Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-15 / 74. szám, szerda

Munkoverseny a szociológia tükrében A szocialista munkaverseny hatóerejét az utóbbi években nagymértékben gyengítik a formalizmus és a bürokrácia különböző megnyilvánulását. Vonzóereje és hatékonysága számára nem teremtjük meg mindig a szükséges objektív és szubjektív feltételeket, sőt az új irányítási rendszer elveinek magyarázásánál olyan indokolatlan nézetek is elterjedtek, hogy a munkaverseny a megváltozott feltételek között fölöslegessé válik s helyét átveszi az új gazdasági eszközök és szabályok érvényesülése. Feltétlenül téves nézetről van szó, mivel az új gazdasági mechanizmus sem nélkülözheti a munkakezdeményezést s ennek elválaszthatatlan része a szocialista munkaverseny. E tényekből kiindulva a Szlovák Szakszervezeti Tanács a Bratislavai Közgazdasági Főiskola munka-tanszékével együttműködve szociológiai kutatást végzett a munkaverseny problémáiról. Azt a célt tűzte ki, hogy megismerje, miként vélekednek a dolgozók a munkaversenyről, hogyan értékelik a szakszervezeti és a gazdasági szervek állásfoglalását a munkaverseny szervezésével szemben, milyen pozitív és negatív tényezők befolyásolják kedvezően vagy kedvezőtlenül a munkakezdeményezés kibontakozását stb. A felmérés meglehetősen széles körű volt. 5000 kérdőívet osztottak szét Szlovákia 41 üzemében, a népgazdaság valamennyi fontos iparágában. A kérdőíveknek több mint 80 százalékát — a válaszolók névtelenségének szigorú betartásával — visszaszármaztatták. NINCS OKUNK BORÚLÁTÁSRA A kérdezettek túlnyomó többsége (77,5 százalékuk) szükségesnek tartja a kölcsönös versengést, mert jobb munkára ösztönöz (46,6), elősegíti a tartalékok leleplezését (10), a lemaradozókat az élenjárók utóiérésére serkenti stb. (Megjegyzés: Alább is a zárójelben szereplő számok a válaszok szá zalékarányát jelzik). Kü)önösen az építőiparban, a mezőgazda ságban és a közlekedésben tartják szükségesnek a munkaversenyt. Ezzel szemben főleg a műszakiak feleslegesnek tartják (22,4); a művezetőknél és a vezető gazdasági doigozóknál lényegesen gyérebben fordul elő ilyen nézet (10,6, illetve 8,8). A VERSENY FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE A munkaverseny tömegjellege, hatékonysága és vonzóereje a gazdasági és egyéb feltételek előkészítésétől függ. Ide sorolhatjuk a tudományosan megalapozott termelési tervet, a végrehajtási tervnek a munkahelyre való lebontását, a dolgozóknak a tervfeladatokkal való megismertetését, a jó munkaszervezést stb. A felderítés kimutatta, hogy az ilyen feltételeket nagyrészt elégtelenül teremtjük meg. Például a dolgozóknak megközelítően csupán egyötöde ismerkedik meg komplex módon a tervfeladatokkal s a dolgozók 50 százalékát nem tájékoztatják rendszeresen arról, mit kíván tőlük a terv. Ezt a kifogásolható helyzetet nagymértékben az évi tervek labilitásával, a termelési programok tisztázatlanságával stb. magyarázhatjuk. Komoly probléma marad a termelés előkészítése (például a korai és teljes műszaki dokumentáció), amellyel csupán a munkások fele van megelégedve. Még rosszabb a helyzet az anyag-előkészítés terén (csupán a szakmunkások 36 százaléka tartja kielégítőnek). A legtöbb kifogásolni való a műszaki segítség szakaszán akad, amelylyel a szakmunkásoknak csak a 33 százaléka elégedett. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Sokszor elhangzott már a bírálat, hogy a munkaverseny eredményeit csak formálisan, az irodákban értékelik, anélkül, hogy igazságosan megbecsülnék őket, s így nincs visszahatásuk a verseny további kibontakozására és javulására. Arra a kér désre: „Hol értékelik ki a verseny eredményeit!" a kérdezettek így válaszoltak: a termelési értekezleteken (40,2), a taggyű léseken (31,6), az irodákban (19,4 — ez küiönösen a gépipari üzemekre és az építőiparra vonatkozik), másutt (4,4), nem válaszolt a kérdezettek 4,4 százaléka. A válaszokból kitűnik: a verseny eredményeit túlnyomórészt helyes helyen, nyilvá nosan, a dolgozók részvételévül értékelik. A VERSENY KIBONTAKOZÁSÁNAK MÚOJAI Az ez irányú felderítés főleg arra orientálódott, hogy a gazdasági és a szakszervezeti szervek milyen mértékben használják a versengés kibontakoztatá sának egyes módszereit, továbbá arra, hogyan szolgálnak példaképül a szocialista munkabrigádok. Arra a kérdésre: „Milyen úton szervezik a szakszervezeti funkcionáriusok a munkaversenyt!" ilyenek voltak a válaszok: a beszámolók, az üzemi rádió, a folyóiratok útján közzétett felhívással stb. (29,7 j, személyi agitációval (24,4), nyomtatványok terjesztésével (13.1), határozatok kiadásával (11.2), személyes segítségnyújtással (8,4). A gazdasági dolgozók is széles mértékben érvényesítik a verseny kibővítésénél a meggyőzés módszerét (49), de nem hiányzik az elrendelés (20), illetve a versenyelőadó útján történő szervezés sem (19,5). A felderítés figyelmeztetett arra, hogy ezen a téren teljesen elégtelenül használjuk ki a közvetett módszereket s ha alkalmazzuk is őket, nem kapcsoljuk össze a munkaverseny kiszélesítésével. A szakszervezeti és a gazdasági szervek arra sem fordítanak elegendő figyelmet, hogy a szocialista munkabrigádok példaadásukkal kedvező módon befolyásolják környezetüket. A kérdezettek több mint 55 százaléka azt válaszolta, hogy nem látnak különbséget a szocialista munkabrigádok és más munkakollektívák között. A VERSENYZŐK INDlTŰOKAl A vizsgált dolgozóknak ilyen kérdést is feltettünk: „Mi vitte rá szocialista kötelezettségek vállalására?" Ennél a kérdésnél a kérdőív hét lehetséges választ tüntetett fel, amelyek közül a kérdezettek három változatot választhattak. Az első két helyen ez a két válasz helyezkedett el: a tervteljesítéshez fűződő érdek (71,9/, a nagyobb kereset reménye )67,2j. Az a tény, hogy a dolgozóknak csaknem kétharmada a tervteljesítést helyezi az első helyre, azt bizonyítja, hogy a szocialista termelési viszonyok, a szocialista közgazdaság, a párt és a szakszervezetek poütikai-esz mei munkája az anyagi érdekeltséggel karöltve növeli a dolgozók tömegeiben a gazdasági fejlődés iránti érdeklődést. A GAZDASÁGI VEZETŐK VISZONYA A DOLGOZÓKHOZ A felderítés azt is kimutatta, hogy egyes vezetők nem tud ják megtalálni a helyes utat a dolgozókhoz. Arra a kérdésre: „Ki beszélgetett el önnel az üzembe való lépésekor arról, milyenek a személyi problémái és tervei az új munkahelyen való érvényesülés perspektívája szempontjából?" a kérdezetteknek csaknem 60 százaléka azt válaszolta: senki! HOGYAN TOVÁBB? A felderítés eredményeiből, az elméleti ismeretekből s a gyakorlati tapasztalatokból le vonhatunk egyes következtetéseket. Az elvégzett szociológiai felmérés azt bizonyítja, hogy a dolgozók túlnyomó többsége a szocialista munkaverseny híve s a termelés fejlesztésének, valamint az emberek nevelésének erős tényezőjét látja benne. A verseny szervezésében előforduló hiányosságok azonban szá mos elengedhetetlen intézkedés foganatosítását követelik meg a szakszervezeti és a gazdasági szervektől. VLADIMÍR JUNG mérnök, az SZSZT dolgozója EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ Idegen testek az emberi szervezetben Az ember szervezetébe és fontos szerveibe játék, munka, étkezés, vagy más tevékenység közben idegen testek juthatnak be. Jelenlétük pl. a légző- vagy az emésztőrendszerben sokszor életveszélyt jelenthet. Gyermekek előszeretettel dugdosnak fülükbe vagy orrukba különféle tárgyakat. Nem ritka eset, hogy a BEDUGULT ORRLYUKBAN gyógyszert, cukorkát, babszemet, borsót, kavicsot, üveggyöngyöt talál az orvos. A szülő vagy a nevelő, esetleg a sérült idősebb társa, őrizze meg nyugalmát s Igyekezzék erős orrfúvást vagy tüsszentést elérni, hogy a gyermek megszabaduljon a bedugott tárgytól. (Tüsszentést az orrlyukak tollal való ingerlésével váltunk ki.) Ha ez nem sikerül, ne kísérletezzünk tovább, hanôm vigyük a gyereket orvoshoz. A FÜLBE DUGOTT TÁRGYAT — ha jól látható és meg is fogható — pinzettával húzzuk ki. Rovart becseppentett parafin vagy olívaolaj segítségével szedünk ki a fülből. Nagyon gyakori a látás szervének sérülése, amelyeket nemcsak a" levegőből a szembe kerülő idegen testek, pl. korom, porszem, rovarok okoz hatnak, hanem játék közben homokszemek, munka közben fémszilánkok vagy porállapot ban használt vegyszer, festék stb. A SZEMBE KERÜLT IDEGENTEST legtöbbször a felső szemhéj belső oldalán vagy a szaruhártyán tapad meg. A kisebb szennyeződést a szemváladék kihozza. A szemhéjat kifordítva, miközben a sérült lefelé néz, gyakorlott ember nedves vattával vagy tiszta zsebkendő csücskével távolíthatja el az idegentestet. Ha a szembe jutott más tárgy nem látható és beszűrődött vagy beékelődött a szaruhártyába, orvosi segítségre van szükség. Rejtett szemsérülésre is gondolni kell. A szilánk áthaladhat a szemgolyó burkán. A szemet steril kötéssel fedjük le és a sérültet háton fekve szállítsuk szakorvoshoz. Hanyagság vagy késedelem végzetes lehet. BELÉLEGZETT IDEGENTESTEK gyereknél és felnőttnél egyaránt fulladásos tüneteket váltanak kl. Egyes tárgyak álta Iában már a gégebejáratnál megakadnak, de bejuthatnak a gégébe, fennakadhatnak a hangrésben vagy tovább hsrlad hatnak a légcső és a hörgők felé. Abból tudjuk, hogy belélegzésről és nem lenyelésről van szó, hogy az idegentest a légutakban erős köhögést, de egyúttal hányingert és hányást is kiválthat. Ha ily módon nem távozik el, hangszálgörcs és fulladás áll be. Legtöbb esetben nem oly nagy a belélegzett tárgy, hogy teljesen elzárná a légutakat. Ha a kisgyermek szájába nyúlva nem tudjuk a ségenyílás elől kiemelni az idegentestet, emeljük fel a gyereket lábánál fogva és ütögessük a hátát, így a belélegzett tárgy kiesik, vagy kiköhögi azt. Nagyobba

1kat vagy felnőtteket köhögésre szólítsunk fel: ha ez nem segít, szájba nyúlva kutatunk a gégenyílás előtt. Esetleg úgy fektetjük le betegünket az asztalon, vagy a padon, hogy felsőteste és feje lefelé lógjon, s hátba ütögetéssel késztetjük az idegentest kiköhögésére. Ne várjunk sokáig az eredményre, az első sikertelen próbálkozás után a sérültet késedelem nélkül szállítsuk orvoshoz. ÉLELMISZERBEN pl. kenyérbe sütve ís bejuthat idegentest az emberi szervezetbe. A lenyelt idegentestek, ha tompa tárgyakról van szó, és nem oly nagyok, hogy fennakadjanak a szűkületeknél, rendszerint könnyen áthaladnak az emésztőcsatornán s nem okoznak észlelhető károsodást. Nagyobb tárgyak a szűkebb helyeken bélelzáródást okozhatnak. Veszélyt jelentenek a hegyes vagy éles tárgyak, mert átfúrva a nyelőcsövet vagy a gyomrot, a mellkasi szervek vagy a hashártya gyulladásos megbetegedését idézheti elő. Minden ilyen esetben értesíteni kell az orvost, aki ha kell, röntgenkészülék segítségével figyeli meg a lenyelt tárgy helyzetét. Ha 5—8 napig sem változtatja helyét az idegentest, sebészi beavatkozás szükséges. Az idegentestek emberi szervezetbe jutását gyermekek esetében bizonyos mértékben megelőzhetjük gondos felügyelettel. Értelmesebb gyermekeknél már érvényesíteni kell az elővigyázatosságra nevelés elvét. Felnőtt emberek ügyeljenek a környezet, a munkahely, a gépek, a nyersanyag tisztán tartására, az élelmiszergyártás és a konyhai feldolgozás alapkövetelményeinek betartására. Gondoljunk arra, hogy az idegentest szervezetbe jutása is baleset, amelyeknek nem a „véletlen", hanem legtöbbször az ember elővigyázatlansága az oka?. Dr. SZANTÔ GYÖRGY — Megyek én is — szólalt meg Hervey. Nagyon szívós vagyok, ha öregnek látszom is. — Nem számit az — mondta Nysted. — Gyerünk. Mire felöltöztek és kimentek, már megvirradt, de ködös volt a reggel. Nysted elsőnek mászott át a falon és megindult lefelé a szakadékba. Vastag kötelet fogott a kezében. Másodiknak a kertész indult meg, Bodin és Hervey utolsónak maradtok. Lábuk alatt omlott a kő, hangosan surrogott a szakadék falán. Méreaux és Dufour megállt odafenn a kőfalnál. Felkelt a nap, a hó olvadásnak 13. indult, kövér vízcseppek hullottak a fákról. Nysted és társai feloldódtak a ködben. Eleinte nem hallatszott semmi, csak a szakadék falán legördülő kövek, aztán Nysted elkurjantotta magát: Hahó! Hahó-ó-ó-ó! — és válaszképpen valahonnét nagyon közelről lövés dördült el. — Fölfelé lőjön, ne a sziklákra, az ördög vigye el) — ordította Nysted. — Visszapattanhat a golyó, rikosé lesz! Most ismeretlen hang szólalt meg, néhányszor elismételte: y- Ide, ide! Keljenek ót a patakon, errefelé! A Hangok olyan tisztán hallatszottak, mintha a szomszéd szobában beszélnének. — Rikosé - ismételte Méreaux meglepetten. Ismerte a szó jelentését a biliárdjátékból, de életében először ejtette ki és csodálkozott. - Milyen kellemetlen szó! — Azt hiszem, hallunk majd még kellemetlenebbeket is! - jegyezte meg Dufour hidegen. A ködből ismét hangok hallatszottak, de tompábban, mint az imént. — Adjon kést, hogy elvágjuk a kötelet, összegabalyodott — mondotta Nysted hangja. — Nem baj, adja az oltókést, de hamar. — Mi történik? — kiáltott le Méreaux, de senki sem válaszolt. Mozgolódás, küszködés nesze hallatszott, majd gyenge kiáltás s nyomban utána Bodin ingerült hangja: — Ne botladozzék, az Isten szerelmére! Azután soká nem szólt senki, csak a lejtőn felkapaszkodó emberek ziháló lélegzete hallatszott. — Hadd pihenjen - szólalt meg egyszer csak a kertész, egészen közel Méreaux-ékhoz. i- Nem, nem, menjünk csak — szólt Bodin. Méreaux most már meglátott egy sötét foltot, mely lassan haladt fölfelé a szakadék oldalában. — Fogja erősebben, Matvej - kérte Hervey. — Ne féljen — válaszolt a kertész elfúlva. - Ragacsos a kezem a vértől, nem eresztem el. Végre fölérkeztek a kerítéshez, és Méreaux meglátta, hogy társai sötétkék overallos, csupa vér férfit hoznak fel a karjukon. Arcát nem lehetett látni, elfödte kócos, összetapadt haja. Nysted szürke nadrágja is vérfoltos volt. Gyorsan bevitték a férfit Hervey szobájába és az ágyra fektették, Bodin, aki a csillagvizsgálóban nemcsak a könyvtáros tisztjét töltötte be, hanem az orvosét is, levetkőztette az ismeretlent, megmosta sebeit, bekötözte. Nysted segített neki. Gyógyszerek szaga töltötte be a szobákat. A padló csupia lábnyom volt, tócsákban állt az olvadó hó. A csillagvizsgáló lakói az ebédlőben gyülekeztek. A szőnyegen húzódó sötét 14. vércseppeket nézték, úgy várták Nystedet meg Bodint. Sokáig nem jöttek. Méreaux keze remegett. — Be kellene gyújtani a kandallóba, Teresa - mondta a szolgálónak, de az i asszony a sarokban kuporgott, valamit suttogott, talán imádkozott, és nem hallotta Méreaux kérését. Elsőnek Nysted jött vissza. Odalépett a kandallóhoz és melengetni kezdte a kezét, noha nem is égett a tűz. Aztán észrevette, erőltetetten felkacagott és megtömte a pipáját. — Hát kérem — kezdte — a háború végre eljött hozzánk. Szívből gratulálok ez alkalomból az egybegyűlt társaságnak. — Mi lesz vele? - kérdezte Méreaux. i- Valószínűleg meghal - felelte Nysted. - Mindene eltört, amije csak eltörhet valakinek. Ejtőernyővel hegyek közt ugrani... kétségbeesett vállalkozás. Franciaországból repült Madrid felé. — Katona? — kérdezte Dufour. — Nem. Költő. Nem vagyok tréfáló kedvemben — szólt Dufour jegesen. — (gy van, ha mondom - erősítette Nysted ingerülten. — Az orkán dugóhú- mmmrn zóba vitte a gépet, az utolsó pillanatban sikerült kiugrania ejtőernyővel. A többit értjük. 1967. — A legfontosabbat senki sem érti - jjj jg mormolta Dufour. - Mit mondott az imént a háborúról? (Folytatjuk) #1