Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-14 / 45. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI 8IZ0TTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. február 14. • Kedd • XX. évfolyam, 45. szám • Ára 40 fillér KOSZIGIN ELUTAZOTT ANGLIÁBÓL A brit—szovjet tárgyalások az enyhülést szolgálták KÖZÖS KÖZLEMÉNY A MEGBESZÉLÉSEKRŐL • SZÍVÉLYES BÚCSÚZTATÁS AZ ANGOL FŐVÁROSBAN • WILSONT ÉS BROWNT MEGHÍVTÁK A SZOV­JETUNIÓBA London (ČTK) — Alekszej Kosztgin szovjet mi­niszterelnök és kísérete tegnap befejezte hivata­los angliai látogatását és hazautazott a Szovjet­unióba. A repülőtéren Harold Wilson angol mi­niszterelnök, Brown külügyminiszter, valamint az angol kormány több tagja búcsúztatta a szovjet vendégeket. Koszigin szovjet és Wilson angol miniszterel­nök rövid nyilatkozatot tett az elutazás előtt. Wilson többek között kijelentette, hogy a szov­jet kormányküldöttség látogatása nagyon sikeres volt. Hozzájárult a szovjet—brit kapcsolatok fej­lesztéséhez és alkalmat nyújtott arra, hogy bizo­nyos nézetkülönbség ellenére is közelebb kerül­jön a két kormány álláspontja a nemzetközi hely­zet fontos problémáinak megítélésében. Koszigin válaszában köszönetet mondott Wil­son miniszterelnöknek a szívélyes fogadtatásért és hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség a leg­nagyobb megelégedéssel távozik Angliából. Ezt követően Koszigin miniszterelnök megszem­lélte a tiszteletére felsorakozott királyi díszszáza­dot, majd kíséretével együtt szívélyes búcsút vett az angol miniszterelnöktől és kíséretétől. A kü­lönrepülőgép ezután elindult Moszkva felé. Moszkva — Alekszej Koszigin miniszterelnök és kísérete tegnap angliai látogatásáról visszaér­kezett Moszkvába. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő hétfőn véget ért nagy-britanniai látogatásáról közös brit—szovjet nyilatkoza­tot adtak ki. Őfelsége kormányának meg­hívására A. N. Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke 1967. február 6. és 13. kö­zött hivatalos látogatást tett az Egyesült Királyságban. — hang­zik a nyilatkozat. A szovjet miniszterelnök megbeszéléseket folytatott Ha­rqld Wilson miniszterelnökkel, George Brown külügyminiszter­rel és angol miniszterek­kel. A szovjet éo brit tél között le­folyt beható eszmecsere érintet­te a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, valamint az angol­szovjet kapcsolatok további fej­lesztésének kérdéseit. Megvizsgálták a világban ki­alakult helyzetet, és kifejtették kormányaik álláspontját a nem­zetközi feszültség enyhítésének lehetséges útjaira vonatkozóan. A felek megállapították, hogy a közös érdekeket szolgálná a megoldatlan nemzetközi prob­lémák békés rendezése. Meggyő­ződésük, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés együttműködést valósíthat­nak meg és kell is, hogy meg­valósítsanak a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az egyen­jogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint az államközi viták megoldása so­rán az erőszak alkalmazásáról vagy az erőszakkal való fenye­getésről történő lemondás el­vei alapján. , Különösen nagy figyelmet szentelnek a felek Európának. Egyetértettek abban, hogy az európai béke és biztonság meg­szilárdítása elsőrendű fontossá­gú mindkét ország népei és az egyetemes béke szempontjából. Újból leszögezték, elhatározott szándékuk, hogy elősegítik az európai feszültség enyhítését és a nemzetközt együttműködés fejlesztését. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy az európai országok kétoldalú kapcsolatai és együttműködése tovább bővül, és megegyezésre lutottak arra vonatkozólag, hogy az ilyen együttműködés előmozdítása, valamint a bizalom légkörének megteremtése a kelet- és nyu­gat-európai országok között — szuverén egyenjogúságuk és te­rületi épségük tiszteletben tar­tása alapján — a jövőben is a két kormány fontos célja lesz. Megvizsgálták egy olyan ta­nácskozás összehívásának kér­dését, amely megvitatná az eu­rópai biztonsáq garantálásának és az együttműködés fejleszté­sének problémáit. Egyetértettek abban, hogy egy ilyen tanácsko­zás, amennyiben megfelelőkép­pen előkészítik, hasznos lehet. Elhatározták, hogy a kérdésről további eszmecserét folytatnak. A nemzetközi feszültség eny­hítésére irányuló törekvéstől vezérelve a felek ismét leszö­gezték, érdekeltek abban, hogy előrehaladás történjék a lesze­relés terén. Hangsúlyozták: tö­rekednek a hatékony nemzetkö­zi ellenőrzés mellett megvalósí­tandó általános és teljes lesze­relésre vonatkozó megállapo­dásra, beleértve az atomleszere­lést és az atomjegyverek betil­tását is. A hatékony leszerelési intézkedések nyomán felszaba­duló emberi és egyéb erőforrá­sok nemcsak az ilyen intézke­dést megvalósító államok lakos­ságának javát szolgálnák, hanem lehetővé tennék azt ts, hogy a szóban forgó állarfiok fokozato­san qazdasági és műszaki segít­séget nyújtsanak az ilyen se­gítségre még rászoruló terüle­teknek. A két kormány megelégedés­sel nyugtázta azt a haladást, amely az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése irá­nyában tapasztalható, és újra hangsúlyozta, hogy valamennyi nép érdekében meg kell akadá­lyozni az atomfegyverek elter­jedését. A felek üdvözlik az ENSZ-köz­gyűlés 21. ülésszakának határo­zatát, amely arra szólít fel min­den államot, tartózkodjék bár­milyen cselekedettől, amely előmozdítaná az atomfegyverek elterjedését vagy akadályokat gördíthetne az atomfegyverek elterjedésének megakadályozá­sára vonatkozó megállapodás útjába. (Folytatás a 3. oldalon) A kelet-szlovákiai kerület egyik legnagyobb mezőgazdasági gépjavító műhelye a Moldavai Gép- és Traktorállomáson mű­ködik, ahol ezekben a napokban kezdik érvényesíteni az ň) irányítási rendszer elveit. Számításaik szerint a közeljövőben lehetővé válik számukra a generáljavítások költségeinek je­lentős csökkentése. Képünkön: Komjáty Árpád motorellenőr-' zés közben. (G. Bodnár — CTK felv.) Zárszámadások tükrében N AGYOT NÉZETT volna úgy két évtizeddel ezelőtt a porosztem­ber, ha valaki azt mondja neki: „A hét végén összehívjuk a falu lakosságát, s megbeszéljük, hogyan munkálkodtunk az elmúlt esztendőben." Ma ez természetes dolog. Sőt, varázsa van a szövetkezetek évzáró közgyűlésének. Nemcsak azért, hogy ezeket az értekezleteket rendszerint egy kis mulatozás követi. Nem is ez az elsődleges, hanem más. Az, hogy a zárszámadó közgyűléseken őszin­tén, nyílton elmondhatja mindenki azt, ami esetleg a szivén fekszik. Megteheti a közös gazdálikodássa-l kapcsolatos észrevételeit. Ezen túl: levonják a tanulságot a jövőre nézve. Mit akarnak elérni az idén, mennyit gyarapszik majd a falu, o közös, milyen bevételre számíthat a család. Az eddig lezajlott évzáró közgyűléseken egyöntetű a megállapí­tás: az elmúlt év az EFSZ-ek további erősödésének az éve volí. Elismeréssel beszél a tagság a szövetkezeti vezetők igyekezetéről; az év közben szerzett jó tapasztalatokról, örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy nem hiányzik ezeken a gyűléseken az őszinte bíráló szó sem. A szövetkezeti tagság megtömik gyűlésezni, s nem néma hallgatója, hanem aktív résztvevője a gyűléseknek. Kétségtelen, a múlt esztendő taglalásán kívül az idei zárszámadá­sokra jellemző o jövő tennivalóinak a megtárgyalása is. Nagy váltó* zások éve lesz az idei. Az új irányítás a mezőgazdaságban az eddi­gieknél még nagyobb önállóságot, szobád kezet biztosít a szövet­kezetekben. Értjük ezalatt mind a termelési, mind az áruértékesítési teendőket. Már a tervkészítés időszoka is az új irányítás egyes módo­zatait tükrözte. A direktív, adminisztratív ügyintézés helyett a közös tárgyalás került előtérbe. A társadalmi igényeknek, követelményeknek (Folytatás a 2. oldalon) Válasz a CSKP Központi Bizottságának kiáltványára A mokrad i kezdeményezés:,Irány 50' (CTK) — A közép-szlovákiai kerületben működő Mokradi Csapágygyár dolgozói válaszol­tak a CSKP Központi Bizottsá­gának kiáltványára a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Szocialista kötelezettségválla­lást tettek, amellyel egyúttal felhívják a kerület valamennyi vállalatát és üzemét, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tisz­teletére ösztönözzék dolgozóik kezdeményezését. Ezzel a kö­zép-szlovákiai kerületben egy új mozgalom született „Irány 50" Jelszóval. A mokradi üzem dolgozói a felszabadulás 20. év­fordulója tiszteletére kezdemé­nyezett „Irány 20" kötelezett­ségvállalási mozgalomból indul­tak ki. K ét évvel ezelőtt kissé megkésve röppent világgá a hír Sáros székhelyéből: Csehszlovákia és való­színűleg Közép-Európa legidősebb embere is­mét egészségesen, élet­vidámán töltötte szüle tésnapját. Berregtek a telefonok, kattogtak a géptávírók: „Mi újság van a Suchár-portán?" — érdeklődött Jó né­hány külföldi hírügy­nökség is. Hiába: a ter­mészet különös kegyei­vel megajándékozott emberek mindenkor éberen tartják ember­társaik érdeklődését. Márpedig Suchár József ezek közé tartozik. Anyakönyvi kivonatá­ban nem mindennapi adatok vannak: . . szü­letett Lemešanv község­ben, 1857. február 18-án. Egy esztendőben Klara Zetkinnel, Konsztantyin Ciolkovszkljjal, Axel Muntheval, és ha nem is világraszóló tettek, kutatások vagy feldol­gozások révén, mégis­csak híres ember lett. tásából ls kivette ré­szét. Amikor pedig rá­unt a külföldi kenyér­re, hazatért és végérvé­nyesen eljegyezte ma­Hazánlc legidősebb polgára, SUCHÁR JÓZSEF 110 ÉVES A száztíz éves Su­chár bácsi sze­rény, szűkszavú, elége­dett ember. Mindig a munkájának meg a csa­ládjának élt, keményen dolgozott. A kőműve­sek valaha nem egy­könnyen keresték meg a betévő falatot. „Ta­noncéveiben", úgy a nyolcvanas évek táján, amikor szűkebb hazá­jában kevés volt a munkalehetőség, Buda­pesten az Andrássy úti házak homlokzatán mesterkedett, majd a román főváros cslnosí­gát a vasutasok sötét kék egyenruhájával. Már csak kevesen em lékeznek arra, hogy ő volt az, aki a Tanács köztársaság idején pi­rosra állította a váltót, amikor egy ellenséges szerelvény közeledett szülővárosa felé. A zóta persze sok víz folyt le a To> rysán, Suchár bácsi ar­cán jócskán megsoka­sodtak a barázdák, fe­kete haját ezüstös dér fonta be — de bár­mennyire is furcsán hangzik, az évtizedek előtti események és él­mények máig ls frissen élnek emlékezetében. A száztíz év alatt egyet­lenegyszer sem volt komoly beteg: két év­vel ezelőtt elcsúszott ugyan a lépcsőn, de né­hány heti pihenés után kiheverte a bajt és rendbejött. „Ezentúl legalább jobban vigyá­zok majd" — düny­nyögte magában. A mikor utolójára jártam a prešov! Suchár-portán, Józsi bá­csi éppen afelett ke­sergett, hogy már nél­külöznie kell szomszéd­ját, akivel oly szívesen és sokat máriásozott, valamint hogy a száz­ötödik születésnapjára ígért televíziókészülé­ket nem kapta meg. „Mert hát mégsem le­het a külvilágtól telje­sen elszigetelten él­ni..." Kezelőorvosa utasítására mostanában már nem fogadhat lá­togatókat, levelezését is a nyolcvan felé húzó leánya, Mária intézi. Azok részére, akik a hosszú élet titka iránt faggatják, egyetlen re­ceptje van: mértéklete sen élni, kerülni min­dennemű izgalmat, ve­szekedést, kicsapongást, TÄNZER IVÁN A mokradi dolgozók kötele­zettségvállalásukban megálla­pítják, hogy a munkások és a technikusok alkotó kezdemé­nyezésére az idei év eredeti ter­melési tervét 5 600 000 koronával emelték. A tervezett felhasznál­ható bruttó jövedelmet ebben az esztendőben négyszázezer koro­nával szándékoznak túlszárnyal­ni. Nagy súlyt helyeznek a mi­nőség javítására, s ily módon a csapágygyártásban fokozatosan el akarják érni a világszínvo­nalat. A műszaki fejlesztés út­ján hat és fél százalékkal fog­ják növelni a munkatermelé­kenységet. Ifjúsági találkozó A Komszomol-küldöttség látogatása a prágai Városházán (CTK) — Az Össz-szövetségi Lenini Komszomol csaknem 50­tagú küldöttségének fogadása Prágában az óvárosi Városhá­zán tegnap délután a csehszlo­vák és szovjet Ifjúság találkozó­ja volt. A Komszomol küldött­ség tagjait, akik holnap befeje­zik egyhetes csehszlovákiai lá­togatásukat, Zdenék Voboŕil, a CSISZ városi bizottságának el­nöke bemutatta Martin Vaculík­nak, a CSKP KB elnöksége pót­tagjának, a városi pártbizottság vezető titkárának, Ludvik Cer­nýnek, Prága főváros főpolgár­mesterének, a Prágai Nemzeti Bizottság tanácsa tagjainak és több száz prágai CSISZ tagnak. Abdurrahman H. Vezirov, a Komszomol Központi Bizottságá-. nak titkára, a küldöttség veze­tője, Martin Vaculík elvtárs üd­vözlő beszédére válaszolva hangsúlyozta, hogy a Komszo­mol-küldöttség tagjait a barát­ság megnyilatkozásai kísérték az első pillanattól fogva, hogy hazánk területére léptek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom