Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-15 / 104. szám, szombat

A CSILLAGVIZSGÁLÓ ÉS PLANETÁRIOM LÁTKÉPE R

ég elfogyasztották szénájukat azok o jámbor tehenek, amelyekről a Brno déli peremén emelkedő dombot Tehén-hegynek nevezetek el. Az egykori marholegelőt már csupán o név idézi, s látogató a dombtetőn székelő, ezüstkupolás épület és körülötte a parkosított terület helyére csupán fantáziája megerőltetésével tudná odaképzelni a legelésző csordát, az ostoros gyerekeket - a hely tizenöt év előtti képét. Mert ekkor építették a brnói népi csillagvizsgálót és planetáriumot. A csillagvizsgáló eredetét kutatva meszszire kellene mennünk. Az emberiség egész történelme, írott és íratlan hagyományok, filozófiai rendszerek és vallások magukon viselik az ember érdeklődését a csillagok világa iránt. Brnóban is éltek és működtek asztrológusok, akik a csillagok állása alapján következtettek földi igazságokra, belőlük olvasták ki a jövőt, a betegek gyógyulását. A modern ember számára azonban az égbolt nem rejtélyes és megmagyarázhatatlan világ, hanem tudományos kutatás tárgya, felfedhető titkok hatalmas térsége. Ilyen szempontok vezettek Brnóban, az egyetemi városban mindjárt a felszabadulás után mintegy száztagú csillagász kör megalakulásához. A kör tagjai elsősorban fiatal lelkes főiskolások voltak, és Kladivo tanár tanítota meg őket a csillagászat ábécéjére. Néhány év múlva a város műegyetemén csillagászati tanszék nyíl*, s ennek vezetője Mohi professzor (jelenleg a prágai Károly Egyetem tanszékvezető tanára) és segédje, dr. Perko a csillagászati kör munkája* úgy fellendítette, hogy városszerte felfigyeltek rá. Mohi tanár azt va lotta, hogy a csillagász jól felszerelt csillagvizsgáló nélkül olyan, mint a huszár ló nélkül. Arra buzdította a kör tagjait, szerezzenek tetőt maguk fölé, de olyat, amit esténként meg lehet nyitni, hogy eddigi elméleti tudásukat gyakorlati megfigyelé. sekkel bővíthessék. Ez volt a kezdet kezdete ... Az elképzelést támogatták a hivatalos szervek. A kör lagjai iskolákban, üzemekben, de az utcán is városszerte „téglaakciót" indítottak. Téglalapalakú szelvénykéket árusítottak egy korona értékben, s ez állt rajtuk: Egy "tégla a csillagvizsgáló falára. A kiszemelt hely, a Tehén-hegy képé* a brigádosok csákánya és kapája szinte napról-napra változtatta, alakította. 1954ben elkészült a csillagvizsgáló épülete. Amikor a kőművesek befejezték a munkát, akkor jött a nehezebbik: a műszerszerelők, lakatosok, villanyszerelők munkája. A lelkesedés láttán a városi nemzeti bizottság magáévá tette a csillagvizsgáló befejezésének és felszerelésének ügyét. A népszerű tudományos előadások, de a társadalmi munka szervezői és aktív résztvevői között ott volt dr. Ottó Obűrka, a csillagvizsgáló igazgatója. Akkori tapasztalatait most ebben o néhány mondatba^ tömöríti: „Csillagvizsgálót, de azt hiszem minden nagyszerűt csak az ügyért lelkesedő fiatalokkal lehet építeni. Akinek sikerül megnyernie a fiatalokat, nyert ügye van. S nekünk sikerült..." Ma a város sok ezer lakosa, látogatója, c különféle fokú iskolák diákjainak ezrei hálásak a csillagászati szakkör úttörőinek azért, hogy megnyílnak előttük a csillagok világának és az égboltnak titkai. A brnói népi csillagvizsgáló és planetáriiWTi kettős 'szerepet tölt be. Az intézmény munkatársai a minisztérium megbízásából jelentós tudományos munkát végeznek a bolygók közti anyagok kutatása és a változó csillagok megfigyelése terén, s országos viszonylatban szervezik és irányítják ezt a munkát. További feladatuk a teleszkopikus meteorok megfigyelése és tanulmányozása. E célt szolgálja a csillagvizsgáló két óriási 25X100 és 10X80-as méretű távcsöve. A csilagvizsgáló további érdekes felszerelése: 3 Zeiss gyártmányú messzelátó, — méretük 200, 150 és 80 mm, a naptevékenység megfigyelését szolgáló koronograf, különleges 440 mm-es Makszut-fényképezőgép és más fényképező és mérőeszközök. Az intézmény másik fontos küldetése a népművelő-oktató munka. Az embereket érdeklik az égi jelenségek, a Nap szerepe Földünk életében, a Hold változásai, a csillagok különböző nagyságának, színének, fényerejének, láthatóságának oka. Ezt az érdeklődést az utóbbi években még fokozta Gagarin és utána a többi űrhajós korszakalkotó repülése. Minden bizonyításnál többet mond a szám: a múlt év végéig mintegy háromszázezer látogatója volt a csillagvizsgálónak. Ezek közül kb. százhúszezer ember este érkezett azzal a céllal, hogy megfigyeljen valamilyen látható űrhajót, vagy más előre bejelentett jelenséget. Milyen ismereteket, tapasztalatokat szerezhet a látogató, aki először jár ilyen helyen? Josef Židu, a csillagvizsgáló fiatal tudósa erre a kérdésemre elmondotta, hogy a látogatóknál mindig igyekeznek megáJ lapítani, milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek, s ehhez mérik magyarázataikat. A 60 férőhelyes előadóteremben A HATALMAS CSILLAGÁSZATI TÁVCSÖVEK filmmel kiegészített előadás keretében bemutatják a legismertebb égitestek, a naprendszer bolygói, a Hold a Nap mozgását. Szemléltető rajzok teszik érthetővé a csillagképek elnevezésének mitológiai eredetét. A látogató saját maga beállíthatja a bizonyos nap bizonyos órájának megfelelő csillagos égboltot a látható csillagokkal. Mindez olyan bemelegítő, s ezután következik az intézet leglátványosabb berendezése, a planetárium megtekintése. A planetárium úgynevezett kisméretű Zeiss gyártmányú berendezés. 8,5 m-es átmérőjű, gipszfelületű boltozatra vetíti fel a 17 lencsés vetítőgép csaknem az egész déli és északi égboltot, összes látható csillagával, a tejúttal és néhány más ködfolttal A boltív aljában a város sajátos épületeinek panorámája növeli a hatás valószerűségét. A vetítőgép lehetővé teszi a csillagok mozgásának érzékeltetését. A látogató itt öt perc folyamán tanúja lehet néhány ezer év leforgása alatt végbemenő világűri áralakulásoknak. Meggyőződhetik arról, mi a földi észak és a világűri észak közti eltérés, és elhiszi, hogy 12 ezer év múlva a Sarkcsillag valóban olyan mersze lesz már a földi sarktól, hogy utódaink a csillagok szerint tájokozódvo a Vega-csillag irányában találják meg az Északi-sarkot. Sok újat, sok érdekeset tud meg az ember a planetárium kupolája alatt, szinte kiszabadul az 50-60 évnyi emberi élet keretéből és a világűri öröklét részévé válik. A brnói csillagvizsgáló nagyon fontos szerepei tölt be a tanulóifjúság oktatásában. Az intézet a havi munkatervét az ele. mi oktatás szükségletei szerint állítja öszsze s elküldi az iskolák igazgatóinak. Az áprilisi műsorban például ezek az előadások szerepelnek: Utazás az egyenlítőhöz. Mit tudunk a bolygókról? A Nap és a Tejút. Csillaghalmazok és ködfoltok. Az áprilisi égbolt csillagképei. Tájékozódás a csillagok szerint. A mi galaxiónk stb. A tudományos előadást meseszerű filmek teszik élvezhetőbbé. Ilyenek pl. A kislány és a csillagok, Perzeus és Andromeda, A Nap fia stb. Nem csoda, hogy a brnói és a környékbeli iskolák tanuJói rendszeresen látogatják a planetáriumot és tanítók a természetrajzi oktatás csillagászati részét szívesen bízzák dr. Óbúrka munkatársaira. Bmói látogatósom végén dr. Obúrka igazgató szobájában töltöttem néhány percet. A csillagászati kör alapító tagja kétlaki ember. Egyrészt a műegyetem matematikai tanszékének docense, délelőttjeit munkahelyén tölti. Délután, mint igazgató csillagvizsgálóban székel. Élete egyik megvalósult álmának tekinti, hogy városában planetárium étesü-lt és kissé csodálkozik azon, hogy Bratislavában ezzel nem sietnek, jóllehet a nagy planétárium berendezése több mint egy éve ládákban hever valahol a Ku.túra és Pihenés Parkjában. Dr. Obúrka legnagyobb örömét abban találja, hogy az intézet, amelynek élén áll, naponta százakat vezet el romantikus világűri útra, s számunkra a modern emberhez méltó módon ismeretlen világokat tár fel. EGYIKE PÉTRIK JÓZSEF Mondják, akik tudják, hogy pe az utolsó három-négy eszi két táborra szakadt. Azokéra, vei-lélekkel támogatják a vasút építését és azokéra, ak és ha csak lehet — villamoso, getés közben, hivatali idő i sportpályák lelátóin — lete. rast, mondván: ha eddig jó v mos, ezután is jó lesz. A Veterní Praha szerkes megmutatták a napi postát. H levél érkezett aznap — met Novákné a Malá strana egyii jából elismerően nyilatkozik megkezdéséről. Valaki más a negyedéből magánstatisztikáv ja az építést pártolók táborát kimutatja, egy átlagos prác, egy évtized alatt, egy életen vár villamosra, mennyi időt kedési eszközön. Van aki el „metr ó sít ásnak", mert a főv nelmi nevezetességű, épületei aki egyszerűen kijelenti: ht volt a villamos, jó lesz ezutá) Alapos elökészüle Persze, ilyen esetben az ig állapítása — az építés r vagy a földalatti létesítésént — nem népszavazástól jügg. ti villamosvasút építésének sét komoly, tudományosan nv tanulmányok, szociológiai távlati tervek készítése elöztt lav Krch mérnök, a főváros szakosztály vezetőjének ir készítették ezeket a t ervek e mányokat. A fővárosi földalatti vasút gondolata nem új keletű. 1926-ban készül egy előzetes amely kimondja: Prága lakó ma rövidesen eléri az egy, nemcsak indokolt, hanem s: a földalatti építésének megj A mesék minden töltött. El tudom 1 lyen figyelmesen, i kesen és áhítatosa a hajdan élt szeg munkában megrogg a foszló szoknyájú a csodás történetet közülük származott győzedelmeskedik rossz fölött, lebírj sárkányt, és elnye ges királylány kez< Ogy mondják, i szak száműzte a m< tó állítás, annyi múltkor egy koši kényelmes karossz egy kis történetre 1 mes. Sok meseelen fel benne, s mert t bevezetőnek is me elmondom, mit hal véscsészék, csengő saságában. Annál hogy a mesék arrč tesek: színigazat i tyolattisztaságúak, gyi patakok. ATOMKOR! ME! „Történt egyszei amikor a fehér hó bukkantak, hogy ej tűlábú kislány hón tbtta szépen szóló zeneórára indult, n masz szelek fütyöri cákon. A kislány bűvöletében érezte kor a villamosra csoda hát, hogy i vitte a jármű, me számát nem figyelt gé. Akkor fedezte f amikor a fürge ját talmas gyár kapujá tenetesen megijedt