Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-25 / 25. szám, szerda

Utolsó búcsú Marié Majerová nemzeti művésztől (CTK) — Fővárosunk és ha­zánk lakossága tegnap vett bú­csút a Klement Gottwald Ér­demrenddel, Köztársasági Ér­demrenddel, Munkaérdemrend­del és állami díjjal kitüntetett Marié Majerová nemzeti mű­vésztől. A gyászmenet a prágai Mű­vész Otthon Dvorák terméből in­dult útnak. A teremben — a csehszlovák állami lobogóval beborított és számos virágkoszorúval — kö­zöttük a köztársasági elnök ko­szorújával — körülvett koporsó mellett prágai, brnói és bratisla­vai írók s irodalmi dolgozók, valamint az elhunyt szülőhelye, Uvaly párt- és közéleti funkcio­náriusai álltak díszőrséget. A gyászszertartáson részt vet­tek az elhunyt hozzátartozóin kívül jaromír Dolanský, JiH Hendrych, Bohuslav Lastovička és Otakar Stmünek, a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagjai, František Krajöír minisz­terelnök-helyettes, központi hi­vatalaink és intézményeink kép­viselői, a sokolovi Marte Maje­rová Bánya dolgozóínak küldött­sége s a gottwaldovi Svit Marié Majerováról elnevezett közép­iskolájának növendékei, vala­mint nevelői. Az elhunytat dr. Jirí Hájek professzor, ískolaügyi miniszter búcsúztatta. Gyászbeszédében a nagy művésznő irodalmi s köz­életi munkásságát méltatva hangsúlyozta, hogy Marié Maje­rová azok közé az irodalmárok közé tartozott, akik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatására először a Szociálde­mokrata Párt balszárnyához, majd kommunista pártunkhoz csatlakoztak. • • • A Prága strašnicei Kremató­rium szertartási termében az el­hunyt írónő olvasóínak s tisz­telőinek százai gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek tőle. Marié Majerová munkásságát és életét Ivan Skála költő mél­tatta. Marié Majerová „Szonett az elhunyt baráthoz" című költe­ményének elszavalása után az Internacionálé akkordjaival ért véget a kegyeletteljes gyász­szertartás. Megfelelő feltételeket a nemzeti bizottságok munkájához A Nemzetgyűlés nemzeti bi­zottságokkal foglalkozó bizott­sága tegnap a nemzeti bizott­ságok tevékenységéről és terü­leti újjárendezéséről tárgyalt. Az ezzel a feladattal kapcso­latos, több járásban végzett ellenőrzések eredményeit R. Ge­ryk képviselő ismertette. Az ellenőrzések során a képvise­lők a XIII. pártkongresszus er­re vonatkozó határozatából és abból a tényből indultak ki, hogy a nemzeti bizottságok ön­álló, kezdeményező és színvo­nalas munkája elképzelhetetlen a megfelelő feltételek megte­remtése nélkül. A képviselők vitájából kö­vetkezik, hogy olyan területi egységek létesítésére van szük­ség, amelyek biztosítékot nyúj­tanak arra nézve, hogy a he­lyi nemzeti bizottságok pénz­ügyi, gazdasági, szervezési és káder-feltételei lehetővé teszik hatáskörük célszerű gyakorlá­sát. Ez csak a községeknek nagyobb egységekben történő fokozatos egyesítésével érhető el, noha nem titok, hogy a nemzeti bizottságok funkcioná­riusainak véleménye ebben a kérdésben eléggé eltérő. A jelenleg hazánkban nyil­vántartott 10 565 község mind­egyikében működik HNB vagy városi nemzeti bizottság. A községek egyesítése folytán egy-egy Járáshoz hozzávetőle­gesen 97 község tartozik. 1397 olyan község van, ahol a lakosság száma nem haladja meg a 200 főt, 3 706 községben pedig a lélekszém 200-től 500-ig terjed A képviselők véleménye sze­rint csak azok a községek egyesíthetők, amelyek részére az egyesítés feltétlenül előnyös. A vitában elhangzott javas­latok értelmében a községek egyesítéséről ezentúl maguknak a járási nemzeti bizottságok nak kellene dönteniük. J. Cervinka képviselő a töb­bi-között a polgári bizottságok csekély hatáskörét kifogásolta. Ez a körülmény akadályozza a polgárok kezdeményezését. A fogyatékosságok bizonyos anya­gi eszközök útiln orvosolha­tók. Végh Géza képviselő a rima­szombati járás problémáit is­mertette. Az ottani helyi nem­zeti bizottságok néhány dolgo­zójának hiányos minősítésével foglalkozva, szakiskolák léte­sítését javasolta, politikai és szakismereteik gyors elsajátí­tása érdekében. — km — ŠÁLYOVA KONTRA TANAY ítéletet hirdették a Krátky-perben Tegnap a Bratislavai Járásbí­róság folytatta a Tanay-per tárgyalását. Dagmar Sályova másodrendű vádlott tagadta, hogy ő vette fel a közel fél­millió korona kölcsönzött pénz nagyobb részét. Sőt, kijelentet­te, hogy mindent Tanay utasí­tására tett. Arra a kérdésre, hogy közös üzelmeikről miért nem számolt be férlének is, azt válaszolta, hogy „félelmében és erős pszichikai nyomás alatt cselekedett". Bár mindent igye­kezett Tanayra kenni, egy-két keresztkérdésből kitűnt, hogy amolyan „munkamegosztás" volt közte és Tanay közt. Az utóbbi „elvben" intézte el a dolgot, ő pedig „beinkasszálta" a pénzt. SZEMBESÍTIK A VÁDLOTTAKAT A meglehetősen hosszúra nyúlt kihallgatás után a bíró­ság elrendelte a vádlottak szembesítését, amelynek során kitűnt, hogy egymásra próbál­ják hárítani a felelősséget. Sá­lyova több esetben hivatkozott „idegállapotára", és „Tanay el­lenállhatatlan befolyására". MEGSZÓLAL A KORONATANÚ A két vádlott kihallgatása és szembesítése után tegnap szó­hoz jutott több tanú, köztük Ján PiStek koronatanú is, aki többek között elmondotta, hogy véletlen ismeretség révén ke­rült bele az „akcióba". Vele is elhitették az amerikai nagyné­niről szóló mesét, sőt megmu­tatták az „angol" levelet is és az örökösödési okmányt. A vád­lottak felszólítására számos ismerősét mozgósította, akiktől pénzt vett fel, vagy nevükben pénzt helyezett el Tanaynál. Ma a bíróság további kihall­gatásokkal és a vádlottak szembesítésével folytatja a tár­gyalást. • • • Tegnap a bratislavai járásbí­róság ítéletet hirdetett egy korábban tárgyalt bűnszövet­kezet perében. Ján Krátky és hét bűntársa számos orvgazda bevonásával több mint 110 000 korona értékű cigarettapapírt és több mint 8000 folyóméter csipkét vásárolt fel és ennek nagyrészét busás áron Jugo­szláviában értékesített. A tisz­ta jövedelem, amelyen a „be szállás szerint" osztoszkodtak. megközelíti a 300 000 csehszlo­vák koronát. A bíróság ján Krátky fővádlottat öt és fél évi szabadságvesztésre, személy­gépkocsijának elkobzására és 10 000 korona pénzbüntetésre ítélte. A további vádlottakat 18 hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztésre és több pénzbüntetésre ítélte a bíró­ság. (T. G.) I Kitüntetés (CTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök Ladislav Smrček elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága póttagjá­nak, a Termelőszövetkezetek Központi Szövetsége elnökének a pártban, a közéleti funkciók­ban és a szocializmus építésé­ben kifejtett önfeláldozó tevé­kenysége elismeréséül a Mun­kaérdemrendet adományozta. A kitüntetést és a CSKP Köz­ponti Bizottsága levelét Smrček elvtársnak január 24-én, 50. születésnapján, Ľubomír Štrou­gal, a CSKP Központi Bizottsá­gának titkára adta át. Jelen volt Josef Nepomucký, a Szö­vetkezetek Központi Tanácsá­nak elnöke és Jirí Salga, a CSKP Központi Bizottsága osz­tályvezetőjének helyettese. A vízgazdálkodási szakemberek tanácskozása (CTK) — A dunai gátak épí­tésére és Dél-Szlovákia árvíz­védelmi munkálataira a múlt évben 200 millió koronát for­dítottunk, állapította meg Jo­sef Smrkovský erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter az ország szakembereinek tegnap megtartott értekezletén. A közeljövőben sor kerül a dunai víziművek rendszerével kapcsolatos kutató- és tervező­munkák továbbfejlesztésére. E rendszer kiépítése egyaránt nagy jelentőségű a Magyar Népköztársaság és Ausztria számára ls. Az előkészítő munkák befeje­zése után a negyedik ötéves tervben sor kerül a nagy je­lentőségű dunai vízlmű megépí­tésére, mely milliárdos befek­tetést igényel. A mű sikeres megépítése minden dolgozót és szakembert a legnagyobb erőkifejtésre ösztönöz. A tanácskozáson a Magyar Népköztársaság szakemberei­nek küldöttsége ts részt vett, melyet Bokor Mihály mérnök, a budapesti Központi Vízgaz­dálkodási Igazgatóság árvízvé­delmi igazgatója vezetett. * Zdenek Fieriinger és dr. Jan Némec, a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség Köz­ponti Bizottságának képviselői tegnap fogadták a Litván SZSZK külföldi kulturális kap­csolatai társaságának küldött­ségét, melyet Vitautasz Vlado­vics Jalelajtylsz, a Litván SZSZK művelődésügyi minisz terhelyettese vezetett. * Prágában a Nemzetközi Po­litika és Közgazdaság Intézeté­ben tegnap kétnapos értekezlet kezdődött, melyen Latin-Ameri­ka problémáinak kutatásával foglalkoznak. Podgornij Romába érkezett (Folytatás az 1. oldalról) jelentőségűnek tartják az Olaszországgal való kapcsola­tok kiszélesítését. Hozzáfűzte még, hogy a szovjet és az olasz népnek egyaránt sok közös ér­deke van a nemzetközi kérdé­sekben, különösen az európai ügyekben. Podgornij a szovjet— olasz kapcsolatok megerősíté­sében az európai béke megszi­lárdítását látja. A repülőtérről a szovjet ven­dégek római szálláshelyükre hajtattak. Az odavezető úton az olasz dolgozók ezrei üdvözöl­ték a kedves vendégeket. Az olasz sajtó — tekintet nélkül politikai beállítottságá­ra — rendkívül nagy figyelmet szentel Nyikolaj Podgornij olaszországi látogatásának. A lapok többsége egyöntetűen megállapítja, hogy az olasz— szovjet kapcsolatok nagyon jók, és a kilátások még jobbak. ROBBANÁS AZ OKP SZÉKHAZA ELŰTT Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának székhá­za előtt hétfőn, a késő esti órákban egy 700—800 gramm puskaport tartalmazó bomba robbant fel. Bizonyéra fasiszta bűncselekményről van szó, amellyel az olasz—szovjet kap­csolatokat próbálják elmérge­slteni Podgornij olaszországi látogatása alkalmával. A rob­banás főleg a földszinti helyi­ségeket rongálta meg. Luigi Longo, az OKP főtitká­ra, egy sajtókonferencián kije­lentette, hogy a párt székháza előtti robbanás szervezőit az olasz neofasiszták körében kell keresni. A Japán Kommunista Párt nyilatkozata Tokió (CTK) — A Japán Kommunista Párt tegnap hatá­rozottan visszautasította a re­vizlonízmus koholt vádját, amellyel a pekingi „vörösgár­dák" plakátjai illették. A nyi­latkozat rámutat, hogy a „vö­rösgárdák" azok, amelyek nem tudományos, dogmatikus mó­don kiforgatják a japán kom­munisták politikai fejtegetéseit, és így ellentéteket szítanak a nemzetközi kommunista moz­galomban. Az Akahata — a kommunista párt központi lap­ja — szerkesztőségi cikkében rámutat a Japán Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt közötti ellentét lényegére, és rávilágít arra, hogy miért végződtek kudarccal a két Márt képviselőinek múlt év ta­vaszán Pekingben folytatott A magyar népgazdaság fejlődése Budapest (CTK) — A Magyar Népköztársaság Központi Sta tisztikai Hivatalának jelentése szerint az 1966. évi népgazda­ságfejlesztési tervet valameny­nyi fő mutatóban túlszárnyal­ták. Az előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem 4 százé­lék helyett 6 százalékkal növe­kedett. Az ipari termelés a ter­vezett 4—6 százalék helyett 7 százalékkal emelkedett. A mun­ka termelékenysége az Iparban 6 százalékkal növekedett, és a foglalkoztatottság 1 százalék­kal gyarapodott. A termelés növekedését 80 százalékban a munkatermelékenység fokozá­sával érték el. T avaly novemberi puccs­kísérlet kudarcot val­lott. Kiderült, hogy puccsot a kis Togóban sem lehet a had­sereg nélkül csinálni. A had­sereg időben beavatkozott, s megmentette Grunitzky elnök Ingadozó hatalmát. Az elnök magabiztosan foglalta el újból a tengerparti elnöki palotát, amelyet még a német gyarma­tosítók építettek 1914 előtt. Ezt a palotát a Párizsban készült afrikai utikalauz ezekkel a szavakkal jellemzi: „stílustalan épület". Nemcsak a palota volt azonban stílustalan, hanem Grunitzky egysíkú politikája is. Már a hatalomra jutásának is némi mellékíze volt 1963 januárjában a fellázadt hadsereg könyörtelenül meg­gyilkolta Olympio elnököt, a pánafrikanizmus egyik kiemel­kedő harcosát. Togóban azt mondják, a gyilkos sorozatot személyesen Eyadema, jelenlegi hadseregparancsnok adta le az elnökre. Grunitzky a fran­ciák embere volt, akik csak név­leg adtak függetlenségét Togó­nak. gazdaságilag és katonai­lag azonban továbbra ls gyar­matuknak tekintették. Amikor választani kellett, ki legyen Olympio utóda, két ember jött komolyan számításba, Grunitz­ky és Meatchi, az északiak vezető egyénisége. Végül is Grunitzky javára billent a mér­leg nyelve. Benne a francia imperialisták jobban megbíz­tak. Elkövették azonban azt a hibát, hogy Meatchít az alelnö­ki tisztséggel igyekeztek meg­békíteni. Ez a döntés nem bi­zonyult gyümölcsözőnek. megbeszélései. A cikk többek között hangsúlyozza, hogy a Japán Kommunista Párt kül­döttsége nem értett egyet az­zal a kínai állásponttal, amely szerint frontális támadást kell indítani az SZKP ellen, sőt el­lenkezőleg, ragaszkodott ahhoz, hogy felhívást intézzenek az egész nemzetközi kommunista mozgalomhoz (beleértve az SŽKP-t is), az amerikai impe­rializmus elleni közös akciók és egységes front ktalakítás* érdekében. Boikott Macaóban it Macao (Cl'K) — Macao kí­nai lakosságának képviselői kedden este bojkottot hirdettek a portugál hivatalok és közal­kalmazottak ellen. E rendele­tet akkor adták ki, miután a gyarmati közigazgatás közölte, hogy a kínai féllel nem lehet megegyezésre jutni. A portugál hatóságoknak ugyanis vállal­niuk kellett volna a felelőssé­get a nyolc kínai - haláláért, akik a decemberi összetűzések alkalmával életüket vesztették, JUGOSZLÁV—FINN tárgyalások Belgrád (CTK) — Brioni szi­getén január 24-én megkezdőd­tek a tárgyalások josip Broz Tito jugoszláv és Urho Kekko­nen finn elnök között. A tár­gyalásokon a legfontosabb nemzetközi kérdésekről és a két ország együttműködéséről van szó. Grunitzky egyeduralomra tört Grunitzky kezdettől fogva arra törekedett, hogy feltétlen egyeduralmat biztosítson magá­nak. S ennek legfőbb akadálya ÉLIÁS BÉLA TOGÓI LEVELE TOGO a katonai puccs után Meatchi volt, akinek sokkal nagyobb befolyása volt Togó vezető pártjában, mint Grunitz­kynak. Az elnök mellett állt azonban az ország 1500 főnyi hadserege és rendőrsége. S az afrikai viszonyok között ez sokkal fontosabb, mint az, hogy ki mögött hány politikai párt sorakozik Jel. Togó gazdasági és politikai bajai fokozódtak az elmúlt há­rom esztendőben. A független­ségtől oly sokat remélő töme­gek csalódtak. A munkások és az állami alkalmazottak nem­csak a kormányból, hanem an­nak francia támogatóiból Is ki­ábrándultak. Togó mindinkább jobbra tolódott belpolitikailag és külpolitikájában is. Grunitz­ky a belső bajokat azzal Igye­kezett elkendőzni, hogy elkö­telezte kormánya külpolitikáját a gyarmati érdekeket szolgáló Ajrikai Entente, majd a reak­ciós OCAM államcsoportosulás mellett. Az ő kezdeményezésé­re vált Togó az Entente hiva­talos tagjává. Ez a politika ká­rosnak bizonyult. Nemcsak To­gó nemzeti érdeket szempont­jából, hanem az imperialista-el­lenes pánafrikai egységmozga­lomra nézve is. Mindezek fé­nyében kevesen hullajtanak könnyet Afrikában amiatt, hogy Grunitzky elnököt eltávolította a hatalomból saját hadserege. Ez még abban az esetben is Igaz, ha leszögezzük, hogy a togói puccs, az új esztendő első afrikai puccsa semmiképpen J sem tesz jót a független Afri­kának. Megerősíti azt az Irány­zatot, amely már-már uralkodó­vá válik a fekete földrészen. Mégpedig azt, hogy az afrikai országok gazdasági, politikai és társadalmi betegségeire a ka­tonai diktatúrában kell keres­ni a gyógyírt. 1967 a tábornokok éve lesz? A múlt év novemberi puccs­kísérlet figyelmeztető volt Gru­nitzky elnök számára. Azt je­lezte, hogy a politikája miatti népi elégedetlenség elérte a tetőfokát. Mind Togó. mind Afrika szempontjából is sokkal jobb lett volna, ha a novemberi polgári hatalomátvétel sikert. I. Ez esetben Olympio volt oin "k viszonylag haladó gondolkojá sú hívei jutottak volna hatalom Ml ra. Esetleg megnyílt volna az út ahhoz, hogy Togó politikáját lgB7 haladóbbá tegyék. Természete- 4 sen az adott, s meglehetősen j. 2! korlátozott lehetőségek között. Grunitzky helytelen következte ^^ tést vont le a novemberi puccs- 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom