Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-01 / 60. szám, szerda

TV-MÜLTISZERVIZ • TELEVÍZIÓ-TAXI • SZÍNVONALAS KERESKEDELEM • HA NEHEZEBB AZ ÁRUSÍTÁS - ELÖNYOSEBB A VÁSÁRLÁS Alig néhány éve érkeztek az első hírek a japán hajógyáro­sok új módszeréről: olyan nagy, olyan bonyolult és olyan drága óceánjárókat készítettek, hogy nem tudták eladni, s ezért nem eladásra, hanem bérbe adásra gyártották őket. Így is kifize­tődött. Sőt. Az is használhatta a korszerű hajó-csodákat, aki­nek egy bárka megvásárlására is alig telt volna. Ez természe­tes is — hiszen a bérlet-dtj aránylag csekély összeg. A ha­jó árát néhány év alatt az ösz­szes bérlők „adják össze". japánban ez a hajóbérlés! módszer rövidesen átragadt más ágazatokra is. Legújabban «— a csehszlovák Tesla vállalat vezérigazgatójának japáni láto­gatása után — nálunk is meg­honosodott. Először Prágában, majd Ostraván és Banská Byst­ricában létesített a Tesla válla­lat tv-kölcsönző szolgálatot. Az új intézményt úgy hívják, „mul­tiszerviz". Ellátogattunk a leg­újabb tv-multiszervizbe, a Ban­ská Bystricaiba, s megnéztük, hogyan is működik. CSÖKKENŐ KERESLET ­JAVULÓ SZOLGALATOK A televízió-vevőkészülék ná­lunk még nem divatcikk — az emberek hosszú Időre vásárol­ják. Hiába jönnek piacra a leg­korszerűbb készülékek, ha az embernek odahaza még műkö­dő öregecske „Mánes"-a van, újat nem vásárol. így a tv-piac lassan megtelítődött. 3 —4000 korona nem csekélység, nincs sok kedvünk újat vásárolni, fő­leg, ha tudjuk: a régili nehe­zen adunk túl. Tartogatjuk te­hát a régit, javittatgatjuk, bosszankodunk, heteket várunk a javításra — de négyezret mégsem tudunk csak úgy elő­teremteni új készülékre. Köl­csönre sem számíthatunk min­dig — ha már egyéb törlesz­tiifitrára Bratislavából sze­lUy mélyvonattal is utazhat az ember. így utaztam én is a minap, hogy kétszeri átszállással háromféle irányból érkező emberek között egy le­gyek, aki hallgat, amíg a sok élmény gazdát cserél. Az utazó gerencsériek nem egyébről, mint az eper termesz­téséről beszéltek. Tudni­való, hogy ott az eper a valuta. Olyan értelemben, hogy amíg a férfinépség közeli és távoli munka­helyekre utazgatva kere­si meg az alaptőkét, ad­dig az asszonyok minden talpalatnyi helyen epret termesztenek, amit a nyitrai konzervgyár vásárol fel. Ez jelenti a plusz keresetet. Eb­ből kerül vaskapura, némelyi­küknél garázsra, autóra. így a gerencsériek. A csitá­Hak, zséreiek, koloniak már inkább a Zoborról, a hegyről Szólnak és még inkább a hegy aljáról, hová jóféle termőtalajt hoznak a tavaszi §s őszi esők a szőlők alá. Majd a beszélge­tés felkúszik a hegyre és meg­állapodik az egyetlen nagy he­gyi élménynél, a vadászatnál. Vadászat! Valamikor a kivált­ságosok passziója és az orva­dászok kényszere. Ispánok, táb­labírók, birtokosok kizárólagos privilégiuma. Ezzel szemben a fűrészelt csövű puskások, a dróthurokkal működő és bottal felszerelt orvadászok, a falvak szegény, de mindent kockára tevő szegénylegényei. teni valónk van. Ha ez így megy tovább, a televízió-vevő­készülékek gyára rákényszerül a termelés csökkentésére. Ki­sebb termelés — nagyobb ön­költség. Nagyobb önköltség — magasabb ár. Magasabb ár ^ kisebb kereslet. És Így fokoza­tosan csökkenne a tv-gyártás színvonala. A tv-gyárnak gon­dolkoznia kellett, hogyan tart­hatná optimális szinten a ke­resletet készülékei iránt. Az egyik út a tökéletesített, világ­színvonalú készülékek gyártása. Ez a helyes út — de drága. Ez csak akkor valósítható meg, ha a kereskedelem vonalán megfe­lelő intézkedésekkel kiegészí­tik. Ilyen intézkedés lettet a részlet-vásárlás kibő'.'&tése. A piac telítettségén azonban ez sem segít — a vásárló, amikor lefizeti az utolsó részletet, na­gyot sóhajt, mindenre gondol, csak új tv-készülék vásárlására nem. örül, hogy lefizette. Pedig addigra készüléke mír elavult. Hol keressünk a modern készü­lékre vevőt? Divatot kellene csinálni a tv-készülékből, hogy az emberek úgy váltsák mint az újvonalú kalapot. Mt A MULTISZERVIZ? A Banská Bystrica-i tv-mul­tiszerviz a Tesla vezérigazgató­ságának a boltja — tehát a ter­melő vállalaté. Árulnak Itt magnetofont, rádiót, gramofont, televízió-vevőkészüléket. De tv­készüléket csakis a legújabbat: Olivért, Miriamot, Blankytot. Naponta vagy ötven vevő for­dul meg'csupán az üzletben — amely egyébként a város leg­elegánsabb boltja. Sokan azt hi­szik, hogy csak kiállítás van Itt — szokatlan még az Ilyen pom­pásan berendezett üzlethelyi­ség. Az ötven vevő közül hár­man-négyen készpénzért vásá­rolnak, sokan kiegészítő köl­csönre. Az utóbbi hónapban 133-an bérbe vettek tv-készülé­ket. A csinos elárusító lány szerződést kötött vállalata ne­vében a vevőkkel: „Négy évre odaadjuk a legújabb készüléket. Ön nézi a műsort — mi vállal­juk a gondot. Ön fizeti a havi bért — mi karbantartjuk készü­lékét." A Miriámért 80, az Oli­vérért 85, a nagyképernyős Blankytért 95 korona a havi bér. Ennyit minden zseb kibír. És nincs gond a javításra — amely számos régebbi típusnál egy új készülék árát is felemész­ti néha. A multiszerviz köteles három napon belül teljesen in­gyen kijavítani minden hibát. A bérbe adott készülékre tehát négy év a jótállás. Ha a javí­tás hosszabb időt követel, a szolgálat pótkészniéket ad a ja­vítás idejére. Nem kell behozni a készüléket — a szervizkocsi házhoz jön. Négy év múlva a készülék nem marad a bérlő nyakán. Akkorra ismét szerző­dést köthet a legújabb készü­lékre. A kecske is jóllakott — a ká­poszta is megmaradt. Divattá tehették a tv-készüléket, akár a kalapot. E MÓDSZERiÉ A JÖVŐ? A Banská Bystrica-i tv-multi­szerviz közvetlen kapcsolatban áll az oravai Tesla gyárral. A gyár ide küldi legújabb készü­lékeit, amelyeket egy-két hóna­pig csak itt árulhatnak. Nincs olyan pótalkatrész, amelyet a szolgálat azonnal be ne tudna szerezni. A Tesla átvette az ed­digi Technomat elosztó válla­latot és e felesleges láncszem nélkül bonyolítja le a javító üzemek alkatrész ellátását. Körülnézünk a szerviz műhe­lyében. Három technikus törő­dik a készülékekkel. Egy soffőr készenlétben áll. Munkájuk ke­vés. Ez az utóbbi mozzanat meglep. Zora Šolcová könyvelő megmagyarázza: „Nem csekély­ség elvállalni négy évre a bér­be adott készülékek javítását. Ehhez olyan színvonalú gyárt­mányokra van szükség, amelyek nem követelnek sok javítást. Csak ilyen esetben fizetődik ki a bővített szolgálat. Tervünk is eszerint készül: sok eladás, ke­vés javítás." VILCSEK GÉZA az elbeszélők megidézik a ka­landokat. A szót egy kerekképű, a füle mögött már őszülő ötvenes férfi viszi. Szakszerűen, mintha a többiek nem tudnák, magya­rázza a dróthurok megszerkesz­tését nyúlra, őzre, és amit még magam sem hallottam, hogy mi módon kell tartósítani, rozsda­Vonaton 1987. III. 1. A Zobor hegy bevonul a vo­ftatfülkébe és ott ls marad Nyit­ráig, hogy a cseres, bükkös, töl­gyes hegyoldalak tarka vadász­kalandjai, mint eleven emlékek nevetésre vagy káromkodásra ingereljék az elbeszélőket, hall­gatókat. Az őz- és vaddisznó­nyomok hogyan- és mibenlététől eljutnak a fűrészelt csövű pus­káig, a dróthurokig, és el a zsákmányszerzés kalandos meg­szerzéséig, a vadőrök furfangos kijátszásáig. A hajdani vadorzó srácok most újkori kőművesek, beto­nozók, tetőfedők, bányászok. A Zobor pedig a régi Zobor, ahogy mentessé tenni a hurkot, hogy az még hetek múltán is működ­jön. 6s a személyvonat tömött fülkéje, a szorongó emberek, akik maguk is megjárták a Zo­bor minden kis ösvényét, úgy hallgatják az emlékek fölidézé­sét, mint gyermek a mesét. Szinte látják magukat foltozott csizmában, bőrbekecsben, kucs­mában, ahogy hajnali órán in­dulnak a kertek alatt, egyen­ként föl a hegynek. Van aki még érzi fenekében a vadőr puskájának sörétjeit, szinte ta­pogatja is a helyét, és szinte látják magukat, ahogy elkapják a vadőr nyakát más alkalom­mal, búcsún vagy mulatságon, hogy jól megszorongassák. A távoli munkahelyeket és az otthont összekötő utazások fű­szere, a múlt idézése, a furfan­gok fitogtatása, de akaratlanul is párhuzamot vonva a múlt és a jelen között, a bizonytalanság és a bizonyosság között. Vadászat, vadorzásl Kevés ki­vétellel megélhetési szükségből vállalkoztak a veszélyes műve­letre. Ezt a szükségből kiterme­lődött vállalkozást is hűen mu­tatja a kerekfejű, deresedő zo­boraljal ember elbeszélése, ahogy egy szarvastehén értéke­sítését elmeséli. Értékesítését azért, mert pénz kellett ruhára, sóra, kenyérre. A hús az urak­nak való volt akkor, ahogy mondja. Azok között is akadt, aki nem vadászott. Kényelem­ből talán, vagy kisebb úr volt ahhoz. A Miklósi Állami Gazdaság csúzi részlegének pártszerveze­te évzáró taggyűlésén értékelte múlt évi tevékenységét. A kom­munisták beszéltek a teljesítés­re váró feladatokról, valamint arról, hogyan mutatkozik meg politikai munkájuk a termelés­ben. Példaként említették az egyes párttagok kiváló ered­ményeit. A gazdasági eredmé­nyek a párt vezető szerepének helyes érvényesítéséről tanús­kodnak. A 170 dolgozót foglal­koztató csúzi gazdaságban 44 tagú pártszervezet dolgozik. Azt is hozzá kell fűzni, hogy a párttagok átlagos életkora 41 év. A fiatalokról való gondos­kodással, új párttagok felvéte­lével és nevelésével a beszá­molóban és a vitában egyaránt foglalkoztak. Az emberek érdeklődésének homlokterében az új gazdaság­irányítási rendszer bevezetése áll. Egyetértenek vele, ugyan­akkor jól tudják, hogy gyakor­lati érvényesítése nem lesz zök­kenőmentes és minden párttag­tól aktív munkát igényel. Ezzel kapcsolatban több felszólaló foglalkozott ' a kommunisták példamutatásának szükségessé­gével, a pártfegyelem szilárdí­tásával. Hangsúlyozták, hogy a gyakorlatban elsősorban a párt­tagoknak kell felhívni az ille­tékesek figyelmét az új gazda­ságirányítási rendszer kibonta­példomutoíásófil kozását gátló jelenségekre. Napjainkban mind jobban elő­térbe kerül a politikai munka, s az ember, az értékek terme­lője áll érdeklődésünk közép­pontjába. Ez helyes, hiszen az értékek csakis a dolgozók be­csületes munkájának eredmé­nyeiként jönnek létre. A felü­letes és hanyagul végzett mun­ka nem eredményt szül, ha­nem kárt okoz. Bár ez a gazdaság messze van a falutól, ezt a távolságot mind kevésbé érzik. Van isko­lájuk, szabadtéri színpaduk, mozijuk, fürdőmedencéjük. A pártszervezet politikai nevelő­munkáját az önkéntes brigád­munkában részvevők száma is bizonyltja. Nagyon helyesen hangsúlyozták az évzáró párt gyűlésen, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordí­tani a pártonkívüliek között végzett nevelőmunkára. A me­zőgazdaságban az új gazdaság­irányítás bevezetésének ered­ményességét lényegesen meg­szabja, hogy a párttagok mi­ként mutatnak példát munka­helyükön a feladatok teljesíté­sében. A pártszervezet — na­gyon helyesen — éppen ezt az egyéni példamutatást akarja a jövőben még következetesebben számon kérni a párttagoktól. FRANTIŠEK JANKOVSKÝ, az érsekújvári járási pártbizottság osztályvezetője Tehát a szarvastehén ... Né­gyen voltak egy partiban. A puska a bekecs alatt. Már de­resedett az októberi Zobor. Hajnali három volt, ahogy kiér­tek a lesre. Kettő a vadat, ket­tő a vadőrt leste, amikor a vad jött előbb és eldurrant a fűré­szelt csövű puska. Egy egész órát vártak, majd rúdra a va­dat, amit ketten cipeltek az er­dőszélre, ketten meg kocsiért siettek. A kocsi is időben ér­kezik, fenekében szalma, azon dunyha, párna. Az ülésen a ko­csis és egy fekete kendős asz­szony. Megérkeznek az erdőszél­re és a szarvastehén kerül a dunyha alá. Irány Nyitra. Csí­táron és Gerencséren a korán­kelők köszönnek a kocsisnak, az meg vissza. Hogy hová men­nek? Hát a kórházba, beteg a Józsi. A szegény, mondják, mi baja? Hát, megint rájött, üti el a kérdést a kocsis. És már a nyitrai utcán, a macskaköveken zörög a kocsi, amikor egy rend­őr int, hogy álljanak meg. Meg­áll a kocsi, de a kocsis szívve­rése is. A rendőr meg odaballag és hivatalos hangon figyelmez­teti a kocsist, hogy lóg a beteg lába, és mutat a kocsi alá. Ért a szóból az asszony is. Lelép a kocsiról, visszanyomja a szar­vastehén patás lábát, össze­rángatja a kocsideszkát, vissza­ül a kocsira és odaszól a rend őrének: „Holnap majd bejövök a ténsasszonyhoz, biztos úr!" Az nem felel, csak elindul az utca­hosszán . . H át így, ilyen a történet vége, és a kerekfejű ne­vet egy nagyot. Vele ne­vet a vonatfülke a mindnyájuk által ismert történeten. S ahogy megáll a vonat, a gőzzel, füsttel kiárad a szabadba a zobori em­lékek megidézett szelleme, hogy elfoglalja helyét az eperpalán­ták, a szőlőmetszés, a kései disznóölés gondja és a meghí­vások szombatra, vasárnapra, torra, keresztelőre, névnapra. Ott folytatódik majd a személy­vonaton félbemaradt beszélge­tés, elérkezve addig, hogy újra tarisznyázás és utazás visszafelé a távoli munkahelyekre. GYURCS0 ISTVÁN EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ A jó orvosság sem csodaszer Az elmúlt hónapokban több olvasónk „méhpempő-ügyben" kért felvilágosítást és taná­csot. A méhpempőről 1673-ban kelt az első ismert tudósítás. Holland, francia, svájci és más nemeztiségű természet­tudósok évszázadokon át leg­inkább a „gelée royal"-nak elnevezett anyag biológiai és táplálkozástani hatását vizs­gálták a méhek szempontjá­ból. 1952-ben Franciaország­ban, majd Mexikó, 1953-ban pedig az Egyesült Államok közegészségügyi szervei is en­gedélyezték olyan orvossá­gok és kozmetikai szerek for­galombahozatalát, amelyek alapanyaga a méhpempő. Egyes külföldi vállalkozók elárasztották a gyógyszerpia­cot különféle méhpeinpős kré­mekkel, tablettákkal és más halmazállapotban gyártott „csodaszerekkel", de minde­nekelőtt reklámmal. így ju­tott el a mi lakosságunk tu­datába is, hogy a gyógyszer­iparban új és „mindenre jó" szert gyártanak. Egyesek kül­földre szakadt rokonaikat, is­merőseiket, vagy belföldi be­folyásos embereket ostromol­ták, pl. Apisérumért, vagy Royal gelée drazséért.- igen sokan méhészektől igyekeztek megszerezni az egészségi ál­lapotuk javulásához szüksé­gesnek vélt méhpempőt. Orvosaink valóban kelle­metlen helyzetbe kerültek. A páciensek többet „tudtak" a méhpempős készítményekről, mint amennyit a belföldi or­vostudományi szaklapokból meg lehetett tudni. Tagadha­tatlan, hogy a méhpempős gyógyszereknek igen kiterjedt gyógyító skálája van, de a köztudat már vulgarizálta a dolgot. Volt aki azt hallotta, hogy e gyógyszerek hormon­és vitamindúsak, volt aki ar­ra esküdött, hogy a szerve­zet valamennyi betegségét és működési zavarát meg lehet vele gyógyítani stb. Az emberek nagy kiadások árán is megszerezték a gyógy­szert Franciaországból, Izra élből vagy más országokból. Nagyon sok esetben előfor dult azonban, hogy a több nyire orvosi felügyelet nél kül adagolt gyógyszer nem használt, sőt kellemetlen reakciót váltott ki a szerve­zetben. A beteg állapota nem javult vagy tovább romlott. Gyógyszerek „kipróbálása" különféle orvosok receptjel vagy laikusok jótanácsai alap ján csak káros lehet, meri így a jó orvosokban és a jó orvosságokban is könnyen megrendülhet a bizalom. Bíz­zunk abban, amit körzeti, vagy üzemi orvosunk, eset­leg szakorvosunk rendel ala­pos kivizsgálás és megfonto­lás után.. Nemcsak arról van szó, hogy a méhpempő elő állítása és a belőle készített gyógyszerek gyártása igen költséges (pl. a nálunk elő állított Vita-Apinol drazsé adagja 56 korona). Hanem ar­ról is, hogy a méhpempős ke­zeléshez ragaszkodó, vagy gyógyszerét orvos nélkü hasz­náló beteg csodát vár, ami nem következik be. Gyakori eset, hogy alapos kivizsgálás­ra és rendszeres, következe tes •'igykezelésre betegsége előrehaladott állapotában ke rül. A hazánkbeli klinikai ku­tatások és vizsgálatok alapján a méhpempős gyógyszereket az ideggyóf'ászatban, a bel­gyógyászatban, a fogorvosi gyakorlatban, a bőrgyógyá­szatban és a Kozmetológiában használják. Kizárólag azon­ban az eddigi tapasztalatok alapján megállapított javas­latok szerint, hogy a gyógy­kezelés sikerrel járjon s ne kedvetlenítse el a beteget és orvosát. Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY Oj szálloda épiil Poprádon, a Magas-Tátra alján. (ČTK — Bodnár ieivéteia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom