Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-18 / 107. szám, kedd

Egy művész jubilál... Staudt Mihály kiállításának margójára A Jubiláns kiállításokon egyegy teljes életmű bontakozik ki a szemlélő előtt. Beszédes bizonyítékként a töprengő, küzdő kereséseknek, az olykor nyugalmas, egyenes vonalú, de gyakrabban lázas töréseket, megtorpanásokat mutató fejlődésnek, az alkotás kínjának és gyönyö rűségének, — egy emberi-művészi sors alakulásának. A Szlovák Nemzeti Múzeum kiállítási" termében Staudt Mihály közel négy évtizednyi munkássága tárul elénk és vall a múltról és a máról. A múltról, mely az 1907-ben Komáromban született, korán elárvult, érzékeny s meglepően tehetségesen rajzoló gyermek számára nem biztosított gondtalan ifjúságot. Asztalosinasként kezdi pályáját. De ha leteheti kezéből a gyalut, az ecset után nyúl. így fejeződnek ki kavargó érzései, gondolatai s a világról fiatal értelmében kialakuló képek. És szomjas tudnivágyással ismerkedik a művészettel, az irodalommal. — Harmos Károly irányítja kezdő lépéseit a festészetben. Még be sem tölti huszadik évét, mikor Gwerk Ödönnek, az elmélyült filozófiai gondolkodású jeles piktornak figyelmét felkelti. Magához hívja Selmecbányára, s nem csupán tanítómestere lesz a festészetben és a művészettörténetben, hanem igaz barátja is. — Most már elég gyakran szerepelnek képei a hazai tárlatokon. 1934-ben ösztöndíjjal jut el Pestre s a minden festők vágyainak városába, Párizsba, meg a napfényes Itáliába. — 1944-ben magával ragadja a háború sodra. E vázlatos életrajzi adatok után forduljunk a bemutatott száz kép, pasztellek, vízfestések, temperák, kréta- és szénrajzok felé. A pályakezdő Impresszionista színvilágú pasztellek a város peremét, szélfútta lombos fákat rögzítenek. Korai kísérletezései közt megkapó Tórkompoziciőja. A húszas években összefoglaló nagy formákból építi föl a tájat a fölébe feszülő Híddal. A német expreszszionizmus nyugtalanul lobogó színeivel fejezi ki az Aratást, — a kék ívben vonuló felhők alatt a lila vitorlájú Csónakot. — Ittott a kis-kubisták hatása is megnyilvánul. Majd a látványt a látomás váltja föl, miközben a kozmosz Jelenségei izgatják. " 1930 felé itthon az elsők között jut el az elvonatkoztatott kompozícióhoz. Erősen absztrahálva fejezi ki Élményét és Sejtelmeit. A harmonikus erővonalakat mutató, sommázó Akt és a tökedöntő Favágók után 1937-es művel külföldi úti benyomásalt visszhangozzák. 1939 és 40-ben zaklatott, sietős ecsethúzásokkal jelzi, hogy: „Történt valami." — s éppen emiatt következik egy ötesztendős megszakítás. — 1946 és 1954 közötti munkáiból csak egy-egy konstruktív kompozícióit s egy beton dombormű mozgalmas feszültséggel teli tervét látjuk itt. A 60-as évek krétarajzsorozata már- a formakereső küzdelemről szól. — A tuniszi, libanoni, török és görögországi élmények mediterrán motívumokat vetnek fel és izzó vöröseket, cinóbereket, lángoló sárgákat varázsolnak palettájára. — űszi és nyári tájai, a felszíni látványtól elvonatkoztatva a dolgok lényegét közlik. — Ez már a Ma. S a 60 éves mester tisztult képzőművészeti látással, dinamikus frisseséggel, megújuló invencióval, a régi és mai emberséggel és szilárd etikai állásfoglalással alkot. Staudt Mihály művészi alkata sokrétű. A festészeten kívül szobrászt képességei is vannak. S szólnom kell még roppant értékes restaurátori tevékenységéről, mellyel számos pusztulásnak indult hazai műemléket mentett meg. A középkori és későbbi falfestészet részben eddig még fel sem tárt, vagy lassú haldoklásra ítélt kincseit keltette új életre nagy szakértelemmel, tudással, finom tapintattal és érzékenységgel. Művészi alázattal szolgálja korok és régi mesterek megnyilatkozási formáját, szellemét ós hangját. Már gyerekkorában az asztalosműhelyben élt benne a szép régi tárgyak szeretete. Ott szerzett technikai gyakorlatot. Majd szobrok és képek restaurálásánál Gwerk műtermében szerez elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek erre a nemes hivatásra előkészítették. A háború után a pikturával párhuzamosan foglalkozik műemlékek s műtárgyak helyreállításával. S azóta is érdemes és tevékeny részt vesz a hazai műemlékvédelem munkájában. A kézsmárki fatemplom falfestményei, a zsehrai csúcsíves templom s a bényei körtemplom eredeti román freskói, a rimabányai templom XIII. századbeli Szent László legendájának restaurálása s még sok szobor és kép dicsérik Staudt Mihály kiváló képességeit. BARKANY JENÖNÉ STAUDT MIHÁLY: UTCARÉSZL ET A békéscsabai gyermekkórus Bratislavában A napokban Bratislavában vendégszerepelt a békéscsabai II. Altalános Középiskola 63 tagú gyermekkórusa. Az együttes bratislavai tartózkodása alatt három hangversenyt adott, s a Bratislava felszabadításának 22. évfordulója alkalmából rendezett Aranykulcs énekverseny győzteseinek hangversenyén is bemutatkozott. A gyermekkar vendégszereplése jól tükrözte a békéscsabai iskola magas szintű zenei nevelését. Leginkább Bartók Béla, Kodály Zoltán és Farkas Ferenc kiváló műveinek színvonalas előadása örvendeztetett meg bennünket. Jól beillettek a műsorba Kárai József kisebb lélegzetű zenei művei Is. Magyarországi gyermekvendégeink ezenkívül két szlovák zeneszerző: Suchofi és Franclsci egy-két müvének bemutatásával kedveskedtek a közönségnek. A békéscsabai gyermekkórus főkarnagya Sárhely Jenőné, Békés megye zenei inspektora volt. Zongorán Kárai József zeneszerző kísért. A gyermekkórus vendégszereplése Igazi zenei élményt nyújtott mind a bratislavai gyermekeknek, mind a tanítóknak, akik elismerően nyilatkoztak az iskola zenei életéről. Dr. HAVAS IMRE • A Német Demokratikus Köztársaság képzőművészeti folyóirata, a Blidenda Kunst nagyobb cikkben ismerteti az Esztergomi Keresztény Múzeumról szóló könyvet, amelyet a budapesti Akadémiai Kiadó jelentetett meg. lllilUl Kartográfusok között Valószínűleg örök rejtély marad, kl készítette el az első térképet. A legrégibb fennmaradt térkép az t. e. 2200-ból származó babiloni agyagtábla, amely az adófizető területeket mutatfa. Egyiptomban II. Ramszesz fáraó korában, az 1. e. tizennegyedik és tizenharmadik század fordulófán papiruszra rafzolták a núbiat aranybányák térképét. Az első kartográfus a milétoszl Anaxtmandrosz 11. e. 7. század) volt. Égtájakat első ízben Dikalarkhosz tüntetett fel. Eraszthenész már fokhálózatot ls szerkesztett, s ezzel a kartográfiai tudomány megalapítója lett. A legnagyobb technikával rendelkező ókort térképész, Ptolemalosz már kúpvetületet is szerkesztett. Ennek ellenére Kolumbusz, s hasonlóképpen a földfelszín fehér foltfainak többi eltüntetője is többnyire megbízható térkép nélkül Indult felfedező útjára. A modern térképészet csak a XIX. század elején kezdődik. Azóta olyat fejlődött a Föld felszínének vagy egyes részeinek arányosan kisebbített ábrázolása sík felületen, megadott szempontok és szabályok szerint, annyi fajta térkép létezik, hogy csak a szakember tudja őket felsorolni. MEGKÉRDEZTEM Štefan Leitmann mérnököt, a Bratislavai Kartográfiai és Térképészeti Intézet dokumentumosztályának vezetőjét, aki beavatott a térképkészítés művészetébe, hányfajta térképet gyártanak. Ellenkérdéssel lepett meg: •— Mit gondol ön, hányfélét? Zavarba jöttem, de megkezdtem a felsorolásukat: — Földrajzi, vízrajzi, közigazgatási, autótérképeket, turistatérképeket... atlaszokat... Látva, hogy már akadozom, segítségemre jött: — Igen, ilyeneket is gyártunk, a teljesség kedvéért azonban el kell árulnom, hogy a polgári célokra gyártott térképek skálája sokkal szélesebb. Azok a térképek, amelyekkel a nagyközönség is érintkezésbe kerül, termelésünknek mindössze tíz százalékát teszik ki, a többiek az 1:5000 vagy 1:10 000 léptékű topográfiai s egyéb speciális térképek. De térjünk vissza a naponta használt térképekhez. Szerepelnek köztük tudományos térképek, például földtani, domborzati, vízrajzi, gazdaságföldrajzi, néprajzi, éghajlati, történelmi stb. adatokat és tényeket tartalmazó térképek. A közigazgatási térképek csoportjában készülnek kerületi, járási, városi térképek, további speciális műszaki és mezőgazdasági térképek. Például olyanok is, amelyek a termőföld nyilvántartására szolgálnak. Vannak különleges topográfiai és kataszteri térképek is stb. Ide sorolhatjuk azokat a speciális térképeket ls, amelyek a nagy kiterjedésű mérnöki létesítmények előkészítéséhez szükségesek. Ilyen például a Duna mente 1:10 000 mértékarányú térképe. Külön csoportba tartoznak az iskolai térképek, atlaszok, fali-, vak-, dombor- stb. térképek. Aztán következik a turistatérképek nagy családja: a nyári és a téli térképek, a vízi sportolók és halászok számára készülő részletes vízrajzi térképek, a védett területeket, elszállásolási lehetőségeket, kultúremlékeket, gyógyforrásokat és fürdőket stb. ábrázoló térképek stb. Nem beszéltem még a közlekedési, vasúti, autó-, hajózási- és légiforgalmi térképekről, sem azokról, amelyeket könyvek, folyóiratok mellékleteként készítünk. AMIKOR egy-egy sokszínű térképet nézünk, fel sem tudjuk becsülni, hány ember precíz munkája rejlik benne. A térkép megszerkesztésétől, pontos megrajzolásától, litograf álásától, fényképezésétől s lemezekre való másolásától a reprodukálásig, illetve a sokszorosításig a térképészek serege vesz részt a munkában. Elnézem a térképrajzolók munkáját. Nagyobbrészt nők, fiatal lányok végzik. Érettségi után Jönnek ide, szakképzést kapnak, csak azután osztják be őket az egyes munkahelyekre. Némelyikük a járási geodéziai intézetek által évente jelentett változásokat viszi rá az adattárban elhelyezett topográfiai térképekre, mások az egész világból jelentett változásokat tartják nyilván. A legtehetségesebbek a térkép végleges megrajzolásában vesznek részt. Munkájuk nem sokban különbözik az egykori térképrajzolókétól. Talán „csak" abban, hogy sokkal pontosabb munkát követelnek tőlük, és sok modern segédeszköz, műszaki berendezés áll rendelkezésükre. Finom tol lakkal rajzolják az egytized milliméteres pontosságú vonalakat s a különféle térképjeleket, mások a kinyomtatott szöveget ragasztják a meghatározott helyre. Minden jelnek, minden vonalnak megvan a pontos mérete, a helye és színe. A rajzolás legkorszerűbb módszere az, amikor nem pauszpapírra, hanem közvetlenül a sokszorosító lemezek előkészítésére szolgáló, különleges emulzióval ellátott üveglemezre vésik a térkép színeinek a képét. Ez a módszer olcsóbb, gyorsabb, egyúttal azonban sokkal nagyobb pontosságot igényel: itt lehetetlen a javítás. A további művelet az ofszetnyomás előkészítése. A pontoA plasztikus térképek eredetiét agyagból modellezik ki. Egy-egy modell elkészítése mintegy két hónapot vesz igénybe. A képen P. Ondié, az intézet modellezője. san megrajzolt és kifestett térképről — az eredetiről — elsősorban el kell készíteni az egyes színeknek megfelelő pozitív, majd — fényképezés segítségével — a negatív színkivonatot. Az ily módon kapott negatívokról megfelelő sűrűségű rács közbeiktatásával raszter diapozitívet kapnak, amelyet szemcsézett és fényérzékenyített alumínium lemezre másolnak át. Megfelelő kikészítés után erről a lemezről készülnek aztán a végleges gépi levonatok. — Mit gondol, hány színű ez a térkép? — mutat kísérőm egy földrajzi térképre. AZ OFSZETNYOMÁSSAL készülő, színes folyóiratok rendszerint négyszínűek, ezért, kissé jobban szemügyre véve a térképet, gondolkozás nélkül rávágom: — Négyből — legfeljebb hatból. Megtudom, hogy — tizenhatból. Vagyis, mivel egyszerre csak két színt nyomtat a gép, nyolcszor kell áthaladnia ugyanannak az ívnek a gépen. Tudatosítom: csak valóban precíz munka eredményeként születhetnek ragyogóan tiszta, hibátlan színű, nehézség nélkül olvasható térképek. A Bratislavai Kartográfiai és Térképészeti Intézet már nemzetközi sikert is elért műanyagból készült plasztikus térképeivel. Mielőtt meglátogattam az ilyen térképeket gyártó részleget, dr. Pavol Parobek, az intézet igazgatója tájékoztat a progresszív térképgyártásról. — Speciális, Fatrokart nevű, PVC alapú anyagbői a magyar VD—A Super és a nyugatnémet ILLIG-gépeken készítjük a plasztikus térképeket. Nyolc óra alatt az első gép 50, a második gép akár 500 példányt is elkészít. — Hogyan? - A speciálisan előkészített, fényérzékeny réteggel ellátott fóliára először rányomtatjuk a térképet, majd behelyezzük a gépbe, s ez vákuumos eljárással a matricának megfelelő alakúra formázza a fóliát. Látszólag egyszerű eljárás. Mégis mennyi ötletességre volt szükség, amíg megtalálták s gyártani kezdték a szükséges sajátosságú, hőre lágyuló, majd ismét megkeményedő, tartós, nem törékeny fóliát. Hány kutatónak kellett heteken-hónapokon át törnie a fejét, hogyan rajzolja meg a térképet, hogy a kiemelkedő helyek „megnyúlása" után is olvasható legyen, s a szükséges helyen maradjon a vonal, a szöveg vagy jelzés. TÖREKVÉSÜK sikerrel végződött. Plasztikus térképeik nemcsak hazánkban közkedveltek (iskolákban, irodákban, turistacélokra használják őket), hanem külföldön is. Az Igazgató elmondja, hogy többek között Ausztria, Jugoszlávia, Tunisz, Mali, Kuba is rendelt tőlük plasztikus térképeket. A tunisziakat arab szöveggel nyomtatták. — Mi lesz a legközelebbi meglepetésük a nagyközönség számára? — A műanyagból készült glóbusz. Előállítási módját már megoldottuk, a próbadarabokat is elkészítettük, ebben az évben megkezdjük a gyártásét. Itt különösen az okozta a nehézséget, hogy a plasztiklemez felülete — félgömbbé alakításánál — mintegy kétszerte nagyobb lesz, tehát a rányomtatott szövegeket, vonalakat, határokat stb. úgy kellett torzítanunk, hogy a glóbuszon — a két félgömb összeragasztása után ls — helyes arányokban jelenjenek meg. További újdonságunk a földfelszín domborzatát is szemléltető, 24 plasztikus térképből álló atlasz, amellyel a frankfurti nemzetközi könyvkiállításon mutatkoz tunk be, s nagy sikert arattunk vele. Érdekes, sokrétű a térképek tervezésével, szerkesztésével, rajzolásával és sokszorosításával foglalkozó emberek munkája. Megérdemli, hogy legalább Ilyen módon megismerkedjünk problémáikkal és törekvéseikkel DÓSA JÓZSEF Csehszlovákia plasztikus falitérképének ellenőrzése. IV. 6