Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-18 / 49. szám, szombat

A Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülése (Folytalis az 1. oldalról) hozamú mezőgazdasági termé­nyek vetésterületét, körülbelül 140 ezer hektáron kiépítjük az öntözőberendezést, és a talaj­víz lecsapolásával 75 ezer hek­tár földet teszünk termővé. Fontos körülmény, hogy a ve­tésterület növényfajták szerinti felosztását ráhagyjuk a mező­gazdasági vállalatok kezdemé­nyezésére. Rendkívül fontos to­vábbá a mezőgazdasági földte­rület következetes védeleme, mégpedig a tavaly elfogadott 53. számú törvény szigorú ér­vényesítésével. Botfa elvtárs hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy ez év elejétől kezdve fokozatosan biztosítjuk a vetőmag és ülte­tőanyag szabad árusítását. Be­számolójában hangsúlyozottan foglalkozott a burgonyater­mesztéssel. A jelenlegi helyzet kedvezőtlen, mert csökkent a termelés, és ez veszélyezteti a lakosság ellátását. Ez annál is inkább tarthatatlan, mivel Szlovákia jelentős részén elő­nyös feltételek vannak a bur­gonya termesztésére. A terme­lés csökkenésének fő okát ab­ban Jelölte meg, hogy a bur­gonyát 81,9 százalékban a ma­gánszektor termeszti. Az új irányítási rendszer keretében meg kell találni a megfelelő közgazdasági eszközöket, ame­lyek fokoznák a termelők anya­gi érdekeltségét. Ez annál is inkább fontos, mivel számolunk azzal, hogy a jövőben 140 ezer hektáron fogunk burgonyát termeszteni, és el akarjuk érni az átlagos 140 mázsás hektár­hozamot. A beszámoló után kezdetét vette a vita, amelynek első KÖZÉLET Üdvözlő távirat (ČTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök a Nepáli Ki­rályság államünnepe alkalmá­ból táviratban fejezte kl Jó­kívánságalt Bir Bikram Sah De­va nepáli királynak. Fogadás (ČTK) — Dr. Antonin Gre­gor, a külügyminiszter első helyettese tegnap fogadta dr. Rudolf Kirchschlegert, az Oszt­rák Köztársaság új rendkívüli követét és meghatalmazott mi­niszterét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. A kül­ügyminiszter első helyettese ugyanaznap fogadta dr. Ab­deszlam Arrakit, a Marokkői Királyság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. Szovjet attasé látogatása (ČTK) — N. M. Truszov altá­bornagy, a Szovjetunió prágai nagykövetségének katonai atta­séja, a szovjet hadsereg és a haditengerészség megalakulásá­nak 49. évfordulója alkalmából felkereste a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetséget. Üdvözlő levél (ČTK) — Dr. Mieroslav Hys­ko docens, neves szlovák újság­író 50. születésnapjának előes­téjén, a Szlovák Újságíró Szö­vetség titkárságán elbeszélge­tett a szövetség funkcionáriu­saival. Valentín Podpera, a Szlovák Újságíró Szövetség ve­zető titkára Hysko elvtársnak ez alkalomból átadta a Szlo­vák Újságíró Szövetség Közpon­ti Bizottsága elnökségének üd­vözlő levelét. felszólalója Emil Pli képvise­lő volt. Főleg a gyümölcster­mesztéssel foglalkozott és ada­tokkal bizonyította, hogy 1965­ben a gyümölcsfák száma (köz­társasági viszonylatban 50 mil­lió darab), csak a 90 százalékát teszi ki a háborút megelőző számnak. Az utóbbi években kedvezőbben alakult a hely­zet, de szükséges intézménye­sen biztosítani a gyümölcster­més konzervipari feldolgozá­sát, hogy megelőzzék a veszte­ségeket. A termőföld indoko­latlan megcsappanása ellen ho­zott fel több érvet Ján Lichner képviselő. Hangsúlyozta annak szükségét is, hogy a-z ipari üzemek gyártsanak a hegyaljai területek számára megfelelő talajművelő gépeket, amelyek nem bontanák meg a föld struk­túráját. A következő felszólaló, Emil Špaldoň, a nyitrai Mezőgazda­sági Főiskola tanára 1 elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az agrotechnikai intézke­déseket szervesen egybe kell hangolnunk az éghajlati fel­tételekkel, a föld minőségével. A nyitrai mezőgazdasági kuta­tók sikereit megemlítve rámu­ta?tott annak jelentőségére, hogy az utóbbi években sike­rült meghonosítanunk néhány új, főleg szovjet búzafajtát. Ján Belovický képviselő kifogásol­ta, hogy a közép-szlovákiai ke­rületben a növénytermesztés eredményei nem felelnek meg a lehetőségeknek. Elsősorban a rétekre és a legelőkre kellene nagyobb gondot fordítani. Sür­gette továbbá az Ipoly és a Ri­ma szabályozását. A következő felszólaló, Jirl Burian földművelésügyi minisz­ter kiemelte a nyugat-szlovákiai mezőgazdászok tavalyi ered­ményeit a búza és a cukorrépa termesztésében. Részletesen foglalkozott a földalap védel­mével. Bírálta, hogy Szlovákiá­ban az utóbbi három esztendő­ben nem használják fel a ta­lajjavításra szánt eszközöket. Az említett időszakban 137 mil­lió korona maradt érintetlen, pedig ennek az összegnek fel­használása 12 ezer hektárnyi földet tett volna termővé. Vé­gül kifogásolta, hogy egyes he­lyeken húzódoznak a cukorré­pa, a kukorica és a burgonya termesztésétől, bár megfelelőek a feltételek. Rendkívül érdekes volt Josef Borűvka nemzetgyűlési képvi­selőnek, a csehországi dolanyl szövetkezet elnökének felszó­lalása. Keresetlen, ízes és meg­győző szavakkal kardoskodott amellett, hogy a mezőgazda­sági termelés irányításában, szervezésében érvényesüljön a józan ész, az alkotó szellem. Az utána felszólaló Tibor Boh­danovský képviselő a többi kö­zött kiemelte, hogy a földalap védelme nem ennek vagy an­nak a szervnek a feladata, ha­nem országos ügy. Erélyesen pálcát tört amellett, hogy az új ipari üzemek telepítésénél vegyék figyelembe a mezőgaz­dasági termelés igényeit, ne­hogy felesleges károk keletkez­zenek. Vilma Vaculová képviselő, Il­letve a vitában felszólaló továb­bi szakemberek, Vladimír Kraj­CoviC, Alexander Huba és Alois Pastyrík a főbeszámoló egyes részletkérdéseit elemezték és egyetértésüket fejezték ki a ja­vasolt intézkedésekkel. Stefan Ferencei képviselő beszámolt a dunaszerdahelyi járás néhány kiváló eredményéről és követés­re méltó tapasztalatáról. Ezen túlmenően hangsúlyozottan rá­mutatott arra, mennyire fontos — az életszínvonal emelése szempontjából is — letörni az extenzív gazdálkodás előfor­duló irányzatait. Ezt követően Koloman Bod'a földművelésügyi megbízott meg válaszolta a vitában elhangzott Interpellációkat, amelyek a többi között a takarmánykeve­rékek gyártásának távlatait, a hidropónia érvényesítésének le­hetőségeit, a hegyvidék számá­ra készült kistraktor magas árát, a kaszálógépek alkatré­szeinek hiányát feszegették. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselő! ezután egyhangúlag jóváhagyták a napirendi pont­tal kapcsolatos határozati ja­vaslatot, amely megszabja az illetékes szervek felardataít. A képviselők tudomásul vették az előző plenáris üléseken el­hangzott kérdésekre adott írás­beli választ, majd Jozef Kríž, az SZNT elnökhelyettese bezár­ta a Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülését. (g- i ) 460 ezer lakás épül a negyedik ötéves terv keretében A fejlődés megköveteli a la­kásgazdálkodási törvény néhány elvének módosítását. A készülő új törvény a lakásépítkezések formáinak leegyszerűsítésén és a családi házak tulajdonosai jo­gainak kibővítésén kívül lehe­tővé akarja tenni a termelési vállalatoknak és szövetkezetek­nek a vállalati lakások építését. A Nemzetgyűlés élelmiszer­ipari bizottságában tegnap dr. V. Vacek, a belügyminiszter he­lyettese áttekintést nyújtva a mai helyzetről kijelentette, hogy míg a harmadik ötéves terv fo­lyamán 408 ezer lakás épült fel, a negyedik ötéves terv 460 000 lakás felépítésére számít. Noha az 1959—65-ös években megkét­szereződött az átlagosan éven­te felépített lakások száma, mégsem kielégítő a helyzet. 1965-ben hazánkban mindössze 4 millió 165 000 lakást tartottak nyilván. Ezekben 4 605 000 csa­lád lakott. Azonban további 190—440 000 lakásra volna szük­ség, mert 1970-ig előrelátható­lag 311 ezerrel növekszik a csa­ládok száma. M. Laipert beszámolójában a telekomunikációs hálózattal kapcsolatos problémákat fejte­gette. Hazánkban minden 100 la­kosra 10,5 telefonállomás jut, úgyhogy ezen a téren a fejlett államok sorában a 18. helyet foglaljuk el. -km­Letartóztattak két rablógyilkost (ČTK) — A közbiztonság szer­vei Chomutovon és Galántán tegnap a reggeli órákban két bűnözőt tartóztattak le, akik csütörtökön rablógyilkosságot követtek el, amelynek áldozata Milada Kosaŕová, Marianské Láz­né-l nyugdíjas. Az egyik bűnöző, a 39 éves Pavol C. galántai la­kos, aki csak február 14-én sza­badult a Plzeiíi fegyházból. A másik gyilkos a büntetett előéletű Jirí B. 20 éves mosti lakos. Nagyobb ösztöndíj - új házirend MEGOLDÓDNAK A FŐISKOLÁSOK PROBLÉMÁI (CTKj — Az Oktatásügyi Mi­nisztériumban tegnap arról tájé­koztatták az újságírókat, milye­nek a lehetőségek a főiskolások 19B5 decemberében megtartott I. országos konferenciáján felvető­dött problémák megoldására. Ez év április elsején érvénybe lép az internátusok új házirendje, amely azonban már nem lesz or­szágos jellegű, hanem a főiskolák rektorai a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével állapítják meg egyes cikkelyeit. A főiskolások országos konferenciáján elhang­zott az a javaslat ls, hogy a diák­házaspárok számára külön inter­nátusokat kellene létesíteni. Ez a követelmény is indokolt, de tel­jesítése jelenleg nagy nehézsé­gekbe ütköznek. Kísérletileg ennek ellenére is megnyílik Prágában egy külön internátus diákházas­párok számára. Ebben a diákszál­lóban 70 diákházaspárt fognak elszállásolni. Ami az ösztöndíjakat illeti, a jövő­ben az eddigi havi 350 Kčs-ról 450 Kčs-ra emelik a legcsekélyebb jö­vedelmű családokból származó diákok szociális jellegű ösztöndí­ját, és a főiskolások is nagyobb összeggel rendelkeznek soron kí­vüli ösztöndíjak juttatásának cél­jaira. Az ösztöndíjakkal kapcso­latos új előírások az 1967—68-as tanév elején lépnek érvénybe. A kormány januárban hozott határozatának értelmében a főis­kolai hallgatók, illetve a főisko­lai tanulmányaikat beiejezett fia­talok indokolt esetben kölcsönt kaphatnak. E kölcsönre a főisko­lák 3.-5. évfolyamának rendes hallgatói közül azok jogosultak, akiknek átlagos előmenetele leg­följebb 2,0 (kivételes esetben 2,5). A kölcsön összege nem haladhat­ja meg a 10 ezer koronát. A köl­csön után 1 százalékos kamatot kell fizetni. Kiváló előmeneteld diákok kölcsönének egy részét — legföljebb 20 százalékát — külön­engedély alapján leírják. Az ENSZ békeakciói Fedorenko felszólalása az ENSZ-bizottságban New York (ČTK) — Az ENSZ békeakciók 33-tagú különbizott­sága csütörtökön tartotta első Idei ülését. Az ENSZ-közgyűlés 1965. február 18-1 határozata alapján megalakult bizottság­nak az a feladata, hogy sokol­dalúan megvizsgálja az ENSZ­békeakciók problémáinak vala­mennyi szempontját, és ezekre vonatkozóan határozatokat és megfelelő javaslatokat terjesz­szen a közgyűlés elé. Tizenegy, úgynevezett el nem kötelezett tagból álló csoport csütörtkön memorandumot ter­jesztett a bizottság elé a továb­bi munka megszervezésére vo­natkozóan. Azt javasolja, hogy a bizottság tagjaiból alakítsa­nak két munkacsoportot, ame­lyek mindegyike bizonyos meg­határozott problémákkal foglal­kozna. Az A-csoport a békeakció pénzügyi fedezetének különféle módozataival foglalkozna, s emellett tekintetbe venné a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai­nak felelősségét, a gazdasági­lag kevésbé fejlett országok korlátozott fizetési képességét, s azt a helyzetet, amikor egyes tagállamok agresszió áldozatai­vá váltak, stb. A B-csoport azokat a kérdé­seket vizsgálná meg, amelyek összefüggnek a tagállamoknak a békeakcióhoz való önkéntes anyagi és egyéb hozzájárulásá­val. Fedorenko szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a nemzetkö­zi vitás kérdéseket az ENSZ alapokmányában feltüntetett békés eszközökkel kell megol­dani. Csak „végső esetben" kell felhasználni az ENSZ katonai erejét, szigorú összhangban az ENSZ alapokmányának rendel­kezéseivel. Osztrák—jugoszláv közös nyilatkozat Bécs (ČTK) — Az osztrák fő­városban tegnap közös nyilatko­zatot adtak ki Tito jugoszláv elnöknek Jonas osztrák elnök­kel s az osztrák kormány töb­bi képviselőivel folytatott tár­gyalásairól. A nyilatkozat meg­állapítja, hogy Tito elnök feb­ruár 13—17-i bécsi látogatása új szakaszt nyitott a két külön­böző társadalmi és gazdasági rendszerű szomszéd állam bará­ti viszonyainak fejlődésében. A két fél egyetértett abban, hogy az ENSZ-nek különleges szerepe van a világbéke meg­őrzésében, s ezenkívül kifejezte a vietnami fejlemények miatti nyugtalanságát. Biztosítani kell, hogy az ENSZ fegyveres erőit ne hasz­nálják fel más államok bel­ügyeibe való beavatkozásra vagy imperialista érdekek szol­gálatára — mondotta Fedoren­ko. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy az alapokmány értel­mében egyedül a Biztonsági Ta­nács felelős a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartásáért. A szovjet küldött véleménye szerint az ENSZ fegyveres erői ne tevődjenek össze a Biztonsá­gi Tanács állandó tagjainak ka­tonai egységeiből. Az ENSZ bé­keakciói finanszírozásának az adott esetben legalkalmasabb módját kell megválasztani — folytatta Fedorenko — az ag­resszor általi finanszírozást, a költségek felosztását, az ENSZ tagállamai közötti önkéntes hozzájárulást stb. Néhány további küldött fel­szólalása után az ülés elnöke megállapította, hogy mindenki egyetért a tizenegy el nem kö­telezett tag memorandumával. Lapzártakor érkezett Róbert Kennedy ellenzi a VDK bombázását Washington (ČTK) — Róbert Kennedy szenátor ellenzi a Vietnami Demokratikus Köztár­saság bombázását és erről rö­videsen beszédet mond vala­melyik egyetemen vagy az is lehet, hogy a kongresszusban. Beszédében javaslatot tesz st békés rendezésre. A Boston Globe jelentése szerint a sze­nátor a holdűjévl tűzszünet után 1 a bombázások felújítása­kor kijelentette, hogy nem ért egyet ezzel a módszerrel. Ál­láspontjáról és Javaslatairól ál­lítólag tájékoztatta Johnson el­nököt Is. Csehszlovák—szovjet filmegyezmény Moszkva (ČTK) — Alois Po­ledňák, a Csehszlovák Film fő­igazgatója és Alekszej Romanov, a Szovjetunió Filmbizottságának elnöke tegnap Moszkvában négynapos tárgyalás után aláír­ták az idei évre szóló együtt­működési tervet. A két fél ezenkívül Jegyző­könyvet Irt alá az Ideiglenes szolgáltatásokról szóló egyez­mény meghosszabbításáról is. Csehszlovákia ez egyezmény nyújtotta lehetőségeket már az idén kihasználja az Októberi Forradalomról szóló dokumen­tumfilmek forgatása során. Kiesinger az NSZK külpolitikájának elemzését követeli Bonn (ČTK) — A nyugatné­met kormány szóvivője egy pén­teki sajtókonferencián Bonnban bejelentette, hogy Kiesinger szö­vetségi kancellár a nyugatnémet külpolitikai helyzet mélyreható elemzését követeli. Erre az el­Szovjet csillagász a Yénusról Moszkva (CTK) — V itali) Bronsten szovfet csillagász szá­mításai szerint, ha emberi sze­mélyzettel bocsátanának fel űrhajót a Vénus tanulmányozá­sára, azt a bolygó felületétől megközelítőleg 50 kilométer tá­volságban kell keringési pályá­ra juttatni, ahol a hőmérséklet elviselhető az emberi szervezet számára. A csillagász szerint a Vénuszon 400 Celzius fok meleg van, s a hőmérséklet a magas­sággal egyenes arányban csök­ken. A Vénus felületétől megköze­lítőleg 50 kilométerre a hőmér­sékleti viszonyok olyanok, mint a Föld mérsékelt övezeteiben, míg a bolygótól 60 kilométer távolságra már mínusz 40—60 C fok hideg van. A szovjet csillagász számítá­saiban azokat az adatokat hasz­nálta fel, amelyeket két évvel ezelőtt egy közös kutatás alkal­mával szerzett Arkadij Kuzmin, a Szovjet Tudományos Akadé­mia Fizikai Intézetének dolgozó­ja és Barry Clark amerikai tu­dós, a Kaliforniai Technológiai Intézet kutatója. határozásra Kiesinger a bonni kormány csütörtöki ülése után jutott. Ezen az ülésen Brandt washingtoni tárgyalásainak eredményeiről, valamint a bonni politikusoknak Wilson brit mi­niszterelnökkel és Brown kül­ügyminiszterrel folytatott meg­beszéléseiről tárgyalt. Bonni tájékoztatások szerint a szövetségi kormányt nem ag­gasztja különösképpen Nagy­Britannia esetleges közös piaci tagsága. Kieslngert és Brandtot sokkal jobban nyugtalanltja az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozásáról kötendő egyezménnyel kapcsolatos ame­rikai és brit álláspont. BULGÁRIA teljesen megszüntette a vízumkényszert • turistáknak Szófia (ČTK) — Bulgária megszüntette a vízumkényszert azon turisták számára, akik az idén a világ bármelyik orszá­gából látogatnak el Bulgáriába, és ott legkevesebb 24 óráig s legfeljebb két hónapig tartóz kodnak. Ez az intézkedés, amelyet a bolgár kormány az idei nem zetközl turistaévvel kapcsolat­ban foganatosított, nem vonat­kozik az átutazó látogatókra, a külföldi képviseleti hivatalok alkalmazottaira, a külföldi ke­reskedőkre és mindazokra a külföldiekre, akik tanulmányai­kat folytatják Bulgáriában. 1967. II. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom