Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-15 / 74. szám, szerda

Mézzel fizet a »darázsfészek« JWOTTÖ HELYETT: Háromtéle nép egy faluban, nem lesz itt soha kölcsönös megértés, Jó szövetkezet. Nagysallón az ötvenes évek elején nagyon sokan elmondták az említett mondatot. Nem csoda. Közös gazdaságukat a volt zselízi járásban a legrosszabb szövetkezetek között is az utolsó helyen említették. A gyűlések rendszerint veszekedéssé fajultak. A falu nevéhez hozzáragadt a „darázsfészek" jelző. Hosszú évekig valóban a felbolygatott darázsfészekhez hasonlított a falu élete. Ennek több oka

1 volt. Közel egy évtized kellett ahhoz, hogy megszűnjék a kölcsönös bizalmatlanság a „háromféle nép", a magyarok, a magyarországról áttelepült szlovákok és a felső járásokból származó szlovákok között. Bár az egységet a pártszervezetben aránylag rövid idő alatt megteremtették, a faluban még hosszú ideig hallottuk, hogy „nem szavazok rá, azt sem tudom, hogy ki volt". Az ilyen helyzetben mindig akadnak ügyeskedők, akik egyéni hasznot szeretnének húzni a torzsalkodásból. Sokkal könnyebb az ilyen nagy, több nemzetiségű faluban felkelteni a bizalmatlanságot, mint megszüntetni. Sok időbe telt, míg megismerték egymást és véleményt formáltak egymásról az új szomszédok. SZOKATLAN ÉRTÉKMÉRŐ Régi szokása a parasztembernek, hogy nem a hangos szavak, hanem a cselekedetek és tettek után ítéli meg embertársait. S itt is akadtak kemény emberek, mindkét nemzetiségűek között. Sokan úgy gondolták: az a lényeg, hogy jól éljünk. Ha a földet „elnyelte" a közös, megmaradt még a kert, meg a szőlő, ami helyenként több mint fél hektár volt. Ebből ls meg lehetett élni. Ezért sokan nem igyekeztek a közösben, mert nem ez a munka* jelentette számukra a fő jövedelmi forrást. A munkaegységekre évekig csupán előleget kaptak. Ez anyagilag elsősorban a legbecsületesebbeket, az állandó munkásokat érintette. Később az ő kis csoportjuk jelentette a szilárd alapot, ők indították el a kristályosodás folyamatát. S többségük kommunista volt. Szávákká' és tettekkel formálták a közvéleményt. Az ő érdemük, hogy mind többen tudták, kit kell meghallgatni, kire kell szavazni. A meghatározást, amit a kommunisták már elfogadtak: „az emberek értékét, a szövetkezethez való viszonyuk szabja meg", a nagytömeg nem fogadta tapssal. Kitartó, példamutató munkát kellett végezniük, hogy a „dolgozunk, de fizessétek meg" nézetet felváltsa egy reálisabb, „úgy dolgozzunk, hogy jól tudjon fizetni a szövetket". E nézet helyességét előbb csak néhányan, majd mind többen elismerték. A felismerést cselekedetek követték, közben váltották egymást a „viharos évek", megrostálódott a tagság, a vezetőség, de erősödött a szövetkezet, nőtt a munkaegység értéke. A TEGNAP KRÓNIKÁJA A szövetkezeti pártszervezet évzáró taggyűlésén nem alakult ki heves vita, nem izzasztották „kényes" kérdésekkel a pártbizottságot, mint 8—10 éve. Inkább csak tudomásul vették a tényt: jó kezekben van a szövetkezet Irányítása. Ezt az eredmények is igazolják. Két éve vezették be a garantált díjazást s tavaly 29 korona volt a munkaegység értéke. Nyolc éve még csak 7 korona előleget adtak, s az év végén elmaradt az év végi részesedés. Persze akkor 1800, a múlt évben pedig 2616 liter volt az átlagos tejhozam. A hajdani 12 millió korona adósság már csak rossz emlék. De figyelmeztetésként ezt a számot is említették az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kapcsán. A felszólalók szerint az idol év kemény esztendő lesz, „meg kell fontolni, mibe fektetjük a koronát". Számítgatják, mikor térül meg a befektetés. Éppen azért nem kezdik el a tervezett Istálló építését sem. Ha már egyszer feljutottak a Járás szövetkezeteinek ranglistáján az első öt közé, az idén sem szeretnének visszaesni. Pakusza Lajos, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy jó a munkaerkölcs, van elég munkaerő, sőt a téli hónapokban gondot okoz az emberek foglalkoztatása. Tavaly a hajdani 2800 korona helyett 9800 koronát jövedelmezett a közösben egy hektár. Az elnököt csupán egyetlen nem „tisztán" termelési kérdés aggasztja: — Negyedévenként tartunk szövetkezeti taggyűlést, — mondotta — a megjelenésért egy munkaegységet kapnak a tagok. Mégis a terem fele üres marad. Akik eljönnek, azok is alig szólnak hozzá a felvetett kérdésekhez. A párttagoknak hatékonyabb meggyőző munkát kellene végezni, hogy a tagok éljenek a szövetkezeti demokrácia nyújtotta lehetőségekkel. ÁLTALÁNOS „MEGNYUGVÁS"? Az évzáró pártgyűlésen a fel. szólfflók egy kivétellel mind gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A beszámoló és a vita általános megelégedést tükrözött: „A pártszervezet teljesíti irányító, ellenőrző szerepét, egységes nézetet vallunk, hallgatnak szavunkra a falu lakói, elfogadják javaslatainkat, segítenek a feladatok teljesítésében." Ez valóban így van. Egy kötelességükről azonban mégis megfeledkeztek a párttagok, vagy legalább ls keveset tettek megvalósításáért. Erről a mulasztásról Jozef Urban elvtárs, a lévai járási pártbizottság vezető titkára szólt a legőszintébben: — Szinte példásan együtt dolgozik a pártbizottság és a nemzeti bizottság. Közösen oldják meg a szövetkezet, a falu problémáit, és biztosítják a párthatározatok teljesítését. De ki biztosítja? Azok, akik ma itt ülnek. S ki végzi el ezt a munkát 10—20 év múlva? Szép, hogy megemlítjük: a kilencvennégy tagú pártszervezetnek 26 tagja nő. De a beszámoló azt is említette, hogy 26 éven alul négy és 60 éven felül huszonhat párttagot tartanak nyilván. A múlt évben mindöszsze egy új taggal bővült a szervezet. AKI ELŐRELÁTOTT Már hallottam néhányszor, hogy a nagysallói vezetők a „kényes" kérdésekre is őszintén válaszolnak. Ezt a jó tulajdonságukat az évzáró gyűlésein is bizonyították. „Inkább csak vártuk, mint hívtuk a fiatalokat. Csak azzal törődtünk, hogy erősödjön a szövetkezet, és elégedettek legyenek a tagok. Utat találunk a fiatalokhoz, hiszen több mint százan dolgoznak a szövetkezetben. Közöttük vannak a kommunisták gyermekei is..." Ezek a megjegyzések már a megoldást kereső emberek gondolatai. Kovács Pál, a pártszervezet elnöke is ígérte a mulasztás pótlását. Szavai eloszlatták az általános „megnyugvás" érzését. A bírálat ilyen értelmezése már eleve megteremti a feltételeket a mulasztás pótlására. Jól tudják, hogy ma a pártmunkában a tények reális értékelése nemcsak szükséges, hanem kötelező. • • • Darázsfészek? A lévai Járásban már csak az idősebb nemzedék tudja, melyik falu nevéhez ragadt ez a jelző. Húsz év távlatából emlékké fakulnak az események. S volt, aki mindezt „megjósolta". Egy idős nyugdíjas — kérésére hallga-tom el a nevét — az 1960-as választások után azt mondta: „Nemsokára olyan gazdag lesz a szövetkezet, hogy mézzel is fizethet". Mikor megkérdezték, hogy ezt miből gondolja, így felelt: „Agitáltam a választások előtt és egy háznál sem kérdezték, hogy a Jelölt milyen nemzetiségű, de mindenütt megkérdezték, hol dolgozik." Változtak az idők, előbbre léptünk... CSETŐ JÁNOS Újra a legjobbak A košicei járásban már másodszor a legjobb eredményt a szocialista versenyben a Kertészeti és , Városszépítő Vállalat érte el. Az 1966. év második félévének eredményeiért elnyerte a JNB és a járási szakszervezeti tanács vörös zászlaját és 8000 korona pénzjutalmat kapott. A vállalat a lakosságtól befolyt bevételek címén terven felül 232 ezer koronát mutatott ki, bruttó jövedelme 833 ezer korona volt és 200 ezer korona tiszta hasznot ért el. Mató Pál, Košice Segítenek! A csehszlovák fegyveres erők tagjai Mrva elvtárs alakulatából saját keresetükből járultak hozzá a vietnami szabadságszerető nép Igazságos harcához. Ezenkívül a CSISZ-szervezet felhívására 150 katona térítésmentesen adott vért. Az alakulat tagjai vállalták, hogy ledolgoznak még 10 órát brigádmunkában és az ezért járó összeget is a vietnami nép megsegítésére küldik el. Szabó István katona Michalovce Megnyílt az új óvoda Nagy örömben volt része Vajka lakosságának. Múlt héten adták át rendeltetésének az új óvodát. Büszke is lehet a lakosság, mert ezzel az új épülettel is változott a falu arculata. Nagy szükség volt erre az óvodára, mert a kicsinyek eddig a volt iskola épületébe jártak, ez pedig egészségi szempontból nem felelt meg a követeimé* nyeknek. A lakosság nagy lelkesedéssel és odaadással dolgozott az építésnél, hiszen céljuk az volt, hogy gyermekeik számára mielőbb felépüljön a szép és korszerű óvoda. A lakosság hálás Csiba elvtársnak, a HNB elnökének, hogy hathatós segítséget nyújtott az óvoda felépítésében. Varga Erzsébet, Vajka A művelődés Háza Nagyfödémesen Nagyfödémesen helyiséghiány miatt hosszú ideig nem volt lehetőség kulturális munkára. A helyzet azonban most megváltozott. A faluban felépült a művelődés háza. Az üzemi klubot korszerűen berendezett színpaddal, könyvtárral, olvasóteremmel, fotólaboratóriummal és más helyiségekkel látták el. Most már egyedül a nagyfödémesiektől függ, hogy élnek-e a nagyszerű lehetőségeikkel. D. Fiala fi sikerekről és a teendőkről tárgyaltak a CSEMADOK járási konferenciáin A CSEMADOK Járási konferenciái a közelmúltban megtartott IX. országos közgyűlés és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulója jegyében zajlanak le. A küldöttek megvizsgálják, hogyan teljesitik a helyi szervezetek a párt XIII. kongresszusának, valamint a CSEMADOK IX. országos közgyűlésének a határozatait, az együttesek milyen műsorral készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évlordnlójának a megünneplésére, milyen a faluban és a városban a kulturális élet, a tanulási lehetőség, valamint a kulturális rendezvények színvonala emelésének. Az összejövetelekre általában a nyílt eszmecsere, a bátor szókimondás, és az útkeresés jellemző. DUNASZERDAHELY Egy év munkájának eredményeit értékelték és a Jövő feladatait tárgyalták meg a helyi szervezetek küldöttei. 65 helyi szervezet közel 200 küldötte jött össze, s a beszámoló nyomán kialakult vita termékenynek, hatásosnak mutatkozott. A megoldandó legfontosabb problémák, köztük a szervezet munkamódszere, az ifjúság és az ifjúsági klubok kérdése állt a vita középpontjában. Ogy is jellemezhetnénk a konferenciát, hogy a tények, a konkrét munka dominált, s ennek az útját egyengették. Kulturális és a szellemi élet aktivizálásának a kérdése, a taglétszám emelése, valamint az értelmiség — a műszakiakat is beleértve — nagyobb bekapcsolása egyaránt napirenden szerepelt. Őszintén és tárgyilagosan vetették fel az időszerű kérdéseket, ezzel ls segítve a jövőbeli jobb munka útját és lehetőségeit. A CSEMADOK-szervezetek aktív munkája a járásban dicséretet érdemel. Abban, hogy a jó munka ilyen eredményeit tarthatjuk számon azonban kétségtelenül nagy szerepe van a járásban uralkodó rendkívül kedvező légkörnek, s a járási szervek, köztük a járási pártbizottság aktív támogatásának. Törekvéseik legfontosabbja, hogy minden erővel segítsék a IX. országos közgyűlés és a XIII. pártkongresszus határozatai valóra váltását. És még más szándék is vezérli őket. A fiatalok nagyobb arányú bevonásával szeretnének még hatékonyobban közreműködni Csallóköz szellemi és kulturális élete fellendítésében. (-dz-J RIMASZOMBAT Rimaszombatban a járás 77 CSEMADOK helyi szervezete 5011 tagját 150 küldött képviselte. A beszámoló megállapította, hogy az elért eredmények mennyiségileg kielégítők, a jövőben azonban a legfontosabb feladatok egyike emelni a kulturális rendezvények színvonalát. A vita főleg szintén a színvonal emelésének a kérdésével, az ifjúság nevelésének problémáival és a magyar értelmiségnek a CSEMADOK munkájában való fokozottabb mértékben történő bevonásával foglalkozott. Béres István a tamásfalai helyi szervezet küldötte javasolta, hogy a CSEMADOK sorolja be leiadatai közé nyelvünk tisztaságának ápolását, mert az utóbbi években aggasztóan elburjánzott nyelvünkben az idegen szavak használata. Karas Viktor, az SZLKP járási bizottságának a titkára a párt járási bizottsága nevében elismeréssel beszélt a CSEMADOK munkájáról és kijelentette, hogy a CSEMADOK a járás legaktívabb tömegszervezeteinek egyike, és munkájával jelentősen hozzájárul a gazdasági és politikai prublémák megoldásához. Balajthy Gyula, a CSISZ járási bizottságának elnöke megelégedéssel nyilatkozott a CSISZ és a CSEMADOK szervezetek együttműködéséről. Kérte a CSEMADOK küldötteit, hogy a magyarlakta községekben a jövőben is segítsék az ifjúsági szervezeteket. H. K. GALÁNTA Galántán XVI. járást konferenciáját tartotta a CSEMADOK. Az emberek nyíltan, őszintén beszéltek, tudván — és ezt szóban is kifejezték — hogy a hibák, a hiányosságok kiküszöbölése a szocializmus építésének, a közös haza erősebbé tételének az ügyét viszi előobre. A beszámoló dicsért és bírált. Egyik legnagyobb hiányosságként említette a kultúra iránti közönyt, a rendezvények gyenge látogatottságát. Örömteljes jelenségként említette, hogy megnövekedett az érdeklődés az író-olvasó találkozók, valamint a népművészeti Jellegű rendezvények iránt. A vitában mintegy húszan szólaltak fel. A felszólalók ismertették a helyi szervezetük egész évi munkáját, és általános érvényű kérdéseket elemeztek. Ezek közül egyeseket már a helyszínen tisztáztak. A többit feljegyezték, hogy a megfelelő megoldást biztosítani tudják. — Ta — LÉVA A jól végzett munka s a még többet tenni-akarás szándékának jegyében zajlott le a CSEMADOK lévai helyi szervezetének székházában 65 helyi szervezet küldötteinek jelenlétében a lévai járás szervezeteinek XVI. járási konferenciája. A járási bizottság beszamulója, az értékesnek mondható vita, melyben 17-en szólaltak fel, s nem utolsósorban a járási pártbizottság küldöttsége vezetőjének felszólalása igazolta, hogy a CSEMADOK tagsága szervezetei és szervei az elmúlt évben ls jelentős munkát végeztek. Hat népi akadémia dolgozott rendszeresen, 270 előadást tartottak, 11 Irodalmi szerzői estet szerveztek, 27 színjátszó csoport 90 előadását 18 ezer ember nézte végig. 23 esztrádcsoport, 12 leinőtt és 11 gyermek tánccsoport működik a Járásban. Annak hatására, hogy az alkotóversenyt a járási közigazgatási szervek, a CSEMADOK bevonásával, a magyar csoportok részére külön rendezték meg, a komáromi Jókai-napokon az elmúlt években színjátszócsoport, irodalmi színpad és nagyszerűen felkészült szavalók képviselték a járást. javult a szervezeti élet, a CSEMADOK-tagok száma 600-zal emelkedett. A brigádmunkák szervezésének eredménye 34 585 munkaóra. Aktivizálódtak a passzív szervezetek, s két űj helyi szervezet alakult. A konferencia határozata egyértelműen állást foglalt a CSEMADOK IX. országos közgyűlésén elfogadott irányvonal mellett, s a szervezetek számára igényes, de teljesíthető feladatokat szabott meg. (őr—| TEREBES A terebesi járásban a CSEMADOK XVI. járási konferenciája a nagykapos! kultúrházban zajlott le. A beszámoló részletesen foglalkozott az elmúlt év eredményeivel és hiányosságaival. Megállapította, hogy a XV. járási konferencia óta 36 színjátszóegyüttes, 16 tánccsoport, 4 énekkar, 6 zenekar és 6 irodalmi színpad fejtett ki a járásban eredményes munkát, s nem kevésbé szép eredményeket értek el a helyi szervezetek vezetőségei a népművelési előadások, a szülőlés mezőgazdasági népi akadémiák, valamint a különböző szakkörök és szaktanfolyamok szervezésében. Az elmúlt évben több mint 700 új tagot szerveztek be a CSEMADOK-ba. A beszámolót követő vitában 22-en szólaltak fel. —Bod— ÉRSEKÚJVÁR A CSEMADOK érsekújvári járási konferenciáján 111 küldött 35 helyi szervezetet képviselt. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az utolsó konferencia óta a járásban nagyot lendült előre a kultúra, a népnevelés Ugye, A résztvevők azonban azt is megállapították, hogy a lakosság számához képest a járásban viszonylag még mindig kicsi a CSEMADOK taglétszáma. A jövőben a tagtoborzást elsődleges kötelességüknek tekintik. A CSEMADOK tevékenységéről többek között dlcséróleg beszélt Barta István, a járási pártbizottság ideológiai osztályának titkára, aki kijelentette, hogy a CSEMADOK a járás egyik legaktívabb tömegszervezete. Az ntolsó konferencia óta 230 színházi előadást, sok szerzői és irodalmi estet, s a Szocialista Akadémiával karöltve 7D9 népművelési előadást tartottak. KUlön figyelmet érdemcinek a honismereti körök, melyek nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy megőrizzék a haladó hagyományokat. A közeljövőben sor kerül a járás területén több néprajzi szoba, vagy tájmúzeum létrehozására. Ezzel kapcsolatban többen bírálták az illetékes szerveket azért, hogy a valamikor oly gazdag érsekújvári múzeum gyűjteménye jelenleg egy pincehelyiségben hever. P. L. 1967. 3 III. 15.