. Legfőbb ideje, hogy Európá­ban új, a feszültség tényleges enyhülésén és a kölcsönös bi­zalmon alapuló kapcsolatok jöjjenek létre. Mi, különböző nemzeti fel­tételek között ténykedő kom­munisták most és a jövőben sem sajnáljuk a fáradságot, ha arról van szó, hogy kiépítsük a kollektív biztonság rendszerét, s olyan államközi kapcsolato­kat hozzunk létre, amelyek ki­zárják az agresszió bárminő le­hetőségét, és biztosítják Európa s az egész földkerekség tartós békéjét. Ez nehéz, de reális feladat! den tőlünk telhetőt, hogy föld­részünkön egyre nagyobb mé­reteket öltsön a békeszerető emberek széles körű mozgal­ma, melynek célja az Atlanti Paktum felújításának, vagy bármi néven nevezendő módosí­tásának megakadályozása. Ezt a mozgalmat jelentősen támogat­ná a Varsói Szerződésben részt vevő országok konstruktív ál­lásfoglalása. Már eddig is nem­egyszer ki jelentették, s a bu­karesti Deklarációban ismét ün­nepélyesen kinyilvánították, hogy bármikor készek mind a két katonai tömb egyidejű fel­számolására. Támogatjuk a szóban forgó országok arra irányuló javas­latait, melyek szerint haladék­talanul meg kell egyezni az Atlanti Tömbhöz és a Varsói Szerződéshez tartozó katonai szervezetek megszüntetésével összefüggő kérdésekben. Hajlandók vagyunk minden olyan kezdeményezést és javas-, latot támogatni, amelyeknek célja a feszültség enyhítése, és világrészünk népei biztonságá­nak szilárdítása. Minden módon támogatjuk azt a javaslatot, mely szerint egybe kell hívni az európai or­szágok konferenciáját, amelyen Európa biztonságáról, s az eu­rópai országok békés együttmű­ködéséről tárgyalnának. Támogatásunkra érdemesek azok a javaslatok is, melyek szerint valamennyi európai par­lament képviselőinek konferen­ciáját is egybe kellene hívni. Európa békéjének és bizton­ságának megszilárdítása az elő­rehaladás és a jólét új távla­tait nyitja meg földrészünk né­pei előtt. Az európai nemzeteknek rendkívül fontos szociális, gaz­dasági és kulturális problémá­kat kell megoldaniuk. Ha Euró­pa megszabadul a fegyverkezé­si versenytől, amely kimeríti •óriási gazdasági forrásait, s felemészti munkásaink, mér­nökeink, s tudományos dolgo­zóink fáradozásának gyümöl­cseit, úgy képes lesz arra, hogy III. előrehaladásáért folytatott küz­delemben. A szocialista és a szociálde­mokrata pártokhoz is fordu­lunk, mert széleskörűen gyako­rolnak befolyást az európai munkásosztály soraira, és szá­mos európai ország kormányai­ban vannak képviselve. Több évtizeden át szerzett tapaszta­lataink azt bizonyítják, hogy csak a kommunisták és a szo­cialisták közös akciói teszik le­hetővé a munkásosztálynak a politikai élet eredményes befo­lyásolását, valamint azt, hogy körülötte zárkózzanak fel mind­azok a társadalmi rétegek, ame­lyeknek elsőrendű érdeke a bé­ke megőrzése, s a demokrati­kus jellegű társadalmi változá­sok végrehajtása. Felhívással fordulunk az eu­rópai szakszervezetekhez, ame­lyek már 100 éve mint a mun­kásosztály legszélesebb töme­geit felölelő szervezetek száll­nak sikra a munkásság anyagi és szociális érdekeinek védel­mében. Azzal a felhívással for­dulunk a szakszervezetekhez, hogy tekintélyükkel s befolyá­sukkal támogassák a békés Eu­rópa létrehozását célzó törek­véseket. Felhívással fordulunk a ke­resztényekhez, a katolikusok­hoz és protestánsokhoz, vala­mint minden hívőhöz, akiket vallási meggyőződésük késztet a béke megőrzését és a szociá­lis igazságosság kivívását cél­zó törekvések támogatására. Felhívásunkkal a tudósokhoz, írókhoz, művészekhez és Euró­pa minden értelmiségijéhez is fordulunk. Közülük a legkivá­lóbbak mindenkor síkraszálltak az ember jogaiért és szabadsá­gáért, minden nép függetlensé­géért, és mindenkor a nemzet­közi együttműködés és a béke gondolatát támogatták. Felhívással fordulunk az eu­rópai ifjú nemzedékhez, amely­nek jövője elválaszthatatlan a kollektív biztonság és a béke gondolatának győzelemre jut­tatásától. A fiataloknak meg kell találniuk helyüket a há­nemcsak Európa lakossága élet­színvonalának emelkedését biz­tosítsa, hanem az egész embe­riség jobb jövőjének megalap­zásához is jelentősen hozzájá­ruljon. Az ilyen Európáért folytatott küzdelem elválaszthatatlan a demokráciáért s az igazi nem­zeti függetlenségért, valamint a reakciós és fasiszta diktatú­rák ellen, például a spanyol, a portugál és a görög diktatúra ellen vfvott harctól. Az a tény, hogy a spanyol, a portugál s a görög kormány, e hitelüket vesztett kormányok az líSA ál­tal nyújtott támogatás fejében segítséget nyújtanak az ameri­kai imperialistáknak atomtá­maszpontjaik kiépítésében, megcáfolhatatlanul bizonyítja, mennyire veszélyeztetik az em­lített kormányok Fu rátát. Az európai kommunista és mun­káspártok kijelenti:, hogy tel­jes szolidaritássá' t- migutják a spanyol munkásság és a spa­nyol demokraták jelenlegi szer­fölött fontos küzdelmét, és mindazokat a nemzeteket, ame­lyek reakciós kormányzatuk el­len fellépve a szabadságért és a demokráciáért szállnak síkra. A kommunisták, akik minden­kor felvették a harcot az im­perializmussal, a kolonializmus­sal, s a neokoloniaiizmussal, maradéktalanul szolidárisak azokkal a népekkel, amelyek nemzeti felszabadításukért harcolnak. A kommunisták megtesznek minden tőlük tel­hetőt annak érdekében, hogy elmélyüljenek az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai or­szágok új kapcsolatai, amelyek­nek alapja a nemzeti független­ség és önállóság elveinek, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása, a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, vala­mint az, hogy a fejlett iparral rendelkező országok hatéko­nyan támogassák a közelmúlt­ban felszabadult, s a társadal­mi-gazdasági s kulturális prog­reszió útján haladó országokat. borús politika, a reakció s a fasizmus ellen küzdő, a szabad­ságért, az előrehaladásért és minden nép barátságáért síkra­szálló harcosok élcsapatában. Felhívösunkkal a nőkhöz is fordulunk, mert mind nagyobb szerepet töltenek be a közélet­ben, s az emberiség jövőjére nézve mérhetetlenül nagy je­lentőségű az a küzdelem, ame­lyet a biztonság, az élet védel­mében folytatnak. Felhívásunkkal azokhoz a burzsoá csoportokhoz is fordu­lunk, amelyek reálisan (télik meg a jelenlegi helyzetet, tuda­tosítják egy atomháború veszé­lyét, s óhajtják, hogy hazájuk ne függjön az Egyesült Álla­moktól, és támogatni hajlandók az Enrópa biztonságát szolgáló politikát. Felszólítunk minden békesze­rető embert, hogy hazájában és egész földrészünkön egyesült erővel indítsanak kampányt a kollektív biztonság érdekében szükséges közvetlen intézkedé­sek foganatosítására. Felszólít­juk őket, hogy sokoldalúan tá­mogassák az európai országok értekezletének egybehívására tett javaslatot. Az európai országokban élő kommunisták mélységes meg­győződése, hogy a béke s a biztonság megvédése földré­szünkön az agresszió, s a há­ború erőivel szemben a demok­rácia érdekét szolgálja, s a társadalom előrehaladását, a nének felszabadulását támogat­ja, s a földkerekség minden népének érdeke. E történelmi jelentőségű pil­lanatban bátraknak, s kezdemé­nyezőknek kell lennünk. Min­den jóakaratú emberhez fordu- , lünk, és felszólítjuk őket, hogy | tekintet nélkül politikai meg­győződésükre, párttagságukra, ^ nemzeti hovatartozősukra vagy felekezetükre: vessék latba II minden befolyásukat, s minden rendelkezésükre őlló eszközzel 4 (Folytatás a 3. oldalon) 4 II. mi tapasztalataik, s a háború után megkötött nemzetközi egyezmények alapján jogosan követcinek. Ennek feltétele, hogy az NSZK-ban támogatni kell a progresszív erők küz­delmét az újfasiszta szervezetek s minden revansista propagan­da betiltásáért, a rendkívüli törvények hatálytalanításáért, a demokratikus és békeszerető emberek szabadságjogainak biz­tosításáért, s a Német Kommu­nista Párt betiltásának hatály­talanításáért; — kössenek szerződést atom­sorompó létesítéséről, mert ez volna a legfontosabb lépés a fegyverkezési verseny meg­szüntetése felé. Az európai biztonsági rend­szerben feltétlenül el kell is­merni a semlegesség elvét, ás tiszteletben kell tartani a sem­leges országok határainak sért­hetetlenségét. Az említett or­szágok eddiginél aktívabb bé kepolitikája, s a leszerelés gondolatának részükről való támogatása sokat segítene az említett rendszer létrehozásá­ban. Minden ország számára szer­fölött fontos lenne az európai szocialista és a tőkésországok gazdasági kapcsolataiban mes­terségesen emelt gátak eltávolí­tása, mert így kedvezőbb fel­tételek jönnének létre a gyü­mölcsöző együttműködésre, s hasznos egyezmények meg­kötésére a termelés és a tudo­mányos kutatómunka terén. Arra törekszünk, hogy meg­nyissuk az európai biztonság és együttműködés távlatait, s ezért határozottan támogat­juk a különböző részleges intéz­kedésekre, elsősorban a lesze­relésre vonatkozó egyezmények megkötését, mert így egyre kedvezőbb lenne a légkör a va­lóban nagy horderejű szerző­dések megkötésére. Fokozott fi­gyelemre méltók az ezzel kap­csolatban a különböző kormá­nyok, pártok, társadalmi szer­vezetek, politikusok és tudósok által előterjesztett javaslatok. Közülük különösen'azok idősze­rűek, amelyek az európai or­szágok területén állomásozó idegen katonai egységek haza­rendelését, más országok hadi­támaszpontjainak felszámolá­sát, továbbá közép-európai és balkáni atommentes övezetek, a Duna menti országok terüle­tén, a Földközi-tenger térségé­ben 8 Észak-Európában atom­mentes övezetek létesítését in­dítványozzák. Szerfölött fonto­sak a fegyverkezés befagyasz­tása övezeteinek, s általában földrészünk különböző terüle­tein a béke s az együttműkö­dés övezeteinek létesítését cél­zó javaslatok is. 1969-ben lejár a húsz évre megkötött Atlanti Paktum érvé­nyessége. Ez a tény egyre sür­getőbben veti fel egy katonai tömbök nélküli Európa létre­hozásának " félreérthetetlen le hetőségét. Meg kell tehát tennünk min­Az európai kommunista és munkáspőrtok elhatározták, hogy minden erejüket latba vet­ve teljesítik ezeket — a béke, az előrehaladás s a demokrácia érdekében kitűzött — felada tokát. Mozgalmunk, mely ez idén ünnepli meg legragyogóbb dia­dalának, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek 50. évfordulóját, ma már oly hatalmas politikai erő, amely döntő módon befolyásol­ja az egész emberiség jövőjét. Minden kommunista párt — sajátos feltételek között küzd­ve — elsősorban az adott or­szág munkásosztályával, s dol­gozó tömegeivel, tehát nemze­tével szemben visel felelőssé­get politikájáért. Ezzel egyide­jűleg mindegyik kommunista párt tudatosítja a béke megőr­zéséért, a nemzetek közötti új, s korunk igényeinek megfelelő kapcsolatok létrehozásáért vi­selt nemzetközi felelősségét is. Ez a felelősségérzet arra késztet bennünket, európai kom­munista pártokat, hogy egye­sült erővel törekedjünk az em­lített problémák megoldására. Minél szilárdabb a kommunista és munkáspártok egysége, s mi­nél megbonthatatlanabb szoli­daritásuk Európában s az egész földkerekségen, annál eredményesebb lesz küzdel­mük. Ez a felelősségérzet késztet bennünket arra is, hogy felhí­vással forduljunk elsősorban a munkásosztályhoz, amely min­den anyagi érték alkotója s ko­runk társadalmának legöntuda­tosabb, Iegelőrehaladottabb osz­tálya. Felhívással fordulunk a munkásosztály legjobb szövet­ségeseihez — a parasztsághoz, a lakosság középrétegeihez, mindazokhoz, akik a békét s a jólétet létérdekükn-k tekintik. Európa munkásai és más dol­gozói, akik hazafiságukat nem­zetközi eszmeközösséggel kötik egybe, döntő szerepet tölthet­nek be az Európa békéjéért és biztonságáért, a földrészünk de­mokráciájáért és tőrsadalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom