Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-12 / 43. szám, vasárnap

ALAKULÓBAN A SZAKOSÍTOTT TERMELÉS A Bratislava-vidéki járás a szakosításban az élenjárók kö­zött halad. A járásban levő 694 hektáros kisújfalusi szövet­kezet a kacsatenyésztést és a tejtermelést választotta. A gaz­daság a múlt napokban tar­totta zárszámadó közgyűlését. Volt miről beszélniük. Karol Švec, a termelési igazgatóság dolgozója meg is jegyezte: Fejlett szövetkezetnek tartjuk a magukét, ezt a jö­vedelem is mutatja! Kisújfaiun a tervezett 20 ko­rona helyett 23 korona jutott egy-egy munkaegységre ... A KÖZGYŰLÉSNF'' KELLETT VOLNA ELDÖNTENIE A vitában felvetődött, hogy a kelleténél több üzemanyag fogyott el. A nagy üzemanyag­fogyasztást a gépek üresen já­ratása, s az okozta, hogy a traktorosok a gépen járnak ha­za ebédelni. Helyénvaló Schultz Józsefnek, az ellenőrző bizott­ság elnökének a megjegyzése. Bartos Árpád traktoros azon­ban nem hagyta annyiban. Megjegyezte, hogy az üzem­anyagfogyasztásnál be kellene vezetni az egyéni ellenőrzést. S hogy egyik-másik traktoros üresen járatja a gépet, azért nem őt kell okolni. Mi mást tehet, ha nem „ugrik be" a gép, s a műhelyben nem javít­ják meg. A traktorosok viszont engedélyt kaptak rá, hogy trak­torral mehetnek ebédelni. Erről lehetne vitatkozni, mert meglehet, hogy sürgős munka Idején a gazdaság többet veszí­tene, ha a traktorosok gyalog mennének a faluba. Hosszabb lenne az ebédszünet és kisebb a munkateljesítmény. Néhány traktort viszont, mivel nem „gyújtanak be", úgyis üresen kellene járatni. Tévedés lenne azt hinni, hogy az üzemanyagfogyasztást nem ellenőrizzük — vette át a szót Varga Ernő gépesítő. — Bár igaz, hogy az egyéni ellen­őrzést még nem oldottuk meg teljesen és az sem világos, mi­kor és hogyan cselekedjék a traktoros. EGY ÉS NEGYED MILLIÓ KORONA TÖBBLETBEVÉTEL Az idei növénytermesztési terv ismertetésekor Hoboth Jó­zsef agronómus megjegyezte, hogy a 40 hektáron termesztett kender nagyban hozzájárult a bevétel növeléséhez. Kétségte­len, így is van, hisz 18 ezer ko­rona volt hektáronként a bevé­tel, s a kiadások leszámítása után is szép összeg maradt a pénztárban. Az állattenyésztési termelést sem lehet figyelmen kívül hagyni. Tavaly a gazdaság 1450 mázsa húst adott el, ami­ből 700 mázsa volt a kacsahús. Önköltségi ára 9,5 koronát tett ki, az értékesítési ára meg 15 koronát. Tehát minden kiló ka­csahúson 5,5 korona volt a tisz­ta bevétel. Csupán a kacsahús­termelés 385 000 korona hasz­not hozott. Takács Géza zootechnikus is jól vizsgázott, 3 kiló takarmány kellett egy kiló kacsahús elő­állításához. Mindkét munkasza­kaszon szép eredményeket ér­tek el. Ennek köszönhető, hogy a várt 4 460 000 korona helyett 5 716 000 korona volt a bevé­tel. A tagság elismeréssel fo­gadta a nagyobb jövedelmet. — Most jobban megtalálom a számításomat, mint amikor vándoroltam — mondja Fitus Dezső traktoros és javító. A fiatalember Peredről szár­mazik, azelőtt a Hydrostavban dolgozott. Kisújfaluban talált párjára, s nem bánta meg, hogy ideköltözött. 1200 munkaegysé­get szerzett, s a zárszámadás­kor 10 800 korona dagasztotta borítékját, év közben pedig 16 800 koronát kapott. Ezenkí­vül minden munkaegységre 1,5 kiló" természetbeni gabonát és 3 deciliter tejet. TOVÁBB A SZAKOSÍTÁS ÚTJÁN — Mi már 1956-ban is fog­lalkoztunk kacsatenyésztéssel f— mondja Kiss Jenő, a szövet­kezet elnöke. — Akkor ugyan az volt a cél, hogy teljesíteni tudjuk a beadást, mert 1 kiló kacsahús 3 kiló marhahússal ért fel. A kacsanevelés eredmé­nyes volt, ezért is választottuk a hústermelésnek ezt az ágát. Tehát a kisújfalusi szövetke­zet tavaly 7 vagon kacsahúst adott el. Ezt a mennyiséget ez idén megkétszerezi, ezenkívül még elad egy vagon marha húst is. így egy hektárra 216 kiló hústermelés jut. Hogy a kitűzött célt teljesíteni tudják, 70 ezer kacsát kell piacra ad niuk. A keltetők győzik... Takács Géza zootechnikus nem fél a nagy feladattól. Ügyes, gyakorlott szakember. Áttanulmányozta, mikor és mi­lyen körülmények között elő­nyös a Lecitin adagolása, ami elősegíti a súlygyarapodást. Bízik benne, hogy az idén még kevesebb takarmányra lesz szükség 1 kg hús előállításá­hoz. Egyelőre még nem han­goztatja, de a takarmányfo­gyasztást illetően szeretné el­érni az élenjáró országok átla gát. Egy kiló húst 2,5 kiló ta­karmányból akar előállítani. Tavaly tavasszal az első szál­lítmány kilós súlygyarapodá sát 2,56 kiló takarmánnval ér te el. A GAZDÁSZ 22 KORONÁT JAVASOL MUNKAEGYSÉGENKÉNT — Ha minden az elképzelé­sünk szerint történik, az így összeállított terv 5 750 000 ko rona bevételt tenne lehetővé — vélekedik Brezina János üzem gazdász. Ebből következik, hogy 22 korona lesz a munka­egység értéke. Persze, ha az egyes munka­szakaszok hasonlóan, mint ta valy, a tervezett feladataikat túlteljesítenék, akkor több Is jutna. Ezt azonban a tervezés kor nem vehetik figyelembe. A járási termelési igazgatóság egyelőre még a 22 koronás munkaegység értékét sem hagyta jóvá. A kisújfalusiak vi­szont remélik, hogy az idei jö­vedelmük sem lesz kisebb a tavalyinál. BENYUS JÓZSEF NAGY megelége­déssel olvastam a minap a sajtó hasáb­jain, hogy egy pári­zsi kiadóvállalat mi­ni-könyveket hozott forgalomba, melyek nagysága ötször öt milliméter. A csak­nem a baktériumok nagyságával veteke­dő betűk nagyítóval olvashatók. É hír tel­jes bizonysággal győ­zött meg arról, hogy az eddigi irodalmi, világnézeti és egyéb izmusok mellé egy új társ született — a minlzmus (értsd: a minimumok minimu­ma/. Korunk ennek jegyében él: egyes nyugat-európai gép­kocsigyárak mini-au­tókat készítenek, a nők szoknyái világ­szerte évről évre rö­vidülnek néhány centiméterrel, nyá­ron a ' strandokon pedig olyan mini-für­dőruhákat viselnek, hogy a férfiakat a tömeges nyakszirt­merevedés veszélye fenyegeti a sok hát­raforgástól ... Tudvalévő, száza­dunk a bizarr szélső­ségek kora. Alig mú­lik el két-három év és egy-egy áramlat MINIDIVAI vívmányainak már az ellenáramlat el­len kell küzdeniük. Igy van ez a mini­izmussal is. A divat­ban és a közélet egyes területein máris fölütötte a fe­jét a maxiizmus, vagyis a maximumok maximuma. Angliá­ban például fej- és nyakvértszerű óriási kalapokat hordanak a hölgyek, nálunk pedig a vízvezeték­szerelő és egyéb mesteremberek szin­te művészi tökéllyel nyújtják órákra a tíz­húsz perces karban­tartást munkát. A sokévi tapaszta­lat ellenben azt bi­zonyítja, hogy az ef­féle irányzatveteke­désnek mindig az arany középútnak megfelelő kompro­misszum a vége. "így lesz ez a két új iz­mussal is. Példával is tudom illusztrálni jóslatomat. Az iroda­lomban a modern írók a mini-cselek­ményt maxi-terjede­lemre nyújtják és a feleségek a férj mi­ni-kisiklásáért maxi­jeleneteket rendez­nek ... Nagyon várom azt a napot, amikor a mint és a maxi egyenlőség teljes mértékben a közélet­be ts átmegy. Addig­ra ugyanis bizonyára mini-kötelességek teljesítéséért maxi­fizetéseket adnak majd! (miklósi) A MÁjGOMBÖCOS vasárna­** pi húsleves után az asz­szony főtt marhahúst tálal. Min­denki vesz egy-egy szeletet, en­gem kivéve. — Mire vársz, szívem? — kérdezi. — A bécsi szeletre. Nevetve tárja szét karját. hetente kétszer eszünk pacalt, most meg egyszerre kötelező a két fogás! A legdrágább húsból! — Miféle gazdasági elv? — A hentes mondta ... Ser­téshúst csak annak adott, aki marhahúst ls vitt. — Milyen alapon? — A gazdasági elv alapján! KEVES A DISZNÓ VAGYA MARHA SOK? 1987. II. 12. — Főtt hús nélkül nincs bé­csi szelet. Fojtogatott a kikívánkozó düh az efféle pazarlásért. Az ember­re rákényszerítik a főtt húst a kirántott szelet előtt, amikor abból meglenne a másnapi ebéd. Otthon anyám biztosan így csi­nálná ... Á számon is volt, hogy megmondom, de melyik asz­szonyt nem önti el az epe, ha az anyóst állítják elé példaké­pül ... — Ne tréfálj — próbáltam el­ütni a dolgot. — Nem tréfa! Gazdasági elv! Hónapok óta fogunkhoz ver­tük a garast, hogy összehozzuk a kiszemelt családi sátor, meg egyéb tábori felszerelés árát. A legolcsóbb húst vásároljuk, Szerinte kevés a disznó, a mar­ha meg sok, és neki a marhát is el kell adnia. A vásárlók többsége a disznót keresi, a marha meg a nyakán marad. Érted már? — Nem. A pénzemért azt veszek, amit éppen akarok! — Nem amit akarsz, hanem amit kapsz ... — Vágtad volna csak a hen­tes fejéhez a disznót ts, meg a marhát is! — Legközelebb majd téged küldelek bevásárolni... — Ha már így van, vettél vol­na csak marhahúst... — Ezt te mondod? Te, akinek a vasárnap se ünnep bécsi sze­let nélkül? Tudom, érzem, hogy az asz szonynak van igaza, de már a dac fűt. — De hisz ez pocséklás! — Tudod, hogy ma hány he­lyen pocsékolnak? — Nem! És nem ts akarom! — Mit füstölsz? Legalább sa­ját bőrödön tapasztalod, hogy más a rendelet a tiltott árukap csolásról és más egy háziasz­szony gyakorlata ... Förtelmes! Az ember beleszé­dül. Hogy mi minden megtör­ténhet ezen a földkerekségen? Nemsokára majd Prágába aka­rok utazni és a vonatjegyhez meg kell vennem egy repülője­gyet is, mert abból tél idején aránylag kevés fogy és nekik azt is el kell adniuk. Mi az ne­kem? Ha a közlekedés számá­ra így klfizetöbb, egye fene. ÁRRA GONDOLNI SE ME­'' REK, hogy egyszer a fiam megkéri a hentes lányát. Hajaj! Mi történik, ha csak úgy kapja meg, ha vele együtt elveszi a nővérét ts, aki nem valami ke­lendő és apja terhére van? Vagy történetesen a lányt csak az anyjával együtt ad­ják... A puszta gondolattól is irtó­zoml ZSILKA LÁSZLÓ AZ INGBLOZ MINDIG DIVA TOS. A divatvonalnak megfele­lően időről időre kisebb válto­zásokat észlelhetünk ugyan, de az ingblúz alapvonala lényege­sen nem változik. Éppen ezért nélkülözhetetlen darabja ruha­tárunknak. Munkába, kirándu­láshoz, sporthoz egyaránt visel­hetjük. Anyaga lehet: puplin, selyem, vászon, ballon, teszil vagy vékony gyapjúszövet. •f Fehér puplinból készült ' • ingblúz, bubigallérral és a szoknya színével azonos sza­lagcsokorral. 2 Csontszínű selyemblúz, • szegő díszítéssel, alul pántba dolgozva. 3 Ez a sportos jellegű ing­• blúz készülhet selyembal­lonból vagy vékony teszilből. A gallért, gomboláspántot és a kézelőt elütő színű tűzés díszíti. a Ez a modell az évszak­nak megfelelően készül­het: kockás ágyneműanyagból, flanellből vagy vékony gyapjú­szövetből. A VAZ A EGYIK LEGSZEBB DÍSZE la­kásunknak. Nemcsak azért, mert a benne levő virág meg­hittebbé teszi otthonunkat, ha­nem azért is, mert formájával gyönyörködtet. Ez természete­sen csakis a művészi vázára vonatkozik, nem pedig a giccs­re, amiből sajnos, még mindig bőven akad az egyes lakások­ban, sőt itt-ott a boltokban is. A fejlett szépérzékkel ren­delkező háziasszony mindig jól ki tudja választani a lakás be­rendezéséhez leatnbban illő vázát. A modern vanabútorhoz pél­dául teljesen sima vonalú, kari csú váza illik. A világos búto­rokkal korszerűen berendezett szobába a bútor színével össz­hangban levő, finom pasztell­színű vázát veszünk. — Az öb­lös vagy nagy kehelyszerű ólomkristály vázák inkább a régebbi stílusú, sötét bútorok­hoz valók. — A színesre fes­tett, giccses, vásári üvegvázá­kat mellőzzük lakásunkból. SOKAN MÉG MINDIG szigo­rúan ragaszkodnak a virágvá­za hagyományos elhelyezési módjához, vagyis pontosan az asztal közepére állítják. Sok esetben ez sem kifogásolható, azonban a merészebb elhelye­zés egyénibbé teszi a szobát. Például az alacsonyabb búto­rok, szekrénykék, állványok közepén elhelyezett váza na­gyon sablonosan hat. Próbáljuk meg az egyik felén elhelyezni, ahogy éppen kedvezőbb. Az asztalon pedig a keresztben el­helyezett, divatos hímzett futó jobb vagy bal szélére állíthat­juk. — A kis szekrénykéből és polcokból összeállított falré­szen az egyik alacsonyabban fekvő polcra is tehetünk egy kisebb vázát. Ha a szobában divatos polcos közfal van, ezt minden esetben szépen díszít­hetjük egy-egy modern vázá­val. IMPOZÁNSAN HAT a lakás­ban a földön elhelyezett nagy­méretű váza is. Természetesen ez csak tágasabb helyen mutat lói. A bútorokkal telezsúfolt szoba sarkában bizony nem ér­vényesül. — Úgyszólván majd­nem minden lakásban marad szabadon egy kis rész az ab­lak mellett, ahová nem lehet bútort állítani, ide tehetünk egy nagyobb vázát. Nagyon szépen díszíti például az üve­gezett, tágas verandát, a lakás kő- vagy műanyag-padlóval bo­rított hallját is. jKépünkön.) Ügyeljünk arra, hogy egy­egy helyiségben ne legyen túl sok váza, s ne legyenek merő­ben elütő stílusúak. Ne zsúfol­juk tele őket virággal. A kevés virág sokkal szebben hat. A szűk nyakú vázába nyugodtan tehetünk egy szál virágot vagy zöld ágat. A nagyobb vázába se tegyünk óriási csokrot. Min­dig hosszú szárú virágot ve­gyünk, és lazán helyezzük el őket a vázában. — Télen, ami­kor nincsen elég friss virág, egy-egy ággal vagy örökzöld csokrocskával díszítsük laká-. sunkat VÉGÜL NE FELEDKEZZÜNK MEG a virágvázák tisztán tar­tásáról sem. Amikor vizet, azaz virágot tartunk bennük, gyak­ran mossuk meg. A váza külse­jét Silonás oldattal vagy szap­panos vízzel tisztítsuk, a belse­jét pedig ecetes, sós vízzel. Figyelem • Figyelem • Figyelem • Figyelem • HÁZTARTÁSI VETÉLKEDŐ A FELTÉTELEK • HASZNOS TAPASZTALATOKAT SZEREZ­HET • A LEGJOBBAK HETENTE KÖNYVJDTALOMBAN RÉ­SZESÜLNEK Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk jövő vasárna­pi számában, Család, otthon rovatunkban, „Háztartási vetél­kedőt" indítunk. A háztartással, a főzéssel kapcsolatos 5—5 kérdésre kell olvasóinknak válaszolniuk. A legjobb vála­szokat beküldök közül hárman sorsolás útján könyvjutalom­ban részesülnek. Válaszaikat kérjük postafordultával bekül­deni szerkesztőségünk címére. Csakis a péntekig beérkező válaszokat tudjuk értékelni. A boríték bal sarkára írják rá: „Család, otthon " Amennyiben a Család, otthon háztartási vetélkedője el­nyeri olvasóink tetszését, a jövőben divat, szépségápolási és lakberendezési vetélkedőket is indítunk, s ezek győzte­seit szintén ajándékkal jutalmazzuk. • Figyelem • Figyelem • Figyelem • Figyelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom