Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-06 / 6. szám, péntek

A MOSZKVAI PRAVDA CIKKEI A nemzetközi kommunista mozgalom létérdekei megkövetelik az egységet és összefogottságot Dél-Vietnam felszabadított területén az egyik gyógyszergyárban antibiotikumokat készítenek a felszabadítás! front harc—' számára. (CTK—VNA felvétele) Katonai bíróságok létesülnek Indonéziában Djakarta (CTK) — Dél-Szu­mátra katonai parancsnoka kö­zölte az újságírókkal, hoev ja­nuárban különleges katonai bí­róság ül össze, hogy ítélkezzék az Indonéz Kommunista Párt dél-szumatrai vezetőinek ügyé­ben. Többek között bíróság elé állítják Suwerdlnlgsiht, a „Ger­vani" haladó nőszervezet veze­tőjét ls. Az elnök testőrségének tag­jait, akik 1965 októbere 6ta börtönben vannak, rendes kato­nai bíróság elé állítják hat tá­bornok meggyilkolásának vád­jával. Az ügyészség betiltotta több mint száz „marxista ideológiát terjesztő" könyv és magazin árusítását. A betiltott sajtóter­mékek címeit eddig nem közöl­ték. Thao-Csu az új áldozatjelölt A Liu-gyermekek megtagadják apjukat Peking (CTK) — Thao-Csut, aki nemrég a legfelsőbb kínai párthierarchiában a negyedik helyen volt, legújabban mint Mao Ce-tung ellenségét, vala­mint Liu Sao-cst és Teng Hsziao-ping irányvonalának kö­vetőjét emlegetik. Thao-Csu, aki a „nagy kulturális forrada­lom" során került a legfelsőbb pártvezetőségbe, jelenleg a Kí­nai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjaként a Köz­ponti Bizottság propagandaosz­tályát vezeti. Tíz nap óta azon­ban a „vörösgárdisták" táma­dásának középpontjában áll. Azzal vádolják, hogy nem kö­vette a „nagy kulturális forra­dalom" által kitűzött irányelve­ket, valamint Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping híve lett. Pekingben napok 6ta újabb és újabb plakátok jelennek meg, amelyek Thao-Csu leváltá­sát követelik és azzal vádolják őt, hogv még veszélyesebb, mint Liu Sao-csi. Liu Sao-csi fia és leánya ter­jedelmes cikket közöltek, amelyben a forradalom elárulá­sával vádolják apjukat. Azt ír­ják, hogy apjuk burzsoá irány­vonaláról tavaly újévkor any­juktól szereztek tudomást. Liu Sao-csi gyermekei, akik a Csing-Hua-1 Egvetemen tanul­nak, kijelentették, hogy megta­gadják apjukat. Pekingben közben hírek ter­jedtek el arról, hogv január 10-én újabb tömegpvűlést ren­deznek, amelynek napirendjén Liu Sao-csi elnök és Teng Hsziao-ping elítélése szerepel. A moszkvai Pravda csütörtö­ki számában közölte Ignacy Loga-Sowiňsklnák, a LEMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt megalakulása 25. évfordulójára írott cikkét. A cikkíró állást foglal a kommunista és mun­káspártok képviselői újabb nemzetközi tanácskozásával kapcsolatban. •A Jelenlegi helyzetben egy ilyen értekezlet összehívását nem lehet a Kínai Kommunista Párt vagy más párt részvételé, hez vagy távolmaradásához kötni — írja. A nemzetközi kommunista mozgalomnak egyik vagy másik párt állás­pontjától független tevékeny­séget kell kifejtenie. Pártunk a proletár nemzetköziség elvei­hez híven következetesen küzd a nemzetközt kommunista moz galom sorainak egységéért. A nemzetközi kommunista mozgalom egyik jő problémája jelenleg harc az egységért és az össze f orr ott ságért a hós vietnami nép megsegítése ér­dekében. Éppen e kérdésben nyilvánultak meg a legveszé lyesebb formában a kínai párt­vezetőség egységbontó akciói. A LEMP az SZKP-val és más pártok többségével egyetemben úgy véli, hogy a kommunista világmozgalom és minden egyes párt létérdekel megkövetelik az egységet és összeforrottsá­got. Az utóbbi Időben számos testvérpárt, köztük pártunk is kifejezte azt a meggyőződését, hogy mindinkább megérnek egy újabb nemzetközi kommu­nista értekezlet összehívásának feltételei. Ebben az állásfog­lalásban a mozgalmunk egysé­gének helyreállítására irányuló törekvés eredményei nyilvánul­nak meg. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom egységéért folyó küzde­lemben nem mondhatunk le a múltban ls jól bevált eszközről — pártjaink tanácskozásáról. Október évfordulója a haladó emberiség nagy ünnepe lesz Újabb bonyodalmak ' a Khider-gyilkosság körül A Pravda csütörtöki vezér­cikkében Novotný köztársasági elnök újévi beszédével foglal­kozik, s kiemeli annak azt a ré­szét, hogy „Október évfordulója a haladó emberiség és népünk nagy ünnepe lesz", s hogy „Le­nin tanítását és stratégiáját nemcsak Október győzelme, ha­nem a világ és a Szovjetunió — az egyik jelenlegi legerősebb világhatalom ötvenéves fejlődé­se ts igazolta, megmutatta mi­lyen döntő jelentősége van ere­jének a világhaladás és a béke szempontjából." A vezércikk a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a szocialista országok gazdasági sikereikkel gyakorolják a legerősebb ha. tást a világfejlődésre és az em­beriség sorsára. A kapitalizmus­sal folytatott gazdasági ver­senyben Ujabb győzelmeket ér­nek el, megmutatják a haladó társadalmi rendszer kimeríthe­tetlen lehetőségeit és vitatha-. tatlan előnyeit. A cikk a továbbiakban egyes testvérpártok kongresszusaira, legújabban a Francia Kommu­nista Párt kongresszusára hi­vatkozva hangoztatja, hogy kedvező feltételek jönnek létre a kommunista és munkáspártok képviselői újabb nemzetközt ta. nácskozásának összehívására. 1967. I. 3. BORISZ KRAJGERT, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségi tagját január 6-án temetik Ljubljanában. Jugoszláviában erre a napra nemzeti gyászt rendeltek el. A KUBAI HATÁRŐRÜK fog­lyul ejtettek négy ellenforra­dalmárt, akik Las Villás tarto­mány északi partvidékén akar­tak kikötni. Az ellenforradal­már csoport ötödik tagja nem adta meg magát, agyonlőtték. A csoport a CIA Amerikai Köz­ponti Hírszerző Hivatal felsze­relésével volt ellátva. U THANT ENSZ-főtitkár Ar­thur Goldberggel, az USA ENSZ­képviselőjével folytatott tár­gyalásain hangoztatta, hogy a vietnami tárgyalások megkez­désének alapfeltétele a VDK el­leni amerikai bombatámadások beszüntetése. MOHAMMED KHIDERT, az al­gériai FUN politikai Bizottsá­gának volt főtitkárát, akit ked­den Madridban meggyilkoltak, családja kívánságára Marokkó­ban temetik el. A temetés idő­pontját még nem közölték, de holttestét a legrövidebb időn belül Marokkóba szállítják. NICOSIÁBAN nyolcvanöt éves korában elhunyt Makariosz ciprusi elnök atyja. VI. PÁL pápa csütörtökön fo­gadta Costa e Silva marsallt, Bra­zília októberben megválasztott új elnökét. Costa e Silva de­cember végén hathetes külföldi körútra Indult. Elnöki hivatalát március 15-én foglalja el. A DAKARI EGYETEM diákjai tegnap 48-órás sztrájkba léptek. A Francé Presse jelentése sze­rint a sztrájk „nyilván politi­kai jellegű". A diákok követe­lését nem közölték. A THAIFÖLDI HAZAFIAS ERŰK ellen Prachuab tartomány­ban, Bangkoktól kb. 320 kilo­méterre délre a helyi rendőr­ség sürgős kérésére ejtőernyős egységeket vetettek be. Bang­koki hírek szerint e tartomány­ban erősödik a hazafias erők kormányellenes tevékenysége. A NYUGATNÉMET rendőrség a Hannover, melletti Ahlenben körülzárta azt a házat, amely­ben az antifasiszta Kurt Baum­garte lakik, majd feltörte a ház kapuját és ismeretlen helyre hurcolta Baumgartet, aki nem volt hajlandó önként megkez­deni börtönbüntetését, amelyre fasisztaellenes gondolkodása miatt ítélték. Madrid (CTK) — Eddig mindössze egy pár vörös se­lyemkesztyűt és egy nyugatné­met gyártmányú pisztolyt talál­tak bűnjelként a Mohammed Khlder elleni gyilkosság kivizs gálása során. A rendőrség azonban mind­máig nem találta meg a kesz­tyűk és a pisztoly tulajdonosait, viszont mintegy ötven Madrid­ban élő afrikait hallgattak ki. Az Al Ahram kairól lap szerint a gyilkosság oka a pénz volt. Mint ismeretes, Khider nyugat­német és svájci bankokban mintegy 60 millió frankot rej­teget, amelyet az FLN vagyoná­nak tartanak. Bumaza, Bumedien volt pénz ügyminisztere, aki tavaly ősszel külföldre menekült, a luxem­burgi rádiónak adott nyilatko­zatában azt mondotta, hogy Mohammed Khider az algériai ellenzék egyesítésére töreke­dett, és ezért veszélyesnek tűnt a jelenlegi algériai rendszer számára. Hasonló álláspontra helyezkedett a Francé Presse hírügynökségnek adott tudósí­tásában a Ben Bella elleni ka­biliai felkelés vezetője, Khider sógora is. Az Al Ahram azonban azt ír­ja, hogy a Khider meggyilko­lásával kapcsolatos Algéria-el­lenes vádak alaptalanok. Hazánk egyesítése népünk legfontosabb feladata Kim Ir Szen üzenete Phenjan (CTK) — „Korea egyesítése a koreai nép belső ügye, amit minden külső be­avatkozás nélkül, az önállóság elve alapján, demokratikus és békés úton kell megoldani" — Jelentette ki Kim Ir Szen, a KNDK miniszterelnöke. Kim Rjton Csunhoz, a koreai prob­lémákkal foglalkozó washingto­ni Intézet igazgatójához küldött üzenetében. Kim Ir Szen hangsúlyozza, hogy a KNDK kormánya az egyesítés fő feltételének „vala­mennyi külföldi csapat távo­zását, valamint délen és északon megtartandó szabad általános választások eredményezte egy­séges, demokratikus központi kormányt tartja". „Ha Dél-Koreában önálló po­litikai rendszer létesül, vagy ha Dél-Koreát ténylegesen semlegesítik, ez elhárítja az ország egyesülése útjában álló akadályokat" — hangoztatta Kim Ir Szen. Hazánk egyesítése" népünk legfontosabb feladata. Szilárd elhatározásunk, hogy az egye­sülést még a mi nemzedékünk megérje." A kevesebb mint 12 ezer négyzetmérföld területű és nem egészen egymil­liós lakosú Basutóföld sorsát a múltban ls és a jövőt illetően is alapvetően meghatározza, hogy a fajgyűlölő politikát folytató Dél-Afrika területén belül fekszik. Afféle sziget a fajgyűlölet tengerében. Ez a ki­csiny, de harcos múltú ország mindent elkövetett annak meg­akadályozására, hogy a nagy Dél-Afrika egyszerűen bekebe­lezze. Ettől a veszélytől igye­kezett megóvni magát Basutó­föld, amikor 1868-ban az angol korona védnöksége alá helyez­te magát. Ez a védnökség azon­ban túlságosan ls Jól sikerült. Az angolok 97 éven át „védték" a kis Basutóföldet nemcsak Dél-Afrika, hanem önmaga el­len is. Ennek köszönhető, hogy Basutóföld, amelynek lakossága politikailag fejlettebb sok füg­getlen afrikai ország lakossá­gánál, csak 1966. október 4-én kaphatta meg a régóta követelt nemzeti függetlenséget. Afrika-szerte az a vélemény alakult ki, hogy a független Lesotho, tekintve földrajzi és gazdasági helyzetét, sokáig nem válhat Igazán függetlenné. íme a tények: Lesothónak nincs kijárata sem a tengerhez, sem más afrikai országhoz, kivéve a dél-afrikai kézben levő légi­utat. Az országban gyakorlati, lag semmiféle ipar nincs. Me­zőgazdasága szegény és elma radott. Állattenyésztése, amely még mindig a lakosság élelme­zésének döntő forrása, hanyat. lóban. Basutóföld felnőtt és munkaképes lakosságának mint­egy ötven százaléka, több mint kétszázezer ember, a dél-afrikai aranybányákban és ültetvénye­ken dolgozik. Az ország nem. ÉLIÁS BÉLA DÉL-AFRIKAI LEVELE Lesotho, sziget a fajgyűlölet tengerében zeti jövedelmében a legnagyobb hányadot az alkotja, amit a Dél-Afrikában dolgozók külde nek haza családjaiknak. A ke reskedelem is a dél-afrikaiák kezében van. Mindez azt jelen ti, hogy a pretoriai rendszer tulajdonképpen azt tesz Lesot hóval, ami neki tetszik. A ba sutóföldi munkások hazaküldé­sével egyik napról a másikra gazdaságilag tönkre teheti Le sothót. Ezek ismeretében nehé? elítélni azokat a lesothói poli­tikusokat, akik elkerülhetetlen­nek látják a dél-afrikai rezsim­mel való gazdasági és politikai együttműködés útját. A függetlenséget megelőző belső hatalmi harcból a Leabua fonathan vezette Basutóföldt Nemzeti Párt került ki győzte­sen. Ezt a győzelmet a közis­merten konzervatív, majd hogy nem reakciós párt annak kö­szönhette, hogy egyaránt támo­gatást kapott az angoloktól és a dél-afrikaiaktól. Jellemző, hogy a Nemzeti Párt csekély többségű győzel­mét örömujjongással fogadták Dél-Afrikában. Az akkor élő Verwoerd százezer zsák búzát ajándékozott személy szerint Jonathan pártelnöknek, hogy úgymond, segítsen a basutóföld! éhezőkön. Jonathan, akit az an­golok Is megfelelőnek találtak a független Lesotho miniszter­elnöki tisztségére, a közelmúlt­ban látogatást tett Dél-Afriká ban. ö volt az eLső fekete afri kai kormányfő, aki méltónak bizonyult arra, hogy a fajgyű lölet azóta megölt apostola sa ját hivatalában fogadja. Sőt még arra ls méltónak találta Jona­thant, hogy egy „csak fehérek­nek" fenntartott dél-afrikai szállodában megebédelhessen. Természetesen nem Verwoerd hanem csak annak egy tanács adója társaságában. Afrikában megütközéssel fogadták az új Lesotho jövendő vezetőjének feltűnő barátkozását a dél-afri­kai fajgyűlölőkkel. S még in kább azon elhatározását, hogy a hagyományos gazdasági kapcso­latok mellett diplomáciai ösz szeköttetést is kíván teremteni Pretőriával. Jonathan politikája megnyerte London tetszését is. Nem, mint ha ez lenne az egyetlen lehe tőség Lesotho számára. Az or szág többi pártja, köztük a Le sothói Kommunista Párt véle­ménye szerint Lesothónak leg­alábbis meg kellene kísérelnie a fennmaradást, anélkül, hogy Dél-Afrika bábjává válna. Erre viszont csak abban az esetben vállalkozhatna, ha a független afrikai országok, az ENSZ és a világ haladó Qrszágal számot­tevő segítséget nyújtanának ne. ki gazdaságilag és politikailag egyaránt. Az afrikai nemzeti felszabadi-, tó mozgalmak nagy reményeket fűztek és még fűznek ma is az új Lesothóhoz. Ha Lesotho veze. tői haladó politikát folytatnának, akkor új fejezet nyílhatna a dél-afrikai felszabadító mozga­lom történetében. A független Lesotho anyagi és erkölcsi tá­mogatásával lényegesen fel le­hetne lendíteni a szabadsági mozgalmat egész Dél-Afrikában. Nyilván felismerte ennek ve­szélyét Anglia és Dél-Afrika ls. Ezért jött létre a London—Pre­toria egységfront a lesothoi el­lenzék minden eszközzel való 'etörésére. s ezért látszották ál a hatalmat olyan politikusok kezébe, akik hajlandóknak mu­tatkoztak a fai gyűlölőkkel való korlátlan együttműködésre. A függetlenség kikiáltását meg. előző politikai harcban alul­maradt a lesothói ellenzék. De ez nem jelenti azt, hogy fel is adta a harcot. Afrikai vélemé­nyek szerint a névleg függet­len Lesothóban csak most kez­dődik el az a harc, amelyet a király és a kormányfő közötti ellentétek kirobbanása és az országban uralkodó feszült helyzet is bizonyít. A lesothói kormány csütörtö­kön bebörtönöztette Mokhelét, az ellenzéki Kongresszus Párt elnökét, akinek pártja az ellen küzd, hogy Jonathan teljesen kiszolgáltatja az országot a szomszéd Dél-afrikai Köztársa­ság érdekeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom