Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)
1967-04-15 / 104. szám, szombat
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MAI SZÁMUNKBAN INDULÓ BALLAL (A szovjet költészet ötven éve - 7. old.) ÉPÍiL A PRÁGAI METRO (8.-9. old.) DUZZADÓ VAROS ÉS A VILLAMOSOK (8.-9. old.) AZ EMBER nemcsak munkaerő ^ j űszakkezdetkor a dolgozók százezres serege özönlik a gyárak, a bányák, az üzemek s egyéb munkahelyek kapui felé. A műhelyek, a raktárok, az építkezések, az irodák, a tárnák mintegy felszippantják őket. Az ember, a társadalom sejtje átalakul munkaerővé. Mozgásba hozza fizikai és szellemi képességeit s a termelés társadalmi folyamatában arra törekszik, hogy a szükségletek kielégítésére közvetlenül vagy közvetve alkalmas termékeket hozzon létre. Gépek mellé, rajzasztalhoz, az Irányítás kormánya elé áll, hogy céltudatos tevékenységével a tervnek megfelelően hozzájáruljon a társadalmi jólét megteremtéséhez. Orvosok, pszichológusok, szociológusok, közgazdászok, filozófusok, műszakiak vizsgálják az ember és az általa végzett munka viszonyát. Mert az ember nemcsak munkaerő, hanem gondolkodó, érző, egyéni problémákkal küzdő, húsból-vérból álló lény, aki számára a munka még többnyire nem életszükséglet, sőt esetenként nem segíti elő kibontakozását s nem mindig elégíti ki. Nem a munkakerülőkre, az élősködőkre gondolok itt, hanem azokra, akik számára nem tudunk olyan munkafeltételeket teremteni, hogy valóban örömmel, képességeik teljes kihasználásával végezhessék tevékenységüket. Azokra, akikben még ma is jjyakran nem embert, csupán munkaerőt látunk. Dolgozókról, a termelés emberi tényezőjéről szoktunk beszélni. Statisztikai számadatokkal fejezzük ki a létszámukat, az egy főre eső jövedelmet, a munkatermelékenységet. E közgazdasági fogalmak és számadatok mögött, sajnos, gyakran elvész az ember. Hány munkahelyen vizsgálják például, hogyan lakik, milyen családi és egyéni problémákkal küzd az alkalmazott? Gondolunk-e a munkaidő meghatározásánál vagy a műszakba való sorolásnál a bejáró munkásokra, a kisgyermekes anyákra, az ifjú munkásokra? Gondoskodnak-e mindenütt arról, hogy a dolgozóknak ne csak anyagi, hanem szociális, kulturplis és egészségügyi szükségleteit ls kielégítsük? Megteszünk-e mindent a munkabiztonság és a munkavédelem érdekében? Magukévá teszik-e ezeket a szükségleteket és gondoskodnak-e biztosításukról a felelős szervek és szervezetek? A gyakorlat, s a szakszervezetek nem régi országos kongresszusán elhangzott vita is azt bizonyítja: nem mindiq és nem mindenütt. P ártunk ez irányú álláspontja és törekvése egyértelmű. Elég kézbe venni a XIII. kongresszus határozatait, vagy a párt többi dokumentumát, hogy meggyőződjünk: mindenütt hangsúlyozza a dolgozókról való hiánytalan gondoskodást s a szakszervezetekre, a tömeg szervezetek re, Hletve a felelős gazdasági dolgozókra bízza a feladatot, hogy támogassák mindennemű indokolt társadalmi szükségletük kielégtését. A technika páratlan fejlődése, az új munkamódszerek, az új irányítás elvei, a gépesítés és az automatizálás számos olyan problémát vet fel az emberek egymás közti, illetve az ember és a gép közti viszonyban, amelyek nemcsak nálunk, hanem világszerte számos szakembert foglalkoztatnak. Vizsgálják: hogyan befolyásolják a megváltozott munkafeltételek a dolgozók közti harmonikus viszonyt. Tanulmányozzák: milyen pszichológiai és élettani befolyást vált ki a munka teljesítése és a munkakörnyezet, illetve hogyan alkalmazkodik a szervezet a munka által teremtett követelményekhez. Az orvosok érdeklődésének középpontjában a munkaegészségtan és a hivatásból eredő betegségek állnak. Kutatják a zaj, a megvilágítás, a munkaidő hossza s egyéb tényezők befolyását a dolgozók egészségi állapotára s egyúttal intézkedéseket javasolnak aonak érdekében, hogy a munkakörnyezet a dolgozók szómára minden szempontból a legkieiéqítőbb « legegészségesebb legyen. A szocialista humanizmus ozt hirdeti, hogy a legnagyobb érték az ember. Ezért mindannyiunknak arra kellene törekednünk, Hogy a párt szociálpolitikájával összhangban, a dolgozókban elsősorban embert lássunk, elvtársi, emberi kapcsolatokat alakítsunk ki a munkás és a mester, a fizikai és a szellemi munkát végző dolgozók között. Érezze mindenki: nem a termelés kiszolgáltatottja, hanem a társadalom teljes értékű tagja, akiben mindenki, minden körülmények között embert lát. DÓSA JÓZSEF Világ proletárjai, egyesüljetek! ttJSZÚ Bratislava, 1967. április 15. • Szombat • XX. évfolyam, 104. szám • Ára 70 fillér UTAZÁSOK - ÚTLEVELEK - VÁLTOZÁSOK Tavaly 1 millió 946 ezer csehszlovák állampolgár utazott külföldre. Az idén valószínűleg emelkedik ez a szám. Ezért felkerestük Anion Poliaöik századost, a nyugat szlovákiai útlevél- és vízumosztály főnőkét, hogy megtudfuk tőle, milyen változások állanak be a közelfövőben? — 1967. április 15-től kezdve az útlevél Intézés terén újabb előnyös változásokra kerül sor. Jól tudjuk, hogy az útlevelek eddigi adminisztratív elintézése — különösen a tőkés országokba — hosszadalmas volt és ezt gyakran helyesen bírálták. A hosszadalmas ügyintézésnek egyik oka az volt, hogy az útleveleket központilag, az egész köztársaság részére, Prágában állították kl. Április 15-től kezdődőleg Nyugat-Szlovákia lakossága számára az útleveleket már Bratislavában fogjuk klálll tani és — ha közben nem áll be valamilyen változás, — akkor 1968 január 1.-től a többi szlovákiai kerületek részé re is itt állítjuk kl az útleveleket. • Mit várhat a lakosság ettől a változástól? Elsősorban minden igazolt sürgős utazást Idejében, azaz akár azonnal is — és tekintet nélkül milyen országba — hosszabb várakozás nélkül lehet elintézni. A lakosoknak tehát több idejük marad a vízum és más formalitások — például a valuta — elintézésére. Az év végéig mindenkinek saját útlevél • Állandó kiutazási engedélyek öt évre • Gyorsabb ügyintézés Mintegy felével rövidül meg az útlevél Intézés ideje a tőkés országokba. Azt szeretnénk, hogy Nyugat-Szlovákia külföldre utazó lakosságának a zöme, 1967. év végéig egyéni útlevelet kapjon. A személyazonossági igazolványok betétlapját — mint utazási okmányt a szocialista országokba — kerületünkben lényegében nem kívánjuk alkalmazni. Ezért a rendes munkaviszonyban álló polgárok (nem munkakerülők, vagy gyakran munkahelyet változtatók stb. J már most kérhetik az útlevél kiadását, ha valamelyik szocialista országba szándékoznak utazni. Azoknak a csehszlovák állampolgároknak, akiknek már van betétlapjuk a személyazonossági igazolványhoz, azt ajánljuk, hogy 1967. szeptember 1-től kezdődőleg kérvényezzék az egyéni útlevél kiadását. Amennyiben betétlappal rendelkeznek, amely a TURISTIKA Jelzést viseli és 3 évre érvényes, azt az útlevél átvételénél le kell adniuk. Az egyéni útlevél öt évre és a világ összes államába érvényes. Minden utat valamelyik kapitalista országba (egy naptári évben elvben egy útról lehet szó) az állampolgárnak külön kell kérvényeznie. Ennek alapján az útlevélben egyszeri utazásra egy évig érvényes kiutazásl engedélyt kap. Csupán a szocialista államokba adunk állandó kiutazásl engedélyt az útlevél lejártáig, azaz ötéves (Folytatéi a 2. oldalon! FOLYTATJA MUNKÁJÁT a CSTSZ III. országos kongresszusa Tegnap S órakor ismét zsúfolásig megtelt a prágai Vigadó Smetana-terme. A CSTSZ III. kongresszusán részt vevő küldöttek folytatták csütörtökön megkezdett vitájukat. A jelenlevők ismét szeretettel üdvözölték pártunk és kormányunk küldöttségét, valamint politikát és közéletünk képviselőit. A kongresszus második napjának tanácskozását V ladtslav Fleischmann. a CSTSZ Központi Bizottsága elnökségének tagja nyitotta meg. Dr. f ose f Potužník, a CSTSZ České Budéjovlce-I járási bizottságának el nöke többek között rámutatott arra, hogy a CSTSZ kerületi bizottságainak beavatkozása nélkül eredményesebb a funkcionáriusok kezdeményező kész sége és fokozott a felelősségérzetük a testnevelés járási irányításáért Václav Múdra, a központi könnyüat létikal tagozat elnöke hangsúlyozta hogy a könnyűatlétikának nagvobtr szerephez kellene jutnia. Rudolf Stefanec, a CSTSZ bratisla vai városi bizottságának elnöke vita hozzászólásában arra utalt, hogy a televízlónak s a rádiónak eredménye sebben kellene a testnevelés lehető ségeit propagálnia. Václav Sváb, a CSTSZ kladnói já rási bizottságának elnöke aggodal mait fejezte ki, hogy a nemzeti bizottságok nem sokat fognak törődni a testneveléssel, mivel az erre vonatko zó előírások értelmében ez nem feltétlen kötelességük. Miloslav Novák žilinai küldött az oravai Tesla Üzemben bevezetett munkaszüneti torna kimagasló anyagi eredményeiről tett említést és élesen bírálta, hogy egyes kicsinyeskedő vezetők megszüntették a dolgozók e gimnasztikai lehetősé gélt. Antonín Krček, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára vitahozzászólásában pontos adatok felsorolásával mutatott rá arra a támogatásra, amelyben a szakszervezetek részesítik a testnevelés és a sport nép szerűsltését. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szakszervezetek VI. országos kongresszusa határozatainak valóra váltása lehetővé teszi az FSZM és a CSTSZ Jobb együttműködését. A kongresszus a további vitahozzá szólások után ma a CSTSZ szerveinek s funkcionáriusainak megválasztásával és határozathozatallal ér vé get. Május 28-án parlamenti választások Görögországban Feloszlatták a parlamentet Athén (CTK J — Kanelopullosz görög miniszterelnök királyi rendelet alapján tegnap feloszlatta a görög parlamentet. Az új választásokat május 28-ra írták kl, az ú) parlament július 20-án ül össze. Politikai megfigyelők szerint a parlamentet azért oszlatták fel, mert Kanelopulloszt csak saját pártjának, a jobboldali Nemzeti Radikális Uniónak mintegy száz képviselője támogatta, vagyis a képviselőknek mindössze egyharmada. A királyi rendelet felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy bármikor feloszlathatja a parlamentet. Georgtosz Rallisz közbiztonsági miniszter betiltotta a vasárnapra tervezett hagyományos maratoni békemenet megrendezését. Az egész félszigeten betiltották a szabadtéri nyilvános gyűléseket és tüntetéseket, s a békemenet tervezett útvonalán vasárnap szüneteltetik B forgalmat. A tüntetés szervezői állítólag nem veszik tekintetbe * tilalmat.