Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-09 / 40. szám, csütörtök

Új gozdosógironyitósi rendszer o mezőgozdosógbon 1 A mezőgazdasági árrendszer A mezőgazdasági üzemek (EFSZ-ek, állami gazdaságok, egyénileg gazdálkodók) gazdálkodásának közgazdasági eszközökkel történő befolyásolásában legfontosabb eszkőz az árrendszer. A felvásárlási ár a leghatásosabb módja annak, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezete a népgazdasági szükségleteknek megfelelően alakuljon. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonalának: az egységes felvásárlási áraknak és a differenciált árpótléknak biztosítani kell a kedvezőtlen természeti adottságok közt gazdálkodó üzemek egyszerű újratermelését és e szövetkezeti tagok arányos munkadiját, a kedvezőbb feltételek közt működő üzemekben pedig a viszonylag magasabb személyi jövedelmek mellett a saját erőből történő beruházásokat, az üzemi alapok képzését, valamint a hitelek és azok kamatainak visszafizetését. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonalától, a megfelelő árarányoktól függ elsősorban a mezőgazdasági üzemek pénzügyi önállósága. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árának megállapításánál a legnagyobb probléma az volt, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek egymástól eltérő természeti és termelési teltételek, illetve adottságok közt gazdálkodnak. Éppen ezért az eltérő természeti és termelési feltételek között kifejtett ugyanazon mennyiségű munka eltérő mennyiségű terméket hoz létre és a termékeket eltérő termelési költségekkel termelik ki. Vagyis: a különböző természeti adottságok miatt az 1 métermázsa termékre eső termelési költség is más és más az egyes területeken. Ezen el nem hanyagolható feltételek áthidalására, illetve e feltételekből eredő eltérések kiegyenlítésére az árrendszer megállapításának két alternatívája kínálkozott. Az egyik a differenciált felvásárlást árak, amelyek a természeti és termelési adottságoknak megfelelően területenként, körzetenként, sőt vállalatonként változnának. A másik alternatíva az egész ország területére egységes felvásárlási árak megállapítása s a természeti-termelési adottságokból eredő különbségek differenciált árpótlékkal, adóval és más közgazdasági eszközökkel való megoldása. EGYSÉGES FELVÁSÁRLÁSI ARAK Az új gazdaságirányítási rendszerben az áraktól azt várjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekre nyomást gyakoroljanak olyan irányban, hogy a természeti és termelési adottságoknak megfelelően azokat a termelést ágakat fejlesszék, amelyek egyfelől a népgazdaság számára kívánatosak, másfelől pedig, fejlesztésük az adott feltételek között a mezőgazdasági üzem számára a leggazdaságosabb. Ezt a funkciót a természetitermelési adottságokból kiinduló, területenkénti differenciált felvásárlási ár nem tudná teljesíteni, mivel az ilyen árrendszer csupán a direktív feladatok kiegészítőjeként hatna. Ezzel szemben az egységes felvásárlási árak olyan közgazdasági eszköz az állam kezében, amellyel közvetett befolyást gyakorol a termelés szerkezetére. Viszont, hogy az egyes termékeket honnan, melyik területről és milyen mennyiségben kapja, annak eldöntését átruházza azokra, akik a konkrét termelést feltételeket a legjobban ismerik, — a termelőkre. Következésképpen az egységes felvásárlási árak, a többi közgazdasági eszköz együttes alkalmazásával megfelelő hatást gyakorolnak a mezőgazdasági termelés szakosítására és koncentrálására, a természeti-terI melési adottságokhoz igazodó I termelési struktúra kialakítási7_ ra, amely a mezőgazdasági termelés belterjes fejlesztésének 9. alapvető feltétele. A január 1-vel életbe lépett • egységes felvásárlást árak megt állapításakor azon területeken w gazdálkodó mezőgazdasági üzemek átlagos termelési költségeit vették tekintetbe, amely területeken az illető termék döntő mennyiségét termelik. Igy például a búza árának megállapításánál a kukorica — répa — burgonya körzetek átlagos termelési költségeit vették tekintetbe. A tej, a vágómarha és a tojás árának megállapításánál viszont valamenynyi termelési körzet átlagos költségeiből indultak kl. Az átlagosnál rosszabb termelési feltételek közt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek magasabb termelést költségeit differenciált árpótlékkal egyenlítik ki. Az átlagosnál jobb termelési feltételek közt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek extrajövedelmének egy részét pedig progresszív földadó formájában vonják el. DIFFERENCIÁLT ÁRPÓTLÉK A differenciált árpótlék szerves része a mezőgazdasági termékek egységes árainak. Az a szerepe, hogy fedezze, illetve kiegyenlítse azon mezőgazdasági üzemek nagyobb termelési költségeit, amelyek rosszabb termelési feltételek közt gazdálkodnak, mint amilyen fel-: tételek alapján az egységes felvásárlási árakat meghatározták. A differenciált árpótlékot a központi alapokba egységes áron eladott termékek 100 korona árbevételére számítják, illetve fizetik ki. Differenciált árpótlék csak a szerződéses értékesítés után jár. A szerződésen felül értékesített termékekért nem jár differenciált árpótlék. A differenciált árpótlék juttatása mértékének megállapítására a mezőgazdasági üzemek természeti-termelési feltételeit újból felülvizsgálták, mivel erre a célra az eddigi termelési körzetek nem alkalmasak, és a mezőgazdasági üzemeket természeti-termelést kategóriákba sorolták. (A cseh és a szlovák szóhasználatban „prírodné stanovište".) A természeti-termelési kategóriákon a természeti viszonyok azon összességét értjük, amelyek egy bizonyos területen megközelítőleg egyfor-. mán hatnak a mezőgazdasági termelésre, elsősorban ls a termelés struktúrájára, a hektárhozamokra, a munkatermelékenységre és mindebből eredően a termelési feltételekre. A természeti-termelési kategóriákat egyelőre nyíltnak kell tekintenünk. Végleges kialakításuk együtt jár a mezőgazdasági termelés szakosításával. A differenciált árpótlék több évre megszabott tétel, amely a többi, hosszabb időn át ható közgazdasági eszközzel együtt az ötéves terv részét képezi. A differenciált árpótlék népgazdasági jelentősége az, hogy alkalmazásával az állam előre befolyásolja a mezőgazdasági termelés szerkezetét mindazon mezőgazdasági üzemben, amelynek differenciált árpótlékot nyújt. Vagyis az állam fenntartja a mezőgazdasági termelés szerkezeti összetételének központi Irányítását a múlttal szemben azzal a különbséggel, hogy ad adminisztratlv-direktiv módszereket közgazdasági eszközökkel váltja fel. FELÁR A PIACI TERMELÉS NÖVELÉSÉÉRT Annak érdekében, hogy az állami felvásárló szervek rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a kereslet-kínálat követelményeihez, és hogy a kereslet-kínálat egyensúlyi állapotára hatást gyakorolhassanak, egyes mezőgazdasági termékekre az egységes felvásárlási áron és a differenciált árpótlékon felül, központilag megszabott Irányelvek alapján felárat (prémium) is fizetnek. Felár az állami alapokba, a szerződéses értékesítés keretében eladott mezőgazdasági termékekért fizethető. (Az állami alapokba felvásárolni jogosultak: az állami felvásárló vállalatok, a fogyasztási szövetkezetek, a feldolgozó Ipar, továbbá a nagyfogyasztók, mint például az üzemi étkezdék, kórházak, katonai alakulatok stb.). A felár célja, hogy fokozza a vállalati és egyéni anyagi érdekeltséget az állami alapokba történő piaci termelés növelésében. Erre a célra az állam a központi alapokból évi 1,5 milliárd koronát fordít. Felárat az előző három év átlagához mért növekedésért adják, éspedig a tejtermelés növeléséért, valamint a népgazdaságilag fontos növénytermesztési és állattenyésztési termékek piaci termelésének növeléséért; minden 100 korona növelésért 50 koronát. A népgazdaságilag fontos termékek, amelyek piaci termelésének növeléséért felár fizethető, a következők: búza, rozs, sörárpa, zab, kukorica, burgonya, cukorrépa, gabona-vetőmag, ültetőburgonya, vágóállatok, malac, borjú, juh, baromfi, tojás és gyapjú. A felár a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak premizálására használható fel. ÁRPÓTLÉK Ugyancsak a kereslet-kínálat szabályozására bevezették az árpótlékot (nem azonos a differenciált árpótlékkal!). Az árpótlékot az állami felvásárló szervek saját eszközeikből fizetik. Árpótlékot fizethetnek a !Jobb minőségű termékért, a szállítási határidők lerövidítéséért vagy jobb időbeli elosztásáért, a szerződésen felüli mennyiségért stb. Az árpótlék a szerződő felek, az eladó és a vevő közvetlen megállapodásától függő, s éppen ezért várható, hogy hatékony eszköz lesz a szállító-átvevő kapcsolatok kialakításában és elmélyítésében. SZABAD ÁRAK Azon mezőgazdasági termékek, amelyekre nem állapítottak meg egységes felvásárlási árat, szabad áron értékesíthetők. A szabad árban az értékesítési szerződés kötésekor az eladó és a vevő állapodnak meg. Szabad árakat érvényesítenek a mezőgazdasági üzemek közti árucsere-forgalom egy részére is. A központi irányító szerv határozza meg, mely termékek értékesíthetők szabad áron. A szabadárak a mezőgazdasági árutermelés értékének mintegy 5—6 százalékára vonatkoznak. A TERMELŐESZKÖZÖK ÉS ANYAGOK ÁRA Január 1-vel, a felvásárlási árak emelésével egyidőben felemelték a mezőgazdaságban használt termelőeszközök és anyagok, valamint a szervizszolgáltatások, továbbá a keve réktakarmányok árát ts. Ezt az áremelést kiegyenlíti a felvásárlási árak emelése, továbbá egyes anyagok állami dotálása. A műtrágya áremelésének több mint 50 százalékát az állam dotálja, úgyhogy a mezőgazdasági üzemeket érintő áremelés mintegy 35 százalékos. A műtrágya nagybani vásárlásánál a mezőgazdasági üzemek áren gedményben részesülnek. Továbbá a műtrágyánál érvényesül az tdényár és az Idényen kívüli ár. A mezőgazdaságban használt gépek és más termelőeszközök árát 8—50 százalékkal emelték. Az árak emelésével egyidőben megszűnt a mezőgazdasági termelőeszközök kiutalásos rendszere és azokat a mezőgazdasági üzemek a kereskedelmi hálózatban, vagy pedig közvetlenül a gyártó vállalattól szabadon vásárolják. A gépek és más termelőeszközök, valamint a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatásoknál a rögzített hatósági árak és a maximált limitárak érvényesülnek. Az állam anyagi előnyökben részesíti azokat a mezőgazdasági termelőeszközöket gyártó vállalatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés hatékonyságát növelő termelőeszközöket gyártanak, s így csökkentik a termelési költségeket. BATKY LÁSZLÓ MÉSZÁROS GYÖRGY (Folytatjuk) MÉH1 HAVAS UTCAIT JÁROM, s mindenfelé nyílt tekintetű, kiegyensúlyozott, jó kedélyű emberekkel találkozom. Nézzünk utána: minek köszönhető ez az elégedettség? Közeledik az évzáró közgyűlés ideje. Gyökér János, a dióbarna szemű, köpcös szövetkezeti könyvelő már beírta a rubrikákba a „bűvös" számokat, így kapásból tájékoztathat az eredményekről. A MÉHI SZÖVETKEZET TAGJAI — akik már 1962-ben is száz százalékra teljesítették a pénzügyi és termelési tervet — az elmúlt évben járási viszonylatban elsők lettek a tejeladásban, a marhahúseladást 150 százalékra teljesítették, s 700 sertés helyett 720-at adtak el. A szemes termények felvásárlási eredménye 112 százalék volt. A hatmillió koronát meghaladó bevételi tervet már novemberben teljesítették. Elégedett e

mberek A szövetkezet legjobban Jövedelmező üzemágai: a kacsakeltető és a kertészet. 20 hektáron és egy 1800 négyzetméteres üvegházban termelnek zöldségféléket. Piacozniok nem kellett, a termést közvetlenül a boltokba szállították. A méhiek vidám, gondmentes évzáró közgyűlésnek néznek elébe. Egy munkaegység 22 koronát ér, és 110 000 munkaegységet fizetnek ki. Az öszszeg tehát nagyjából azonos lesz az ötvenes évek közepén elért összbevétellel. Ezenkívül mintegy 150 000 koronát osztanak ki prémium címén. Tudom, a számokat kevesen kedvelik, ám itt, Méhiben a számjegyek sokat jelentenek. Emberek állnak mögöttük, akik verejtékük és okos gazdálkodásuk eredményével a tarsolyukban, íme. a megnyugvás kitaposott ösvényén járnak. S a méhiek nem pihennek a babérokon. A szövetkezetnek rejtett forrásai vannak, amelyeket az új irányítási rendszer bevezetésével és szakosítással ki lehet aknázni. Javítani akarják a föld termőképességét, s mivel ma már maguk okoskodhatják kl, hogy pillanatnyilag mi fizetődik ki a legjobban, tovább akarják fejleszteni a juhés kacsatenyésztést. AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG és a munkaegység értéke Méhiben a fiatalok problémáját is megoldotta. A 20 traktort ifjak „lovagolják", és a kertészetben is sok fiatal dolgozik. Megtalálják számításukat, nem vágynak el a faluból. A kilencéves iskola elvégzése után annyi fia1 falu — 10 hír RÁRÔSMULYAD • A LOSONCI JÁRÁS legkisebb faival közé tartozik. Ebben az Ipoly szűk völgyében meghúzódó községben csak alig több mint 350 lakos él, akiknek zöme az eredményesen gazdálkodó szövetkezetben dolgozik. A település határközség. • KEVESEN TUDJÁK, hogy a községnek érdekessége is van: három gyógyforrás buzog a földből. A környék lakosainak állítása szerint a gyógyvíz igen Jó hatással van a gyomor-, bél-, szív- és érbetegségekre. Anyagcsere-zavarokat és vérszegénységet Is gyógyítanak vele. • A KÖZSÉG SZÖVETKEZETE 316 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 161 hektár a szántó. Ezen a területen 93 ember talál megélhetést, ebből 75 az állandó dolgozó. • A SZÖVETKEZET a losonci Járás jól gazdálkodó EFSZ-ei közé tartozik. A bevételi tervet rendszeresen teljesítik, és az egyes terményekből magasabb hektárhozamot érnek el a tervezettnél. Például cukorrépából a várt 290 mázsa helyett 400 mázsát takarítottak be hektáronként. • NEM LEHET azonban elhallgatni az állattenyésztés gyenge pontját, a tejtermelést. A tervezettnél 13 000 liter tejfel kevesebbet adtak el. Ennek oka az, hogy tavaly a rárósmulyadiak határát tízszer károsította tal jelentkezett felvételre (még a szomszéd falvakból is jöttek), hogy némelyiküket el kellett utasítani. Egy méhi leány tavaly elnjent a tornaijai „Odevá"-ba dolgozni, de csakhamar visszatért, mert rájött, hogy Itthon többet kereshet. A kiépített gazdasági központban modern istállókat, raktárakat, kukoricaszárítókat látni. A közeljövőben kibővítik a központot, utakat építenek, 6 hektáros víztárolót létesítenek öntözés céljára, és megkezdik az alagcsövezés munkálatait. LUKÁCS BARNABÁS ifjú korában bojtár volt; a háború után került ide, Méhlbe pásztornak. 1950-ben föld nélküli tagként belépett a szövetkezetbe, és a tehenészetben kapott munkát. Kezdetben nehéz sora volt, kezdetleges Istállókban 110 tehenet gondozott másodmagával. ötvenkettőben felépültek az új istállók, megjavult a munkaszervezés, és lassanként minden megváltozott. Jelenleg 24 tehenet gondoz és fej, természetesen fejőgéppel. Legutóbb őt választották meg az ellenőrző bizottság elnökévé. Munkaegységeiért az idén harmincezer koronát számolnak le elé, s ehhez jön még a természetbeni járandóság. Felesége is az EFSZ-ben dolgozik, a kocák körül szorgoskodik. Gyönyörű emeletes házat építenek, televízlójuk, mosógépük és rádiójuk van. Büszkén vezet be az új ház udvarába, ahol már a nyári konyha és a garázs is elkészült. -— Autó Is van? — kérdem. Egészséges, piros arcán mosoly bujkál. — Az még nincs; de „be van tervezve"... HÁk GÉZA, A HNB TITKÁRA elmondja, hogy a szép új kultúrház egy romos kastély helyén épült, Jó két évvel ezelőtt „Z" akció keretében. A kastély lebontását a lakosság végezte vasárnaponként, társadalmi munkában. Az előcsarnokban •pingpongasztal áll, amelyen most ls pattog a kaucsuklabda. A kultúrház körüli teendőket gondnok látja el, aki fáradozásáért munkaegységet kap a szövetkezettől. Az elmúlt években szabályozták a patakot, a Sajón új hidat, s a földutak helyén jó utat építettek. 70—80 családi ház épült az aránylag nem nagy községben. Legközelebbi feladatuk: a HNB irodája előtt lévő térség parkosítása. Magát az épületet már rendbehozták, eskető termet és irattárat nyitottak. 1967ben hatlakásos bérházat építenek ... MOST MÁR ÉRTEM, miért olyan vidámak, kiegyensúlyozottak a méhi emberek. További sikereket kívánok nekik, s magam is vidáman lépek ki a hideg,-fehér téli világba. VERES JÁNOS meg az árvíz, amely csaknem az összes takarmányukat tönkretette. m KEVÉS A SZÖVETKEZETBEN dolgozó fiatal. Az asszonyok között még csak akad fiatal, a férfiak között azonban nem. Ottjártunkkor Bara András traktoros képviselte a fiatalságot. Az ősszel szerelt le, akkor az ő otthonmaradása sem volt még biztos. • ERÖS OLDALA az EFSZnek a sertéstenyésztés. Egész évre 126 mázsa sertéshús eladását tervezték, ezt a mennyiséget azonban mintegy 30 mázsával túlszárnyalták. m KÉT ASSZONYRÓL, Sebők Ételről és Petrovics Júliáról sokat beszélnek a faluban. Az ő ió munkájuk eredménye, hogy a malacokért a tervezett 33 ezer korona helyett 65 000 korona bevételt érnek el. Kocánként 12 helyett 17 malacot nevelnek fel. • KULTURÁLIS ÉLET ióformán nincs is a faluban. Már hosszabb ideje megszűnt a sportegyesület, s maguk a fiatalok sem emlékeznek rá. hogy a faluban mikor mutattak be utoljára színdarabot. A szórakozni vágyók számára nem marqd más, csak a TV meg a kocsma. m A TAGSÁG MINDENT ELKÖVETETT, hogy az idén elegendő takarmányalapot biztosítson az állatállomány számára. Lényegében háromszor annyi takarmányuk van, mint tavaly, csupán lóheréből 1246 mázsát gyűjtöttek össze. AGÚCS VILMOS