Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-01 / 32. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1IJSZ0 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislora, 1967. február 1. Szerda • XX. évfolyam, 32. siám • Ara 40 fillér Hegkezdődött a szakszervezetek VI. kongresszusa A munkásosztály társadalmunk vezelo ereje A KONGRESSZUSON FELSZÓLALT ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS, A PART, A NEM­ZETI FRONT ÉS A KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE • A SZAKSZERVEZETI TA­GOKAT 1607 KÜLDÖTT KÉPVISELI (Tudósítónktól) — Kedden 9 órakor a prágai Kongresszusi Palotában megkezdődött a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom VI. kongresz­szusa. A tanácskozáson a mozgalomba tömörült több mint S millió dolgozót összesen 1607 kül­dött képviseli. A tanácskozáson Antonín N o v o t n ý elv­társ, a CSKP Központi Bizottságának első titká­ra, köztársasági elnök vezetésével részt- vesz a CSKP Központi Bizottsága, a Nemzeti Front és a kormány küldöttsége. A küldöttség tagjai: jozef Lenárt miniszterelnök, I i ŕ f H e n­d r y c h, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Alezander Dubček, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökságének tagjai, továbbá I o s e f K r e j C í miniszterelnök-helyettes, Božena Macháčová-Dostálová közszükségleti ipari miniszter, valamint d r. Alois Neuman és dr. J o s e I P 1 o j h á r miniszterek, a Nem­zeti Front pártjainak elnökei. A küldöttek szívélyes tapsa közepette foglal­ták el helyüket a díszemelvényen a világ 41 országából érkezett szakszervezeti küldöttsé­gek. Köztük van Pierre G e n s o u s is, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának he­lyettese. A Szovjet Szövetségi Központi Szak­szervezeti Tanács küldöttségét Vaszilij Iljics Prohorov, a szövetség titkára vezeti. A kongresszusi napirend jóváhagyása után a küldöttek megválasztották a munkaelnökséget. Az állami himnusz elhangzása után a delegá­tusok egyhangúlag jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok összetételének javaslatát. Ezt követően Miroslav Pastyíík elvtárs, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre, hogy beszámoljon a szak­szervezeteknek, a szocialista társadalom építé­sében kitűzött feladatairól. (Beszédét kivonatosan lapunk 4. oldalán kö­zöljük.) (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a kormány meg­bízásából elvtársi üdvözletein­ket tolmácsolom a VI. szakszer­vezeti kongresszusnak, a kong­resszus valamennyi küldötté­nek, az egész Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalomnak és si­keres tárgyalást kívánok a kongresszusnak. Egyúttal tolmácsolni szeret­ném Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kö­szönetét és elismerését a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom munkájáért, amely az el­múlt időszakban jelentősen hozzájárult szocialista társadal­munk fejlesztéséhez, a népgaz­daság fellendítése feladatainak teljesítéséhez, népünk egységé­nek elmélyítéséhez. Hisszük, hogy a VI. szakszer­vezeti kongresszus számos új gondolattal és ötlettel gazdagít­ja a szakszervezetek munkáját, hogy szakszervezeti mozgal­munk, forradalmi hagyományai szellemében, szocialista társa­dalmunk sokoldalú fellendítésé­nek jelentős tényezőjévé váljon, mintahogy Ilyen tényező volt a munkásosztály uralmáért, a szocializmus győzelméért vívott harcban. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, ennek az erős és tapasztalt szervezetnek a mun­kájától igen nagy mértékben függ, hogyan váltjuk valóra Csehszlovákia Kommunista Párt­ja XII. és XIII. kongresszusá­nak irányvonalát, milyen gyor­san haladunk előre szocialista és kommunista célkitűzéseink felé, amelyeknek szocialista tár­sadalmunk vezető politikai ere­je, a munkásosztály a megtes­tesítője. Ezt azért hangsúlyo­zom, mert sokan leegyszerűsít­ve magyarázzák a tudományos­műszaki haladás következmé­nyeit és a műveltség kétségte­lenül fokozódó jelentőségét és ebből téves következtetéseket vonnak le a munkásosztály po­litikai helyzetét és társadalmi szerepét illetően. A munkásosz­tály a szocialista társadalom to­vábbi fejlesztésének időszaká­ban nemcsak vezető politikai erő marad, hanem hazánk éle­tében a haladás fő megtestesí­tője is. Ennek megfelelően a munkás­osztályra nagy felelősség hárul az új érvényrejuttatásáért, a szocialista rendszer lehetőségei teljes kibontakoztatása érdeké­ben nélkülözhetetlen társadal­mi és gazdasági átalakítások megvalósításáért. Ma ez a mun­kásosztály és annak szervezetei, így a szakszervezeti mozgalom forradalmi feladata. Jól meg kell érteni, hogy ma és a jövőben miben áll a tár­sadalmi haladás, mi az az új, amiért harcolnunk kell. 1945­től, de főként 1948 Februárjá­tól egészen 1960-ig latba vetet­tük minden erőnket a szocia­lista termelési viszonyok győ­zelméért. Ennek a harcnak győ­zelmével megnyílt az az út, amelyen Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XIII. kongresszusa szellemében haladva, valameny­nyi dolgozónk igyekezetét tár­sadalmunk szocialista szakasza anyagi és szellemi forrásainak maradéktalanul hatékony kiak­názására és továbbfejlesztésére összpontosítjuk. Emellett a szo­cialista társadalom továbbfej­lesztése szempontjából döntő jelentőségű a társadalom anya­gi-műszaki bázisa, a szocialista termelőerők továbbfejlesztése. Ezen a téren jelentős szerepe van az értelmiségnek is, amely­nek a munkásosztály oldalán a tudományos és a műszaki hala­dás élén kell járnia. Olyan feladatokról van tehát szó, amelyekről lényegében már az 1963. évi V. szakszervezeti kongresszuson beszéltem. Akkor azt mondtam, hogy a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom egész nevelő és szervező mun­kájának elsősorban a munka­termelékenység növelésére kell irányulnia. Főként azáltal, hogy minden termelési folyamatban széleskörűen és következetesen érvényesüljön a tudomány és a technika s ezzel összefüggésben — az anyagi érdekeltség segít­ségével — szüntelenül tökélete­sedjék a termelés és a munka szervezése, emelkedjék a dol­gozók szakképzettsége, fokozód­janak a termelés minőségével, valamennyi üzemi és vállalati dolgozó azon felelősségével szemben támasztott igények, hogy a fejlődés és a gazdaság eredményei miként biztosítják a társadalmi szükségleteket. Igaz, az V. szakszervezeti kongresszus óta eltelt Időszak­ban meggyőződtünk róla, hogy e feladatok gyakorlati megva­lósítása nem könnyű. Nem érhe­tünk célt csupán a jő határoza­tokkal, hanem meg kell terem­tenünk a szükséges feltételeket az Irányító tevékenységben, a szervezésben ls. Sok mindenben változtatnunk kell az emberek gondolkodásán ls, lemondva a gyökeret vert szokásokról, men­tesülve mindattól, ami már nem felel meg, arai fékez bennün­ket. Az elmúlt években ezen a té­ren már sokat tettünk, de még nagy munka vár ránk. Elsősor­ban teljes mértékben érvénye­sítenünk kell a népgazdaság tervezésének és irányításának új rendszerét. Újból hangsúlyoz­ni kívánom, elvtársak, hogy a tervszerű irányításnak ez a rendszere következetesen a szo­cialista elvekből indul ki, meg­felel a szocialista társadalom szükségleteinek és követelmé­nyeinek, a kommunista párt célkitűzéseinek. Ez az irányítá­si rendszer — éppúgy, mint a párt XIII. kongresszusán jóvá­hagyott gazdasági politika — azokra a következtetésekre épül, amelyeket a párt már a XII. kongresszuson leszűrt ab­ból a tényből, hogy hazánkban győzött a szocializmus és köz­társaságunk szocialista köztár­saság lett. Nem olyan rendszer ez, amely csak néhány közgazdász műve jóllehet közgazdászaink te­vékenyen részt vettek a kidol­gozásában. A népgazdaság irá­nyításának új rendszerét Cseh­szlovákia Kommunista. Pártja XII. kongresszusa határozatai­nak szellemében, a Központi Bizottság elnökségének közvet­len vezetésével dolgozták ki, s azt jóváhagyta a Központi Bi­zottság plénuma és megerősí­tette kommunista pártunk XIII. kongresszusa is. Ezért nem tar­talmazhat olyasvalamit, ami el­lenkezne a szocialista elvekkel, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeivel. Ennek az irányítási rendszernek az érvényesítése nélkül nem teljesítenénk a ne­gyedik népgazdaságfejlesztési ötéves terv feladatait. A nép­gazdaság fejlesztése fő irányító eszközének, az állami tervnek maradéktalan teljesítése ugyan­is elképzelhetetlen az anyagi érdekeltség, a felelősség álta­lános növelése, e rendszer gaz­dasági eszközeinek hatása nél­(Folytatás az S. oldalon) Podgornij hazautazott Olaszországból • A SZOVJET ÁLLAMFŐ TALÁLKOZOTT AZ OKP KÉPVISELŐIVEL • AZ OLASZ LAPOK POZITÍVAN ÉRTÉKELIK A LÁTOGATÁS EREDMÉNYEIT Róma (CTK) — Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kedden délben repülőgé­pen elhagyta Olaszországot, ahol Saragat olasz elnök meg­hívására hétnapos hivatalos lá­togatáson tartózkodott. A szov­jet légiflotta különrepülőgépe, amelyen Podgornij elvtárs ha­zautazott, röviddel tizenkét óra után indult el a cimpinai kato­nai repülőtérről. Jóllehet a hivatalos látogatás már hétfőn véget ért, amikor Nyikolaj Podgornij a Quirinál-. ban búcsút vett olasz vendéglá­tóitól, a repülőtéren megjelent az olasz politikai élet számos fontos személyisége igy Aldo Moro miniszterelnök. Fanjani külügyminiszter, a hadügymi­nisztérium államtitkárának he­lyettese, az Olasz Köztársaság­ban működő apostoli nuncius helyettese, a Szovjetunió olasz­országi nagykövete, Olaszor­szág moszkvai nagykövete és mások. Amikor Nyikolaj Podgornij az olasz rádió riportere mellett haladt el, aki helyszíni közve­títést adott a repülőtérről, vá­ratlanul a mikrofonhoz lépett, hogy az Indulás előtt még egy­szer köszönetét fejezze ki az olasz népnek és a kormánynak a szívélyes fogadtatásért. „Rövid látogatás volt ez. Csu­pán hét napig tartott. De érez­tem az olasz nép szívélyességét, és tapasztaltam a kormányté­nyezők azon igyekezetét, hogy , megszilárdítsák az országaink közötti baráti kapcsolatokat" — mondotta a szovjet államfő. Nyikolaj Podgornij olaszor­szági látogatása befejezésé­nek előestéjén találkozott Luigt bongóval, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárával és több pártfunkcio­náriussal. A találkozás baráti' és elvtársi légkörben zajlott le. (Folytatás a 2. oldalon) Tito elnök elutazott Moszkvából Moszkva (ČTK) — Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge elnökének tiszteletére ked­den Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága díszebédet adott. Az ebéd során, amely szívélyes és elvtársi légkörben folyt le, Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára és Tito elnök mondott pohárkö­szöntőt. jugoszláv részről az ebéden Jovanka Broz, Tito elnök fele­sége, Mialko Todorovics, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge végrehajtó bizottságának tit­kára, H. Pozderac, az ipari és kereskedelmi szövetség titkára, K. Gligorov, a pénzügyi állam­titkár, M. Palicsevics, a külügy­miniszter-helyettes és D. Vidics, Jugoszlávia moszkvai nagyköve­te vett részt. Szovjet részről az ebéden Leo­. nyid Brezsnyev és felesége, Alekszej Koszigin, Kirll Mazu• rov, Arvid Pelse, Dmitrij Pol­janszklj, Mihail Szuszlov, Alek­szandr Seljepin, Grecsko mar­sall, valamint a párt- és állami szervek további képviselői vet­tek részt. Tito elnök január 28-tól rö­vid, nem hivatalos látogatáson járt az SZKP Központi Bizottsái gának meghívására a Szovjet' unióban. Kedden délután Moszk­vából vonattal Budapestre uta­zott. ELTEMETTÉK A HÁROM AMERIKAI ÜRHAJÚST © Johnson elnök is részt vett a szertartáson © A tartalékos űrhajósok egyelőre nem folytatják gyakorlataikat Washington (CTK) — A Wa­shington melletti arlingtoni hősi temetőben tegnap katonai dísz­pompával helyezték örök nyu­galomra Virgil Grtsson és Roger Chajjee amerikai űrhajósokat, akik pénteken az Apollo-prog­ram kísérletezése következté­ben életüket vesztették. Edward White alezredest a West Polnt-l katonai akadémia temetőjében helyezték örök nyugalomra. Az arlingtoni hősi temetőben az elhunytak családjai mellett megjelent Johnson elnök is, va­lamint az amerikai politikai és tudományos élet több más ve­zető képviselője. Először Grís­son ezredest, majd néhány órá­val később Roger Chajjee-t te­mették el. Edward White teme­tésén Humphrey amerikai alel­nök vett részt. A tragikus szerencsétlenség­gel elhunyt amerikai űrhajósok családjaihoz táviratot intézett Anatolij Blagonravov akadémi« kus, a Szovjet Űrhajózási Bi* zottság elnöke, aki valamennyi szovjet űrhajós és tudományos dolgozó nevében fejezte ki rész** vétét. A három amerikai űrhajós te­metése pontosan három héttel azután történt, hogy az Apollo­program során fellövésre elő­készített űrhajó személyzetévé jelölték ki őket. Az Amerikai űrhajózási Hiva­tal képviselője Washingtonban kijelentette, hogy a szerencsét­lenül járt amerikai űrhajósok tartálékosai mindaddig nem folytatják a gyakorlatokat, míg az űrhajó felrobbanásának okait vizsgáló bizottság nem fejezi be munkáját. Ez körülbelül feb­ruár végén várható. A képviselő nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy teljesen új személy­zetet jelölnek ki az Apollo­program folytatására. (Folytatás a 2. oldalon) A dél-vietnami szabadságharcosok sikeres akciói ISMÉT AMERIKAI B-52-ES ÓRIÁSI GÉPEK BOMBÁZ­NAK • A DNFF Á BOMBÁZÁSOK AZONNALI BESZÜN­TETÉSÉT KÖVETELI Hanoi (CTK) — A „Felszaba­dítás" hírügynökség Jelenti, hogy a hazafias erők sikeres tá­madást hajtottak végre Thua­Thien tartományban levő Hu­Bai repülőtér ellen, ahol 120 amerikait megöltek, számos re­pülőgépet megsemmisítettek, két épületet és 50 házat felgyúj­tottak. Egy másik jelentés sze­rint három amerikai repülőgép mérgező vegyszereket dobott le a Tay-Ninh tartományban levő Can-Dang-i hidakra. A szabad­ságharcosok egy repülőgépet le­lőttek, egy másikat megrongál­tak. A következő támadás során ismét lelőttek egy repülőgépet. A szabadságharcosok géppus­ka- és puskatűz alá vettek két amerikai aknaszedő hajót abban a fő hajózási csatornában, amely Saigont a tengerparttal köti össze. Később a hazafias erők további három aknaszedő hajó­ra nyitottak tüzet a csatorna másik szakaszán. Az amerikaiak repülőgépeket és helikoptereket is harcba vetettek. Ezután a ha­zafiak visszavonultak az őser­dőbe. Veszteségről nem érkezett jelentés. A Guam szigetéről felszálló B—52-es amerikai bombázók teg­nap kora reggel nagy légitáma­dást hajtottak végre Dél-Viet­nam középső részében levő Kon­tum tartomány ellen. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom