Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)
1967-02-01 / 32. szám, szerda
Négy SIU-126 tfpusú, távvezérlésű, teljesen automatizált esztergát készítenek NDK-beli gépipari üzemek számára a plzeüi škoda üzem dolgozói. Képünkön: Vladimír Hrdlička egy eszterga or sóházát szereli . (J. Vlach felv. E-V ČTK) Nem fért bele egy éjszakába AZT A NAPOT nem írták piros betűvel a naptárban, jaBuár 28-án mégis ünnepre készülődött Bodrogmező lakossága. Már ki hogyan. Az állatgondozók például úgy, hogy a reggeli etetést, állatgondozást a szokottnál valamivel hamarabb elvégezték, mert 9 órára anneplőbe kell öltözni. Mi tagadás, ezen a reggelen a traktorosok is tovább mosogatták a tenyerüket, mert ha már pénz áll a házhoz... Az elnök, meg a többi funkciós jó néhányszor megpróbálkoztak végiggondolni, hogy mit is mondanak majd a hivatalos beszámoló mellé az évzáró közgyűlésen jelenlevő tagságnak, de valahogy egyikük sem jutott a gondolatmenet végéig. Nagy gond ám egyetlen mondatot ls megfogalmazni Ilyenkor. Olyan mondatot, amelyik kifejezhetné az 1966-os esztendő minden eredményét, sikerét, de azért a legfontosabb problémákat ls. Szerencsére az óra mutatója nem hagyja magát befolyásolni. Nyugodtan halad előre, függetlenül attól, felkészültek-e a szövetkeeetesek a nagy aapra, az esemény fontosságáäoz méltóan. Persze ne túlozzak, különösen sok Izgalomra nem adott okot ennek a 800 lakosú falu szövetkezetének a helyi szempontból pirosbetüs ünnepe. Hiszen a szövetkezet állandó dolgozói lényegében már az előlegként kifizetett 19 koronában megtalálták számításukat, ugyanis egy évvel ezelőtt enynyit terveztek egy-egy munka egységre. Szóval a tervezettet fnár megkapták. S a vezetőség abból sem csinált titkot, hogy a zárszámadás napján még 8 fcoronát fizetnek munkaegyséjenként. Azaz, hogy mégsem fizetnek ... Mert például Román Gyula, aki felesége keresetén, és a háztáji, Illetve a természetbenlek értékén kívül 40 ezer korona jövedelemhez jutott a szövetkezetben, most úgyszólván csak filléreket kap kézhez. Mármint a több mint negyvenezer koronához vlszo nyitva filléreket. Meg is jegyezték néhányan, éppen negyvenezresek közül. — Lassan már annyit sem kap az ember a zárszámadáskor, amennyiből úgy istenigazában kimulathatná magát. Igaz, ami Igaz, a zárszámadás napján csak annyi marad a bodrogmezőlek borítékjában, amennyi felül van a kerek ezreseken. Az ezreseket — a tagság határozata értelmében — egyszerűen beírják a koráb ban beadott takarékbetétkönyvbe. HÁT IGEN, könnyű ott tré fálkozni, ahol a szövetkezetben egy állandó dolgozó havi átlagkeresete eléri, sőt meghaladja a 2200 koronát. A természetbenieken kívül. Egyesek talán kíváncsiak, hogyan zaj : lott le az évzáró taggyűlés. Ezt a kíváncsiságot aligha tudnám sok érdekességgel kielégíteni. Mert az emberek is csak addig szeretik önmagukat nyilvánosan is dicsérni, amíg annak van értelme. Ami pedig a bírálatot illeti, ezen a téren a puskapor legnagyobb részét már a korábbi taggyűlésen elsütöt ték. Erre az alkalomra pedig a vidámságot gyűjtötték össze. De abból aztán annyit, hogy bele sem fért egy napba és egy éjszakába. Maradt a jókedvből mára, holnapra, meg továbbra is. Utóvégre miért is ne. Ezt a jókedvet nem pénzért adják, hanem pénzt adnak hozzá. HARASZTI GYULA Baj van az érsekújvári vendégszeretettel A MÓLT ÉV szeptemberében jártam első ízben Érsekújvárott. A Tátra szállóban biztosítottam szobát. Kora délután, amikor megérkeztem, első utam oda vezetett. Tudomásomra hozták, — sajnos szoba nincs. Mit volt mit tennem, felkerestem az igazgatót és csodák csodája, azonnal akadt szoba. Korán lefeküdtem. Kopogtatnak. Egy ismeretlen férfi igyekezett volna be, de mivel hajthatatlan maradtam, dörömbölt és szitkozódott, olyannyira, hogy éjfél után a szomszédaim ls megsokallták és felháborodva a portás segítségét kérték. Mire az kijelentette, hogy az illető vendég, kifizette a szobát, be van csípve — ő nem tehet semmit. Hajnal felé lovagom megúnta a kopogtatást, és elvonult. Alig szundítottam egyet, amikor nem mindennapi csörömpölésre ébredtem. Az udvaron egy búgó teherautóra hat serény kéz dobálta fel az üres hétdecis palackokat. Még hat óra sem volt, elhagytam a szállodát. Ez év január 25-én ismét Érsekújvárra utaztam. Szobát előre —• telefonon és táviratilag ls -— rendeltem. A legnagyobb meglepetésemre azonban egy ismeretlen férfiúval tettek egy iedél alá. Bizony mondom, nem kis harcomba került, amíg elértem, hogy áttesznek egy másik szobába, ahol ugyan szintén nem leszek egyedül, de legalább azonos nemű halandóval. Boldogan veszem a kulcsot, benyitok a szobába, de hirtelen megtorpanok. Gondolom, sajnálatos tévedés, jégverem ez, nem szállodai szoba. Mikor felocsúdtam, reklamáltam, de a portásnő lelki nyugalommal kijelentette, hogy tud róla, más szoba nincs. Vagy mégis — és nagykegyesen beengedett egy meleg helyre. Örömöm nem sokáig tartott, mert két óra múlva kidobott — megérkezett ugyanis az „eredeti" vendég. A dühtől könnybelábadt szemmel a fél éjszakát a folyosón levő karosszékben töltöttem, a másik felét szvetterben virrasztottam végig a pamlagon. Ezúttal egy cseppnyi lelkiismeret furdalásom sem volt, hogy ruhástól fekszem az ágyba, mivel a paplanon mégcsak huzat sem volt. A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS akkor ért, amikor a számlámon felfedeztem a fűtésért járó összeget is. Ezúttal azonban néma maradtam, mert anynyira meg voltam gémberedve, hogy a számon egy fia hang sem jött ki... —ozo— Q eültem egy előkelőnek, j illetve első osztályúnak mondott étterembe. Az étlap különféle Ismeretlen nevű ételeket kínált. A sok ismeretlen között felfedeztem egy meghitt ismerőst: rántott csirkét. Hosszadalmas várakozás és lehetetlenül elsózott leves után végre feltálalták. Beleharaptam az első látásra ínycsiklandozó csibecombba, de nem bírtam lenyelni a falatot. Levegő után kapkodva félretoltam a tányért. Észrevette a felszolgálólány, készségesen odasietett asztalomhoz és megkérdezte: — Hosszul van, uram? — Rosszul. A csirkétől. .. A lány szolgálatkész- arcán hirtelen színeváltozás ment végbe. Szigorúan és kételkedve rámszólt: — A csirkétől, uram? — A csirkétől! Bűzlik! — Lehetetlen, uram! A csir ke friss, és nem bűzlik t Fogta a tányért, bevitte a konyhába. Két perc múlva csirkéstől előkerült egy fehér kabátos, energikus fiatalember, a felszolgálópincér. Letette a csirkéi az asztalomra és kije lentette: — Uram. a csirke friss. Nem bűzlik! Hiába állítottam az ellenke zőjét, és hiába akartam kétsze res árat fizetni az ehetetlen ételért. Még négy pincér, a fő pincér és a szakácsnő ts odajárult asztalomhoz, hogy megnyugtassanak a csirke szagát illetően. Végül az üzemvezető ts előkerült, s hangjában mély felháborodással a következőket adta tudtomra: — Nem elégedhetünk meg uram, azzal, hogy kifizeti a csirke árát. A jó hírünkről és jó nevünkről van szó. Ön nem távozhat tőlünk ilyen elégedetlen és csalódott lelkiállapotban. A csirke friss, és nem büziik! Bűzlik vagy nem bűzlik Megrettentem. A személyzet végül közös erővel és erőszakkal kényszerít majd, hogy elfogyasszam a csirkét. A békesség kedvéért és szolgálatkész ségük elismeréseképpen a csirke árának háromszorosát osz tottam el a megsértett vendéglátóipari dolgozók között, mert nem volt más mód a menekvésre. Utóvégre, ki a kompetens eldönteni, hogy bűzlik e a föltálalt csirke, vagy nem bűzlik. Hiába ragaszkodom véleményemhez, ha öten, vagy hatan az ellenkezőjét állítják. Távozóban a forgóajtó két szárnya között, mikor már sen ki nem hallhatta, a nagy Galileo Galilei kétségbeesett cl szántságával dobbantottam: — És mégis bűzlik! Ám ez a nyilatkozat végered ményben tehetetlenségem és vereségem beismerése volt. Ve reségem annál teljesebb, me<t mindeddig meg voltam győzöd ve arról, hogy érzékszerveim környezetemre vonatkozólag többé-kevésbé megbízható in formációkat közvetítenek agyam számára, különösen ak kor ha rántott csirkéről van szó. Már nem táplálok magam ban ilyen ostoba hiedelmet. A tények és események meggyőz tek az emberi érzékszervek megbízhatatlanságáról, s az ál táluk közvetített érzetek teljes relativitásáról. Egy jó barátom ugyan azt állítja, hogy meggyőződésemnek nincs objektív alapja, mert a fenti eset nem az érzékszervek megbízhatatlanságáról tanúskodik, hanem a többség erejéről. A csirke szagát illetőein népszavazással nem lehet objektív érvényű döntést hozni.Engem tulajdonképpen sleszavaztak, ha nem is formálisan, de ténylegesen. Ilyen alapon kétségbe lehet vonni a tudományos tételek igazságát is. A helyes eljárás az lett volna, ha a szakácsnő, a főpincér, vagy az üzemvezető elfogyaszt ja a kérdéses csirkét. Ha bár melyikük meg bírja enni, és semmi baja nem esik tőle, nyilvánvaló, hogy én tévedtem. Ha pedig nem eszik meg, vagy ba/uk esik tőle, nyilvánvaló, hogy ők tévedtek. Igen ám, csakhogy első J osztályú éttermekben ' nem szokás, sőt nem is Illik empirikus módon bizonyítani véleményünk helyes vagy helytelen voltát. Csak jizetni illik, s azután diszk-éten tá vozni. BÁBI TIBOR Barrandovi tervek 'tlfisillllfllllllllllllllltllllllllllltlllltlllllllltlllllttllllllfII1ICIIIII11III1X1 MIELŐTT A FILMSTÚDIÓKBA és műtermekbe látogatnánk, hogy megismerkedjünk az év új alkotásaival, magyarázatként néhány szót kell szólnunk. A népgazdaságunkban történt változások természetesen a filmstúdiókat is érintik. Még nem régen az a veszély fenyegetett, hogy a barrandovi filmstúdió a világ egyik legdrágább kísérleti intézete lesz. Olyan filmek „születtek" itt, melyeknek megvalósításában még a legvagyonosabb amerikai filmproducer is kételkedett volna. A fiatal, tapasztalatlan rendezők próbára tették tehetségüket. Érdemes volt kockáztatni: a filmek közül egy sem került „zúzómalomba", ellenkezőleg. Az Ifjú „generáció" érdeme, hogy a csehszlovák filmet külföldön is elismerik. Csakhogy itthon más a helyzet, s nem lehet a nézőt arra kényszeríteni, hogy olyan „kísérleti" alkotásokat nézzen meg, melyeket nem ért. Külföldön szakemberek és bírálóbizottság értékeli a filmeket, míg idehaza milliós publikum. Olyan filmeket is kell tehát készíteni — vígjátékokat, zenés és detektívfilmeket — melyek érdeklik és vonzzák a közönséget. Az új esztendő filmműsora gazdag lesz, a moziközönség számos látványos filmmel Ismerkedhet meg. Igy pl. az igényes mozilátogatók számára Vera Chytilová rendezésében készült a Százszorszépek című film. Ján Némec két új filmmel lepte meg a közönséget: Az ünnepségről és a vendégekről, s a Szerelem mártírjaival. NÉZZÜK MEG, mi újság van a filmlaboratóriumokban. Az utolsó „simításokat" végzik két különleges filmsorozaton. František Vláčil rendező a pogány Időkből VI. Vančura regénye alapján készített terjedelmes filmet. A rendező — aki eredetileg képzőművész volt — mesterien eleveníti meg a filmvásznon a szerelem és a harc képeit. A lebilincselő és látványos film a képzőművészeti alkotások erejével hat. A másik film ugyancsak képzőművész-rendező, Karel Zeman alkotása. A Münnhausen báró és az Egy bolond krónikája után visszatért ismét Jules Vernéhez, filmrevitte a Két év vakációt. A kis hajótöröttek csodás és bámulatos kalandjai mellett a nlmen megelevenedik az ősrégi metszetek és rajzok világa, a leírhatatlanul ördöngös filmtrükkök, egyszóval mutatványban nem lesz hiány. Lassúi végleges alakot „öltenek" az idei év detektívflímjel is. Novák rendező most bemutatásra kerülő alkotása a régészkörnyezetben játszódik le. Találóan választották meg a film címét is: A bizánci kalmár kincse. Kachlík rendező a Halál a színfalak mögött című dedektív filmjében heroin-csempészéssel foglalkozik, míg Juraj Herz alkotása — A Rák jegyében — orvosok közé viszi el a nézót. FILMSZÍNHÁZAINKBAN az 1967-es évben többek között két vígjátékot is láthatunk Rudolf Hrušinskýval a főszerepben. J i ŕí Welss Az új házas, avagy gilkosság cseh módra című filmjében bemutatja, hogyan lehet megszabadulni a szerelmi vetélytárstól, míg Balík rendező Hogyan loptam egymilliót című komédiájában igyekszik megszabadulni — egy milliótól... A Lakodalom című film Krejcík rendező készülő vígjátéka, melynek főszerepét — az erőszakkal férjhez adott menyasszonyt — Hana Brejchová játssza. A Happy End (Lipský alkotása) talán már be sem fér a vígjátékok „tarsolyába". A pukkadásig nevettető film alapjában véve különleges, a cselekmény visszafelé játszódik, a történet a végénél kezdődik. Ettől azonban nem, kell megriadnunk, a film szerzői ezt az újszerű megoldást jól átgondolták ... Vorlíček rendezőnek nem rokonszenves a James Bondról, a legyőzhetetlen kémről készült nyugati filmsorozat, s ezt a „kultuszt" a A W4C ügynök vége elmtt filmben parodizálja. Az ún. férfias történetekben az ököl a legnyomatékosabb érv s az élet általában olyan körülmények között fejlődik, mely vagy megedzi, vagy elbuktatja a hőst. Az ilyen „nyers" sztorik kedvelői számára két film készül: az egyiket közvetlenül Kambodzsában forgatják L. Smočka Piknik című darabjának átdolgozásával. Az íróból lett rendező a dzsungelban készíti a film felvételeit — az angol katonák történetét, akik a háború Idején ... de egyelőre többet nem. árulunk el a filmről. A másik történet címe: Játék szabályok nélkül. A Polák rendezésében készülő film egy kriminalista történetét tárja elénk, aki egy megoldatlan bűncselekmény miatt kilép az államvédelmi hatóságok szolgálatából, majd taxisofőr lesz, s évek múltán találkozik a gonosztevővel, aki után egykor hiába nyomozott . .. Elképzelhető, hogy a film további meseszövése mennyire érdekfeszítő és drámai. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére Cech rendező Hátba támad címmel forgat filmet, mely kiemeli a nagy történelmi esemény jelentőségét. EZ ÉV SORÁN filmszínházainkban legalább kétszer láthatjuk Jana Brejchovát, Ewald Schorm Az elveszett fiú visszatérése című pszichológiai film jében és a Menyasszony éjszakájában (Kachyfía rendezése), mely a falu kollektivizálását mutatja be a nézőknek. Szót kapnak a cseh filmrendezés nesztorai is: Otakar Vávra F. Hruboií művéből forgatja a Románc című alkotást, Václav Krška pedig A kislány és a három teve című lírai groteszket viszi filmre. Talán azt kérdezik magukban: ml van a fiatalokkal? Nem folytatják a „kísérletezést" és a filmmúzsa új lehetőségeinek keresését? De igen. Schorm mellett Antonín Máša rendező is új lehetőségek után kutat — a Külföldiek szállója című filmalkotásban. Jifí Menzel j. Škvorecký íróval együttműködve forgatókönyvet ír, a Bűntény az irattárban című filmhez. A Fekete Péter és az Egy szöszi szerelmei után is mét megszólal Miloš Formán is az Ég, kislányom című filmmel. A művész azonban nem hajlandó egyelőre többet elárulni, de milliós közönsége bizonyára ez alkalommal sem csalódik filmjében. AZ ÜJ ESZTENDŐ moziműsorának összeállításánál a gyermekekről sem feledkeztek meg. A berrandovl filmstúdióban a gyermekek detektív-sorozatában — melyek a fiatal nyomozó Martin történetét elevenítik meg — újabb filmekre kerül sor. A gyermekfilmek közt szerepel ezenkívül a Nagyapó, Kilián és én, számos rajzfilm, s annyi más minden, hogy ne héz lenne felsorolni. Ezekután ítéljék meg olva sóink: megfeledkeztek-e a bar randovi filmrendezők és alkotók valamelyik műfajról? Lát ványos történelmi nagy filmmel, vígjátékkal, detektív, kalandos, lélektani és szerelmi filmekkel kedveskednek a mozilátogató közönségnek. BEFEJEZÉSÜL vessünk még egy pillantást az 1968. évi filmvilágba. Kilátásban van egy nagy cseh musical a Seherezádé motívumára (a herceg szerepével Waldemar Matuškát bízták meg), továbbá zenefilm Neckár sikeres útjáról a mik rofonig. A jövő évben Kádár és Klos rendezők valószínűleg megvalósítják régi álmukat: Capek: „Harc a szalamandrákkal" című könyvét — amely ma ís annyira időszerű — szeret nék filmre vinni. LlDA GROSSOVÁ ,:.':!:. i i:.:.,,:, J1 iI! M .1 i i': i, ; i I! I i : i ^:.. n. i. 10