Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-22 / 81. szám, szerda

Támogatást várnak A BRATISLAVAI MAGYAR NÉPKÖNYVTÁR PROBLÉMÁJA Befejeződtek a CSEMADOK járási konferenciái Szombaton és vasárnap befejeződtek a CSEMADOK járási konferenciái. A Bratislavában, Nyitrán, Losoncon, Komárom­ban és Rozsnyón megtartott összejöveteleken éppúgy, mint az előbbieken a küldöttek a sikerekről és az elvégzésre váró feladatokról beszéltek. Mostanában egyre ritkábban ad magáról életjelt a bratisla­vai magyar népkönyvtár. Jóma­gam naponta elmegyek előtte. Megállok ablaka előtt, és kíván­csian vizsgálom a könyvújdon­ságokat. Közben gyakran azok­ra a forró hangulatú estékre gondolok, amelyekben néhány éve a könyvtárban részem volt. Látom a zsúfolásig megtöltött termet, és megjelenik előttem lóth Tibor, amint az érdeklődő közönségnek szenvedélytől át­hatva beszél, a könyv szereteté­ről, a kibontakozó csehszlová­kiai magyar irodalomról. A könyv szerelmese, a költő és jeles műfordító, aki fáradha­tatlan szorgalommal munkálko­dott a népeinket összekötő szellemi híd építésén, a könyv­tár munkáját is támogatta: szervezte az olvasókat, előadást tartott, a szép szó szeretetére buzdított. S vele együtt még so­kan álltak szoros kapcsolatban a könyvtárral. A csehszlová­kiai magyar szellemi élet má­sik kiválósága Sas Andor is gyakran megjelent az olvasók között és tartott magas színvo­nalú előadást. Mindez 5—6 éve, vagy talán már ennél is régeb­ben történt. A közelmúlt emlé­kei között hiába kutatok. Mint­ha az említettek távoztával a könyvtár is megszűnt volna be­szélgetéseket szervezni. Pedig nincs így. Grek Imréné, a köny­tár lelkes vezetője mostanában is rendez összejöveteleket. Leg­utóbb a Slovnaftban dolgozó olvasóikkal cserélt véleményt. A közeljövőben a Kollárovo ut­cai nyugdíjasok otthonában ren­dez irodalmi estet. Ezek az összejövetelek azonban mások, mint amilyenek a régiek voltak. Mi sem lenne helytelenebb, mintha ezért a könyvtár dolgo­zóit marasztalnánk el. Ketten vannak. Számukra éppen elég gondot jelent a könyvek beszer­zése, az osztályozás, és a köl­csönzés. Rendezvények szerve­zésére kevés idejük marad. De ha Időmilliomosok lennének, a mai állapoton önmaguk akkor sem változtathatnának. Segít­ségre, támogatásra lenne szük­ségük. Elsősorban a könyvki­adókra, az írókra, a CSEMA­DOK-ra, a Szlovák írók Szövet­ségének magyar tagozatára és a szerkesztőségek dolgozóira gondolnak. Ám az utóbbi idő­ben egyik féllel sem sikerült megfelelő viszonyt teremteniük. Rejtély, hogy mi a magára hagyottság oka. Az minden esetre tény, hogy nem élünk le­hetőségünkkel. A mintegy 16 ezer kötettel rendelkező könyv­tárat megközelítőleg sem hasz­náljuk ki megfelelően. A könyv­tár szellemi góc, kedvelt műve­lődési és szórakozási hely le­hetne. Sajnos nem az. A múlt év első felében 537 női és 372 férfi olvasót tartott nyilván. Ezek közül a munkás 147, a földműves 2, a nyugdíjas 438, a hivatalnok 224, a diák 48. Különösen az utóbbi adat le­hangoló. Abban a városban, ahol — nem beszélve a Duna ut­cai középiskoláról — több száz magyar főiskolás él, a 48 diák­olvasó ijesztően kevés. Ennyire nem érdeklődik felnövő értel­miségünk a könyvek iránt? Vagy olvasmányait másutt szer­zi be? Nem találtam magyará­zatot. A könyvtáros azzal nyug­tatott, hogy e szám nem reális. A diákolvasók többen vannak, ők azonban csak a 16. életévü­ket betöltött, tehát igazolvány­nyal rendelkező tanulókat tart­ják nyílván. Enyhe vigasz. A József Attila Ifjúsági Klub 300 taggal rendel­kezik. És ennél jóval több 16. évét betöltött magyar nemzeti­ségű főiskolás él Bratislavában. Szinte hihetetlen, hogy közülük csupán 48-an járnak a könyv­tárba. Nem mondható soknak az ér­telmiségi olvasók száma sem. Különösen ha arra gondolunk, hogy hány magyar nyelvű lapot szerkesztenek Bratislavában, amelyeknek a könyvtár igen so­kat segíthetne. Szó, ami szó: közelünkben van a forrás, szomjunkat mégsem enyhítjük. Az adatok arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a bratislavai magyar népkönyvtár elsősorban a nyugdíjasok könyvtára. Ter­mészetesen ez sem lebecsülen­dő, ennél azonban többre hiva­tott. Megint csak azt mondom, helytelen lenne a könyvtárat hibáztatni azért, hogy nincs megfelelő hatóköre. Az igénye­sebb elhelyezés, ahol olvasóte­remmel is rendelkeznének, és a jobban válogatott könyvállo­mány, nagyobb olvasótábort vonzzana. Az elégtelen viszo­nyoknak azonban nem ez az egyedüli oka. Hiányzik a már említett külső segítség. Ismét Tóth Tiborok és Sas Andorok kellenének. Olyanok támogatá­sára lenne szükség, akik a holt betűk birodalmát színnel, tar­talommal, eleven élettel tölte­nék meg. Nem vet jó fényt az olvasók­ra, hogy néhányan — elsősor­ban diákok és értelmiségiek — elfelejtik visszavinni a kiköl­csönzött könyveket. Többszöri felszólítás ellenére két-három éves kérés is előfordul. Szomo­rú, hogy 1966-ban a könyvtár dolgozói annak érdekében, hogy a műveket visszakapják, mintegy 50 esetben kényszerül­tek a bírósághoz fordulni. A "könyvtár és az említett szer­vek és intézmények szorosabb együttműködésével talán ezek a visszásságok is megszűnné­nek. Ha gyakrabban összejön­nénk, többször jutna eszünkbe, hogy mi a kötelességünk. Évente átlag 1500—2000 kö­tettel gyarapszik a könyvtár állománya. A szellemi nagyha­talom megérdemelné, hogy job­ban sáfárkodjunk vele. BALÁZS BÉLA ROZSNYÓ A CSEMADOK rozsnyói járási konferenciáján a 120 küldött és vendég közül 22-en szólaltak fel. Köztük a járási pártbizott­ság delegációjának a vezetője Alexander Molnár elvtárs, a já­rási pártbizottság vezető titká­ra, Dávid elvtárs, a járási nem­zeti bizottság elnöke és dr. Sza­bó Rezső, a CSEMADOK Közpon­ti Bizottsága delegációjának a vezetője, összhang és egység, a párt XIII. kongresszusa hatá­rozatának a teljesítésére irá­nyuló törekvés jellemezte a fel­szólalásokat. A küldöttek érté­kes javaslatokkal gazdagították a CSEMADOK járási bizottsá­gának a munkáját, s felszólalá­saikban rámutattak azokra a problémákra is, melyeknek megoldása a CSEMADOK, vagy a népi közigazgatási szervek munkájában a közeljövő legsür­gősebb feladata. Különösen a népművelési munka eredmé­nyesebbé tételéről és fokozásá­ról esett sok szó. A tudásszint emelése megköveteli, — fogal­mazta meg több felszólaló — hogy a szülők ne elégedjenek meg azzal, hogy gyermekeik eredményesen befejezik az alap­iskola 9. osztályát, hanem az általános műveltséget nyújtó, vagy szakközépiskolákba tanít­tassák őket tovább. E kérdés kapcsán több felszólaló hiá­nyolta, hogy a tanonciskolák­ban nincs meg a mód és a lehe­tőség ahhoz, hogy a gyerme­kek anyanyelvükön — magya­rul — szerezzenek nagyobb képesítést. Nagyszerű kezdemé­nyezése volt a járási konferen­ciának a rozsnyói járási nép­művészeti együttes megalapítá­sa. —or— NYITRA A CSEMADOK nyitrai járási konferenciáján több mint 80 küldött vett részt. A beszámoló részletesen foglalkozott a he­lyi szervezetek tevékenységé­nek az eredményével és rámu­tatott a kulturális munkát gát­ló akadályokra. A helyi szerve­zetek közül az elmúlt választá­si évben legeredményesebben a lédeci, a felsőkirályi, a geren­csér! és a nyitracsehi szerve­zet dolgozott. A konferencia tartalmas, színvonalas volt. A felszólalók közérdekű kérdé­sekkel foglalkoztak. A járás helyi szervezetei a múlt évben sikeresen megtar­tott dal- és táncünnepélyek gazdag tapasztalatait felhasz­nálva, ez idén is színvonalas műsorral készülnek a járási és körzeti kulturális rendezvé­nyekre. A gímesi tónál megren­dezendő hagyományos bemuta­tót június végén tartják meg. A konferencia küldöttei többek között elhatározták, hogy az eddiginél is hatékonyabbá te­szik a CSEMADOK szervezeti életét és 2000-rel gyarapítják a tagság létszámát. (thj LOSONC A CSEMADOK losonci járási konferenciáján, amelyen részt vettek a járási és a kerületi pártbizottság képviselői is, 160 küldött képviselte a járás 56 szervezetének 3800 tagját. A CSEMADOK helyi szerveze­tei az elmúlt évben a losonci járásban is jelentős sikereket értek el. A többi között 950-nel növelték taglétszámukat. A já­rásban jelenleg 18 tánccsoport, öt énekkar, 30 színjátszó együt­tes fejt ki gazdag tevékenysé­get. Tavaly két körzeti, két já­rási táncünnepélyt kendeztek és sikeresen megvalósították a füleki fesztivált. A rendezvé­nyeken 400 szereplő lépett fel, összesen 15 000 néző előtt. A Járás CSEMADOK tagjai 175 elő­adást hallgattak meg, és 63 iro­dalmi estet rendeztek. A kul­túrházak építésén, a faluszé­pítési akcióban és egyéb társa­dalmi munkákban 16 000 órát dolgoztak le. A CSEMADOK a losonci járásban ez Idén a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának je­gyében dolgozik; Nagydarócon és Szécsénykén dal- és táncün­nepélyt, Losoncon járási nép­művészeti bemutatót, Csábon szüreti ünnepélyt rendez, és ősszel ismét megtartják a Ma­dách-napokat. A CSEMADOK járási konfe­renciájának befejeztével a leg­jobb dal- és táncegyüttesek a tanácskozás résztvevőinek két­órás műsort mutattak be. (vilj KOMÁROM Komáromban a CSEMADOK XVI. járási konferenciáján, Lancz József elvtárs, a CSEMA­DOK járási elnöke tartotta meg értékes beszámolóját, utána Pá­linkás Zsuzsa tanítónő vezeté­sével a kilencéves alapiskola pionírjai szavalattal, dallal és virággal köszöntötték a konfe­renciát. A vitában 18 küldött szólalt fel. Papp Benő Perbetérői szóvá tette, hogy községünkben nagy az érdeklődés a CSEMADOK te­vékenysége, különösen az iro­dalmi estek iránt. Sajnálattal állapította meg, hogy a környék könyvesboltjaiban nem tudták megszerezni a szerzők könyveit. Gyurcsovics József Örsújfaluból elmondta, hogy az 1965-ös árvíz annyira megrongálta a kultúr­házukat, hogy lehetetlen ott fellépni. Kérte a járási pártbi­zottság küldötteit, hogy hassa­nak oda, ha átadják az új isko­lát, akkor a régi iskola termeit engedjék átalakítani kultúrház­zá. Nagy János szobrászművész többek között azt mondotta, ideje lenne már, hogy a Jókai­napokon az itteni magyar kép­zőművészek alkotásaiból kiál­lítást rendezzenek. Kosztankó Antal elvtárs a CSEMADOK Központi Bizottsá­ga küldöttségének a vezetője négy pontban foglalta össze azokat a kérdéseket, amelyekre a CSEMADOK helyi szerveze­teinek nagy gondot kell fordí­taniok. Így, fontos a taglétszám növelése. Hangsúlyozta, hogy a 4700 tagot újabb ezerrel le­hetne növelni. Szükséges ezen kívül, hogy az új magyar értel­miséget ls beszervezzék a CSE­MADOK munkájába, ez által lendületesebbé és színvonala­sabbá válik a kulturális élet fejlődése. Fontos továbbá, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei szorosabb kapcsolatot teremtse­nek a nemzeti bizottságokkal. Ez sokban könnyítene a szerve­zeti munkán. Hangsúlyozta, hogy az emberek egymáshoz való kapcsolatának a javításán is fáradozni kell. Fontosnak tartotta szóvá tenni azt is, hogy helyes volna, ha a Jókai- és más emléknapok mellett, a CSEMADOK olyan harcosoknak az emlékét is ápolná, mint Stei­ner Gábor, aki e város szülötte, és akinek idén szeptemberben lesz születésének 80. évfordu­lója. (Sz. B.) BRATISLAVA Bratislavában a CSEMADOK járási konferenciáján a 10 he­lyi szervezetet 52 küldött kép­viselte. A 14 vitafelszólaló az elmúlt év munkáját elemezte. Dicsérően szóltak a legjobb munkát végző szenei, pozsony­püspöki és bratislavai helyi szervezetekről. A szenciek kü­lönösen a Szenczi Molnár Al­bert-napok megrendezésével arattak sok sikert. Az akciónak ez idén több mint 1000 résztve­vője volt. Pozsonypüspökin a népi együttesek. Bratislavában a CSEMADOK Kisszínpada és a helyi szervezet mellett működő József Attila Ifjúsági Klub ért el jelentős eredményt. Több fel­szólaló indítványozta, hogy a Járási vezetőség szervezze újjá a CSEMADOK helyi szervezetét Ligetfalun, Oroszváron, Német­bélen és mindazokban a közsé­gekben, ahol az utóbbi években hanyatlott a kulturális tevé­kenység. A küldöttek a több pontból álló határozatukban egyebek között megfogadták: növelik a rendezvények színvo­nalát, új szakköröket szervez­nek és mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy a kulturá­lis együttesek igényes műsor­ral köszöntsék a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. (-aj Igényes választék Ml KERÜL A KÖNYVPIACRA AZ NOSZF 50. ÉVFORDULÓJÁRA A napisajtó, a rádió és a tv szinte naponta újabb és újabb hírekben számol be arról, hogy mind a kulturális, mind a köz­élet egyéb területein hazánkban milyen előkészületek foly­nak századunk jelentős történelmi mérföldkövének: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. Ebbe a színes előkészületi hírmozaikba kap­csolódott szerkesztőségünk is, amikor a kiadóban afelől ér­deklődtünk, vajon milyen műveket tesznek az olvasók aszta­lára e jelentős évforduló alkalmából? Látogatásainkkor két fő kérdésre kértünk választ: • HÁNY KÖNYVET JELENTETNEK MEG AZ NOSZF TISZTE­LETÉRE ÉS ClM SZERINT MELYEK LESZNEK AZOK? • MILYEN KRITÉRIUMOK ALAPJÁN ESZKÖZÖLTÉK A VÁ­LOGATÁST ÉS MIÉRT ESETT A DÖNTÉS ÉPPEN AZ EMLÍ­TETT MÜVEKRE? Tatran Szépirodalmi Könyv­kiadó, Ondrej Mrlian főszer­kesztőhelyettes: — Kiadónk szerkesztésében és gondozásában a nagy évfor­duló tiszteletére két mű lát nyomdafestéket: Makszim Gor­kij híres, nagy terjedelmű regé­nye: Klim Szamgin élete új ki­adása Pavol Branko javított fordításában, másodikként pe­dig — s ez talán sokak számá­ra meglepetés lesz — fefim Dzígan és Vszevolod Visnyev­szktj 1936-ban készített nagy si­kerű filmjének, a „Mi kronstad­t/afc"-nak szlovák nyelvű forga­tókönyvét adjuk ki. — Tisztán szépirodalmi kül­detésünk révén nagyon nehéz feladatot jelentett számunkra a számtalan kínálkozó kiadási le­hetőség közül a legmegfelelőb­bek kiválasztása. Természete­sen, olyan alkotások, Illetve szerzők kiválasztására töreked­tünk, akiknek vagy közvetlen kapcsolatuk volt az októberi forradalommal, vagy Időben és világnézeti fölfogásban közel álltak hozzá. Az elmondottak alapján tehát, gondolom, Gor­kij idetartozása nem vitás. A Mi kronstadtiak 1937-ben Pá­rizsban Grand Prix díjat nyert film forgatókönyvének kiadá­sához annyit fűznék hozzá, hogy mindenekelőtt az alkotás i -ndkívüli sikere ösztönzött bennünket a megjelentetésre. A kiadás nem csupán a forga­tókönyvet tartalmazza, hanem Dzígan mai visszaemlékezését a három évtized előtti munká­ra, külön fejezetben pedig a rendező utasításait. Ugyanak­kor nagyon gazdag eredeti fényképanyagot és á bemutató akkori amerikai, német, fran­cia és szovjet sajtóvisszhangját is közöljük. Tatran Szépirodalmi Könyv­kiadó, Magyar Üzem, Dobos László főszerkesztő: — Kiadónknak sajátos kiadá­si küldetése van. önálló mun­kásságunk két ágra oszlik: egyrészt hazánk cseh és szlo­vák nyelvű szépirodalmát tol­mácsoljuk a magyar olvasók­nak, másrészt természetesen a csehszlovákiai magyar irodalmi alkotások megjelentetése. E két okból kifolyólag az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére ön­álló kiadásban nem jelentetünk meg könyvet. A szovjet irodal­mat azonban immár hagyomá­nyosan a magyarországi kiadók­kal közös kiadásban tárjuk az olvasóközönség elé. Így ebben a Jubileumi esztendőben ma­gyarországi—csehszlovákiai kö­zös gondozásban két ilyen Jellegű könyv jelenik majd meg. Arka­gylj Gajdar ifjúsági könyve lesz az egyik — a Ttmúr és csapa­ta. A felnőttek számára Szme­liev—Vosztokov: A rezidens utolsó tévedése című könyvet említeni meg. Slovenský spisovateľ Kiadó, V. Reisel főszerkesztő-helyettes: — Az előttünk álló történel­mi jubileum alkalmából két könyvet jelentet meg kiadónk. Az egyik a szlovák költők a Nagy Októberi Szocialista For­radalom gondolatával átszőtt verseinek antológiája lesz, a másik pedig A. Blok Tizenket­ten című elbeszélő költeménye, Rudolf Skukálek kiváló fordí­tásában. — A tervezett költeményan­tológiában egy-két verssel kö­rülbelül huszonöt-harminc köl­tő képviselteti magát, a legidő­sebb nemzedéktől a legfiatalab­big. A válogatás fő célkitűzése az volt, hogy olyan verseket gyűjtsünk csokorba, amely az ötvenes évek sok esetben se­matikus, rendelésre írt „lelke­sedő" verseitől eltérően egy teljesen új szemszögből tekint­sen a Lenin vezette forradalom­ra. Az antológia bebizonyítja, hogy egy fél évszázad távlatá­ból is lehet felelősségteljesen, őszinte költői eszközökkel szól­ni egy olyan horderejű ese­ményről, mint az NOSZF. Mladé letá Kiadó, dr. Dušan Roll főszerkesztő-helyettes: — Kiadónk szerkesztésében három ifjúsági könyv jelenik meg ebben az évben, az októbe­ri forradalom tiszteletére. Első­nek Bulot Okudzsava örmény író ifjúsági regényét a tábor­nokokká leszünk"-et említeném, továbbá Noszov közkedvelt könyvének a Nyevetko kaland­jai újrakiadását és Katajev mű­vét, a „Távolban egy fehér vi­torlá"-t. Ide sorolhatnám ellen­ben még a Móra Ferenc Könyv­kiadóval közös gondozásban készülő mulatságos könyvünket a „Csuk és Huk°-ot Agajevtől. — Miért választottuk éppen ezeket a műveket? Noszovot rendkívüli népszerűségéért, Okudzsavát azért, hogy ne csu­pán az ukrán vagy orosz Irodal­mat tegyük közkedveltté a gye­rekek között, hanem más nem­zetét ls. Katajev mellett a ha­gyomány, eddigi sikerei tettek bizonyságot. A Nyevetko ka­landjai újabban a kötelező Is­kolai olvasmányok között is szerepel, s hozzátehetem — nem véletlenül. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy élenjáró kiadóink az NOSZF 50. évfordulója alkalmából megjelenő művek kivá­lasztásánál a mennyiségi tényező mellőzésével inkább az igé­nyességre törekedtek. Reméljük, nyomdatechnikai vagy egyéb okok nem hátráltatják majd a könyvek megjelenését és az említett Irodalmi alkotások határidőre ott lesznek könyvpia­cunkont (miklósij

Next

/
Oldalképek
Tartalom