Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-07 / 38. szám, kedd

Világ proletárjai } egyesüljetek! UJSZO SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. február 7. • Kedd XX. évfolyam 38. szám • Ara 40 fillér KÖZLEMÉNY L L BREZSNYEV ELVTÁRS LÁTOGATÁSÁRÓL Prága (CTK) — Február 4—5. és B án a CSKP Központi Bizottságának meghívására baráti lá­togatáson volt hazánkban L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, s vele együtt J. V. Andropov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának titkára. L. I. Brezsnyev és J. V. Andropov elvtársak csehszlovákiai látogatásuk alatt szívélyes meg­beszéléseket folytattak Antonín Novotný elvtárssal, a CSKP Központi Bizottságának első titkárával, valamint J i ŕ í Hendrych, Jozef Lenárt, Bohüslav Lastovička, Ota­kar Šimfinek, O 1 d ŕ i c h Četník elvtárs­sal, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjaival, Ľubomír Štrougallal, a CSKP Központi Bizottságának titkárával. Megbeszélé­seiken megtárgyalták a szovjet—csehszlovák kapcsolatok további fejlődésének kérdéseit, va­lamint a nemzetközi politika és a kommunista világmozgalom legfontosabb kérdéseit. A megbeszéléseken részt vett Sz. V. C s e r v o­n y e n k o elvtárs, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykö­vete. Az SZKP és a CSKP vezető képviselői kölcsö­nösen tájékoztatták egymást arról, hogyan folyik a kommunizmus és a szocializmus építése or­szágaikban. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja közötti megbonthatatlan testvéri barát­ság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság széles körű politikai, gazdasági és kulturális együttműködése, amely összhangban áll mindkét ország népeinek érdekeivel, szün­telenül fejlődik és egyre szilárdabbá válik. Mindkét fél egyöntetűen megállapítja, hogy teljesen azonosak a nézeteik a jelenlegi nemzet­közi helyzet, valamint a világ kommunista és munkásmozgalmának kérdéseiben. A tárgyaló felek azon elszántságuknak adtak kifejezést, hogy a bukaresti deklaráció elveivel összhang­ban továbbra is küzdeni fognak a béke meg­szilárdításáért és Európa népeinek biztonságá­ért. Ugyancsak kifejezést adtak azon elhatáro­zásuknak, hogy a jövőben is egyre inkább ki fogják bővíteni és el fogják mélyíteni mind­két fél és mindkét ország általános testvéri kapcsolatait a szovjet és a csehszlovák nép, a szocialista közösség megbonthatatlan egysége, a kommunista világmozgalom egysége, a béké­ért, a nemzetek szabadságáért és függetlensé­géért, a demokráciáért és szocializmusért vívott harc érdekében. A megbeszélések a szívélyesség és a testvéri barátság légkörében folytak. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése népgazdaságunk 1966. évi fejlődéséről A nemzeti jövedelem 7 százalékkal, az ipari termelés 7,4 százalékkal, a vegy­ipari és a gépipari termelés 9 százalékkal, a bruttó mezőgazdasági termelés 10 százalékkal növekedett Népgazdaságunk fejlődésére 1966-ban — a gazdaságirányítás tökéletesített rendszere egyes elemelnek bevezetése után — a társadalmi termelés gyors ütemű növekedése jellemző. Lé­nyegében minden szakaszon teljesítették a tervkivltelezés­sel kapcsolatban az 1966-os év­re előirányzott feladatokat. A folyamatosan felfelé ívelő ipa­ri- és építőipari termeléshez hasonlóan fokozódott a mező­gazdasági termelés ls. Ami pedig az általános haté­konyságot illeti, tavaly már részben kedvezőbb fejlődés ta­núi lehettünk. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a nemzeti jövedelem az 1965-ben elérthez viszonyítva több mint 7 száza­lékkal nőtt. Az összehasonlítható árak­ban kifejezett személyi fo­gyasztás átlag 4 százalékkal nőtt, s a társadalmi fogyasztás mintegy 4 °.7 Azal*kkal emelke­dett. A népgaz-cisügunk különböző ágazataiban dolgozók reálbére az 1965. évihez viszonyítva 2,1 százalékkal nőtt, több a dolgo­zók szabad ideje, túlnyomó ré­szük rövidebb munkahétben dolgozik, és így létrejöttek a havonkénti két szabad szombat lehetőségének feltételei. Az iparban 2,5 százalékkal túlteljesítették a bruttótermelés terjedelmének tervét és csak­nem 100 százalékosan teljesí­tették a belkereskedelem fel­adatait, az export-feladatokat pedig túlteljesítették. A külföld­del lebonyolított árucsere ter­jedelme 2,2 százalékkal halad­ta meg az 1965. évit. Az állami szektorban 100.0 százalékra tel­jesítették a beruházási tervet. A terven felüli termelésnövelés­hez mérten gyarapodtak pénz­forrásaink is Ami a közszükségleti cikke­ket illeti, még mindig vannak bizonyos hiánycikkek. A keres­kedelem nem szerzi be a külö­nösen keresett műszaki és di­vatújdonságokat stb. A beruhá­zások Iránti kereslet megha­ladta építőiparunk teljesítő­képességének lehetőségeit, va­lamint a gépek s egyéb beren­dezések kínálatát is. Ami az állóeszközök, valamint a la­kások rendelkezésre bocsátását illeti, ugyancsak nem sikerült a feladatok kielégítő teljesíté­sét elérni. Különböző vállalatok 1966-ban is növelték a termelés céljaira szükséges importált áru Iránti igényeiket, viszont nem sikerült kellőképpen meg­alapozni a valóban hatékony exporttal szemben támasztott igények kielégítését. Az 1966-ban elért fejlődés arra utal, hogy ami a népgaz­daságunkban már hosszabb ide­je észlelhető fogyatékosságok kiküszöbölését illeti, megtettük már az első célravezető lépé­seket. IPAR Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy az ipari ter­melés az 1965. évihez viszonyít­va 7,4 százalékkal nőtt, ami pedig vegyiparunk és gépipa­runk termelését Illeti, a növe­lés a 9 százalékot is megha­ladta. Az ipari vállalatok egy-egy dolgozójaként 1966-ban megál­lapított munkatermelékenység 4,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, de az ipari ter­melés tavalyi növelését csupán 64 százalékban tette lehetővé a nagyobb munkatermelékeny­ség, míg 1965-ben ez a hozzá­járulás 75 százalék volt. Iparunk tavaly kb. 2 617 000 dolgozót foglalkoztatott, tehát 67 ezerrel (2,6 százalékkal) többet, mint 1965-ben. Az ipari dolgozók átlagos havi bére 1610 korona, vagyis 2,5 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1965­ben. Ami a tüzelőanyag-gazdálko­dást illeti, a szilárd tüzelő­anyagokkal való ellátásban a kínálat felülmúlta a keresletet, ami Jobb minőségű s nagyobb választékú tüzelőanyag szállí­tására késztette az illetékes üzemeket. Bányászaink 1966­ban 100,3 millió tonna szenet és lignitet fejtettek, vagyis 0,2 százalékkal többet, mint előző évben. 1966-ban folyamatos volt az áramszolgáltatás. Villamosmü­veink 38 528 millió kWó elekt­romos energiát fejlesztettek, tehát 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. Kohóiparunk — az 1965. évi eredményekhez viszonyítva 8,2 százalékkal növelte a terme­lést, és e folyamat különösen kedvező hatásaként 9,2 száza­lékkal nőtt a hengerelt áru s a nemesacél előállítása. Jóllehet vegyiparunk 1966­ban 10,2 százalékkal több ter­mékkel látta el hazánk terme­lőüzemeit és 5 százalékkal több gyártmányt exportált, mint 1965-ben, mégsem tudta telje­sen kielégíteni a megrendelők Igényeit. A gyógyszergyártás­ban kedvező fejlődésnek vol­tunk tanúi. — A termelés eb­ben az ágazatban az 1965. évi­hez viszonyítva 14.8 százalék­kal nőtt. Gépiparunk Jelentős részé­nek teljesítőképességét pótal­katrészek gyártására használ­tuk fel. Ennek köszönhető, hogy személygépkocsik pótal­katrészeiből 39,8 százalékkal, tehergépkocsik és autóbuszok pótalkatrészeiből 19,6 százalék­kal, mezőgazdasági gépek szá­mára pedig 49,7 százalékkal többet gyártottak, mint 1965­ben. 1966-ban általában folyamatos és zavarmentes volt az ellátás a legfontosabb élelmiszerekkel. A központilag irányított élel­IFolytatás a 2. oldalon) Alekszej Koszigin baráti kézfogása Harold Wilson angol minisz­terelnökkel a repülőtéren. (ČTK -—' UPI telefoto) Koszigin Angliában MELEG FOGADTATÁS LONDONBAN • AZ ELSŐ KOSZIGIN—WILSON MEGBESZÉLÉS • AZ ANGOL SAJTÓ BARÁTI HANGON ÜDVÖZLI A LÁTOGA­TÁSRA ÉRKEZŐ SZOVJET VENDÉGEKET Tegnap a déli órákban a Lon­don melletti Heathrow repülő­térre megérkezett az az IL-18­as különrepülőgép, amelyen a hivatalos látogatásra Angliába érkező Alekszej Koszigin szov­jet miniszterel­nök és kísérete — Givi Dzsava­hlsvili grúz mi­niszterelnök, Valter Klauson észt kormányfő és Szoldatov külügyminiszter-helyettes — utazott. Kosziginnal együtt érke­zett Ljudmila nevű leánya és Alekszej, a miniszterelnök 18 éves unokája is. A megérkezés kissé viszon­tagságos volt: Noha Londonban napok óta verőfényes és tavaszi Időjárás honolt, éppen tegnap reggelre sűrű köd borult a vá­ros fölé. Eredetileg a London melletti gatwicki repülőtéren készítették elő az ünnepélyes fogadtatást, s onnan vonattal utazott volna Koszigin, Wilson és Brown a Victoria Pályaudvar­ra, ahol az angol kormány és a diplomáciai testület készülődött a második szertartásos fogadta­tásra. Kiderült azonban, hogy a különrepülőgépet az észak-lon­doni Heathrow repülőtérre kell irányítani. Vad száguldás kezdő­dött, Wilson kocsija versenyt futott az idővel, de-csak nagy késéssel tudott Heathrowba ér­kezni. Közben az irányítótorony kérte Koszigin pilótáját, késlel­tesse a leszállást. Végül azonban minden sike­rült. Wilson üdvözlő beszédében Az amerikai légierő fokozza légitámadásait Vietnamban Saigon (CTK) — Az amerikai légierő az elmúlt napokban fo­kozta Vietnam mindkét része elleni légitámadásait. Amerikai repülőgépek vasárnap 113 alka­lommal támadták a VDK-t. Az amerikai kalózgépeket a demokratikus Vietnam légvédel­mének rendkívül erős tüze fo­gadta. A B-52-es típusú amerikai bombázók tegnap reggel a sza­badságharcosod feltételezett ál­lásait támadták Tay Ninh tarto­mányban, ahol az amerikai egy­ségek újból át akarják törni a szabadságharcosok frontját. Az újonnan indított amerikai had­műveletben mintegy 8000 ame­rikai katona vesz részt. A Guam szigetéről felszállt gépek a de­militarizált övezetet támadták. Vasárnap Washingtonban nem hivatalosan olyan beismerés hangzott el, hogy az Egyesült Államok Vietnamban legalább még egyszer annyi repülőgépet veszített, mint azt hivatalosan beismerik. Míg az amerikaiak 621 gép pusztulását ismerik be, addig a VDK légvédelme több mint 1600 amerikai gép lelövé­sét tartja számon. Egy saigoni amerikai szóvivő tegnap közölte, hogy az ottani amerikai közegek elhatározták a demilitarizált övezet növényze­tének teljes elpusztítását. oroszul mondta, hogy a keres* kedelem és a békés, baráti kap­csolatok erősítését várják a lá­togatástól, Mary Wilson asszony pedig a szovjet diplomaták kis­gyermekeivel együtt adta át vi­rágcsokrát Ko­=7j|llfl sziginnak és leá­é R Hl nyánák­IJ jjjlljl Koszigin ez­£3||]|||| után motorke­rékpáros rend­őri díszkísérettel hajtatott szál­lása, a Hotel Claridge felé, ahol az első emeleti úgynevezett ki­rályi lakosztályt kapták meg a szovjet vendégek. A szálló előtt egybesereglett több száz főnyi tömeg „biztosra ment": ők tud­ták, hogy akármilyen is lesz az időjárás. Koszigin megérkezik. Amikor a gépkocsioszlop a Cla­ridge elé gördült, förgeteges üdvrivalgás fogadta Koszigint és kíséretét. Délután került sor a Downing Street 10 szám alatt, a minisz­terelnökségen az öt részből ál­ló tárgyalássorozat első felvo­nására. A megbeszélés csaknem két órán át tartott. Este Wilson családi vacsorán látta vendégül Koszigint és útitársait. Az angol sajtó rendkívül ba­rátságosan köszöntötte Koszi­gint hétfőn reggel. A szélsősé­gesen Amerika-barát lapokat ki­véve mindegyik újság vezércikk­ben és arcképpel üdvözölte a szovjet kormány fejét, sőt az öt­millió példányszámmal megje­lenő Daily Mirror fél oldalát betöltő hatalmas orosz szöveg­gel jelent meg: „Dobro pozsalo­vaty v Velikobritannyiji, tova­riscs Koszigin! (Szeretettel üd­vözöljük Nagy-Britanniában, Ko­szigin elvtárs.) Ma Wilson és Koszigin két al­kalommal is folytatja a tegnap megkezdett tárgyalásokat. Dél­ben a szovjet kormányfő részt vesz és beszédet mond az angol gyáriparosok szövetsége, a CBI ebédjén. Sukarno visszautasítja a lemondását sürgető követeléseket Djakarta (CTK) — Sarbini tá­bornok leszerelésügyi miniszter, volt frontharcosok társaságában vasárnap meglátogatta Sukarno elnököt. Bár az újságírókkal nem közölt semmit a látogatás céljáról, általában úgy vélik, hogy Sukarno elnök úgynevezett volt barátainak egyik kísérleté­ről volt szó, akik rá akarják be­szélni, hogy mondjon le, és ez­zel tegye lehetővé a Jelenlegi feszültség rendezését. Állítólag korábban már Suharto tábornok azt javasolta Sukarnónak, hogy utazzon külföldre és ezzel ve­gye elejét a további nehézségek­nek. Sukarno visszautasítja ezeket a javaslatokat, mert meggyőző­dése, hogy élvezi az indonéz la­kosság széles tömegeinek bizal­mát, beleértve a fegyveres erők bizonyos részét is. Sukarno az ál­talános választások kiírásában látja a helyzet rendezésének le­hetőségét. Ezzel az álláspontjá­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom