Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-21 / 52. szám, kedd

Hatást gyakorol a tömegre Politikai plakátkiállítás Bratislavában A bratislavai Cyprián Majerník tárlati helyiségben megnyílt a már hagyományossá vált, évenként ismétlődő politikai plakát kiállítása. Mindössze ötven falragaszt mutatnak be. S ez aránylag kevés. Mennyiségileg és minőségileg sem közelíti meg a technikailag is kimagasló, eredeti, s ötletes lengyel, vagy az elismerten színvonalas svájci plakátművészetet, ahol évente átlag hétszáz plakát lát napvilágot. A. Richter megnyitó beszédében hangsúlyozta az „utca művészetének", a plakátnak rendkívül fontos, világnézetet formáló szerepét és hatását a tömegekre, a modern társadalomra. Éppen emiatt kell a plakátnak telivér képzelettel új gondolati tartalommal telítettnek lennie és sajátos esztétikai felfogással rendelkeznie. — A haladó gondolat, a filozófiai szellem, modern és rangos képzőművészeti megoldás szintéziséből születik meg a fenti műfaj teljessége. Csak így ébreszthet új gondolatokat és eszmetársításokat. S ezt semmiképp sem az elavult illusztratív megoldással éri el. Művészeink egynéhánya törekszik a szintézis elérésére s a formai megoldás terén kétségtelenül élénk kísérleti tevékenység folyik. Kollázsok, fényképpel kombinált, festői-, vagy tipográfiai hatásra épített, avagy tisztán grafikai meg oldások váltogatják egymást. A bíráló bizottság első díjjal tüntette ki Vlastimil Herald újesztendei falragaszát, amely élénk vörös alapból kiugró fehér P. F. 1967-t s fölötte fotografált, nagyított, friss szellemi tevékenységre képes, soktekervényű agyvelőt mutat. — A második díjat Rudolf Altrichter nyerte el. „Hogyan gondolkodik és mit mond a diplomata?" plakátján finom grafikai eszközökkel világít rá a vérbeli diplomata mérlegelő, csavaros észjárásra, az értelmi és célravezető megoldás mellett a szív-, az érzés minimumra csökkent szerepére. — Az „Igazunk van, igazam van" humánus és háborúellenes mondanivalójának a rajzon kívül a sajátos tipográfiai megoldás külön hangsúlyt ad. — A harmadik díjat Korölan kapta a CSKP XIII. kongresszusát hirdető ötletes falragaszáért. Figyelmet érdemel még Borik „Atom"-ja, melynek kegyetlen, óriás pókja az egész földet s emberiséget pusztulással fenyegeti, Vavro „Soha többé" és A. Galková június egyre tervezett bájos geometrizáló gyermekfeje. Ám tetszik az ugyanerre az alkalomra készült Veselý „Békét a gyermekeknek" plakát friss zöldjében felvázolt gyermekrajzszerű, áldást sugárzó nap, — s még Zimka és Lupták egy-egy jó szinellentétekkel festett, vagy szép betűtípusú plakátja. B4RKÄNY JENÖNÉ A

~~táňc- és jazz-zene kedvelői előtt mutatkozik be G. Brom nepszerü zenekara február 25-én 19.30 órakor a bratislavai Kultúra és Pihenés Park nagytermében. A nemzetközi fesztiválokon ls sikerrel szerepelt együttes (képünkön) H. Blehárová és J. Stedroň énekesekkel együttműködve mutatja be hazai és külföldi szerzők müveit

. —dl — Roberto Benzi és Jane Rhodes vendégszereplése Roberto Benzi a bratislavai hangversenylátogatók kedvencei közé tartozik. Benzi csodagyermeksége már régen a múlté, és a hallgatóság „kíváncsi Időszaka" is lezárult. A közönség szívébe zárta a felnőtt Benzit, s most már nem anynyira kíváncsisággal, mint inkább a kitűnő művésznek kijáró zenei érdeklődéssel fogadja minden újabb hangversenyét. Jane Rhodes a fiatal művészházaspár tavalyi együttes hangversenyén nagy sikerrel szerepelt. A művésznő ezúttal Mahler Gyermekgyászdalok-ciklusát tűzte műsorára. A hangszóró azonban az est megkezdése előtt Jelentette, hogy az énekesnő erős meghűléssel küzd, de ennek ellenére sem mondja le hangversenyét. Kérik a közönség megértését. Hát erre a megértésre csakugyan szükség ls volt. Valószínűleg a betegség okozta sajnálatos indiszpozíclóra vezethető vissza, hogy Jane Rhodes a szomorú szépségű, szívhez szóló Mahler dalok várt élményével adósunk maradt. Ilyen körülmények között helyesebb lett volna, ha Benzi valami sikerült beugrás-számmal menti meg a helyzetet. Roberto Benzi a csodagyermekség feltűnést keltő ével után zenei fantáziával és tudással rendelkező, lelkiismeretes, kulturált művésszé fejlődött. Ezúttal mintha már műsorösszeállítása is jelezni kívánta volna (Brahms: Tragikus nyitány, Beethoven: Eroicaj, hogy a fiatal karmester művészi fejlődésének jelentős állomásához, sőt talán fordulópontjához érkezett. Benzi soha nem tartozott a töprengő, vívódó művészek fajtájához, inkább az „elégedettek" közé sorolhattuk. A valóság talaján álló nyílt, derűs lénye nem bocsátkozott le a lőlek rejtett tárnáiba. Am Roberto Benzi most a brahmsi és beethoveni muzsika mély értelmű világát ostromolja. Eddig jó értelemben vett külsőséges zenei szemlélete érezhető átalakuláson megy át Beethoven felfogásának sok momentuma vitatható ugyan, de végül is az olyan fiatal művésztől mint Benzi, nem kérhetjük számon egy érett, kiforrott, lehiggadt karmester érzés- és gondolatvilágát. Tény, hogy a fiatal művész pillantása most befelé is fordul, zenei látását mélyíti és tágítja. Talán ez a fejlődési szakasz dönti el Benzi művészi hovatartozását. Ha teljes egészében még nem is jutott el a súlyos beethoveni gondolatok magváig, mindenképp élettől duzzadó előadást hallottunk, s tolmácsolásának voltak erős, szuggesztív pillanatai. Mindebben segítségére van kitűnő vezénylési technikája — karmesteri keze pálca nélkül, szabadon lendül, ábrázol, árnyal, értelmez — és a tény, hogy csodagyermek korától kitűnően ismeri a zenekar titkait, s ez a képesség megalapozott tudássá mélyülve együtt növekedett vele. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Roberto Benzi produk cióját. HAVAS MÁRTA A Mars-csatornák ismét napirenden 1877-ben Schiaparelli olasz csillagász érdekes hírt röpített világgá. Kijelentette, hogy a Marson számos „csatornát" fedezett fel. Schiaparelli a Mars 1877 évi szembenállását használta fel arra, hogy tüzetesebben tanulmár-ozza a bolvgó felszínét. Vizsgálatai során sok egyenes vonalat fedezett fel a bolygón Ezek a vonalak keresztülszelték a bolygó nagy vörös foltjait és összekötötték egymással a sötét foltokat. Mivel annak idején a sötét foltokat még tengereknek tartották, kézenfekvőnek látszott a következtetés, hogy a vonalak vagy természetes teagerszorosok, vagy a tengereket összekötő mesterséges csatornák. Valóság vagy optikai csalódás? Kevés tudományos felfedezés körül folyt olyan élénk vita, mint Schiaparelli közlése körül. Az ellenőrző munkába sok kutató kapcsolódott bele. Lowell amerikai csillagász az 1909. évi szembenállás idejére az arizónal sivatagban külön obszervatóriumot állított fel, amelynek egyedüli célja kezdetben csak a Mars-csatornák tanulmányozása volt. A megfigyelések során Lowell 700 csatornát számlált össze. Ma már egyébként több mint ezer ilyen csatornát tartanak számon a csillagászok. Közülük több kettős vonalból áll. A viták során egyesek Schiaparelli pártjára állottak, sőt azt hangoztatták, hogy a Marson lakó értelmes lények készítették a csatornákat. Mások az ellenkező végletbe estek, és kétségbe vonták a csatornák létezését: azt állították, hogy a csatornák csak optikai csalódás miatt láthatók. Az azóta eltelt évek folyamán számos csillagász arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csatornák szabálytalan alaki foltok sorozatai, amelyek a kisebb teljesítőképességű távcsövekben vonalakká olvadnak össze. Az a tény, hogy a foltok láncolatát vonalaknak látjuk, szerintük éppen olyan optikai csalódás, mint az, hogy a könyvekben a betűkből épített sorok távolabbról vonalaknak tűnnek. Egyes megfigyelők kijelentették, hogy derült időben, nyugodt légkori viszonyok mellett egyáltalában nem láthatók a csatornák. Mások viszont arra utaltak, hogy a csatornák nemcsak a szárazföldeket szelik keresztül, hanem a „tengereket" is behálózzák. Ismét mások azt tették szóvá, hogy a csatornák alakja és színe különböző évszakokban más és más. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a csatornák különböző törésvonalak, de volt olyan álláspont is (Tyihov szovjet kutató), amely szerint a csatornák növénysávok. A gráfelmélet ad magyarázatot? A Mars-csatornák problémáját az utolsó amerikai űrszondák sem oldották meg végérvényesen. Bebizonyították ugyan, hogy a Mars felszíne nagyon hasonlít a Holdéhoz, a csatornákra vonatkozóan azonban semmiféle új adatokat sem közvetítettek, mivel ezek kisebb távolságokról vagy erősebb nagyításnál nem láthatók. Mintegy negyven évvel ezelőtt nagy érdeklődést váltottak kl Allan Webb amerikai kutató kísérletei, aki az ún gráfelméletet vette segítségül a Marscsatornák hálózatának elemzésében. A. Webb részletes kutatása alapján több szerző arra a következtetésre jutott, hogy a Mars csatornái nagyon hasonlítanak a földi közlekedési (pl. vasúti) hálózatokhoz. Ezzel a kérdéssel az utóbbi időben J. K. Filipov csillagász, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának főmunkatársa is foglalkozott. Szem előtt tartva Webb figyelmeztetését, hogy konklúzióiból semmiképpen sem lehet arra következtetni, hogy a csatornák mesterséges eredetűek lehetnének, s teljesen tudatosítva, hogy az ilyen hipotézisek túlságosan fantasztikusak lennének, a szovjet csillagász megismételte Webb érdekes kísérleteit. A Mars-csatornák 1960-ban készített felvételeit a Szovjetunió vasúti hálózatával hasonlította össze. Az elemzés eredményei szembetűnően hasonlítottak Webb következtetéseihez. Mi tulajdonképpen az alkalNUREK — századunk piramisa A Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, a fővárostól, Dusanbetől délkeletre a szovjet mérnökök egy új duzzasztógátat létesítenek az Amu-Darja egyik legnagyobb mellékfolyóján. A Nurek nevet viselő duzzasztógát a Vahs vizelt fogja majd fel és értékesíti. Ez lesz a világ legmagasabb duzzasztógátja, magassága meghaladja a 300 métert. A Vahs folyó mély medret vájt ki a hegymasszívumban. Egy helyen a másodpercenként 5000 köbméter vízhozamú folyó mindössze 8 méter széles mederbe szorul össze. A szűk völgyszoros természetesen kitűnő feltételeket nyújt völgyzárógát létesítésére. A folyó mostani medrét atomrobbantás segítségével akarják eltorlaszolni. Az így létrejövő „alapon" nő fel aztán a gát. A szovjet emberek a XX. század piramisának nevezik a tervezett duzzasztógátat, amely felül körülbelül 40 méter széles lesz, alapjait pedig 600 méter Lineáris elektrongyorsító ; : - -* • JMHR ygl • fa . v * .B mázott kutatómódszer lényege? A gráfelmélet a topológiának gráfokkal, azaz bizonyos számú pontból (a graf szögpontjaiból) és bizonyos szögpont-párokat összekötő vonaldarabokból (a gráf éleiből) álló alakzatokkal foglalkozó része. Az eredetileg többé-kevésbé játéknak tartott módszerből nagy jelentőségű matematikai elmélet fejlődött ki, amely számos gyakorlati feladat megoldására alkalmas. Abból indul ki, hogy bármilyen hálózat felülete a pontok sokaságából áll, amelyeket vonalak kötnek össze más pontokkal, Ezeket a főpontokat szögpontoknak nevezik. A rendszerben e pontokon kívül másodlagos, véletlen pontok is előfordulhatnak, amelyek a szögpontokba vezető vonalak metszési helyén keletkeznek.. Az elmélet látszólag elég bonyolult, a Mars-csatornák hálózatának tanulmányozásánál mégis meglepő eredményre vezetett. Webb a Mars 1924— 1926-ban készített felvételeire támaszkodva megállapította, hogy a Mars csatornái nagyobbrészt négyesével kötődnek öszsze minden szögpontban. Valamivel kevesebb szögpont köt össze 3, illetve 5 csatornát s csak nagyon kevés 8 csatornát. Mindez feltűnően nagy hasonlóságot mutat a közlekedési hálózattal. Ugyanezt állapította meg a szovjet csillagász is. J. K. Filipov a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának lapjában, a Prirodá-ban közölt tanulmánya végén nem kerülhette kl a kérdést: Mik tehát tulajdonképpen a Mars-csatornák? A bukaresti Atomfizikai Intézetben nemrégiben üzembe helyeztek egy fontos berendezést, az elektronok lineáris gyorsítóját, amely lehetővé teszi a kísérletek kibővítését a kémia területére. Segítségével intenzív sugárzási térben is vizsgálhatják a kémiai reakciókat. A képen az új atomfizikai berendezés. szélességűre tervezik. Ha számításba vesszük, hogy a gátkorona hossza kb. 250 méter lesz, magassága pedig 310 méter, kiderül, hogy a gát építésénél körülbelül 16 millió köbméter anyagot kell megmozgatni. Ilyen mérhetetlen anyagból nem egy, hanem nyolc Kheopsz-piramist lehetne felépíteni. A földtömegek áthelyezésénél a magenergiát is igénybe akarják venni. A szemközti sziklafalakba aknákat mélyítenek s ezeken át juttatják a robbanóanyagot a föld belsejébe. A hegy mélyében az atomerők hasznosan érvényesülhetnek, anélkül, hogy a káros sugárzás áthatolna a felszínre. A Nurek-vízerőmű tervének kidolgozásában mintegy 500 technikus vett részt. A szakemberek ilyen óriási bevetése is elárulja, mily nagy jelentőséget tulajdonítanak a tervezetnek. A gát felett egy nem túlságosan nagy, de mély tó keletkezik, amely 10,5 millió köbméter vizet fogadhat bt;. A gát alapjainál létesítendő erőműbe 14 kilométeres alagúton érkezik majd a víz. A 2,7 millió kilowatt kapacitású erőműnek kilenc turbinája lesz, egyenként 300 000 kW teljesítménnyel. Az erőmű alatt szivattyúállomást létesítenek. Az éjszaka termelt áramot a víznek a tóba való visszajuttatására használják fel. A Nurek völgyzárógát nagy szerepet fog játszani új termőföldek létesítésében is. Az itt létesítendő öntözőrendszer lehetővé teszi kb. 3 millió hektár termőföld öntözését Tádzsikisztán tíz legnagyobb völgyében. A mezőgazdasági szakértők becslése szerint az újonnan nyert termőterületen évente körülbelül egymillió tonna gyapotot és 1,4 millió tonna rizst lehet majd termeszteni. Nem kétséges, hogy ezek a nagyszerű tervek megvalósulnak, s a ma még legmagasabb völgyzárógát, a svájci Grandé Dixence (magassága 284 méter, alapjai 214 méter szélesek) a Nurek-gátnak engedi át a világelsőséget.