Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-16 / 105. szám, vasárnap

Néhány szó a borápolásról Talán egyetlen kérdés, amelyben a világ összes asszonyai megegyeznek az, hogy miként lehetne az öregedés látható Jeleit minél hosszabb ideig távoltartani, és meglassítani a fiatalság elmúlását. Ennek a sokszor túlhajtott törekvésnek a következménye, hogy egyesek szépségük érdekében túlzásba vfszik a kendőa fiétf i d côak emfret.. Igen. Neki is lehetnek gyenge pillanatai. Előfordulhat — különösen így tavaszszal —, hogy megnézi az utcán a karcsú lábú kislányokat, vagy a kelleténél tovább legelteti a szemét fiatal, jól ápolt munkatársnőjén. S ha ennyivel beéri, ez még nem is baj. Azonban, ha azt akarjuk, hogy egy holdas éjszakán ne szottyanjon kedve izgalmas kalandra, résen kell lennünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy vadászebként szimatoljunk a kicsapongásra hajlamos férj után. Ez úgysem segítene. A férjünket minden iavaszszal újra és újra meg kell hódítanunk. Sok asszony azt hiszi, elég, ha megfőzi az ebédet, kitakarítja a lakást, rendben tartja a gyerekeket, kivasalja a férje ingét stb. Ez természetes dolog. Arra azonban kevés nő gondol, hogy 10 éves házasság után is vonzónak kell lennie. Először is ne hanyagoljuk el külsőnket otthon sem. Gondoljunk arra, hogy férjünk a munkahelyén csupa jól ápolt nőt lát maga körül. Ne panaszkodjunk folyton. A gyerekekkel és a háztartással kapcsolatos problémákat mindig a megfelelő időben „tálaljuk fel". Ha a férjünknek kedve lenne szórakozni: moziba, színházba, táncolni menni, ne mondjuk, hogy: „rettenetesen fáradt vagyok, nincs semmi kedvem, nincs mit felvennem"; s még kevésbé azt, hogy „menj egyedül ha akarsz". A házastársak a napnak úgyis csak egy rövid szakát töltik együtt, mert reggeltől sokszor késő délutánig a munkahelyükön dolgoznak, tehát meg kell ragadni az alkalmat, hogy együtt mehessenek szórakozni. Tudjuk, hogy a „hódításhoz" a vonzó külsőn kívül lelki tulajdonságok is szükségesek. Ilyenek: a gyengédség, a szeretet, a megértés stb. Próbáljunk meg sokéves házasság után is olyan kedvesnek lenni, mint menyaszszonykorunkban, amikor a szeretett férfi még a „csillagokat is lehozta volna" nekünk. A házsártos, örökké zsörtölődő, morcos feleség bizony nagyon kiábrándító. Természetesen a basáskodó, önző férj sem kevésbé. Ezért a férjeknek is azt ajánljuk, udvaroljanak újra egy kicsit feleségüknek, ha azt akarják, hogy a régi, kedves kislány mosolyogjon önökre, akit valamikor olyan „halálosan" megszerettek. w i zést, és ezzel gyakran ártanak bőrük épségének. Különféle szépftőszerekkel, festékekkel kísérleteznek. Sorra kérdezik barátnőiket, mit használnak, s az ajánlott szereket mind kipróbálják. Pedig minden arcbőr más, tehát önként következik, hogy a bőr ápolása is egyénenként változó. Különbséget kell tennünk a bőr céltudatos, szakszerű ápolása és a sminkelés között. A helyesen végzett bőrápolás fokozza az arc szépségét, a bőrnek fiatalos külsőt kölcsönöz, s rugalmassá teszi. A helytelenül végzett és túlzásba vitt kendőzés viszont a legtöbb esetben megbosszulja magát. Az elhanyagolt, ápolatlan bőr a festék alatt sem esztétikus. A zsíros arcbőrflek nyugodtan használhatnak meleg vizet és moshatják arcbőrüket szappannal. Meleg időben napjában többször is leöblíthetik arcukat langyos vízzel. Az esti arcmosás után használhatnak nem zsíros krémet, hogy megakadályozzák a bőr idő előtti ráncosodását. Akinek túlságosan zsírosodik az arcbőre, használjon alkoholos lemosóvizet. A zsíros arcbőrt nappal ne krémezzük, még púder alá sem. A száraz bőrűek ne mossák rendszeresen arcukat vízzel és szappannal, mert kilúgozza a bőrüket. Csak a nyári melegben (különösen, ha Izzadnak) mossák meg időnként az arcukat lágy vízzel. Az arcbőr tisztítását finom olajjal vagy jó minőségű arctejjel végezzék. Nagyon fontos, hogy a száraz arcbőr nappal és éjjel is elegendő zsiradékot kapjon. A ráncosodásra hajlamos arcbőrre erősen zsíros, s amellett megfelelő víztartalmú táplálókrémeket használjunk, hogy a bőrsejtek ne száradjanak ki. — A bőrmasszázs mind a száraz, mind a zsíros bőr esetében nagyon fontos. A száraz bőrűek a masszázst óvatosan végezzék, mert a kevésbé rugalmas, száraz bőr kinyúlhat. Az ötletességet öltözködésünkben is érvényesíthetjük, s ennek segítségével egyéni darabokkal (Hevíthetjük ruhatárunkat. Ilyen például a képünkön látható, egyszerű vonalű pongyola is, amelyet a hagyományoktól eltérően nem (IaoellbOI, matlaszéból vagy egyéb pongyolaanyagból varrunk, hanem a boltokban kapható műszálas plédbűi. Előnye, hogy Jé meleg, nagyon puha és könnyen mosható. Ízlésünknek megfelelően bármilyen pasztellszínű műszálas takarót vásárolhatunk. A pongyo la szabása olyan egyszerű, hogy azok is megvarrhatják, akik nem nagyon jártasak a szabás-varrás mesterségében. Elütő színű tü zéssel és nagy. rávarrott zsebekkel díszítjük. FIGYELEM, FIGYELEM! Lapunk mai számában a tejtermék-ipar gyártmányaival kapcsolatos három kérdésre kell olvasóinknak válaszolniuk a szokásos módon. Csakis a péntekig beérkező válaszokat fogadhatjuk el A boríték vagy levelezőlap bal sarkára írják rá: „Család-otthon" A legjobb válaszokat beküldők közül hármat a prágai PRŰMYSL MLÉČNÉ VÝŽIVY n. v. ajándékcsomaggal jutalmaz. A csomag a cég gyártmányait tartalmazza. Kérjük olvasóinkat, levelükben olvashatóan tüntessék fel nevü ket és pontos lakcímüket! KÉRDÉSEK: •J Miből készíthetünk a leggyorsabban ízletes, tápláló reggelit? 2 Milyen tej tartható el a legtovább? ^ Mit takaríthatunk meg, ha éléskamránkban állandóan van tartalék tejpor? • • • A MÜLT HETI DIVATVETÉLKEDŰ KÉRDÉSEIRE A HELYES VA LASZOK A KÖVETKEZÜK: 1 Az idén a két fogantyúval, azaz szíjjal ellátott, vállra • * akasztható, kisebb méretű t áska a divatos. Ezt inkább csak a fiataloknak ajánljuk. A magas nyakú ruha és pulóver a hosszú, vékony nyakú nőknek előnyös. A rövid nyakú, teltebb vállú nők hegyes vagy kerek nyakkivágású ruhát (pulóvert) viseljenek. ^ Egészségi, higiéniai szempontból a rövid pongyola előnyö sebb. A hosszú pongyola hátránya, hogy felszedi a port Ezért különösen kórházban vagy gyógykezelésen ne viseljük. A szilon (nylon, dederon stb.) fehérneműt ajánlatos na ^• ponta kimosni. C Bakfislányoknak egészségi szempontból nem előnyös a ma • gas, tűsarkú cipő. JUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: 1. Lakatos Istvánné, Košice, Malinovského 23. 2. Szalay Andrásné, Koliňany 249. okr. Nitra. 3. Turcsán Jana, Košice, Dúhová 27, VERSENY, KEZDEMÉNYEZÉS, TÁJÉKOZOTTSÁG Egy TV -műsor margojara A Csehszlovák Tekvízió bratislavai stúdiója a napokban műsort sugárzott „Hogyan tovább?" címmel. A műsor félórás időtartama és vitaindító jellege miatt természetesen, nem adhatott kimerítő választ a kérdésre: hogyan tovább a szocialista munkaversenyben? Nemcsak a vitára szólító felhívást fogadjuk el, hanem úgy véljük, a kérdésfelvetés módja és a probléma megközelítése is megjegyzést érdemel. A TELEVÍZIÓ vagy harminc embert szólaltatott meg, munkások, műszakiak, mesterek, versenyfelelősök mondták el véleményüket millió néző előtt a szocialista munkaversenyről. A 30 perc folyamán sok szó hangzott el, ám az elmondottak nagyon röviden összefoglalhatók: az üzemekben bizonytalanság uralkodik a verseny jövőjét illetőleg, az emberek tanácstalanok, viszszasírják a munkaverseny „hőskorát" (az 1947—50-es évek formáit), panaszkodnak a versenylendület megcsappanása miatt. A TV ezzel a műsorával lényegében ezt mondotta a nézőnek: a verseny jó dolog, de rosszul csináljuk, adjatok tanácsot, hogyan újíthatnánk fel a régi lendületet. A probléma ilyen felvetése, úgy vélem, a lényeg félreértésé bői, néhány fogalom összezava rásából és végeredményben a műsor szerzőinek tanácstalanságából ered. A nézőben az a gyanú ébred, hogy a műsorszerkesztők saját tanácstalanságukról a meginterjúvoltakat beszéltették. Az említett műsorban senki nem tett semmiféle különbséget kezdeményezés és verseny között. E két, látszólag ugyanazt jelentő, kifejezés között van különbség. A versenyben arról van szó, „ki a legjobb" s nem más ez, mint versengés az elsőségért, tehát erkölcsi ösztönzés, amelyet a gyakorlatban anyagiakkal egészítünk ki. A kezdeményezés viszont általánosabb megjelölés, gyűjtőfogalom, amely magában foglalja ugyan a versenyt ls, de nemcsak a versenyt, hanem minden olyan elhatározást és tettet, amely a jelenlegi termelési színvonal emelésére, az eredmények javítására irányul. Elég tapasztalat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy lássuk: a magasabb termelési színvonal nemcsak azzal érhető el, hogy versenyre kelünk azért, ki a legjobb, hanem például azzal is, hogy ki elemezzük az égető problémák legfontosabbik láncszemét, erre összpontosítjuk erőnket, váll l al j u k az illető probléma megoldását stb. Függetlenül attól, ki lesz az első, vagy a legtöbb. A kezdeményezésnek ez a vállalási formája ma túlsúlyban van. Szükségszerűen ide jutottunk, mert a verseny őnmagá ban kevés. Az emberek zökkenőmentesebben akarnak dolgozni, többet keresni. Erre már rég rájöttünk, s így tudjuk, hogy nem az a lényeges, kinek a fényképe függ a versenytáblán középütt, hanem az, hogyan dolgozhatunk eredményesebben. HA E FOGALMAKAT tisztáztuk — és véleményem szerint ez lett volna a kérdésfelvetés helyes formája a televízióban —, akkor tanácstalanságunk sem lesz többé olyan riasztó, mint azt az említett műsor igyekezett bizonygatni. Mert mit hiányolnak a TV ankétjában felszólaló emberek? Főleg azt, hogy.nem tudják milyenek az eredményeik, nem tudják összehasonlítani őket másokéval, s így elvesztenek egy jelentős ösztönző, előre hajtó erőt. „Bezzeg — mondják a TV szerkesztői a dolgozók szájával — 1947-ben nem igy volf, akkor tudtuk, mi a helyzet, volt lendület." De a szerkesztők elfelejtik megmondani, hogy ez a panasz a dolgozók kezdeményezésének csupán egyetlen szakaszára vonatkozik, a versenyre, annak is csak egy részére, a versenyeredmények propagálására. Igy arra kényszerítik a nézőt, hogy részleges jelenség felszíni megnyilvánulása alapján vonjon le általános következtetést. Ilyen következtetés nem lehet más, mint a „régi szép idők" visszasírása, a követelmény „mentsük meg a versenyt, csak javítsunk rajta" Mondani sem kell talán, milyen veszélyes dolog ez. Nagyon jól tudjuk, milyen következményekksl járt, valahányszor a régit, elavultat toldozgat ni-foltozgatni iQvekeziíink, javítgattuk, csak nogy átmentsük a megváltozott viszonyok közé. A televízió végeredményben olyan jelenség átmentésére törekszik jelenünkbe, amely az extenzív iparfejlesztés követelményeit tükrözte, ahelyett, hogy új szemszögből tárná a helyzetet a nézők elé. Látnunk kell, hogy napjainkban a dolgozók kezdeményezése csak ritkán nyilvánul meg versenyben (versengésben az elsőségért.) A kezdeményezés fő formája ma a vállalkozás valamiféle akadály elgördítésére, szükséges eredmény elérésére. Meg kell cáfolnunk a TV állítását, hogy e téren a dolgozók tanácstalanul állnak a problémák előtt. A martini gépgyárban például (ahonnan szintén megszólaltattak embereket) a többi között arra vállalkoztak, hogy kihasználják az üzemük problémáiról írt disszertációs munká kat a gyakorlatban. Rengeteg probléma megoldását, nagyszerű eredményeket jelentett ez. Mindez az üzem bruttó jövedelmének növelése érdekében történt, és senk.nek sem jutott eszébe, hogy hiányolja ezzel kapcsolatban fényképét a versenytáblán. Egyszerűen, mert ez

K nem verseny volt, hanem a kezdeményezésnek egy másik formája. De erről a IV nem beszélt. A fülek) Kovosmaltban az öntödei munkások sem álltak a selejtes öntvények problémája előtt tanácstalanul. Előbb szorgalmazták, majd vállalták e probléma megoldását, szervezési, technikai, sőt személyzeti változásokat értek el és a problémát megoldották. Ez sem versenyeredmény volt. De a kezdeményezés eredménye: az új művezető kezde ményező, gondos, körültekintő munkájának eredménye. Egyď talán nem beszélhetünk tanács talanságról, ha nevén nevezzük a gyereket és kezdeményezésnek jelöljük meg ezt a cselekvést. A kezdeményezést a jobb mu.ikakö; ülményeket, jobb keresetet követelő emberek anyagi érdekeltsége folytán kialakuló nyomás váltja ki. Ilyen nyomás létezik, bírálatban, kö ostelményakten, vállalásokban nvilvánul meg 6s eredményeket hoz. A SZOBÁN FORGÓ műsorban hiányoltál; a dolgozók tájékozottságát, hangoztatták, „nem tudjuk, h:'gy nálunk ml a helyzet." Ezt a jelenséget, mint „a verseny elhalását, satnyulssát" állították be. Ismét fogalomzavarral állunk szemben A dolgozók fogyatékos tájékoztatása nem a verseny, hanem a műszaki-gazdasági propaganda hibája. E téren valóban igen rossz a helyzet üzemeinkben. Főleg ezért, mert sokhelyütt — mint a televízióban is —összetévesztették a gazdasági propagandát a versennyel. Mivel a versenyforma letűnőben van, az eredményhirdető táblák is eltüne deznek. Tehát ott, ahol a ver senyeredmény volt a gazdasági propaganda egyetlen formája, a versenytáblákkal együtt abbamaradt a dolgozók tájékoztatása is a gazdasági helyzetről. E tájékoztatás nélkül a kezdeményezést alapvető, éltető, ösztönző elemétől fosztják meg; A dolgozónak szüksége van pontos, friss, megbízható adatokra, hogy tudja, mit kellene tennie a jobb gazdasági eredmények erdekében, saját maga és a népgazdaság javára. E z t sírták vissza, e z t hiányolták a IVankét felszólalói, akiket a műsoi szerkesztők abban a tévhitben hagytak, hogy a versenyről beszélnek. Nem a verseny hiányzott nekik, hanem a jó közgazdasági propaganda, a pontos tájékozottság. E propaganda megjavítása helyett a televízió — összetévesztve a szemléltető agitáclót a versennyel, és a versenyt a kezdeményezéssel — valamiféle új (vagy felélesztett) versenyformát szorgalmaz, maga sem tudja milyet. Még szerencse, hogy az üzemek dolgozói nem ilyen tanácstalanok: egyszerűen megbírálják a tájékoztatás elhanyagolásáért az ezért felelős vezetőket, és milliós értékeket hozó felajánlásokat teljesítenek. VILCSEK GÉZA