Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-08 / 67. szám, szerda

Hol lefi a helyem? A PÁLYAVÁLASZTÁS komoly kérdés nemcsak azokban a családokban, ahol 15 éves ftú, vagy lány jövőjéről kell dönteni. A társadalom számára ls wgy problémát jelent, mert Igen nehéz összeegyeztetni a IS éves tanulók legtöbb esetben még kiforratlan, idealizált elképzeléseit és a népgazdaság reális követelményeit. Márpedig a pszichológusok főleg az utóbbi Időben már több esetben rámutattak, hogy a htbás pályaválasztás az egyénnek életre szóló káros következményekkel járhat, arról nem ts beszélve, hogy jelentős anyagi károkat okoz az országnak. Mert, ha valaki elégedetlen a munkájával, elégedetlen lesz egész életével, cserélgeti munkahelyét, nyugtalan s munkáját csak ímmel-ámmal végzi. S ez az elégedetlenség rányomta bélyegét egész életstílusára, az emberekhez való viszonyára, és életkedvére is. Ezzel szemben az a dolgozó, aki szereti hivatását, elégedett munkahelyén — derűlátó az élet más szakaszán is — a statisztika szerint körülbelül 20 százalékkal többet termel az átlagnál, mig az elégedetlen dolgozó munkateljesítménye 7 százalékkal marad el az átlag mögött. (Boleslav Bárta pszichológus adatai.) Nem túlzás tehát azt állítani: a társadalom sajátos érdeke, hogy mindenki megtalálja helyét a termelésben, az életben. Tehát a fiatalok elhelyezése rendkívül igényes feladat, különösen most, amikor az alapiskolákból a háború utáni időszak legnépesebb évfolyamai kerülnek ki. Tavaly 89 051 tanuló fejezte be az alapiskolát és a pedagógusok, iskolaigazgatók, JNB és KNB-k fokozott gondoskodása ellenére sem sikerült teljes megelégedésre megoldani a pályaválasztás kérdését, úgyhogy 4787 fiatalt nem sikerült elhelyezni. Hogy mi ennek az oka? Többek között az is, hogy a tizenötéveseknek 19,7 százaléka nem fejezte be az alapiskolát, csupán a hetedik, illetve a nyolcadik osztályig került fel. Áz üzemek ezeket és a kilencediket elvégzett gyengébb tanulókat nem szívesen veszik fel ipari tanulónak, hiszen lehetőségük van rá, hogy a jobb előmenetelűek között válogassanak. Egyéb gazdasági szempontokat sorakoztatnak fel az ellen ls, hogy munkaviszonyba fogadják a 15 éves fiatalokat. Van elég Idősebb munkásuk, akik munkabíróbbak, stb. AZ ÜZEMEK KÜLÖNBEN is úgy tűnik elég szűklátókörűén tekintenek a tanoncnevelés és általában a pályaválasztás kérdésére. Főleg az új gazdasági irányítás bevezetése óta idegenkednek a tanoncneveléstől — nem vitás, hogy ez anyagi áldozatokkal jár — és tiltakoznak az ellen, hogy bármely felsőbb szerv előírja nekik, hány tanulót neveljenek. Ebben újkeletű önállóságuk megcsorbítását látják. Véleményünk szerint igen helytelenül, mivel a fiatalok elhelyezése az üzemek segítsége nélkül nehezen elképzelhető. Az idén Szlovákia területén 92 468 tizenötéves fiatal dönt a jövője felől, ebből 45 908 a leány. A tervek szerint középiskolában 29 580 (17 748 leány) folytatja majd tanulmányait. Ipari tanulónak 49 301 (17 909 leány) fiatalt kellene megnyerni, munkaviszonyba 6864 (5539 leány) jelentkezik, 2908 fiatal otthon marad, 3815 pedig ismétli a kilencedik osztályt. Az 1967 január 31-ig beérkezett jelentések szerint a galántai járásban így áll a helyzet: az alapiskolából 2119 fiatal lép ki az életbe. A tervek szerint 786 fiatal, közte 487 leány, folytatja középiskolában tanulmányait. Az érdeklődés kb. meg is felel ennek az elképzelésnek: 776 fiatal, (448 leány) jelentkezett továbbtanulásra. Az érdekes azonban az, hogy az általános középiskolába eddig csupán 234 fiatal (164 leány) jelentkezett, holott a terv 418 fiatalnak (236 leánynak) teszi lehetővé a felvételét. Ugyanakkor a szakközépiskolákba jelentkezők száma 147,2 százalékos, a tervhez viszonyítva. A szakközépiskolák közül a mezőgazdasági mesteriskolák iránt 42,8 százalékos, az egészségügyi iskolák iránt 125 százalékos az érdeklődés. A DUNASZERDAHELYI járásban 1532 fiatal elhelyezése a feladat. Középiskolába eddig 603 jelentkezett, közte 440 leány, bár a terv 702 felvételét teszi lehetővé 429 leányt ís beleszámítva. Az érdeklődés megoszlása a következő: általános középiskolába a tervezettnek 82,7 százaléka, szakközépiskolákba 115,1 százaléka, mezőgazdasági mesteriskolába 82 százaléka, egészségügyi szakiskolába 102,1 százaléka jelentkezett. Figyelemre méltó jelenség, hogy a dunaszerdahelyi Járásból összesen hárman jelentkeznek tanoncviszonyba a mezőgazdaságba, ugyanakkor a galántai járásból egyetlen egy tanuló sem választotta ezt a hivatást. A rimaszombati járásban a tervezett 205 fiatal helyett 25 tanuló választotta a mezőgazdasági tanoncviszonyt, a rozsnyói Járásban pedig 27, holott 210 volt előirányozva. Mindez természetesen a gazdasági feltételek számlájára írható, a szakképzettség lebecsülésére hiszen a fiatalok, ha már a mezőgazdaságot választják, tanoncviszony helyett Inkább azonnal munkaviszonyba lépnek. Általában még mindig az elektromos, motoros szakmák iránt legnagyobb az érdeklődés, még mindig tart a divatos szakmák érája. A lányok körében a kereskedelem és a fodrászat népszerű, bár például Bratislavában a szakma telítettsége miatt három évig szünetel a fodrászatban a tanoncképzés. S ez nem egyedüli eset. Különben ls a pályaválasztás és elhelyezés a lányok esetében még sokkal bonyolultabb, mint a fiúkat illetően. Nehéz számukra megfelelő helyet találni, pedig 160-nál is több azoknak a szakmáknak a száma, amelyekben lányok is dolgozhatnak. Am egy-két kivételtől eltekintve nem vonzza őket a vasmegmunkáló szakma, stb. Igaz, az üzemek sem készségesek a lányok felvételénél. Tavaly több gépgyár, pl. Dubnica, Pov. Bystrica stb. stb., elutasította az oda beosztott lányokat. Az érdeklődés hiánya tehát mindkét fél részéről fennáll. Tény, hogy a csehországi üzemekben volt hajlandóság felvenni őket, de a szülők. — s ez is érthető — nem szívesen engedik olyan messzire a leánygyermeket. Csakhogy a lányok problémája az idén még markánsabban kiütközik mint az elmúlt évben, hiszen számuk nagyobb a tavalyinál. S erre megoldást kell találni. CSAK NÉHÁNY JELENSÉGET emeltünk ki a pályaválasztás bonyolult komplexumából. Egyik-másik arra figyelmeztet, ha azt akarjuk, hogy minden fiatal tévelygések és buktatók nélkül megtalálja azt a hivatást, ahol megelégedett lesz, ahol érvényesülni tud — s ez a boldog kiegyensúlyozott élet alapja — akkor tudományos alapokra kell fektetnünk a pályaválasztást. Pszichológus, szo etológus mérje fel az adottságokat és készségeket s azok figyelembevételével tanácsolja a legjobban megfelelő hivatást. A siker további feltétele, hogy a pályaválasztáshoz kellene azután módosítani a 15 évesek elhelyezésének rendszerét ls. Tudjuk ez magában rejti a veszélyt, hogy egyes szakmákra a szükségletnél többen, másokra esetleg senki sem fog Jelentkezni. Szerintünk az egyes nem népszerű szakmákat is vonzóvá lehet varázsolni anyagi és egyéb előnyök juttatásával. Itt van mindjárt a mezőgazdaság. AZ EMLÍTETTEK KAPCSÁN még valamin el kell gondolkoznunk. Az általános középiskolák küldetése már tisztázott: a főiskolákra készítik fel a fiatalokat. Ám a jelentkezők száma sugallja a gondolatot, nem lenne-e időszerű némi módosítás a tananyagot, a tartalmat illetően? Indokoltnak látszik az Igény, hogy amellett, hogy ez az Iskola felkészít a főiskolai tanulmányokra, felkészítsen az életre is. Hiszen mindenki nem tanul tovább és az érettségi után valamihez kezdenie kell. Ügy gondoljuk sokkal nagyobb lenne az érdeklődés az általános középiskolák iránt, ha az érettségi bizonyítvány alaposabb, átfogóbb műveltséget, biztosabb nyelvtudást, reálisabb aplikáclős készséget és Jobb távlatokat jelentene. SKALINA KATALIN Csak tiszta forrásból A BRATISLAVAI FORRÁS IRODALMI SZlNPAD BEMUTATÓJA A mostani bemutató méltó folytatása a megelőzőeknek, az Ady, Vörösmarty és a Madách, illetve Csokonai: „Az özvegy Karnyóné" cimű bemutatóknak. A Forrás irodalmi színpad eddig jó hírre tett szert, s a mostani bemutató is igazolta, folytatni kívánják „irodalom felfedezéseiket", bemutatva a közönségnek a klasszikus alkotásokat. Ez alkalommal a nemzeti irodalom értékes alkotásai, a valóban tiszta forrás, a népballadák egy csokornyi összeállításának bemutatóját, valamint a kiváló magyar költő, fuhász Ferenc: A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából cimű művének dramatizált változatát láthattuk. A műsor első részében az Ismert székely népballadák mellett az alföldi eredetű balladákat és a kuruckor emlékeit idézőket is hallhattunk. Az összeállítás egészében igényes volt, a tartalmi frissítés — a tematikai változatosságra gondolunk — azonban nem ártott volna. A balladák tolmácsoló! tehetségük legjavával segítették az est sikerét. A népes szereplőgárdából Hamar Katalin, Nagy Izabella és Harsányi Gizella teljesítményét emelhetnénk ki. A műsor második része, a Juhász Ferenc költemény színpadi megelevenltése az est legerősebb pontja volt. Mind a rendezésről, mind a szavalók teljesítményéről csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A szereplők közül az anyát alakító Kulcsár Valéria és a fiú szerepét játszó Miklóst Péter teljesítményét emeljük ki, de a lányok és a fiúk kórusa ls jól helytállt. A megérdemelt közönségsikerben nemcsak a szereplők osztoztak, hanem az összeállítás és rendezés munkáját vállaló Kulcsár Tibor is. Tegyük hozzá — megérdemelten. A KÚRUS TAGJAI (Varga Béla felv.J Szenczi Molnár Albert Napok 1967 TANÜI VOLTUNK, hogy az immár hagyománnyá ért szenei kezdeményezés ez évben is méltóan adózott a város szülöttjének, az egykori molnár fiának, európai rangú tudósnak, és ezzel méltóan adózott kulturális és művészeti életünk mai igényeinek kielégítését illetően ls. A három napig tartó ünnepség-sorozat, Jellegét tekintve egymásba kapcsolódó, egymást kiegészítő irodalmi és művészeti rendezvények színvonalas bemutatója volt. A járási rendező bizottság gondoskodott arról, hogy a Szenczi Molnár Albert Napok alkalmából tartsák meg az irodalmi színpadok járási versenyét, a szavalók és prózamondók vetélkedőjét ls, s hogy helyet kapjon Kopócs Tibor, ifjú grafikusművészünk kiállítása a körzeti könyvtárban; hogy megrendezzék a hazai magyar költészet estjét; hogy vitát rendezzenek, illetve kerekasztal beszélgetést „Oroszország a magyar írók műveiben" címmel; hogy Csajkovszkij emlékműsort tartsanak; s végül ünnepi akadémiával fejezzék be a háromnapos ünnepségeket. Jelentős volt az irodalmi színpadok járási vetélkedője, miután három irodalmi színpad és két irodalmi emlékműsor jelezte a fejlődést. A pozsonypüspöklek Arany Jánosnak, nagy nemzeti költőnknek adóztak születésének 150. évfordulóján. A szenei magyar iskola és a Csemadok helyi szervezete „Kézfogások" címmel a magyar és szlovák költők azonos célú, egymásra ható verseiből mutattak be, illő keretek között egy műsort. Az irodalmi színpadok bemutatója komoly igényről tanúskodik. A Csemadok szenei helyi szervezet irodalmi színpada Radnóti Miklós költészetéből, szinte figyelmeztetően „Eclogák" címmel mutatta be a fasizmus embert tipró, megalázó embertelenségét. Figyelmeztetően, hogy a veszély még nem múlt el. És a mártír költő szavai megdöbbentő erővel hatnak tovább. „Viszonylatok" címmel mutatta be műsorát a Csemadok bratislavai helyi szervezete mellett működő József Attila Ifjúsági Klub irodalmi színpada. A forradalmi gondolatról és a gondolat forradalmáról Majakovszkijtól József Attiláig idézték a költőket, bizonyságul, hogy a költő nem hallgathat el a legnehezebb időkben sem. A mindnyájunk által már jól ismert „Forrás" irodalmi színpad új műsorát, a két részes: magyar népballadák és Juhász Ferenc költészetét bemutató előadásból az elsőt mutatták be Szencen. A SZAVALOK ÉS PRÓZAMONDÓK járási versenyén a négy kategóriában 51 diák és felnőtt mutatta be tudását. E tekintetben feltétlenül külön dicséret illeti az általános középiskola igazgatóságát, a szülői munkaközösséget, és természetesen a járási iskolaügyi szerveket, hogy méltó keretet biztosítottak a verseny lebonyolítására. Ha netán hasonlítanánk a járási szavalók és prózamondók vetélkedőjét a jókai Napok központi vetélkedőjéhez, úgy elmondhatnánk, hogy a színvonal és a rendezés komolysága, ünnepélyessége semmiben sem marad el Komáromtól. Bár úgy volna, hogy minden iárásban megteszik ugyanazt, mint tették azt Szencen. (gyil űj könyvek * DUBA GYULA: DELFINEK A fiatal Író termékenységét mutatja, hogy alig egy évvel a Na, kl vagyok megjelenése után újabb kötettel jelentkezik. A múlt év végén megjelent Delfinek című kötetben elbeszéléseit találjuk, melyek közvetlenségükkel, művészi színvonalukkal s élethűségükkel egyaránt kedves élményt jelentenek az olvasónak. Duba témáit az élet ösztönzi, s a látszólag szürkének tűnő témákat élettel tölti meg, a lényegre koncentrál: a humanizmus hangja csendül ki belőlük. (TATRAN, 184 old.) (12,- Kčs) BANYAI PÁL: FAKÓ FÖLDEK A Magyar Könyvbarátok Köre tagilletményeként jelent meg Bányai Pálnak, a szocialista regényírás csehszlovákiai úttörő képviselőjének az első köztársaság idején írt két regénye, a Fakó földek és a Felsőgaram című — egy kötetben. Az eddigi gyakorlatot folytatva a kiadó a múlttal szembeni adósságot törleszti, amikor az előző években megjelent művek után most Bányai Pál két regénye kiadására vállalkozott. Bányai Pál regényeinek kiadása egyébként nemcsak kegyeleti gesztus, hanem ma ls színes, érdekes olvasmány. A kötethez Csanda Sándor irodalomtörténész írt részletes, alapos ismertetést. (TATRAN, 300 old.) (16,50 Kčs) VÁRNAI ZSENI: EGY ASSZONY A MILLIÓ ľ KÖZÜL Az ismert költőnő önéletrajzi trilógiáját, az Egy asszony a milliók közül, a Fényben, viharban és a Nem volt hiába című munkáit tartalmazza a kötet. Ezek a művek egyébként is napvilágot láttak, s így összegyűjtve is másodszor jelennek meg. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1046 old.) (40,— Kos) SIMONÉ DE BEAUVOIR: MANDARINOK A jónevű francia írónő regényében a francia értelmiség háború utáni életét ábrázolja. Bemutatja, hogyan bomlik fel az ellenállási front, s hogyan bomlik különböző politikai csoportokra az értelmiség. A regény nemcsak a politikai történés - eseményeit hitelesíti, hanem a barátságok, gyűlöletek és szerelmek szövődésének ábrázolásában is kordokumentumnak tekinthető. A Mandarinok az írónő fő műve, s a modern francia irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Amikor több mint tíz évvel ezelőtt megjelent, szerzője megnyerte vele a Goncourt-díját, s művét szárnyra kapta a világhír. (TATRAN, 736 old.) (3t,50 Kčs) J. TOMAN: TIBERIUS ÉS CALIGULA Az ismert cseh író a Don jüan és az Ahol a madár sem jár című regényei után megérdemelten nagy sikert aratott a Tiberius és Caligula cimű könyvével, melyet már több nyelvre lefordítottak. A római császárság kezdeti szakaszának érdekfeszítően Izgalmas történetét adja az író az említett kötetben. A kötet értékét az Itáliai táj festői ábrázolása és az antik Róma szépségének felidézése csak növeli. (TATRAN, 678 old.) (38,50 Kčs) DYLAN THOMAS ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI A Versbarátok Köre jutalomkönyveként jelentették meg a neves angol költő verselt. Dylan Thomas nem tartozott az „elkötelezett" költők közé, romantikája nem lázadásra ösztönözte, hanem a társadalmi valóság nyomonkövetésére, s az ennek kapcsán adódó reagálásra. Műve ellenzői részéről sok vitát, fenntartást váltott ki egy kissé irigyelték ugyanis tőle, hogy korának klasszikusa lett. Bár a vita, az értékelés és leértékelés még ma sem dőlt el, a jeles költő pompázatos versei az olvasó számára perdöntő bizonyítékok lehetnek. (TATRAN, 296 old.) (17,50 Kčs) HÁROM JÓKAI-KÖTET A Jókai regényei húsz kötetben sorozat kiadványai között az Egy az Isten, Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeket jelentette meg a közelmúltban a magyarorszEÍg* Szépirodalmi, illetve a hazai I'ATRAN Könyvkiadó. A Jókairegények kedvelői minden bizonnyal örömmel fogadják eze ket a köteteket. —dz— 1967. III. 8.