Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-16 / 47. szám, csütörtök

Új gazdaságirányítási rendszer a mezőgazdaságban • r** -ej-jjai.. ima 3. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi rendszere A mezőgazdaság új Irányítási rendszere 'ényeges változásokat hoz az állami költségvetés és a mezőgazdasági üzemek pénz­ügyi Kapcsolatába. Az új Irányí­tási rendszer alapelvei a pénz­ügyi kapcsolatokban főleg a kö­vetkezőkben nyilvánulnak meg: • emeltük a mezőgazdasági termékek és termények felvá­sárlási árát, és egyben a ter­melőeszközök s más egyéb me­zőgazdasági szükségletek és szolgáltatások árát; • a pénzügyi kapcsolatok eg-iséges rendszere érvényesül a mezőgazdaság mindkét szek­torában fEFSZ-ek, állami gaz­daságok/, • objektív közgazdasági esz­köz'öket alkalmazunk a külön­böző természeti-termelési jelté­telekből eredő problémák meg­oldására /differenciált árpótlék, adók I• • csökken az állami támoga t ás / dotálás j. A mezőgazdasági termékek és term ínyek felvásárlási árának emelése megteremtette az alap­vető feltételét a mezőgazdasági üzemek pénzügyi önállóságá­nak. A felvásárlást árak emelé­sének eredményeként a mező­gazdasági üzemek döntő több­ségében az árbevétel biztosítja a bővített újratermelést és a szö­vetkezeti tagok megfelelő szín­vonalú jövedelmét, és csak kis mértékben és kivételesen — a kedvezőtlen természeti-termelé­si adottságok közt működő üze­meknél — az állami dotációk. Ez nagy igényeket támaszt a mezőgazdasági üzemek pénz­ügyi gazdálkodásával szemben. A bruttó jövedelem képzését és elosztását ügy kell megvalósíta­ni, tiogy biztosítsa mind a mun­kaerők, mind az álló- és forgó­eszközök újratermelését. SAJÁT ÜZEMI ALAPOK A felvásárlási árak emelésé­vel a mezőgazdasági üzemekben jelentősen megnő a saját alapok szerepe. Ugyanis ezek az ala­pok közvetlenül szolgálják a vállalati gazdálkodás kifejlődé­sét, az álló- és forgóeszközök újratermelési folyamatát, befo­lyásolják a személyi és a közös fogyasztás arányait. Az üzemek saját szükségleteik és a tagok szükségletei kielégítésére a brut­tó jövedelem elosztása alapján a következő alapokat képzik: • állóeszköz felújítási és fef­lesztési alap; • forgóalap; • díjazási alap; • tartalékalap; • kulturális és szociális alap; S rnkňs°pítési alap. A HITEL SZEREPE AZ ÜZEMEK PÉNZGAZDÁLKODÁSÁBAN mezőgazdasági üzemek hi­telellátásának a legközelebbi években több alapvető feladatot kell megoldania. A felvásárlási árak emelése sem teszi lehető­vé, hogy a mezőgazdasági üze­mek egy része az álló- és forgó­alapok bővítését kizárólag saját felhalmozásából valósítsa meg. Ezért általában a bővítés hitel­eszközök és meghatározott célú állami dotációk igénybevételé­vel megy végbe. Megváltozik azonban a hitelfinanszírozás közgazdasági tartalma. Az álló­eszköz felújítási és fejlesztési alap /beruházások/ bővítésében a hitelellátás közvetítésével ér­vényesülnek a beruházások el­osztásának gazdaságpolitikai célkitűzései. Hitellel támogat­ják főleg a beruházásokat a ta­lajba, a mezőgazdasági terme­lés szakosítását, a szükséges mezőgazdasági tartalékok kép­zését, a mezőgazdaság nagyüze­mi átépítését, valamint a nem termelői beruházásokat a mun kakörnyezet javításába. Hitelt nyújtanak a forgóalap feltölté­sére. Ezenkívül az üzemek — Indokolt esetben — különleges üzemviteli hitelt kapnak. A ka­matlábat a hitelek fajtájától és megtérítési idejétől függően ál­lapítják meg. A hitelnyújtás fel­tételeit a bank és a mezőgazda­sági üzem szerződésben rögzíti. ÁLLAM i TÁMOGATÁS DOTÁCIÓK A mezőgazdasági üzemek kapcsolata az állami költségve­téssel az új gazdaságirányítási rendszerben leegyszerűsödik, az állami támogatás köre és mértéke leszűkül, és elsősorban gazdaságpolitikailag indokolt beruházásokra irányul. Az állam a dotációk útján is biztosítani kívánja befolyását a gazdaságpo­litikai célok elérésére, elsősor­ban ls a termelési struktúra ki­alakítására és a termelés haté­konyságának növelésére. Január 1-vel a mezőgazdasági üzemek irányító szervei állami támoga­tást nyújthatnak a munkaerő stabilizálására és az újraterme­lésre, termelői és nem termelői beruházások részleges finanszí­rozására, a mezőgazdasági ter­melés szakosítására és koncent­rálására, az állatállomány egészségi állapotának feljavítá­sára, valamint a lakásépítésre. Ezenkívül a Földművelésügyi Minisztérium az állami költség­vetésből külön alapot létesített az egyes mezőgazdasági üzemek munkaerőhelyzete megjavításá­nak finanszírozására. (Munka­erőtoborzás, életkorösszetétel megjavítása, szakmai továbbkép­zés, szakemberek szerzése és premizálása.) Üzemviteli támogatásban csak a kedvezőtlen természeti adott­ságok között működő gyenge szövetkezetek részesülhetnek. Azok, amelyek az árrendszer­ben biztosított juttatások után ls olyan alacsony bruttó jöve­delmet érnek el. mely nem biz­tosítja sem a tagok arányos munkadíját, sem az újraterme­lési költségeket. Ezek az üze­mek átmenetileg stabilizációs dotációt kérhetnek és kaphat nak, amelyet a szerződéses ér­tékesítés minden 100 koronájára folyósítanak. Az állain ily mó­don kívánja elérni azt, hogy ezek az üzemek természeti adott­ságaiknak leginkább megfelelő termelésszerkezetet alakítsanak kl, vagyis azt termeljenek, ami­ből természeti adottságaikból eredően a legtöbbet termelhet nek a leggazdaságosabban. A stabilizációs dotációt a járási­termelési igazgatóságok folyó­sítják a Földművelésügyi Minisz­térium irányelvei alapján. A sta­bilizációs dotációt kérő mező­gazdasági üzemnek konszolidá­ciós tervet kell kidolgoznia, amelynek teljesítését évente fe­lülvizsgálja a járási termelési igazgatóság és ha ügy látja, hogy a dotációt nem a konszo­lidációs tervvel összhangban használják fel, akkor megvon­hatja a további támogatást. PROGRESSZÍV FÖLDADÓ ÉS JÖVEDELEMADÓ A mezőgazdasági üzemek az állami költségvetéssel való kap­csolataikon keresztül hozzájá­rulnak az állami tiszta jövede lemhez. Ez a jövedelemelvonás rendszerén keresztül érvénye­sül, amely a földadóból és a jövedelemadóból áll. A mező­gazdasági üzemek hozzájárulása a társadalmi tiszta Jövedelem­hez fontos szerepet játszik az EFSZ-tagok egészségügyi, szo­ciális és nyugdíjellátás! szük­ségleteinek kielégítésében és az ehhez szükséges társadalmi ki­adások fedezetének megterem­tésében. Az ilyen természetű já­rulékokat a mezőgazdasági üze­mek objektív gazdasági feltéte­lei (földminőség, éghajlati adott­ság), bruttó Jövedelme és a ta­gok egyéni Jövedelme alapján határozzák meg. A földadó és a jövedelemadó szükségességét indokolja töb­bek között az, hogy az egysé­ges felvásárlási árakat az átla­gos termelési költségek alapján állapították meg. Ebből a szem­pontból az adók, elsősorban is a földadó szerves egységben ér­vényesül a differenciált árpót­lékkal. A földadó meghatározá­sánál abból az alapvető tényből kellett kiindulni, hogy a mező­gazdasági üzemek gazdálkodá­sát befolyásoló körülmények kö­zül egyik legdöntőbb tényező a föld minősége. Amíg a differen­ciált árpótlék szerepe az, hogy fedezze azon üzemek költségeit, amelyek rosszabb feltételek kö­zött gazdálkodnak, mint ami­lyen feltételek szerint az egysé­ges felvásárlási árakat megha­tározták, addig a földadó sze­repe az, hogy elvonja a pótlóla­gos többlettermék egy részét, amely a kedvezőbb feltételek között működő üzemekben ke­letkezik. Hangsúlyozni kell, hogy a progresszív földadónak nem az a célja, hogy teljesen kiegyen­lítse a mezőgazdasági üzemek Jövedelme közti eltéréseket. Kü­lönbségek a föld minőségétől és az éghajlati adottságoktól füg­gően így is lesznek. Arról van szó, hogy a kedvezőbb feltéte­lek között működő mezőgazda­sági üzemek minden különösebb törekvés nélkül olyan Jövedel­mekhez Jutnának, amelyek biz­tosítanák a reális szükségletek kielégítését, s ez csökkentené anyagi érdekeltségüket a terme­lés fejlesztésében és gazdasá­gossá tételében. A földadó to­vábbi célja az, hogy a mezőgaz­dasági üzemeket a föld optimá­lis kihasználására ösztönözze, tekintve, hogy a földadó több évre szóló változatlan tétel, függetlenül attól, hogy az üzem a földet milyen mértékben hasz­nálja ki. A földadót a mezőgaz­dasági üzemeknek a természeti­termelési kategóriákba (prírod­né stanovište) való besorolása alapján állapították meg. A jövedelemadó funkciója az, hogy szabályozza a mezőgazda­sági üzemek bruttó jövedelmé­nek elosztását, s befolyásolja az üzemekben a fogyasztási és felhalmozási arányokat. Éppen ezért a jövedelemadó-kulcs prog­resszivitása szorosan kapcsoló­dik a fogyasztási és felhalmo­zási arányokhoz. Amennyiben a mezőgazdasági üzem nyereségé­ből a felhalmozás rovására túl­zott arányban növelni akarná a személyi Jövedelmeket, akkor a jövedelemadó-kulcs nagysága ennek arányában nő. Ezzel szemben a nyereségnek az a ré­sze, amelyet az állóeszköz-fel­újítási és fejlesztési alapba, va­lamint a tartalékalapba folyósí­tanak, arányosan csökkenti a Jövedelemadó-kulcs nagyságát, s ezáltal az állam a jövedelem­adó-kulcs megállapításánál előnyben részesíti azokat a me­zőgazdasági üzemeket, amelyek Jövedelmük felhasználásánál nemcsak a személyes jövedel­mekre vannak tekintettel, ha­nem a közös gazdálkodás fej­lesztésére is. BATKY LASZLÔ MÉSZÁROS GYÖRGY j Folytat juk/ Gazdag műsor A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója ünnepsé­geinek keretében a CSEMADOK kosicei járási bizottsága gazdag kulturális műsort tervez. Ezekről Dvorcsák János elvtárs, a CSEMA­DOK járási titkára tájékoztatta ke­let-szlovákiai munkatársunkat. — Kulturális téren az elfikészü­letek már Járásszerte folynak. Színjátszó versenyt rendezünk, amelyen 18 magyar nyelvű szín­játszó csoport szovjet frók müveit mutatja be. A Szlovák írószövetség magyar tagozatának támogatásával nyolc helyütt irodalmi esteket rendezünk. Továbbá dal- és xens­fesztiválokat rendezünk Somodi­ban, Nagyidán és Szinnán, melye­ken a járás 14 legjobb együttese vesz részt. <3 3000 új családi ház (CTK) — ÍZLÉSES IKERHA ZAKBÚL és kétszintes családi házakból épülnek ez idén korszerű lakótelepek, pázsitos, virágágyas, fásított helyeken a kelet-szlovákiai kerület néhány városában. Košicén 150 kisebb családi ház épül az Opacké melletti tó partján, 233 családi ház az újvárosi lakótelepen és 87 a váraljai telepen. Magától értetődő, hogy ezeknek az új lakótelepeknek közművesítése is korszerű, tökéletes lesz. A Ko­šicei Magasépítő Vállalat dol­gozói a kivitelező építőipari új­donságát készítik elő — egy falelemekből összeállított iker­házat, amelynek egy részét leg­korszerűbb bútorral be Is ren­dezik. A Spišská Nová Ves-i Járási Építővállalat mérnökei néhány — a követelményeknek általá­ban megfelelő — mintatervet dolgoztak ki, s ez Idén, valamint a következő években e tervek szerint épülnek a kelet-szlová­kiai kerületben tervezett egyéni lakásépítkezés keretében kor­szerű lakóházak egyrészt pane­lekből, másrészt kerámiafalele­mekből. A Košlcei Kelet-szlová­kiai Téglagyárban készített ki­válóan hőszigetelő kerámiai fal­elemekből építették tavaly a Ke­let-szlovákiai Vasmű dolgozói­nak 42 lakását. A KELET-SZLOVÁKIAI kerü­letben rendkívül nagy az érdek­lődés az egyéni lakásépítés iránt. Ennek bizonyítéka, hogy még ez idén több mint 3000 csa­ládi ház épül a kerületben és 1970-ig 12 ezer kérvényező kap lakást falusi lakótelepeken és új városnegyedekben. Az egyé­ni lakásépítés iránti rendkívüli érdeklődés megcáfolhatatlan bi­zonyítéka, hogy a kerületben ta­valy összesen 4608 állami és szövetkezeti lakás és 3407 ma­gánlakás épült. • • • • ír HA TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉKET AKAR VENNI, forduljon bizalommal a TELEVÍZIA - ELEKTB0 szaküzletekhez. A nagy tapasztalattal rendelkező eladók szakszerűen bemutatják a vevő lakásába legjobban megfelelő készüléket. A szakképzett ela 'ók sokévi gyakorlata szavatolja a vJasztás helyességét Apróhirdetés • Kertész, 10-éves gyakorlattal, állást keres EFSZ-ben, Állami gazdaságban, Galántal járás előnyben. Clm a hirdető Irodába. Ú-095 ÚF-089 • Megismerkednék 35—40 év kö­riill nővel. Jelige: Örök otthonba helyezném. Ű-092 • 175/40, jó megjelenésű legény­ember megismerkedne 30—40 évig tisztességes, jó családból való lánnyal. Jelenleg van saját házam és gyümölcsösöm, üzemben dol­gozom. Jelige: Párosan szép az élet. Ú-094 VEGYES • Nyugdíjas, magányos asszony albérleti szobát keres kQlOn be­járattal. Clm a hird. Írod. Ú-088 Ismerkedés • Megismerkedni szeretnék 17— 13 éves korú leánnyal, vagy pedig fiúval. Jelige: Eva. Ú-093 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton köszönöm minden ro­konnak és Ismerősnek, az al­sólánci lakosságnak, akik el­kísérték utolsó útjára drága férjemet Kenedich Lajos igazgató tanítót, és részvétbe széddel, virágokkal igyekez­tek csökkenteni nagy fájdal­mamat. Gyászoló feleség 0-091 Kellemes téli üdülésben lehet része a PIENINY ČERVENÝ KLÁŠTOR FESTŐI KÖRNYÉKÉN Várja az üdülőket: * a B-osztályú Červený Kláštor-szálló • a C-osztályú Dunajec-szálló, • a Tri Koruny turistaszálló Összeköttetés: vonattal Poprádig, onnan autóbusszal Červený Kláštor für­dő megállóig • összesen 105 ágy • egy ágy ára 9,50—21 korona A SÍELŐK KÉNYELMÉT SZOLGÁLJA AZ ÚJONNAN ÉPÜLT FELVONÓ A MAGAS-IÁIRA NYUGATI RÉSZÉN PODBANSKÉ VARIA AZ ÜDMET: — a Tri Studničkán a Raš Kapitány Menedékház, amely átalakítás után a körzet egyetlen egész évben üzemelő menedékháza. — A síterep alkalmas mind a kezdők, mind az igényesek számára. 74 ágy. Egy ágy ára 11 korona. — Szabad kapacitás: 1967. február 15-től május 15-ig. Sítanfolyamok és iskolázások részére kedvezmény. Részletes információt nyújtanak a Čedok utazási irodái vagy a Čer­vený Kláštor-i Pieniny üzem, a Tri Studničky-i (posta Štrbské Pleso), Raš Kapitány Menedékház vezetősége. úf-om 1967. II. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom