Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-01 / 60. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! IIJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0N7Í BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. március 1. • Szerda • XX. évfolyam, 60. szám • Ara 40 fillér Párt- és állami küldöttségünk Lengyelországban Szívélyes fogadtatás Varsóban MEGKEZDŐDTEK A HIVATALOS LENGYEL-CSEHSZLOVÁK TÁRGYALASOK • ÜNNEPI FOGADAS A CSEHSZLOVÁK VENDÉGEK TISZTELETÉRE • MA ÍRJÁK ALÁ A KÉT ORSZÁG KÖZTI ÚJ BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÉLYNYÚJTÁSI SZERZŐDÉST Gyors ütemű növekedés A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése Szlovákia gazdaságának 1966 évi fejlődéséről Küldöttségünk a varsói pályaudvaron. Az előtérben Novotný és Gomulka elvtársak. (Telefoto: CTK—CAF) Varsó (CTK) — A csehszlovák párt- és állami küldöttség Antonín Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a köztársaság elnökének vezetésével tegnap, röviddel 9 óra előtt megérkezett a varsói főpályaudvarra. A küldöttség tagjai: Jozef Lenárt miniszterelnök, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára, Václav Dávid külügyminiszter, a CSKP Központi Bizottságának tagja, Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a CSKP Központi Bizottságának tagja, dr. Alois Neuman igazságügyminiszter, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, dr. Josef Plojhar egészségügyi miniszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke és Oskar Jeleň, Csehszlovákia lengyelországi nagykövete. A küldöttséggel együtt érkezett Wlodzimierz Janlurek prágai lengyel nagykövet. A csehszlovák és lengyel lobogókkal és vörös zászlókkal feldíszített varsói főpályaudvaron a küldöttséget szívélyesen üdvözölte Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Edward Ochab, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Józej Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke és más személyiségek. Baráti kézszorítással, szívélyes öleléssel üdvözölték Varsó földjén a kedves vendégeket. Ezután Antonín Novotný elvtárs és a küldöttség tagjai üdvözölték a lengyel párt- és állami szervek képviselőit, valamint a diplomáciai testület tagjait. A pályaudvar előtt a lakosság sűrű sorai vártak a csehszlovák vendégekre. Tapssal és kis zászlócskákkal integetve lelkesen köszöntötték a két állam képviselőit. A himnuszok elhangzása után Antonín Novotný Wladlslaw Gomulka kíséretében fogadta a lengyel néphadsereg díszszázada parancsnokának jelentését és ellépett a felsorakozott alakulat előtt. Az üdvözlés befejeztével a csehszlovák küldöttség tagjai (Folytatás a 3. oldalon) Szlovákia 1966. évi gazdasági fejlesztésében a terv a következő fő célokat tartotta szem előtt: 1. a gazdasági fejlődés dinamikájának felújítása; 2. s munkatermelékenység és a termelés gazdaságosságának növekedése; 3. az exportszállítások fokozása; 4. az építőipari termelés kapacitásának növelése; 5. a mezőgazdasági termelés növelése és megfelelő takarmányalap biztosítása; B. a személyi fogyasztás növelése. Ezek egyben azok a fő szempontok is, melyek alapján értékeljük Szlovákia gazdaságának múlt évi fejlődését. Szlovákia gazdaságának 1966. évi fejlődését a termelés fellendülése jellemezte. A terv célkitűzései alapjában véve megvalósultak. Ennek ellenére azonban nem sikerült semlegesíteni az extenzív tényezők befolyását a gazdaságfejlesztési terv teljesítésére. A nyersanyagfeldolgozó ágazatokban a termelés magasra szökött és bizonyos javulás történt az ipari termelés szerkezetében, mégsem értük el a feltételezett munkatermelékenység-növekedést. A termelés növekedését a termelékenység csak 48,8 százalékban fedezte, tehát a foglalkoztatottság növekedése — ez az extenzív tényező — megint fő szerepet játszott a termelés növelésében. Felújult a növekedés dinamikája az anyagi termelés fő ágazataiban. Az ipari termelés a tervezettnél 2,4, az 1965-ös szintnél pedig 12,4 százalékkal lett nagyobb. Ezzel Szlovákia részaránya az ország ipari termelésében 20,6 százalékról (1965-ben) 21,9 százalékra emelkedett. Az építőipari termelés 10,7 százalékkal emelkedett, ezt 56,1 százalékban a munkatermelékenység növekedése biztosította. Az emelkedés a tervezettnél nagyobb volt. A szlovákiai vállalatok részaránya az ország kivitelében csak 14,8 százalékot tett ki. Alacsony a termeléshez viszonyított exportszállítások aránya főleg a nehézipari vállalatokban (20,5 százalék — az országos százalékarány 26,1), a közszükségleti ipari vállalatokban (26 százalék — 27,9) és az élelmiszeripari vállalatokban (3,4 százalék — 5,3). Nyugtalanító jelenség, hogy tartósan nagy az anyagfelhasználás és a vele kapcsolatos készlethalmozódás. A készletek körforgása ugyan meggyorsult, mennyisége az Iparban azonban tovább növekedett (1,6 milliárd koronával, vagyis csaknem 5 százalékkal). A beruházási tevékenységben az általános javulás ellenére ls tovább tartanak egyes kedvezőtlen irányzatok. Lemarad néhány fontos építkezés menete, főleg az építőipar kapacitáshiánya és a technológiai berende(Folytatás a 2. oldalon! Szakosítás és kooperáció a KGST végrehajtó bizottságának napirendjén Otakar Simünek mérnök, miniszterelnök-helyettes, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a KGST végrehajtó bizottságának 28. üléséről. A miniszterelnökhelyettes többek között hangsúlyozta, hogy a napirenden szereplő pontok között Csehszlovákia szempontjából főleg a gépipart termelés szakosítása és kooperációja kibővítésére vonatkozó gyakorlott intézkedéseknek volt a legnagyobb Jelentőségük. — „Nem titok — mondotta —, hogy ezen a téren mélyreható változásokat kell eszközölni, ha azt akarjuk, hogy fokozódjék a szakosítás hatékonysága és segítse a tagállamok népgazdaságát." A KGST keretében a szakosítás és a kooperáció terén Is tükröződnek a tagállamok gazdaságirányításában bevezetett változások; egészben véve valamennyi tagállam pozitív és aktív álláspontot foglal el e kérdésekkel szemben, bár a konkKözel másfél évtizede, hogy az ébredő természet évente megújuló rendjéhez a könyv ünnepnapjai is szervesen hozzátartoznak. Még szimbólumként is nagyszerű a választás, mely az élet megindulásával, a természet megifjodásával hozza közös nevezőre a könyv, a műveltség forrásának az ünnepét A küldetés lényegét tekintve azonban mind. járt az nduláskor a könyv egy másik fogalommai, a békével is párosult. Több mint másíe' evtizeddel ezelőtt ugyanis, amikor a varsói békekongresszust követően Szlovákia szerte először rendezték meg a könyv és a sajtó hetét, a béke gondja, gondolata uralta ezt a megemlékezést. S ez a találkozás aligha véletlen. A kultúra, a könyv a békével egyjelentésű fogalmak, s az élet értelme nélkülük elképzelhetetlen. Elég a statisztika néhány adatára figyelnünk, hogy láthassuk, a hajdani proletárnyomor száműzésével szorosan együttjárt a tudatlanság elleni küzdelem is. Az a tény, hogy hazánkban ma 41 ezer könyvtár 99 milliós könyvállománnyal működik, mindennél jobban igazolja a megtett út nagyságát S bizonyítja azt is, hogy az ember társadalmi felszabadulása törvényszerűen megköveteli a fizikai és a szeHemi nyomor minden fajtájának elűzését. A szabadság szülte rend ily módon a történelem évezredei az Mottó: „Könyv kopog az ablakon: üzenet az élőknek! A fény, a világosság, mit minden tudatlanság, minden hatalmi önkény el akar oltani: a kultúra fénye, a könyv világossága, a gondolat igaza, mitől egyformán félnek a szolgalelkek és rettegnek a zsarnokok, mert ez a fény, ez az üzenet a barbarizmus örök ellensége marad... A háború: barbarizmus, a béke: a jóakaratú emberek összessége. A béke hívei a kultúrát igenlik, védik. Eszközük, fegyverük: a könyv". (Fábry Zoltán: A könyv: a béke című írásából.) Fényforrás: A KÖNYV í,éjjel rendjének" sötétségét is likvidálta, s szinte — történelmileg — megdöbbentően rövid idő alatt nagykorúvá tette az élet perifériájára szorított milliókat. A kiművelt emberfők sokaságának gyarapodására mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ma már hazánk minden tizedik lakosa tagja valamely olvasóklubnak {könyvbarátok körének), s csak ezen az úton évente mintegy 7 millió könyv kerül az olvasókhoz. A könyv iránti növekvő érdeklődés igazolására megemlíthetnénk azt is, hogy tavaly 14 millió koronával több könyvet adtak el a könyvesboltok, mint az előző évben, s hazai könyvkiadóink 6435 könyvet adtak ki, több mint 54 millió példányban. S ennek ellenére mégis azt kell mondanunk, a könyvkiadók eddig nem tudták kielégíteni az olvasók érdeklődését. Hazánk tájait, köztük a magyar lakta vidéket járva őszinte örömmel tudatosíthatjuk, hogy egyre nő a művelődés, a tudás, s ezzel együtt a könyv hatalma. Kérgeskezű parasztemberek, gyári munkások s a napi munka után felüdülést kereső asszonyok ma már a könyvtárak állandó látogatói, s a fiatalok népes tábora mellett ők is szinte naponta növekedő kíváncsisággal figyelik a könyv, a szép szó nekik szóló üzenetét. Persze, a lelkesítő példák és eredmények mellett hiba volna nem látni a teendők garmadát, mely e téren még előttünk áll. Gondolunk itt nemcsak a könyvvel végzett munka iránti nagyobb gondra és felelősségre, hanem azokra az ezrekre is, akik még kívül maradtak a „körön", akikhez a könyv kopogtatása még nem jutott el, vagy akik a múlt öröksége miatt — még hunyorognak a kultúra fénye, a könyv világossága előtt. Nemcsak saját magunk jól felfogott érdeke, de nemzeti büszkeségünk is azt sugallja, hogy ebben a nagyarányú, világméretben folyó népmozgalomban mi sem maradhatunk le. Ma a több tudás és kulturáltság az igazán nemzeti erény, s ezt így kell nekünk is tudomásul vennünk. „A mai olvasó, kinek... valósággal tálcán viszik az asztalára a könyvet, fel sem tudja fogni, hogy a könyv, az olvasás tilalmas dolog volt, hogy az írás és olvasás küzdelem, harc eredménye, veszély és halál lehetősége" - mondja Fábry ZoJtán. Ehhez a megállapításához tegyük hozzá azt is: A könyv útja ma szabad. A könyv fénye, melege ma akadálytalanul itt munkál közöttünk, s minden erőnkkel arra keli törekednünk, hogy a könyv mai otthonait még céltudatosabban szaporítsuk, gazdagítsuk. De ne csak a könyv hónapja legyen ehhez illő alkalom, hanem az év minden napjai F. Z. rét részletekben nemegyszer eltérő nézetek merülnek fel. Mindenesetre a szakosításban és a kooperációban is megfelelő mértékben érvényesíteni kell az értékszempontokat és az értékviszonyokat, ugyanakkor javítani kell a szakosított feladatok kiválasztását, s nem szabad szem elől téveszteni a szakosítás rugalmasságát. Az ezzel összefüggő problémák meglehetősen bonyolultak. Nem lehet például gépiesen meghatározni a szakosítás időtartamát, a szakosítással párhuzamosan meg kell oldani az önköltség, az értékesítési ár, a műszaki együttműködés, a szabványosítás stb. kérdéseit is. A végrehajtó bizottság egyelőre nem fogadott el ez irányú végleges határozatokat. Mégis lényeges előrehaladás történti úgy döntöttek, folytatják a tárgyalásokat s keresik a megoldás útjait. — A mi fő figyelmünk a gépipar szakosítására irányult — mondotta Šimúnek mérnök. — Nagyon kezdeményező volt a vegyipar szakosításának megvitatása ls, itt azonban a nehézvegyipar terén, s úgyszintén a műszálgyártásban is nehézségekbe ütközik a szakosítás, mivel ez gazdaságilag nem lenne hatékony. Sok érdekes lehetőség mutatkozik ezzel szemben például a festékanyagok gyártásában, amelyet kb. 40 százalékban szakosítani lehetne, a fényképészeti vegyiparban, a gyógyszerészeti készítmények gyártásában stb. A KGST szoros kapcsolatokat tart fenn számos más nemzetközi szervezettel. Az első helyen természetesen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerepel. Ezek a kapcsolatok elősegítik a szocialista országok gazdaságáról és együttműködéséről, s úgyszintén a KGST tevékenységéről szóló információk terjedését. Fontos szerepet játszanak a KGST-nek az érdekelt szocialista országok különféle gazdasági szervezeteihez, például a közös vagonparkhoz, az INTERMETALL-hoz, a golyóscsapágygyártásban való együttműködés szervezetéhez stb. való viszonya is. Ezek a szervezetek teljesen önállóak. A velük fenntartott kapcsolat annál is fontosabb, mivel a KGST kezdeményezéséből és közvetlen támogatásával keletkeztek s tevékenységük Szorosan a KGST munkájához fűződik.