Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)
1967-03-04 / 63. szám, szombat
Kora tavaszi permetezés a nedvkeringés megindulásától egészen a rügyfakadásig! <7 Az OLEOAKARITION elpusztítja a gyümölcsfákon vagy a Q díszfákon áttelelt, fejlődése bármelyik stádiumában levő kártevő rovort és atkát. Kérje a MEZŐGAZDASÁGI FELVÁSÁRLÓ ÉS ELLÁTÓ VÁLLALATTÓL (Poľnohospodársky nákupný a zásobovací podnik) Minden gazdasszony tudja, mennyire fontos néha szappannal is átmosni az ágyneműt! A szappan zsiradéktartalma oz ágyneműt finomabbá, puhábbá teszi. A szappan, mosópor és az áztatáshoz szükséges szerek kiválasztásánál kérjen tanácsot a DROGÉRIE üzleteiben a szakemberektől ~ ÚF-llP A Z obuv szakágazati vállalat bizalmas közleménye a férfiaknak. Az a feladatunk, hogy vevőinkre gondoljunk, és idejekorán tanácsokat adjunk: mit ajándékozzon. Közeledik március 8-kaI Utcai- és házicipők, két pár harisnya, kézitáska és kesztyű, utazótáska, bevásárló táska, manikűrkészlet, varródoboz Mi a véleménye? Idejében válassza ki a megfelelő ajándékot az állami kereskedelem üzleteiben. obuir ÜF-064 | a b b á g y József alsókeszi olvasónk kérdi, van-e igénye és kivel szemben, ha édesanyja még életében eladta házát és annak vételárát olvasónk nővérének adta. aki most nem Ismeri el olvasónk igényét az anyai örökrészre. Ha az említett esetben ajándékozásról és nem kölcsönről van szó. P" MMÉttt Az űrkutatási suiuzat értékeit jaroslav Lukavský tervezte és Ladislav jirka, Bedíich Housa, Josef Herčik valamint Jindra Schmidt vésték. A sorozat március 2Q-án jelenik meg. Apriiis 28-án a montreali Világkiállítás megnyitása alkalmából bocsátják ki a képünkön látható S centes kanadai bélyeget. A következő, májusban megjelenő kanadai bélyeg pedig a nők választójogának félévszázados évfordulóját köszönti. APRÓHIRDETÉS ön csak azt kérheti, hogy nővérénél az ajándékba kapott összeget az örökrészébe beszámítsák. Ha többet kapott volna még édesanyja életében, nincs megtérítési kötelezettsége. — Ha kölcsönről volt szó, a kölcsön adott összeg felét ön örökölte és igényét nővérével szemben érvényesíthetné, hacsak közben a követelés nem évült el. Dr. F. J. • jó karban levő FELlCIA eladó. Jelige: Építek. 0-147 • Dúsan termő földieper-palántát (,,Senga Sengana") á 0,50 koronáért elad Ján Puchner, Jánošíkova 48, p. Nové Košariská. Ű-141 • VÁLLALUNK az 1967—1968 évre csőkonstrukcióból készült acélvázakat, tetőkonstrukciókat, kukorfcaszárítókat és egyéb gazdasági létesítményeket. A fenti munkákat főleg a megrendelők által kidolgozott tervek alapján készítjük el. A lakosság részére 9X10 m-es családi házakra tetőszerkezetet készítünk megrendelésre. Ű-142 | ISMERKEDÉS | • Szeretnék ezen az úton megismerkedni 22—25 éves lánnyal. Jelige: Csallóköz. Ű-139 • Egyedülálló asszony szolid férfi Ismeretségét keresi, akt meleg otthonra vágyik. Levelet a hirdetőirodába „gépjárművezetői • jogosítvány előnyös" jeligére. HALÁLOZÁS • Fájdalommal tudatjuk, hogy id. dr. Bertha Géza életének 87. évében elhunyt. Temetése március 8-án 13,30 órakor lesz a csalogányvölgyi temetőben. A gyászoló család 0-150 TISZTOGATAS (Folytatás a 9. oldalról) £ m csakhamar kitűnik, hogy jóval előnyösebb egy II vagon könyv a dolgozószobában, mint az elő£1 szobában. Egyrészt az előszobán át lehet béri jutni a lakásba, s nem minden látogató győzhető meg arról, hogy egészségére válik és testét edzi, ha felhág a novellairodalom és a tanulmányok hófedte ormaira, majd hegymászó kötél segítségével óvatosan leereszkedik az ebédlőbe; másrészt gyakori talajcsuszamlásra is került sor a konyha irányába, ami közvetlenül veszélyeztette ellátásunk folyamatosságát; ezen túl pedig a kladnói meddőhányók módjára felhalmozott irodalom az ördög tudja, miért, selejtes irodalom benyomását kelti, s ez a benyomás csakhamar közismertté vált egész lakónegyedünkben. Ennek következtében szőnyegre került az elvi kérdés, hogy nem kellene-e a könyveket valahova áthelyezni. A megállapodást, hogy igen: át kell helyeznünk, meglepő gyorsan megkötöttük; csupán abban tértek el a nézeteink, hogy hová, mikor és ki helyezze el őket. Mint megmutatkozott, a dolog nem is volt olyan egyszerű. Felhívtam ugyanis a legközelebb eső körzeti könyvtárat és felkínáltam bruttó az előszoba tartalmát. Az ellenvetésre, hogy erre a célra nem rendelkeznek tervezett eszközökkel, kijelentettem, hogy a könyveket ingyen adom. Erre megtudtam, hogy a könyvtár szabályai nem teszik lehetővé a könyvek beszerzésének ilyetén módját, s hogy egészen más volna a helyzet, ha a könyveket pénzért kínálnám fel. Hosszabb vita után felszólítottak, hogy állítsam össze azon könyvek részletes jegyzékét, amelyek számításba kerülnek, mégpedig négy példányban, pontosan feltüntetve minden mű címét, szerzőjének és fordítójának nevét, a kiadóvállalatot, amely megjelentette, a publikáció fajtáját, ert követően a jegyzéket láttamoztassam a nemzeti bizottsággal, majd az egész üggyel forduljak a minisztériumhoz. Erre felhívtam egy üzemi könyvtárat és felkínáltam nekik az egész előszobát globálisan és jegyzék nélkül, ám azzal a feltétellel, hogy a könyveket azonnal elszállítják. Postafordultával azt a kérdést intézték hozzám, vajon a felajánlott művek között találhatók-e könyvek a fémesztergályozó késeknek elektromos ráforrasztással való megújításóról, vagy az elektromotorok rotorjainak üzemeltetés közben való javításáról. Azt válaszoltam, hogy az említett művekkel pillanatnyilag nem rendelkezem, viszont a felkínált könyvek között megtalálhatják Otakar Brezina sőt Ján Brezina alkotásait is. Erre tudomásomra hozták, hogy az anyagi alaptól és a tömegektől elszakadt értelmiségi vagyok s majd a körmömre néznek. Nem adtam meg magam és felhívtam az egyetemi könyvtárat. Ott összetévesztettek előbb Kardos zeneszerzővel, mojd Sarvašsal, a Televízió igazgatójával, végül tudomásul vették, hogy az előszobám háromnegyed része el van torlaszolva, majd udvariasan megkérdezték, hogy a negyedik negyede szabad-e, mert megoldhatatlan nehézségeik támadtak — már végképp nincs hova elhelyezniük a könyveiket - s néhány példányt, főként ősnyomtatványokat, amelyek számára már nem teltek helyet, ideiglenesen nálam helyeznének el megőrzésre. Végül felhívtam az antikváriumot, amely meglepetésre villámgyorsan elküldte megbízottját. A szakember mélyfúrást végzett az előszobában, a könyvek garmadáiból diadalmasan előbányászott huszonhét olyan kötetet, amelyet az antikvárium már régóta és eredménytelenül keresett, majd engem és a könyveket sorsunkra bízva láthatóan boldogan odébbállt. Ezután megpróbáltam rátukmálni a könyvhalmazt egy szövetkezetre, amelynek tagjai halálosan megsértődtek azért a feltevésért, hogy azok a könyvek, amelyek nekem nem jók, nekik jók tehetnének, továbbá egy bizonyos kulturális intézményre, amely tisztelettel és köszönettel közölte vetem, hogy a könyveket szívesen átveszik tervük szerint a jövő esztendő negyedik negyedévében, nemkülönben nagy számú magánszemélyre, akik nyomban kiábrándultan és csalódotton vették tudomásul, hogy kivétel nélkül olyan könyvekről van szó, amelyekhez könnyen és törvényes úton hozzájuthatnak a könyvkereskedésekben és egyebütt. Helyzetem teljesen kilátástalanná vált. E gyszer azonban hazatértemben, miközben Benyovszky Móric és a Csejtei várúrnő közötti meredek hágón egyensúlyozva igyekeztem elkerülni, hogy szakadékba zuhanjak, egy apró kiálló szirtfokba kapaszkodtam: szórakozottan magammal vittem a dolgozószobámba, egy darabig meghatottan lapozgattam benne, majd lopva visszatettem a könyvtáramba. Egy más alkalommal eszembe jutott, hogy valahol az előszobában terpeszkedő hegység mélyében kelj lennie egy kis könyvecskének a hettitákról, amelyből egy bizonyos vitában nagyszerűen idézhetnék; egy Handlováról kölcsönkért Donbasz bányakombájn segítségével hamarosan eljutottam az említett könyvhöz, felhasználtam a vitában, majd visszatettem a könyvtáramba. Később az ebédlőbe vezető hegyi ösvényeken tett túrákat egy-egy szirt vagy szikla olvasásával rövidítettem meg, amelyeket aztán észrevétlenül visszacsempésztem a könyvtárba. így aztán az előszoba hegységén váratlanul az erózió, a denudáció és az elemek egyéb tevékenységének jelei kezdtek mutatkozni, míg dolgozószobám kezdte magára ölteni eredeti képét. Az asztalokon és az ablakpárkányokon megnőttek a rendek és a bástyák, a parkettot elborította a szerteszórt kincsek poézise, festői ösvény kanyargott a meredek klasszikus és buján tenyésző modern irodalmon át, alagutakon és barlangokon keresztül az ajtótól az íróasztalig, a világosság és az oxigén a szobában ismét megfogyatkozott, ezzel egyidejűleg azonban lelkemen úrrá tett a kulturáltan rendetlen ember békéje, aki — alkalmilag azzal a gondolattal foglalkozik, hogy átrendezi könyvtárát, kiselejtezve belőle mindazokat a műveket, amelyek nem feltétlenül szükségesek és fontosak szómára s amelyekhez egyébként hozzájuthat a közkönyvtárakban is. Az ügyben nagy érdeklődéssel várom a háztartás főnökének fellépését. Fordította: Babos László 1967. III. 4.