Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-07 / 66. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! « SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. március 7. Kedd • XX. évfolyam, 66. szám. • Ára 40 fillér Szeminárium (CTK) — A sajtó, a rádió és a televízió küldetése, hogy átte­kinthetően, tárgyilagosan és megbízhatóan tájékoztassa a nagyközönséget a bel- és kül­földi politikai, kulturális, vala­mint gazdasági eseményekről. A CSKP Központi Bizottságának ideológiai osztálya — tekintet­tel erre a célkitűzésre — e hé­ten főszerkesztők, neves hírlap­írók és közírók számára szemi­náriumot rendezett. A prágai Szláv Házban hétfőn délelőtt Frantiček Havlíček, a CSKP Központi Bizottsága ideo­lógiai osztályának vezetője nyi­totta meg a szemináriumot. Be­vezető beszámolót Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, miniszterel­nök tartott „A kormány s a köz­ponti szervek tevékenysége nép­gazdaságunk új irányítási rend­szerének bevezetése és szocia­lista társadalmunk felvirágozta­tása időszakában" címmel. A péntekig tartó szemináriu­mon Otakar Siműnek miniszter­elnök-helyettes és Jifí Hendrych, a CSKP KB titkára, a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagjai, Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Jan Havelka, a CSKP Központi Bizottsága mezőgazdasági osz­tályának vezetője, Miroslav Za­vadil, a CSISZ Központi Bizott­ságának elnöke, valamint párt­ás állami szerveink további ve­zető dolgozói tartanak előadáso­kat. Kormányküldöttségünk Damaszkuszba utazott (ČTK) — František Barbírek miniszter, a Szlovák Tervbizott­ság elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke vezetésével teg­nap csehszlovák kormánykül­döttség utazott Damaszkuszba, ahol részt vesz a szíriai forra­dalom 4. évfordulójának ünnep­ségein. ANYUKÁNAK A NŐNAPRA (CTK felvétel.) Közszükségleti ci kkek seregszemléje Brnóban BRNO 67 - a szövetkezeti és a kommunális ipari üzemek országos bemutatója A BRNO 67 kiállítás május 26­án nyitja kapuit a nagyközön­ség előtt. Ezt megelőzően keres­kedelmi tárgyalások színhelye lesz a bemutató. A Brnóban évente megtartott tavaszi közszükségleti árubemu­tató fő célja, hogy a szövetkeze­ti és a kommunális Ipar, s rész­ban az állami közszükségleti ipar is kiállítsa legújabb termé­keit, érdeklődést keltsen irán­tuk a fogyasztók, de elsősorban a kereskedelmi dolgozók köré­ben, s ily módon a helyszínen megkötött üzletkötésekkel bizto­sítsa a legközelebbi időszakra szóló termelési programját. Ilyen rendezvényen kétségkívül sokkal jobban kidomborodik a versengés, az egészséges kon­kurrencia, a progresszív keresé­se, a színvonalbeli különbség, a leleményesség és a vállalkozó szellem érvényesítése, mint bár­hol másutt. A bemutatón 234 ipari szövet­kezet és 107 kommunális válla­lat, valamint a Közszükségleti Ipari Minisztérium hatáskörébe tartozó sok-sok vállalat vesz részt. A BRNO 67 több szempontból is úttörő és vonzó lesz. Márcsak azért ls, mert külkereskedelmi vállalataink szintén bekapcso­lódtak az akcióba, s így tekinté­lyes számú külföldi kereskedel­mi partnerünk is megismerkedik ipari árucikkeinkkel és értéke­sítési lehetőségeinkkel. Ami Szlovákia részvételét il­leti, a múlthoz hasonlóan ebben az évben is számos jónevű szö­vetkezeti és kommunális üzem (Folytatás a 2. oldalon) Koszigin választási beszéde az európai biztonságról, a vietnami helyzetről, a kínai fejleményekről és a szovjet népgazdaság fejlődéséről Moszkva (CTK) — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke hétfőn Moszkvában mint a Legfelsőbb Tanács jelöltje beszédet mon­dott a frunzel körzet válasz­tóinak nagygyűlésén. A külpolitikai kérdéseket ele­mezve rámutatott arra, hogy a szovjet kormány a lenini ala­pokon nyugvó békepolitika hí­ve, s éppen ezért aggódva ál­lapítja meg, hogy növekszik a nemzetközi feszültség. A szov­jet kormány a maga részéről mindent elkövet e feszültség csökkentése érdekében és kere­si a béke biztosításának útját. Ami Európa biztonságát ille-i ti, Koszigin kijelentette, hogy bizonyos új tendenciák észlel­hetők, miután a közvélemény egyre jobban meggyőződik a NATO-poIitika irányvonalának helytelenségéről, és egyre töb­ben hirdetik a Kelet és a Nyu­gat jobb kapcsolatainak szüksé­gességét. E kedvező jelenségek között Koszigin elsősorban a szovjet—francia kapcsolatokat említette, de rámutatott azokra a kedvező kapcsolatokra is, amelyek a Szovjetunió és Finn­ország, Nagy-Britannia, Olaszor­szág és Ausztria között alakul­tak ki. Az európai feszültség előidé­zői — a szovjet miniszterel­nök szerint — a Német Szövet­ségi Köztársaság revansista és militarista körei. Megemlítette, (Folytatás a 2. oldalon) Gyümölcsöző o lengyel—csehszlovák együttműködés két évtizede PJOTR JAROSZEWICZ TUDÓSÍTÓJÁNAK Varsó (CTK) — Március tize­dikén lesz 20 éve, hogy aláír­ták az első csehszlovák—len­gyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ezzel kapcsolat­ban Pjotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök-helyettes nyilat­kozott a CTK varsói tudósítójá­nak. Az első szakaszban, 1947 március 10-e után e szerződés teljesítése fontos tényezője lett országaink gazdasági fejlődésé­nek, és tartós gazdasági kap­csolatot teremtett Lengyelor­szág és Csehszlovákia között. Csehszlovákia szállította hen­germűveink, kokszolóink, víl­NYILATKOZATA A ČTK lanyerőműveink, gumi- és cipő­iparunk berendezéseit, továbbá megmunkáló gépekkel és teher­gépkocsikkal látta el népgaz­daságunkat. Ennek nagy jelen­tősége volt iparunk fejlődése szempontjából — mondotta a lengyel miniszterelnök-helyet­tes. A második évtized már a munkamegosztáson alapuló tervszerű együttműködés szaka­sza volt, s ebben nagy érdemei vannak a lengyel—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság­nak, és a tervezőbizottságoknak — hangsúlyozta Jaroszewicz elv­(Folytatás a 3. oldalon) A francia kommunisták nagy sikere a parlamenti választásokban Párizs (CTK) — A francia bel­ügyminisztérium hétfőn reggel közzétette az első menet ered­ményeit. A 470 képviselői mandátum Franciaországban — a tengeren túli területek kivételével — a következőképp oszlik meg: Az Ötödik Köztársaságiak Szövetsé­gére 8 453 512 választó szavazott (37,75 százalék), a Francia Kom­munista Pártra 5 029 808 (22,46 százalék), a Baloldali Demokra­tikus és Szocialista Szövetségre Iparosítás és hivatásválasztás Kecsegtetően folyik országunkban a gazdaságilag kevésbé fejlett vidékek ipa­rosítása, új munkalehetőségeik teremtése. A többi között Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Érsekújvár, Ögyalla, Párkány, Léva, Fülek, Losonc, Rimaszombat, Tornai­ja, Pelsőc, Jolsva és Délkelet-Szlovákia számos városa kapott vagy kap új Ipari létesítményeket. A közeljövőben sok ezer környékbeli lakos talál itt munkát. Ogy tűnik, rendeződik a gazdasági kiegyenlí­tődés, meg lehetünk elégedve a fejlődés­sel, az iparosítással karöltve emelkedik a lakosság életszínvonala. Igaz, sok új dolgozót tudnak foglalkoz­tatni a most létesülő Ipari üzemek, gon­dolunk e azonban már ma arra, hogy az új üzemeknek nem csupán beiskolázott, bizonyos műveletek elvégzésére kiképzett dolgozókra van és lesz szükségük, ha­nem szakemberekre is, akik érvényesíteni tudják az egyre tökéletesebb — s egyben bonyolultabb — technikát, a modern mű­szaki berendezéseket, gépeket, önműködő termelősorokat? Olyan műszaki dolgozó­kat fognak keresni, akik nagy szaktudás­sal, széles látókörrel rendelkeznek, kez­deményezően tudnak reagálni a műszaki forradalom követelményeire s beavatottan életbe tudják léptetni a termelés előmoz­dítóit: a racionalizálást, a célszerű gépe­sítést és automatizálást, a legújabb tech­nológiai eljárásokat. Sajnos, csak kevés üzem és vállalat gondol aktívan a műszakiak utánpótlására, s még kevesebb végez már ma toborzást a helyi és környékbeli tanulók körében, s tájékoztatja őket azokról az Iskolákról, ahol szakképesítést szerezhetnek. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen az új ipari létesítmények helyén vagy közelé­ben rendszerint nincs megfelelő szak­iskola vagy ipariskola — és ugyanakkor az alapiskolát befejező tanulók nem min­dig tudják, hol folytassák tanulmányaikat. Elérkezett a középiskolai tanulmányra való jelentkezés ideje és sok szülő gond­terhelten kérdezi: Mit kezdjek tizenöt éves fiammal-lányommal? Szlovákia ma­gyarlakta vidékein kibontakozó vegyipar, élelmiszeripar, elektrotechnikai Ipar, tex­tilipar, konfekcióipar, magnézitipar, cellu­lóz- és papíripar, bútorgyártás stb. szak­emberszükséglete megkívánja, hogy — amennyiben nem akarunk nagyobb arányú munkaerővándorlást előidézni — az új létesítmények elsősorban a környékbeli lakosságot foglalkoztassák. Az itteni fiata­loknak azonban el kell sajátítaniuk a szükséges szakmát. Kétségtelenül helyte­len lenne, ha a jövőben is távoli vidékek­ről kellene ide szakembereket toborozni. Bizonyos típusú szakközépiskolákat — költséges felszerelésük miatt — szlová­kiai, esetleg országos viszonylatban csu­pán egy helyen találunk. A ruházati ipar számára például kizárólag a Trenčín! Ru­házati Ipariskola nevel műszaki középká­dereket, hasonlóképpen csupán Banská Bystricán van Híradástechnikai Iparisko­la, élelmiszeripari szakközépiskolát csak Bratislavában és Nyitrán találunk, textil­és papíripari szakiskolát csak Ružombe­rokon. Helytelen, hogy ezekre az iskulák­ra — a jelentkezők kis száma miatt — a tanulók 50 százalékát abból a járásból veszik fel, ahol az iskola működik, a ta­nulók 30 százaléka a környező járások­ból származik s csupán elvétve találko­zunk itt távolabbi vidékekről származó tanulókkal. Részben az eddigi meglehetős konzer­vativizmus az oka annak, hogy a fiatalok pályaválasztásánál nem orientálódunk a környékbeli iparágakban való érvényesü­lésre s csak elvétve találunk olyanokat, akik nem haboznak távolabbi iskolákba járatni fiukat lányukat. Vonatkozik ez a cseh országrészekben működő iskolákra is, ahol pedig évente mintegy 170 hely van a szlovákiai középiskolások számára. A magfizika, a film-, rádió és televízió­technika s a hajóforgalom még csak vonz­za a fiatalokat, viszont kevésbé érdeklőd­nek olyan nagy jövőjű szakok iránt, mint a geológia, a mérés- és irányítástechnika, az elektrovákuum-technlka, a cement- és mészgyártás, a kerámiagyártás, a lísztfel­dolgozás, a művészi üvegfeldolgozás stb. Van a problémának természetesen egy másik, mondhatnók társadalmi vonatko­zása is: nem minden esetben egyszerű dolog ugyanis távoli városban működő szakiskolába küldeni a fiatal lányt, vagy fiút. Akadnak, akiket anyagilag túlságo­san megterhelné ez, vagy pedig félnek, hogy gyermekeik idegen környezetben esetleg rossz befolyás alá kerülnek. Van­nak olyanok is, akiknek a szlovák nyelv okoz nehézséget, bár ezt az akadályt a tapasztalatok szerint a tanulók viszonylag rövid időn belül legyőzik. Itt-ott az inter­nátusi elszállásolásban is vannak hiányos­ságok. Az alapfokú iskolák igazgatóinak pontos információik vannak az ország valameny­nyi középfokú iskolájáról. Fiunk-lányunk pályaválasztásánál — amennyiben még nem döntöttünk — próbáljuk meg számí­tásba venni a fenti szempontokat is. DÓSA JÓZSEF 4 207166 (18,79 százalék), a de­mokratikus középre 2 864 272 (12,79 százalék), a különféle po­litikai csoportok jelöltjeire 1 136 191 (5,08 százalék), a szél­ső baloldalra 506 292 (2, 26 szá­zalék), a szélsőjobboldalra 194 775 (0,87 százalék) adta sza­vazatát. A választások első menetében a 28 291 838 beírt választó közül 22 887151 személy vett részt; tehát a választáson való részvé­tel 80 százalékos volt. Hétfőn közölték a tengeren­túli választások első eredmé­nyeit: az Indiai-óceánban lévő Réunion-szigeten újból megvá­lasztották az eddigi két gaulle­ista képviselőt, Martinique-szige­tén a szocialista képviselőt és a demokratikus közép képviselő­jét Francia-Guayanában. A gaulleisták két képviselői man­dátumot nyertek, az egyiket Martiniquen, a másikat Francia­Guayanában. Megkezdődtek a második menet előtti tárgyalások Tegnap délelőtt megkezdőd­tek a tárgyalások a kommunis­ta párt küldöttsége, valamint a Baloldali Demokratikus és Szo­cialista Szövetség küldöttsége között a kölcsönös támogatásról a választások második meneté­ben. A vasárnap megválasztott kép­viselők között van Billoux, az FKP KB politikai irodájának tag­ja, akit Marseilles-ben választot­tak meg, valamint Bourges és de Chambrun államtitkárok. Párizsban és elővárosaiban az FKP eddigi képviselői közül az első menetben Fernard Greniert választották meg. A vasárnapi választások során felénél nagyobb többséget ka­pott a gaulleista „Ötödik Köz­társaságiak Szövetségének 62 jelöltje, valamint különböző el­lenzéki pártok 11 képviselője. Választási körzeteikben a sza­vazatok felénél nagyobb többsé­get a Francia Kommunista Párt következő jelöltjei kaptak: Wál­deck Rochet főtitkár, Francois (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom