Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-07 / 66. szám, kedd

Furcsa móres A népi ellenőrző bizottságok tapasztalatai a komáromi járásban A Komáromi Járási Népi Ellenőrző Bizottság a lakosság gyakran megismétlődő panaszai alapján, s a helyi népi ellenőrző bizottságok kívánságának eleget téve, ez év januárjában több állami és szövetkezeti kereskedésben felülvizsgálta, mi okozza a fogyasztók elégedetlenségét és panaszait. Bebizonyosodott, hogy a panaszok általában indokoltak. A háztartási cikkeket árusító kereskedéseket — legyen bár állami vagy szövetkezeti elárusítóhelyekről szó — általában nem látják el elegendő menynyiségű és kívánt választékú áruval. Például nincs elegendő zománcozott edény, kés, evőeszköz, tűzhely, burgonyahámozó, húsdaráló, szita stb. Az elárusítóhelyek alkalmazottal a zománcozott edény hiányát azzal indokolják, hogy ilyen edényt állítólag már nem gyártanak, helyette majd másféle, korszerűbb edényt kapnak, de még nem jött meg, tehát várni kell. Az ellenőrzés eredményeit Írásban közöltük a legilletékesebbel — a Domáce potreby bratislavai vállalati igazatóságával és egyidejűleg felszólítottuk, hogy a törvényesen megszabott időn belül közölje, mi okozza a kedvezőtlen helyzetet, és milyenek a további kilátások. Idézem a hosszú és részletes válaszlevél egyes fejezeteit: A háztartási cikkek hiánya elsősorban arra vezethető vissza, hogy a megrendeltnél sokkal kevesebb áru kerül forgalomba, így például a České Budéjovice-i Sfinx és a füleki Kovosmalt a megrendelt mennyiségnél 273 tonnával kevesebbet szállított. Ennek következtében már 1967 első negyedében nagyon érezhető volt az áruhiány. így tehát nem lehet kielégíteni a vevőközönség igényét. A Ceské Budéjovlce-1 Sfinx ez év február 10-ig még hozzá sem fogott a megrendelt áru szállításához. A Domáce potreby bratislavai vállalati igazgatóságának többszöri sürgetésére közölték, hogy február második felében és márciusban elintézik a megrendelést. Ami pedig a már hosszabb ideje nem kapható Eva és Judita védjegyű zománcozott edényeket illeti, a múlt év utolsó negyedében beküldött megrendelést többszöri sürgetés, sőt személyes utánjárás ellenére sem intézték el. Természetesen annak ls oka van, hogy nincs elegendő kályha és tűzhely. Ez év első hónapjában ugyanis nem állt elegendő vasúti kocsi rendelkezésre, tehát nem lehetett a szállításra kész árut rendeltetési helyére továbbítani. Feltételezhető azonban, hogy Ekfa védjegyű tűzhelyek és Zora 8 és 10 típusú kályhák még e hónapban kaphatók lesznek. Ami pedig a Mora 590 típusú kályhák hiányát illeti, ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy gyártását a M. Űdolie-i üzemben beszüntették, viszont a nagymegyeri Ravako üzemben csak nemrég kezdték meg. Ennek következtében mintegy 3000 darabbal kevesebb lesz kapható a szakkereskedésekben, tehát még úgy sem lehet a vevőközönség igényeit kielégíteni, mint 1966-ban. A helyzet különösen azért kedvezőtlen, mert a nagyniegyeri új üzem nem képes pontosan betartani a szállítás időpontjait. Ezt termelési nehézségekkel Indokolja. A komáromi járásban kerek szenesvödrök sem kaphatók. E nagyon keresett árucikk hiányát nem az okozza, hogy a svratouchi Dílo és a Lednické Rovné-i Svetom nem képes elegendő szenesvödröt gyártani, hanem az, hogy a nagykereskedelmi árak jelenleg folyamatban levő módosítása miatt a fogyasztási ár még nincs megállapítva. Az említett két termelőüzem ezért nem szállította még az 1967 első negyedére megrendelt mennyiséget sem. Es ki fizet rá erre a rugalmasnak nem nevezhető, sőt talán kissé kényelmes ügyintézésre? Természetesen elsősorban a vevő, de rajta kívül a termelőüzem és a kereskedelem is, mivel nem tudja teljesíteni tervfeladatait. Az ilyen és hasonló fogyatékosságokat ezért lehetőleg minél előbb ki kellene küszöbölni. Nagy a hiány szenesiapátokból és kályhaalátétekből is. A háztartási cikkek hiánya különösen a gazdasszonyoknak okoz sok gondot és természetesen sok bosszankodást Is. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen már régóta nem kapható egy olyan csekélység sem, mint pl. a tésztaszűrő. A boltokban azzal vigasztalják a gazdasszonyokat, hogy azért ne adják fel a reményt, mert már nemsokára kaphatók lesznek, hiszen a Nové Mesto-i Járási Helyi Ipari Vállalat szállításukat megígérte. Sajnos nem küldött annyit, amennyit megrendeltek. Már több mint egy évo nem kapható burgonyatörő és burgonyaprés sem, és javulás ez évre sem várható, mert az említett háztartási cikkeket gyártó Staré Role-i Strojoprav Ismétlődő feladatok 1967. m. 7. A nagykeszi EFSZ pártszervezetének 46 tagja van. Az elmúlt évben egy új tagot vettek fel, és más szervezetekből nyolcan kérték átigazolásukat. E néhány szám arra figyelmeztet, hogy a pártbizottság keveset foglalkozott a tagság sorainak bővítésével, Márpedig a pártkongresszus határozata feladatul tűzte ki a pártszervezeteknek, hogy soraikat a legjobb dolgozókból egészítsék ki. A múlt évi évzáró taggyűlésen határozatba foglalták a tömegszervezetekkel való hatékonyabb foglalkozást. Egyik fontos feladatként jelölték meg az ifjúság nevelését. Annak ellenére, hogy a pártszervezet e téren keveset tett, az ifjúsági szervezet az elmúlt évben nagy segítséget nyújtott a szövetkezetnek és tevékenyen részt vett az árvíztől sújtott falu újjáépítésében. Igaz, a kulturális tevékenységgel adósak maradtak. Ennek egyik fő oka, hogy nincs a faluban e célra megfelelő helyiség. Közel egy évtizedes huzavona után talán ez évben átadják rendeltetésének az új művelődési otthont. A pártszervezet az elmúlt évben fő feladatul tűzte ki a szövetkezet újjáépítését. Az árvízkatasztrófa tönkretette a szövetkezet vagyonának nagy részét. Az 1966-os év próbatétel volt a tagság számára. A feladatok szorosabb együttműködésre serkentették a pártbizottságot és a szövetkezet vezetőségét. Rendszeresen tanácskoztak, megvitatták a feladatokat. örvendetes tény, hogy az árvíz nem okozott törést a szövetkezet fejlődésében. Sőt, fennállásának 18 esztendeje alatt a gazdaság a múlt évben érte el a legkiválóbb eredményeket. Búzából 41, árpából 25, kukoricából 35, cukorrépából 545 mázsa termést takarítottak be hektáronként. Külön említést érdemel a szövetkezet állattenyésztése. A múlt évben nagy gondot fordítottak az állomány feltöltésére, 115 szarvasmarhát és 250 sertést vásároltak. Ennek ellenére szerződéses értékesítési tervüket a tej kivételével teljesítették. így a szövetkezet teljesítette pénzügyi tervét és á tervezett 28 korona munkaegységet biztosítani tudta. A pártszervezet évzáró taggyűlése azt is bizonyította, hogy bár a pártszervezet munkájában szép eredményeket ért el, mégsem mondhatják, hogy minden feladatot teljesítettek. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az évek óta ismétlődő feladatokra, mert e téren is tapasztalható a mulasztás. Ide soroljuk a tömegszervezetek irányítását, amely nagyoóh. megértést igényelne és nem utolsósorban a pártszervezel, bővítését, új tagok megnyerését. Czita Béla, Nagykeszi már több éve nem hajlandó kötelezően tudomásul venni a kereskedelem igényeit. Ezt bizonyltja többek között, hogy az Szem vezetősége a megrendelt 40 ezer burgonyaprés helyett csupán 23 000 darab szállítását helyezte kilátásba és 15 ezer burgonyatörő helyett csupán nyolcezret ígért. Kérdés azonban, képes lesz-e a vállalat kötelezettségét teljesíteni, hiszen még az 1966 utolsó negyedévere ígért árucikkeket sem szállította le. További hiánycikk a húsdaráló. A füleki üzem ugyanis a kerület számára 1967-es évre megrendelt 41000 húsdaráló helyett csupán 5500at szállíthat, vagyis a szükséges mennyiségnek mintegy 60 százalékát. Hasonlóképpen nem kapható elegendő morzsadaráló és káposztagyalu sem. Csekély a választék késekből, evőeszközökből stb. és sajnos e téren sem kecsegtető a helyzet, hiszen a mikuláSovcei fémipari vállalat igazgatósága az 1967 első negyedévre előirányzott szállítási szerződést sem Irta alá. Nagy a hiány különböző — vízvezetékek szereléséhez szükséges stb. — anyagban, fürdőkádban, csövekben stb. is. A Domáce potreby vállalat igazgatósága elismerte a megállapított fogyatékosságokat s egyben arról biztosított bennünket, hogy az igazgatóság illetékes osztályának dolgozói kiutaznak az említett termelőüzemekbe, hogy személyesen sürgessék a szállítási szerződések betartását, sőt egyes háztartási cikkek, pl. zománcozott edény szerződésen kivüli szállítását is. Nagyon valószínű, hogy a közeljövőben a Német Demokratikus Köztársaságból importálunk nagy választékban kiváló minőségű zománcozott edényt. A járási népi ellenőrzési bizottság ezentúl is rendszeresen felül fogja vizsgálni a közellátási helyzetet, és a megállapított fogyatékosságokat haladéktalanul közli az illetékes szervekkel, hogy helyrehozhassák a hibákat és kielégíthessék a vevőközönség igényeit. A gazdaságirányítás új rendszerében ugyanis rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk annak az elvnek, hogy minél teljesebb legyen az egyén, a vállalat s az egész társadalom anyagi érdekeinek harmóniája. Mi sem logikusabb tehát annál, hogy a vevőnek pénzéért azt az árut kell kapnia, amelyre szüksége van. Az új gazdaságirányítás tökéletesített rendszere homloktérbe állítja ezt a magától értetődő követelményt, amelynek — és ez mindnyájunk kötelessége — gyakorlatilag érvényt kell szereznünk. PAVOL MOCKO, a Komáromi Járási Népi Ellenőrző Bizottság tagja Kiránduláson és háztartásban egyaránt jó szolgálatot tesz a spiritusz-tabletta. Ezeket a praktikus gyártmányokat a lévai kozmetikai üzemben készítik. Képünkön: Mária Valentová (bal oldalt) a tabletta-sa j tológéppel egy műszak alatt mintegy 50 ezer spiritusztablettát készít. Dorota Jenavajová (jobb oldalt) a kész gyártmányokat csomagolja. (Bachan felvétele) NŐNAP ELŐTTI

TÄRDA Limoná dé és bor helyett — Nos, öcsi, tudod-e a versikét? — Tudom, apu. — Akkor mondd. — Kisfiú a kisvijággal ideáll, anyukának a nőnapja gjatulál. — Jól van öwSi. Hát te barátom, mennyit spóroltál öszsze? — Tizenöt koronát, apu. Bonbont vettem. Ezt, nézd ... — Jól van gyerekek, én virágot vettem. Azt ide tesszák a vázába. Most usgyi a konyhába rendet csinálni. Mosa kodás, fogmosás, példás rend. Megértettük Semmi ruha szanaszét! Mire anyu hazajön a munkából, felkészülve várjuk. Gyerünk. A példás rend egy eltörött tányér árán ugyan, de mégis helyreáll. A „férfiak" izgalma egyre fokozódik. A kicsi még elismétli a versikét, a nagyobbik tesz-vesz nagy fontoskodva. Apa hosszú léptekkel jár ide-oda a szobában. Egyre az óráját nézi. Anyu nem jön. Biztosan ünnepelnek a hivatalban. Persze, erre gondolhattam volna. De hatra biztosan megjön. Nem jött meg. A TV-híradót is megnézték, de anyu csak nem jött. Apa a telefonhoz nyúl. — Kérem, a feleségem ott van még? Nincs? Egy társasággal elmentek „utómulatni"? Igen, igen. Persze, nőnap ... Köszönöm ... A kicsi rettentően csalódott, a nagyobbik is úgy érzi, hiába volt ma olyan „irtó jó". Le kell őket fektetni már. „Majd holnap gratuláltok anyunak, nem késtek el semmit. Nocsak, mars az ágyba ..." ... Jóval éjfél után szolgálati kocsi fékez a kapu előtt. Anyut kitámogatják a kocsiból. A „becsípett" enyhe kifejezés ... Jó, hogy a gyerekek már régen alusznak. Apu csak morog valamit. it Persze, nem minden munkahelyen tekintik a férfiak a nőnapot oknak az ivásra. Vannak munkahelyek, ahol édeskés szirupos „limonádét" tálalnak bor helyett. Valahogy így: „Kedves elvtársnők, munkahelyünk díszei! Tekintsünk vissza a nők sanyarú sorsára a múltban..." — és következik mindannak a felsorolása, ami a szónok hozzájárulása nélkül megszűnt. „De a mi államunk, drága munkatársnőink ..." — és következik mindannak a felsorolása, ami nem a szónok jóvoltából vált valóra. „Ám tekintsünk a jövőbe is, aranyoskáim..." > Az ilyen „limonádé" beszéd után az egyébként bőbeszédű asszonyok ls nagyon szabatos rövidséggel fejezik ki véleményüket: „Ez csak dumál", ň Mint a fenti példákból látható, a bor éppúgy, mint a „limonádé" émelygős ízt kölcsönöz az ünnepnek. Ám, ha jobban elgondolkozunk az előbbiek felett, rájövünk: e két szélsőség egyike sem Jllik" ránk. Mi az arany középutat választottuk. Féktelen Ivászatot rendeztünk talán nőnapra? Nem, távolról sem. Szolid keretek között ünnepeltük aszszonyainkat, leányainkat. Senkit sem kellett éjfél után hazatámogatni. Este tízkor mind otthon voltak már. Vagy talán csak üres ígéretekkel traktáltuk munkatársnőinket. Nem, távolról sem. Valamicskét tettünk is értük. Az az öltöző, az túlzás. Öltöző az nálunk van a nők számára. Például. És sok apróbb mindenféle, ami most nem jut az eszünkbe. De üres „limonádé" az nem, semmiesetre sem. Hogy úgy mondjuk, mi nem borral, vagy limonádéval ünnepeltük a nőnapokat. Csak egy pici borral és egy pici limonádéval. Tehát jók vagyunk, mi megtaláltuk a helyes módját... Nálunk nem teljesen formális a nőnap. Valami van benne. Csak egy kicsit formális. Nagyon nem. Ez megnyugtató, ugye? így nem érezhető az émelyítő mellékíz. Nagyszerű! Csakhogy a nőnap nem azért van, hogy megnyugtassuk lelkiismeretünket. Éppen ellenkezőleg: e napon fel kell, hogy rázzon bennünket mindaz, ami bántó asszonyaink mai életében. Csak háborodjunk fel azon, ha fiatal leány a külföldi rendszámú kocsi vezetőjének egyetlen intésére kezes bárányként „engedelmeskedik". Csak háborodjunk fel azon az anyán, aki szüleire bízta gyermekét és „elfelejtette" visszavenni, s büntető eljárással kell tartásdíj fizetésére kötelezni. Csak háborodjunk fel azon a munkamorálon, amelyet nem egy alkalmazásban levő nő nyíltan hangoztat: „Semmi pénzért nem hagynám ott munkahelyemet, hiszen otthon agyondolgoznám magam. A hivatalban legalább pihenek." Csak háborodjunk fel azoknak a nagyanyáknak a helyzetén, akiket elhagyatottságukban a „szerető" gyermekeik egy száll virággal sem hajlandók megvigasztalni, s összevesznek, ha arról van szó, ki vegye gondjaiba a mamát. Igen, „bor és limonádé" helyett háborodjunk fel. És tegyünk valamit. Mit tegyünk? Nos, a nők mai helyzetének néhány negatív kinövése, amelyekről itt szóltunk, nagyrészt azzal magyarázható, hogy évekig „elfelejtettük" a nők különleges, speciálisan női problémáihoz igazítani a körükben végzett nevelőmunkát. Olyannyira elhanyagoltuk ezt, hogy még nőszervezetüktől is megfosztottuk őket. A nőbizottságok — már e szervezeti forma révén is — képtelenek voltak jól megalapozott nevelőmun kát folytatni. Szervezet, jól megszervezett szövetség kell ahhoz, hogy a különleges női problémákkal a társadalom és főleg a nők maguk megbirkózhassanak. Ma újjászerveződik a Csehszlovák Nőszövetség. Örülünk ennek, mert sok mindenre, ami felháborít, vagy akár csak kellemetlen, társadalmunktól Idegen jelenség a nők mai helyzetében — ez a szervezet orvoslást hozhat. Ügy véljük, nem hiábavaló most, a nőnap előtt szólni erről. Márcsak azért is figyelmeztetni kell az újjászülető nőszövetség létezésére, hogy tudjuk, mit adjunk nőinknek ünnepükre „bor és limonádé" helyett: feladatokat és sokoldalú lehetőséget a nőszövetség szervezeteinek! VILCSEK GÉZA