Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-28 / 59. szám, kedd

Fejlődés szépséghibákkal ai érsekújvári közszolgáltatási üzemekben Nőlunk egy dolgozó nő hetente fitlag 38 órát fordít háztartási mnnkákra, ami bizony megfelel egy második műszaknak. S ebbe az időbe nem számították bele a gyermeknevelést. A többi szocialista államhoz viszonyítva a mi nőink naponta egy órával többet „forognak a konyhában" és a ház körül. Mi ennek az oka? Es főieg hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni? Közismert, hogy társadalmunk egyre nagyobb gondot fordít a közszolgáltatási hálózat kiszélesítésére. Mindeddig azonban ez az igyekezet kevésnek bizonyult. Sokoldalű, hathatós segítségről, amely az igényeket teljes mértékben kielégítené — sajnos — nem beszélhetünk. Nem titok például, hogy a háziasszonyok népes táborának csak három százaléka mosat mosodában. Egy másik példa: az étel minősége és az áremelkedés következtében az üzemi konyhákon kiadott ebédek száma 1963-hoz viszonyítva, mintegy ISO millióval csökkent. Igaz ugyan, hogy az ntóbbi években a közszolgáltatási hálózat bővült, de a szolgáltatások igénybevétele nem növekedett ennek megfelelően. Milyen ma egy járási központ kommunális üzemeinek „keresztmetszete"? Hogy erre a kérdésre legalább részben választ adhassunk, ellátogattunk Érsekújvárra. Ä város kommunális üzemei a jó közepesek közé tartoznak. A harminc részleg közül néhány nagyon jó — például az üvegező, a taxiszolgálat, a tisztító és a mosoda, a „Svadobka" — mások viszont az átlagnál is gyengébbek. Ide tartozik a városi fürdő, a kozmetika, az egyes fodrász- és borbélyüzletek. Nagyok a különbségek, bár a tavalyi tervet csaknem 2 millió koronával túlszárnyalták. Pl. az egyik fodrászat az előirányzott bevételt csak 43 százalékra teljesíti, ugyanakkor a „taxisok" több mint 150 százalékra. Jozef Jenbrušák igazgató szerint azok a részlegek, amelyeknek szolgáltatását a lakosság kénytelen igénybe venni, mint például a kéményseprők, az üvegezők, a temetkezési vállalat, a fertőtlenítő részleg stb., teljesítik a tervet. VÁROSI FÜRDŐ Az ország ilyen jellegű legmodernebb létesítményei közé tartozik. Joggal elvárhatnánk, hogy Érsekújvár lakossága kihasználja a lehetőséget, a zuhanyozókat, a kádfürdőt, a manikűrt és a pedikűrt. A nagyon szép, fedett medencében is csak ketten-hárman úszkálnak. Ezzel, meg az alacsony belépti díjjal magyarázható, hogy tavaly 85 500 korona ráfizetéssel zártak. Furcsa dolog, de Így igaz, még az érsekújvári iskolák testnevelési tanárai sem használják ki a kínálkozó alkalmat. Ebben az évben a fürdő vezetősége meglepetéssel szolgál a látogatóknak. Az emeleten akvárium-üzletet létesítettek, ahol az érdeklődők nemcsak vásárolhatnak, hanem szaktanácsokat is kérhetnek. MOSODA Az épület szuterénjében van. Knczman Jozefina, az üzemvezető helyettese elmondja, hogy csak két évvel ezelőtt költözködtek-ebbe az új épületbe. A munka minőségén ez kedvezően tükröződik. Az épület tervezőit azonban nemcsak dicsérik. A fehérnemű-gyűjtőben ugyanis a mennyezeten keresztül átszivárog a víz a fürdőből. Az üzemi gyűléseken ezt a „szívfájdalmat" már többször szóvá tették, sajnos az építővállalat nem hajlandó kiküszöbölni a kollaudációs hibát. A mosodában a múlt év második felétől teljesítmény szerint fizetnek. Most valóban csak az ügyességen múlik, kí mennyit keres. Van, aki 1300 koronát, mások bizony csak hét—nyolcszázat. A verebélyi Tesla Üzemben gyártják az AUA típusú rádióközpontokat, amelyek üzemi klubokban, sportstadionokon és a kisebb-nagyobb községekben teszik lehetővé a hírközlést. (Bachan felv.) A korszerű gépek és a Jő minőségű mosóporok lehetővé teszik, hogy a háziasszonyok is elégedettek legyenek. Az érsekújvári mosodában valóban hófehér a fehérnemű. A 40 fokos melegben dolgozó asszonyok közös panasza: nincs ivóvíz. Kaptak ugyan az üzemtől egy vödröt, hogy hozzanak a városi artézi kútból, de úgy vélik: ez nem megoldás. A TISZTlTÖ Háromnegyedmillió korona befektetéssel építették újjá, de most sem felel meg a követelményeknek. Az összegyűlt pára lecsapódik a mennyezetről. A szellőztetés sem megfelelő. Ennek ellenére kiváló munkát végeznek. Csaknem háromévi várakozás után most helyezik üzembe a TRIMOR 25-ös vegytisztítógépet. Janics Lajos üzemvezető reméli, hogy ezután még jobb munkát végezhetnek. Hozzáteszi azonban, hogy sajnos hiányoznak a jó vegytisztítószerek. A tisztítónak csak az utóbbi években sikerült szép eredményeket elérnie, általában a veszteséggel záró üzemek közé tartozott. Mi a javulás titka? — Nagyon sok függ a fegyelemtől és a munkaszervezéstől — magyarázza Janics elvtárs. — Itt van például a mi mosórészlegünk. Ezelőtt ketten dolgoztak ott. Panaszkodtak, nem képesek ellátni munkakörüket. Ügy véltem, panaszuk alaptalan. Most kettőjük helyett csak Gasparik Irén mossa a ruhát, jobban és gyorsabban. A tisztítóhoz tartoznak a kelmefestők. Kiváló minőségű munkát végeznek, olyannyira, hogy hírük eljutott jóval a járás határain túlra is. Gyakran kapnak megrendelést színházaktól, kárpitos üzemektől, pamutgyáraktői — az ország minden részéből. Mészáros Ottó és Borka József már húsz éve dolgozik ebben a szakmában. FAJÖ PONTOK Az érsekújvári közüzemek fájó pontja a fodrász- és borbélyüzletek. Tátonganak az ürességtől, tervüket rendszeresen nem teljesítik. Pedig alkalmazottaik ügyesek, rátermettek. A kozmetika is alig tud havonta 1500 koronánál többet elérni. Itt a helyzet évek óta változatlan. Ugyanakkor az üzem vezetősége új szolgáltatások bevezetésén fáradozik. Rövid időn belül átadják rendeltetésének a 0,3 hektáron épült melegágyat, így a virágüzlet nem szorul más járásokra, lehetőség nyílik vágott virág árusítására. Szó esett gyermekfodrászat létesítéséről és a taxiszolgálat kibővítéséről is. "Remélhetőleg a helyzet javulásához hozzájárul a három és fél millió korona költségvetéssel épülő KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HAZA, amelyet a tervek szerint már a jövő évben kellene átadni. Érsekújvárnak nagyon nagy szüksége van erre az épületre. Az eddigi helyiségek ugyanis nem felelnek meg az igényeknek. OZORAI KATALIN TÍZÉVES A TÁTRAI MÚZEUM Beszélgetés IVAN BOHUŠ elvtárssal, a Tátrai Múzeum igazgatójával Hazánk egyik legjelentősebb regionális múzeuma a Tátrai Nemzeti Park gondozásában levő Tátrai Múzeum. Tíz évvel ezelőtt, 1957-ben létesült az egykori poprádi és felkai múzeumok egyesítésével. Azóta céltudatos, sokrétű tevékenységet fejt ki, gyarapodó gyűjteményei becses helytörténeti exponátumokat tesznek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. Az elmúlt évtized munkájáról, eredményeiről, az intézmény problémáiról, valamint a Magas-Tátra nagyszabású fejlesztésével összefüggő tervekről beszélgetett munkátársunk IVAN BOHUS elvtárssal, a Tátrai Múzeum igazgatójával. • Milyen szakosítás szerint gyarapítják a múzeum gyűjteményét? — Kezdettől fogva arra törekszünk, hogy közös fedél alá hozzunk minden olyan műkincset, tárgyat, okiratot, adatot és feljegyzést, amely összefüggésben van óriáshegységünkkel. Eddig a honismereti és társadalomtudományi osztályokra helyeztük a fő súlyt. A geológiai, zoológiai és botanikai gyűjtemények 4718, az etnográfia és történelmi gyűjtemények 2929 exponátumot tartalmaznak. Amint a körülmények lehetővé teszik, új osztályokat is nyitunk. • Egy komoly helytörténeti jellegű múzeum gazdag könyvtárat, levéltárat és főleg rendszeres könyvtártudományi munkát igényel. Milyen eredményeket értek el ezen a téren? — Szakosított könyvtárunkban 5800 kötet könyv és sok folyóirat van. Bibliotékánk ez idő tájt kizárólag tudományos célokat szolgál. Kiegészítésére nagy súlyt fektetünk. Bensőséges kapcsolatot teremtettünk hasonló küldetésű külföldi intézményekkel. A kölcsönös megismerés és tapasztalatcsere mindkét félnek előnyös. • Köztudott, hogy múzeumuk tulajdonában néhány rendkívül értékes könyv és feljegyzés van. — Látogatóinkat és a szakembereket egyaránt az érdekli a leggyakrabban, léteznek-e hlAz egyik legértékesebb exponátum, egy Ismeretlen szepességi népművész szobra. ból származó Notitia Hungáriáé novae című művét, amelyben a szerző széleskörű tárgyismerettel foglalkozik a Magas-Tátrával. Nemrégiben — véletlen folytán — olyan ritka adatok birtokába jutottunk, amelyek arra engednek következtetni, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra elsőként Bošniacky lengyel botanikus jutott fel 1850 körül. így megdőlt az a nézet, hogy a legmagasabb tátrai csúcsra Still János jutott fel először 1862beii. • A sok közül melyik a múzeum legértékesebb exponát urna? — Kétségtelenül Cyprián apát Ilyen lesz az új Tátrai MÚZ3UC teles adatok a tátrai csúcsok első leküzdéséről és a leghíresebb hegyi vezetők életéről. Legrégibb exponátumunk Fröhlich Dávid (1600—1646), kézsmárki asztronómus és matematikus Medulla geographiae practicíae című, 1639-ben Bártfán nyomtatott műve, melyben a Magas-Tátrára vonatkozó első írásbeli bejegyzés található. Ugyancsak őrizzük Bél Mátyás (1684—1749) filozófusnak 1736A VÉGÉRŐL KEZDEM A DOLGOT. Néhány nappal ezelőtt kaptuk Ä következő levelet: „Értesítem a tisztelt szerkesztőséget, hogy hathónapi várakozás után, végre 1967. II. 14-én visszamenőleg is megkaptam a már-már elveszettnek hitt havi 300 korona szociális Járadékomat. Az Önök beavatkozására az említett napon táviratilag küldtek 2030 koronát. Nagyon köszönöm a megértést, a segítségüket. Tisztelettel Dorozlai Mária." SENKI SEM FELELŐS? EGY NAGYMAMA LEVELE NYOMÁN 1967. II. 28. Ezzel pontot is tehetnék az ftgy után. Csakhát vanak bizohyos részletkérdések, amelyeket nem árt, ha egy kicsit közelebbről is szemügyre veszünk. Az eset a következőképpen történt: Az 59 esztendős Dorozlai Máriának évekkel ezelőtt egészségi állapotára való tekintetei az illetékesek havi 300 korona szociális segélyt állapítottak meg. örült neki. A M ÜLT ESZTENDŐ TAVASZÁN elutazott a Český Krumlov-i járásban levő Rožmitálba. Itt egyik asszonylánya lakik. Megszületett az unoka, és szükség volt a nagymamára. A járadékkal kapcsolatos iratait az illetékesek rövidesen átküldték az említett járásba. Most már az ottani posta kézbesítette járandóságát. Három hónapot töltött Rožmitálban. Amikor hazatért, két hónapig még kapta a pénzt. A harmatiik hónapban azonban hiába várta a postást. A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság szociális ügyosztályán azt a választ kapta: A pénzt Bratislavából küldik, ott próbálkozzon, az Állami Szociális Biztosító Hivatalban. Megfogadta a tanácsot. Elutazott a megadott címre, ott a kezébe nyomtak egy kérdőívet, töltse ki és aztán várjon türelemmel. Várt egy hónapot, kettőt... kérvényt Íratott. MÉG VÁLASZRA SEM MÉLTATTAK. Aztán — ahogy már említettük — hozzánk fordult segítségért. Egyéb támpont híján a Český Krumlov-i Járási Nemzeti Bizottsághoz fordultunk magyarázatért. Tudatták velünk, hogy Dorozlai Mária iratait még a múlt év szeptember 9-én elküldték a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság szociális ügyosztályára. Az iratoknak sikerült is nyomára akadnunk a megadott címen. A magyarázat: ők nem tehettek semmit — bár az Íratok náluk voltak —, mert pénzt ők nem utarlhatnak kl. Ez a jogkör az Állami Szociális Biztosító Hivatalt illeti meg. őket viszont Český Krumlovból nem értesítették. A krumloviak szintén nem érzik magukat bűnösnek, mivel náluk más a szokás. A szociális járadékot közvetlenül a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztálya utalja kl. ök azt gondolták, ha az iratokat megküldik a dunaszerdahelyieknek, az ügy el van intézve. Az Állami Szociális Biztosító Hivatal képviselője, aki jelen volt Dunaszerdahelyen az ügy tisztázásakor, azt állította, hogy ők utólag megkapták a krumloviak értesítését, de mit tehet• tek, amikor stz iratok Dunaszerdahelyen feküdtek. Egy dologban azonban megegyeztek: Súlyos mulasztás történt. A dunaszerdahelyiek egészen közbelépésünkig feküdni hagyták az iratokat. Az Állami Szociális Biztosító Hivatalban viszont Jóformán meg sem hallgatták Dorozlai Mária panaszát. Egyszerűen elintézték azzal, hogy várjon. A mulasztás súlyosságára való tekintettel az Állami Szociális Biztosító Hivatal képviselője megígérte, hogy néhány napon belül elintézik az ügyet és erről telefonon értesítik szerkesztőségünket. Ez még a záros határidőn belül megtörtént. AZT TARTJA A KÖZMONDÁS: Minden jó, ha a vége jó. De mégsem árt, ha elgondolkozunk egy kicsit az eset fölött. Különösen azt szeretnénk, ha az érintettek levonnák belőle a tanulságot. Ha tudatosítanák, mit jelent az, haf valaki hat hónapig egy fillérhez sem jut. Vajon mit szólnának ők, akiket a felelősség terhel, ha nem hat hónapig, csak egyig nem kapnának fizetést? SZARKA ISTVÁN herbáriuma. Ennek a XVIII. században a Vörös Kolostorban élt, nagy műveltségű szerzetesnek 100 különféle látrai gyógynövényt és 38 oldalnyi latin, görög, ószláv, német, lengyel és magyar nyelvű receptet tartalmazó antológiája világviszonylatban is egyedülálló. • Képviselteti magá: a Tátrai Múzeum Montrealban a világkiállításon? — Montrealban nem, de a hagyományos nemzetköz; népművészeti tárlatokon rendszeresen kiállítunk. A régi — többnyire már ismeretlen — szepességi népművészek és mesterek pompás plasztikái, fafaragványai és hímzései minden alkalommal feltűnést keltenek. • Milyen a múzeum látogatottsága? — Tavaly 30 000 látogatót jegyeztünk fel, ez idén — annak ellenére, hogy mindennemű hírveréstől tartózkodunk — határozottan többet várunk. Tárlattermeink befogadóképessége azonban jelenleg igen szerény ... • Mire fektetik a jövőben a fő súlyt? — Amint elkészül a Tátrai Múzeum új székhelye (hatmillió korona költséggel épül Tatranská Lomnicán és 1968-ban adják át rendeltetésének), további osztályokat és állandó jellegű kiállításokat nyitunk meg. A teljesen korszerű, új felfogásban tervezett és a hegyi jelleget minden tekintetben szem előtt tartó épület az ország legszebb és legcélszerűbben felszerelt múzeuma lesz. TANZER IVÁN