Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-01 / 90 szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK JUBILEUM GONDOKKAL A nyugat-európai tőkésálla­mok gazdasági csoportosulása jubilál: tíz évvel ezelőtt írták alá hat állam képviselői a Kö­zös Piacként ismert Európai Gazdasági Közösség létrehozá­sáról szóló római szerződést, valamint az ún. Euratom-egyez­ményt. A Közös Piac hivatalo­san azzal a céllal alakult meg, hogy tíz-tizenöt éven belül a tagállamok egymás között fel­számolják a vámkorlátokat, majd egységes vámrendszert alakítsanak kl más országokkal szemben. A valóság azonban másként festett, s már a Közös Piac megalakulásakor nagyon sokan tisztában voltak azzal, hogy nem elsősorban a hivatalosan megjelölt célok elérésére, ha­nem a különböző társadalmi rendszerű országok közti sza­kadék elmélyítésére fog töre­kedni az ún. nyugati integrá­ció jegyében. A NATO gazdasági bázisa Az Európai Gazdasági Közös­séget tíz évvel ezelőtt Francia­ország. Nvugat-Németország, Olaszország és a Benelux-álla­mok monopóliumai hozták lét­re. Magvát a nyugatnémet és a francia nagytőke összefogása alkotta az angol, majd később az amerikai befolyással szem­ben. E két ország, de évek múl­tán inkább az NSZK lett hang­adó a gazdasági csoportosulás­ban. Az Egyesült Államok már bölcsőjénél támogatta a Közös Piacot. Paradoxonként hangzik, hisz úgy festett a dolog, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagjai éppe_n az idegen befo­lyás kiszorítására szövetkeztek, tehát a nagy európai monopó­liumok az amerikaiak ellen fogtak össze. Miért támogatta akkor az Egyesült Államok le­becsülhetet! en versenytársait? A válasz magukból a tények­ből következik: nyilván lebe­csülte a közös piaci konkurren­cia hatását, s elsősorban a fő, az igazi célt látta: azt, hogy a Közös Piac az európai szo­cialista országok ellen irányu­ló zárt csoportosulásként jött létre, hogy a NATO-ban testet öltő katonai szövetség gazda­sági bázisát alkossa. Tehát az EGK a hidegháború, az antt­kommunizmus tákolmánya. Viszályok évtizede Az integráció nem szüntette meg az érdekellentéteket sem az Egyesült Államok és az eu­rópai tőkésországok, sem a Kö­zös Piac tagállamai között. Az EGK bizottságának nem volt olyan ülése, amely mentes lett volna az érdekellentétek miatti viszálytól. Ez legszembetűnőb­ben az ún. agrárpiac kérdésé­ben mutatkozott meg, miután élesen összeütközött a francia és a nyugatnémet álláspont. Az NSZK ugyanis azt szorgalmaz­ta, hogy az ipari és a mező­gazdasági termékek vámil­letékeit egyidejűleg csökkent­sék, illetve töröljék el, s ezzel Franciaország nem értett egyet. Franciaország Nyugat-Európá­ban a legnagyobb agrár ter­ményszállító, viszont az NSZK-é a legnagyobb agrárimport. (A francia export 64 százalékos, a nyugatnémet import 56 szá­zalékos). Hosszú huzavona után a két fél — nyugatnémet kom­promisszumra — abban álla­podott meg, hogy az agrárpiac 20 százalékos vámkorlátait nem egyszerre törlik el, hanem az Idén július 1-lg 5 százalékkal, 1968. július l-ig pedig a hátra­levő 15 százalékkal csökkentik a vámilletékeket. Továbbra is holtponton van az ún. Kennedy-kör, azaz a hat közös piaci állam és az Egye­sült Államok közötti vámtarifák csökkentése. Ezt még 1962-ben a néhai Kennedy elnök kezde­ményezte, az álláspontok kö­zelítésében azonban négy év múltán sem jutottak előbbre. Az amerikai kongresszus fel­hatalmazta a kormányt, hogy 50 százalékos tarifacsökkentés­ről tárgyalhasson az EGK-val, IV. 1. ez t azonban az európai tőkés­országok ellenzik, mert úgy lát­3 ják, egyoldalúan Amerika mal­mára hajtaná a vizet, utat nyit­na az amerikai töke behatolá­sának, viszont az európai or­szágok ipara még a leszállítás után is magas amerikai vámkor­látok miatt nehezen tudná ér­tékesíteni termékeit az ameri­kai piacon. A Kennedy-kör legutóbbi brüsszeli tárgyalásai eredmény­telenül végződtek, s most az amerikai kormány azzal fenye­getőzik, hogy ha április 30-ig nem születik döntés, megszakít­ja a további tárgyalásokat. Anglia a trójai faló Külön fejezetet érdemel a közös piaci hat ország és Ang­lia viszonya. Anglia annak ide­jén nem csatlakozott a „Kis Európa" tervét megvalósítani akaró hat közös piaci ország­hoz, hanem Dániával, Svédor­szággal, Norvégiával, Svájccal, Portugáliával és Ausztriával együtt ellenpólusként létrehoz­ta az Európai Szabadkereske­delmi Társulást, amelyet azon­ban a hatalmasabb Közös Piac sohasem tekintett partnernek, és zárt gazdasági csoportosu­lás helyett „kereskedő úriem­berek klubjának" nevezett. E csoportosulás néhány tagja Angliával az élen az utóbbi idő­ben keresi a közeledést a Kö­zös Piachoz. Ám Wilson most is hiába kilincselt Anglia közös piaci tagságának legfőbb ellen­zőjénél, De Gaulle tábornoknál. Ismét tudtára adták, hogy nem óhajtják Anglia jelenlétét a zárt gazdasági társulásban. En­nek több oka is van, s hogy a legfőbbeket említsük: Anglia az amerikai-európai gazdasági kapcsolatok kérdésében az Egyesült Államok szekerét tol­ja, tehát a Közös Piacon belül a trójai faló szerepét játszaná, másodszor az Európában elszi­getelődött Anglia a Közös Pia­con keresztül remélné leküzde­ni gazdasági pangását. A Közös Piac tagjai viszont nem szíve­sen tárgyalnak egy meggyen­gült versenytárs felvételéről. Bonn értésére adta Wilsonnak, hogy várjon legalább szeptem­berig. Csak egy út van A Közös Piac tízéves mérle­gének vannak aktívái és pasz­szívái. Semmilyen zárt gazda­sági közösség nem oldhatja meg az európai problémákat. Ellenkezőleg. A reális távlat másként fest, ezt több kommu­nista pártnak az európai béke és biztonság megszilárdításáról szóló bukaresti nyilatkozata fejti ki: „Az európai országok, amelyeket hagyományos keres­kedelmi kapcsolatok kötnek össze, csak nyerhetnek a gaz­dasági együttműködés kölcsö­nös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló meg­különböztetések és akadályok felszámolása kiváltképpen elő­mozdíthatja a népek közeledé­sét, a kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz szükséges légkör megteremtését." LŐRINCZ LASZLÔ Előkészületek a nagy ünnepre A Román KP Központi Bizottságának határozata az Októberi Forradalom 50. évfordulójának előkészületeiről Bukarest (ČTK) — A Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának meg­ünnepléséről. A határozat töb­bek között kiemeli e korszak­alkotó esemény jelentőségét a román nép életében, és hang­súlyozza a román—szovjet kap­csolatok fontosságát. A Román Kommunista Párt és az egész román nép — hangoztatja a határozat — nagyra értékeli a szovjet nép és pártja, az SZKP erőfeszítéseit a kommunizmus felépítése, a tudomány és kultú­ra fejlesztése terén, és nem utolsósorban az emberiség hala­dásáért és a világbékéért foly­tatott harcát. A román és a szov­jet nép között baráti, szolidáris kapcsolatok fejlődtek ki, amely­nek gazdag hagyományai van­nak. A Román Kommunista Párt kezdettől fogva következetesen síkra szállt a Szovjetunióval va­ló kapcsolatok fejlesztése mel­lett. Ennek kapcsán a határo­zat emlékeztet Románia részvé­telére a Szovjetunió vezette an­tifasiszta harcban. Az RKP Központi Bizottságá­nak határozata értelmében Ro­mániában széles körű propagan­datevékenységet fejtenek ki az évforduló tiszteletére, nagysza­bású ünnepségsorozattal emlé­keznek meg a szovjet és a vi­lágproletariátus nagy napjáról. Az egység és biztonság érdekében Luigi Longo Bukarestben Bukarest (CTK) — Nicolae Ceausescunak, a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága főtitkárának meghívására tegnap Bukarestbe érkezett Lui­gi Longo, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára. Az olasz és román párt­vezetők a két országot érintő kérdésekről, a nemzetközi hely­zetről, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom idősze­rű feladatairól tárgyalnak. Rómából történt elutazása előtt Luigi Longo nyilatkozott útjának céljárói, és kijelentet­te, hogy az szervesen összefügg az európai kommunista pártok közelgő Karlovy Vary-i értekez­letével. Longo elvtárs megelégedését fejezte ki azoknak a tárgyalá­soknak eredménye felett, ame­lyeket korábban Leonyid Brezs­nyev és Waldeck Rochet elv­társsal folytatott. Elmondotta, hogy a megbeszélések világos és pozitív választ adtak mind­azokra a problémákra, amelyek előtt a kommunista pártok áll­nak a békéért és biztonságért, valamint az egység megterem­téséért folytatott harcban. „Az egyes kommunista pártok közöt­ti két- és többoldalú megbeszé­lések hívei vagyunk — mondot­ta Luigi Longo. Újságírók kérdésére válaszol­va pozitívan ítélte meg VI. Pál pápa legutóbbi enciklikáját, amelyben nagy súlyt helyez a világ egyik jelenlegi fő prob­lémája — a gazdag és a fejlet­len országok közti különbség ki­egyenlítésének megoldására. Kormányválság Görögországban Athén (CTK) — Csütörtökön este Görögországban kormány­válság tört ki, amikor Parasz­kevopulosz miniszterelnök Kon­stantin királynak beadta le­mondááát. A válság oka a kor­mányt támogató két fő párt né­zeteltérése a mentelmi jog kér­désében. A Centrum Unió ragaszkodott ahhoz, az új görög választási törvényt olyan módon egészít­sék ki, hogy menteli jogot biz­tosítson a képviselőknek a par­lament feloszlatása után is, egészen az új választásokig, míg a Nemzeti Radikális Unió /ERE/ e kiegészítést elutasítot­ta. A Centrum Unió meg akarja akadályozni, hogy a parlament feloszlatása után a királyi ügyészség bírósági eljárást in­díthasson Andreasz Papandreu és egy másik képviselő ellen, akik az Aszpida-perben szere­peltek. Ilyen kísérletekre ugyan­is már a múltban is sor került, de a görög parlament nem volt hajlandó a két képviselőt meg­fosztani mentelmi jogától. Konstantin görög király pén­teken megkezdte tanácskozá­sait a politikai pártok képvise­lőivel a kormányválság megol­dásáról. A déli órákban felkereste a királyt Georgiosz Papandreu, a Centrum Unió elnöke. A kihall­gatás után Papandreu nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtő képviselőinek. A nap folyamán a király fogadta a többi politi­kai párt vezetőit is. NATO-koholmányok Ciprusról Nicosia (CTK) — Tornaridisz, a Ciprusi Köztársaság fő államügyé­sze kijelentette, hogy Cipruson nincs kémkedési ügy, mert a NATO koholmánya az a nemrégen elterjedt hír, hogy Cipruson kém­szervezetet lepleztek volna le. Azokat a ciprusiakat, akiket az elmúlt napokban a Szovjetunió javár^ elkövetett kémkedés ha­mis vádjával letartóztattak, bizo­nyíték hiányában szabadon bocsá­tották. A Haravji című ciprusi lap ez­zel kapcsolatban megállapítja, hogy az egész ügy „imperialista cselszövés, hogy megbontsák Cip­rus és a Szovjetunió kapcsola­tait". 1987. Örök békebontó (M. Kopriva rajza) Sztrájkhullám Franciaországban Párizs (CTK) — Pénteken délelőtt sztrájkba léptek a bor deaux-i fémmunkások. A sztráj­kolók tiltakozó menetben vo­nultak végig a város utcáin. Az akciót a CGT, CFDT és a Force Ouvriere szakszervezeti közpon­tok szervezték. A sztrájk oka a fokozódó munkanélküliség Bordeaux-ban és az egész Giron­de megyében, valamint a dol­gozók bérköveteléseinek eluta­sítása. Ma sztrájkba lépnek Kelet­Franciaország vasércbányáinak dolgozói. A sztrájk oka ugyan­csak a növekvő munkanélküli­ség és a jövesztés korlátozása ugyanis Franciaország ol­csóbb vasércet hoz be a ten­gerentúlról. Nantes-ban tegnap tízezer fő­nyi tömeg tüntetett a közeli Satnt Nazatre-i kikötőmunká­sok sztrájkjának támogatására. Ugyancsak 24 órás sztrájkra ke­rült sor Lyontól nem messze, a Rhone-Poulenc tröszt egyik leg­nagyobb vegyipari gyárában. Az FKP parlamenti csoportja javaslatot nyújtott be a gazda­sági és szociális helyzet azon­nali megvitatására a parlament­ben. Kiutasították a királynő helytartóját F reetown (CTK) — Sierra Leone új katonai kormánya ki­utasította az országból sir Hen­ry Lightfoot Boston főkormány­zót, az angol királynő képvise­lőjét. A Nemzeti Újjászületés Tanácsa magát nyilvánította a brit korona képviselőjének Sier­ra Leonéban. Mark Lane ismeri Kennedy gyilkosát? Koppenhága (CTK) — Mark Lane amerikai jogász ismeri azt a férfit, aki 1963. november 22-én Dallasban a halálos lö­vést leadta Kennedy elnökre —i Irta a koppenhágai Estrabladet Lane senkit sem nevezett meg. Kijelentette, hogy az Idő még nem érett a rendelkezésé­re álló adatok közlésére. Tu­dom, ki adta le a végzetes lö> vést Kennedy elnökre, és tsme rem azokat az erőket, amelyek a gyilkosság hátterében áll­nak" — Irta Lane a cikkben. Megjegyezte, hogy fontos szere pet játszottak az Egyesült Ál­lamokban élő kubai emigrán­sok. Lane, aki cáfolja a Warren­bizottság vizsgálatának eredmé nyeit, teljesen egyetért Garrl­son New Orleans-1 körzeti ügyésszel. Úgy véli, Garrison bizonyítékai végül rákényszerí­tik a szövetségi hivatalokat ar; ra, hogy újabb vizsgálatot indít­sanak a bűntett felderítésére. néhány NASSZER, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke fogadta Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminisztert, akivel baráti eszmecserét folytatott időszerű kérdésekről. A BEJRŰTI KiKO»Ó3EN ­hétezer munkás 24 órás sztrájk­ja következtében — mintegy 30 hajó vesztegel. A dokkmun­kások a munkaidő pontos meg­állapításáért, fizetett szabadsá­gért és az állami ünnepeken való munkaszünetért sztrájkol­nak. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára Buka­restben fogadta Cvljetin Mija­tovlcsot, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bi­zottsága elnökségének tagját. SANTO DOMINGÖTÖL hét ki­lométernyire levő magán-rádió­állomás épületét csütörtkön megtámadta egy felfegyverzett csoport. A merénylők megron­gálták az adóberendezést, majd nyomtalanul eltűntek. Santo Domingóban ugvanaz nan egy utcán haladó személygépkocsi­ból két embert lelőttek. AZ AMERIKAI AĽ AMOK SZERVEZETE tanácsának dön­tése szerint a tagállamok kül­ügyminiszterei április 8-án Montevideóban gyűlnek össze, hogy befejezzék a Punta del Este-l konferencia előkészüle­teit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom