Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-22 / 22. szám, vasárnap

Csak fokozatosan bontakozik ki a messzeségből a harvesz­tor típusú 12 toronyöriás. Ki ne figyelne fel első szempillan­tásra az acéllemezekkel kirakott, kobaltfestékkel bevont, 403 köbméter űrtartalmú mutatós silőraktárhelyekre? Ki ne tudná, hogy e korszerű takarmányraktárak küldetése a nagyüzemi termelés biztosítása és ezzel a munkatermelékenység maximá­lis fokozása? A mintegy tízmillió korona költséggel felépített gazdaságot alig néhány hónappal ezelőtt helyezték üzembe. Azóta töme­gesen keresik fel a szövetkeze tl tagok, akik oly sokat hallot­tak már a nyitrai és a bajcsi hasonló típusú harvesztorokról. Éppen az ottani eredmények alapján határozta el az Állami Műszaki Bizottság a Mezőgaz­dasági Főiskolával és a Műve­lődésügyi Minisztériummal együtt a lányi tangazdaság tel­jes automatizálását. Nagyszabá­bár egyelőre még kezdetiek, feltevésüket napról napra meg­erősítik. A berendezés rendkívüli elő­nyeit látva — melyek közül nem téveszthető szem elől pl. az sem, hogy egyetlen dolgozó egyéb munkáján kívül 50—80 tehén gondozását ls vállalhatja (az eddigi teljesítmény legfel­jebb 20—30 tehén), aggályaik eloszlottak. Hogy ez a körül­mény a munkaerő megtakarítá­sán kívül milyen mérhetetlen anyagi megtakarítást jelent, az Még nem mondták ki az utolsó szót... A KORSZERŰ TECHNIKA VÍVMÁNYA TANÍTÓI SZEMMEL sú tervükkel kettős célt követ­tek: részben a Mezőgazdasági Főiskola hallgatóinak képzését, részben pedig a tejtermelés lé­nyeges növelését tartották szem előtt. A HARVESZTOR — NAGYSZERŰ TALÁLMÁNY Annak Idején úgy tűnt, nagy felelősséget vállaltak magukra, kemény fába vágták a fejszéjü­ket az illetékesek. Mert a tíz­milliós befektetés mégis csak óriási összeg, ha olyan életbe­vágóan fontos probléma megol­dásáról van is sző, mint a tej­termelés maximális növelése. Ezzel volt magyarázható a felelős tényezők rendkívüli ér­deklődése, mellyel a düsseldor fi Mannesmann cég ajánlatát tanulmányozták. A nyugatné­met cég amerikai harvesztor tí­pusú berendezést kínált megvé telre, kecsegtető eredményeket helyezve kilátásba. És amikor kitudódott, hogy a beruházás­nak 9—10 éven belül feltétle­nül meg kell térülnie — az ajánlat ilyen értelmű jótállást tartalmazott — megrendelték a berendezést. MUNKAERŐ-MEGTAKARÍTÁS ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉSSEL Jó vétel volt, annyi bizonyos. Erre egyébként már a nyitrai és a bajcsi eredményekből is következtethettek. A Rudán szerzett tapasztalatok pedig, abból is következik, hogy míg a tej előállítása országos vi­szonylatban átlagosan még mindig 2,25 koronába kerül, Rudán máris sikerült 1,60 koro­nára leszállítani a költséget. Mondanunk sem kell, hogy a tnjgyár dolgozói még ezzel az összeggel sem mondták ki az utolsó szót. Az épületek és fő­leg az istállók gazdaságosabb kihasználása, valamint a nagy­üzemi termeléssel kapcsolatos tapasztalatok minden bizonnyal hozzájárulnak a költségek to­vábbi csökkentéséhez. „ÖNKISZOLGÁLÓ" TEHENEK A majort jártuk. A kemény téli szélben nem a legkelleme­sebb a séta. De, a túlnyomó részben dán vörös és a friz te­heneknek, (közöttük egy-egy hazai fajta is elvegyül) úgy lát­szik, meg sem kottyan a nyir­kos levegő. Reggeltől estig kint vannak a szabadban. Míg Nyit­rán a kísérlet előírásainak megfelelően jól fűtött istállók­ban heverésznek napközben is, Rudán éppen ellenkezőleg. Az a cél, hogy ellenállóképességük fokozódjék, megszokják az idő­járás viszontagságait. Minden jel arra mutut, hogy semni ki­fogásuk e módszer ellen. Már csak azért sem, mert a silótor­nyokban gondosan erjesztett és raktározott eleségükre sem le­het panaszuk. Ügy tűnik, ízle­tesnek tartják ezt a kitűnő mi­nőségű takarmány!, melynek elfogyasztásához az etetők se­gítségére sincs szükség, önki­szolgálók a rudai tehenek. A silótornyokból a takar­mány szállítóberendezésén ke­resztül érkezik a vályúba. A szállítóberendezések üzembehe­lyezése, a tornyok megtöltése és fokozatos kiürítése emberi kéz érintése nélkül, távvezérlő pulttól, gombnyomásra törté­nik. A dolgozók feladata annyi csupán, hogy este behajtják a szarvasmarhát az istállókba. A trágyát traktorhoz szerelt, gé­pesített lapátok távolítják el. Felesleges hangsúlyozni, hogy a fejés is teljesen automatizált. Az egyes tartályok 2500 litere­sek. A „MORAVIA" A VÍTKOVICEI VASMŰT DICSÉRI A harvesztor típusú berende­zés tehát bevált. Ma már köz tudomású, hogy a felelős ténye­zők nem hiába vállalták annak idején a kockázatot. De miután a cél a maximális rentabilitás, a munkatermelékenység továb bi fokozása, mégpedig nemcsak Rudán, hanem másutt is, ter­mészetesen nem elégedhetünk meg a külföldről vásárolt né hány berendezéssel. Ezért volt szükség a további lépés megté­telére. A berendezés hazai elő­állítása mezőgazdaságunk fej­lesztése szempontjából elenged­hetetlen követelmény. Szeren­cse, hogy évekig tartó kutatá­saink eredményeként már ez a probléma is megoldódott. Saját tervrajzaink és dokmentácíónk alapján a Vítkovicei Vasmű „Moravia" jelzéssel készített berendezései a harvesztorhoz hasonlók. A megrendelt 7 ezer­ből — mezőgazdaságunk egye­lőre ennyit igényelt — hat da­rabot a gyár jóvoltából már üzembe is helyeztek. Az egyik­nek Jistebníken, a Biloveci Ál­lami Gazdaságban veszik nagy hasznát. MÉG TÖBB TEJ De ne beszéljünk általános­ságban. Az önköltség csökken tése, a munkaerő megtakarítá­sa, a kétkezi munka megköny­nyítése, ha sok mindenre vet is fényt, csupán eszköznek tekint­hető a konkrét cél érdekében. A rudaiaknak ma 440, de rö­videsen 500 tehenük lesz. Ná luk az átlagos tejhozam tehe­nenként máris eléri a 3650 li tert. Néhány héten belül, mi­helyt a vegyipar rendelkezésre bocsátja a nehezen várt külön­leges vízhatlan papírtégelyeket — külföldi mintára a higiénia szabályainak megfelelő, lég mentesen elzárt 40 ezer darab negyedliteres tégelyekbe cso magolt jó minőségű tejet fog­nak naponta szállítani a prágai iskoláknak. KARDOS MARTA kerültek. Sejtelmei rövidesen beigazolódtak. Ahol nem tanácsos hangosan beszélgetni A tizedik napon Viktor Krug szokásától eltérően nem este, hanem ebéd után látogatta meg fivérét. Pavelt kiküldte a kert­be, aztán odahúzta székét a he­verőhöz, és halkan, szinte a fü­lébe suttogva beszélgetni kez­dett fivérével. — Néhány kérdést teszek fel neked, de csak súgva válaszolj. Nem látnak bennünket, mert távolbalátó szem még nincs eb­ben a házban. Leonyid megértően bólintott. Viktor a tv-készülékhez lépett és bekapcsolta. Zenét közvetí­tettek. A két testvér beszélgetése val­latásra emlékeztetett, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a vallató csak jót akart a vallatottnak. — Találkoztál valaha szemé­lyesen, akár egyszer is Mihali Žarokovval? — kérdezte Viktor. — Nem, soha — válaszolta Leonyid. — Ki keresett fel a jelszóval? — Dembovics. — Hogyan ismerkedtél meg ezzel a fiúval? — Dembovicson keresztül; 6 mutatta meg nekem, amikor ma­gával vitte a városba. — Hogyan akarta Dembovics eltűnésedet fedezni? Leonyid ajka szélét nyálaz­gatva próbált visszaemlékezni a részletekre. — Táviratot kaptam a fele­A SZLOVÁK PEDAGÓGIAI KI­ADÓ igen értékes tanulmány­gyűjteményt Jelentetett meg Tanítói szemmel címen. Taní­tók, pedagógusok, iskolaügyi dolgozók olyan problémákat vetnek fel és elemeznek benne összefüggéseket és sajátosságo­kat felölelő körültekintéssel, amelyek nemcsak a pedagógus társadalom, hanem a nagy nyil­vánosság érdeklődésére is szá­mot tarthatnak. Az Irena Schilderová szer­kesztésében kiadott gyűjte­mény Bertók Imre, Böszörmé­nyi János, Kardos István, Mikus Sándor, Mőzsi Ferenc, Púkkal László, Teleki Tibor és Zsilka libor munkáit tartalmazza, me­lyekben azonban lecsapódnak a felmérésekbe bekapcsolt továb­bi gyakorló pedagógusok ta­pasztalatai is. S a könyvet vé­gig olvasva meggyőződésünk róla, e nyolc írás valóban bizo­nyítja: a csehszlovákiai magyar pedagógusok felnőttek felada­taikhoz. Az elmúlt év utolsó napjai­ban megjelent gyűjtemény ki­adására a csehszlovákiai ma­gyar iskolaügy 15 éves évfor­dulója adott alkalmat. Ezért a nevelési kérdésekkel foglalko­zó I. részre a számvetés nyom­ja rá bélyegét. Mózsi Ferenc Gondolatok a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák fej­lődéséről és az anyanyelvi ok­tatás jelentőségéről című mun­kájában a pedagógus felelőssé­gét hangsúlyozza. Vázolja a csehszlovákiai magyar iskolák 15 éves fejlődési vonalát és fel­adatait, rámutatva a nemzetisé­gi iskola helyesen értelemezett specifikus jellegére. A pedagó­gia és a lélektan szempontjából elemzi az anyanyelvnek az ok­tatásban betöltött szerepét. Legközelebbi feladatként a ma­gyar tannyelvű iskolák oktatá­si-nevelési színvonalának eme­lését jelöli meg, hogy mielőbb elérjük a tízezer főre eső ma­gvar nemzetiségű közép- és fő­iskolai végzettségű szakembe­rek számában is az országos át­lagot. Szocialista iskola — szocia­lista nevelő a címe Böszörmé­nyi fános tanulmányának, amelyben a pedagógus szemé­lyiségének jelentőségével, nem­csak iskolai, hanem népműve­lési és kulturális befolyásával, a hivatásudat tiszteletet érdem­lő megnyilvánulásaival foglal­kozik nemzetiségi iskoláink helyzetét és küldetését tartva szem előtt. Igen érdekes Kardos István és Pukkai László A világnézeti nevelés és az iskolai hitoktatás néhány kérdése egy felmérés tükrében című tanulmánya. A Nyitrai Pedagógiai Fakultás Marxizmus-Leninizmus Tanszé­I ke tudományos kutatómunkája ségemtől, hogy menjen haza sür­gősen. A táviratot Pavelnak kel­lett adnom, meg egy üzenetet is a lakótársamnak, hogy dolgai­mat adja oda Pavelnak. A táv­iratot Pavel felmutatja a gond­nokságon, hogy megmagyarázza idő előtti távozásomat. — Célszerű lett volna? — Feltétlenül. — Biztos vagy benne, hogy mindent Dembovics utasításai­nak megfelelően csináltál? Nem követtél el hibát? Leonyid sóhajtott. — Szóval arról a táviratról megfeledkez­tem, s az üzenetet sem írtam meg — ismerte be. Viktor közelebb hajolt. — Ennek lényegében semmt jelentősége, hisz Pavel is átju­tott hozzánk. De hibát követtél el. Mit mondott Dembovics Pa­velra vonatkozólag? — Azt mondta, hogy bármi történjék, el kell jutnom a ha­jóra. Veszély esetén ne vigyem magammal Pavelt a gumicsóna­kon. Az őrhajó azonban az utol­só pillanatban tűnt fel. — Fontos, hogy majd Pavel is azt mondja, aminek történ­nie kellet volna, s nem úgy, ahogy a valóságban volt... Az a baj, hogy Remény nem jelent­kezett. Leonyid először hallotta ezt a fedőnevet, de rögtön kitalál­ta, milyen kapcsolatban van átkerülésével. — Nem fogom neked magya­rázgatni az erőviszonyokat; so­káig tartana, és úgy sem érte­néd. Egyet azonban tudnod kell: hadilábon álllok az öreg Tul­keretén belül 1963-ban és 1964­ben felmérést végeztek az ér­sekújvári Járás alapiskoláiban. 81 alapiskolában 54 pedagógus­sal, számos szülővel és 16 hit­oktatóval beszélgettek, amellett hogy a kérdőíves adatgyűjtési formát alkalmazták. A tapasz­talatok összegezése izgalmas ol­vasmány és a kutatás eredmé­nyeiből levont következtetések igen hasznosak lehetnek a vi­lágnézeti nevelés eredménye­sebb módszereinek kidolgozá­sa szempontjából. A gyűjtemény II. része szak­didaktikai kérdéseket tárgyal. Mikus Sándor a bratislavai Du­na utcai iskola felmérése alap­ján taglalja az ötödik osztály­ból a hatodik osztályba való átmenet jelenségeit, Ugyancsak felmérés képezi Teleki Tibor tanulmányának alapját, melynek címe: A ma­gyar tannyelvű iskolák tanulói­nak helyesírási tudásszintje. A terjedelmes munka- —, amely főleg a szaktanítók számára je­lent segítséget — konklúzió­ként leszögezi, hogy a kilenc­éves alapiskola befejezésével a helyesírás-tanítás nem tekinthe­tő befejezettnek, s az iskolázás további szakaszában nélkülöz­hetetlen részét kell képeznie a tananyagnak. Zsilka Tibor A gondolatpár­huzam használata az irodalom­ban című stilisztikai szaktanul­mányával szerepel a gyűjte­ményben. A modern szépiroda­lom sítlusban otthonos ismétlé­ses szerkesztés és mondatpár­huzamos gondolatközlés szere­pére és jelentőségére irányltja a figyelmet. A kötet utolsó — de nem rangsorban! — tanulmányát Bertók Imre írta szlovák nyel­ven, egyrészt jellege, másrészt szakterminológiája miatt — in­dokolja a lábjegyzet. Abból in­dul ki, hogy a magyar nemze­tiségű tanulók számára igen nehéz a szlovák nyelvben a nemek kategóriájának meghatá­rozása. Substantíva ženského rodu, ktoré sa skloňujú podľa vzoru „ dlaň" című írásában igen nagy körültekintéssel, lo­gikus felépítéssel, az egyes sza­vak csoportosításával és hasz­nos módszertani tanácsokkal siet a magyar iskolák szlovák szakos tanítóinak segítségére. Véleményünk szerint azonban a hatásosság igénye amellett szólt volna, hogy monanivalóját ép­pen magyarul fejtse ki, hiszen a magyar tanítókhoz kíván szólni. A „TANlTÖI SZEMMEL" a ha­zai magyar gyakorló pedagó­gusok és iskolaügyi dolgozók első tanulmánygyűjteménye. Si­került és hasznos próbálkozás. Reméljük rövidesen sor kerül további hasonló művek kiadásá­sára is. S. K. jevval, Remény apjával. Szöké­sedet Remény szervezte, s ha emiatt lebukott, az öreg nagy ügyet csinál belőle. A főnök megbízik bennem, de nem szere­ti, ha az emberei marakodnak ... Ilyen esetekben szigorú vizsgá­latot rendel el. Sok függ Se­bastiantól, attól a feketétől is, aki várt benneteket. Igaz, nem nagyon veszélyes, mert begyé­ben van az öregnek ... Szóval a kihallgatáson tarts ki amel­lett, hogy az utasításoknak meg­felelően cselekedték. Pavelnak meg mondd meg: saját jól felfo­gott érdekében legyen veled mindenben egy véleményen. Azt is megtehetem, hogy nyomtala­nul eltűnjék, de szükségünk van rá mint tanúra... Téged ts megvizsgálhatnak a detektorral, a hazugságvizsgáló készülékkel. Fene egy masina. De ha nem izgulsz, nem ts olyan szörnyű. A fő az, hogy gyorsan feleljen az ember, s ne sokat gondol­kozzék ... Pavei közben megismerkedett Franzcal, a nyurga kertésszel, aki szovjet hadifogságban volt, és sok orosz szót tudott. Pavel segített neki a kertben, de egy cseppet sem vonta kétségbe, hogy Franz nemcsak a virágok és fék gondozására van itt, mint ahogy Klara sem egyszerű gaz­dasszony ... Beszélgetésüket Klara zavar­ta meg, aki behívta Pavelt. Leo­nyid kérette őt, miután bátyja már eltávozott. (FOLYTATjUKJ Idegenben Három napig a kutya se nézett fe­léjük. Pavel becsü­lettel eleget tett ápolói kötelessé­geinek. Krug alig­ha részesült volna mástól figyelme­sebb gondozásban. Az orvos a három nap alatt csak egyszer fordult meg a villában. Pa­vel minden idejét a beteg mellett töl­tötte, még az ud­varra se dugta ki az orrát. Klara min­den szükségessel ellátta őket. A beteg ápolója Jóformán nem is beszélgetett. Krug ideges volt, szemmel láthatóan várt valakit, de magába zárkózott, s nem volt hajlandó közölni gondolatait Pavellal. Pavel cso­dálkozással vegyes hálaérzést olvasott ki a beteg tekintetéből. Maga sem hitte, hogy ilyen könnyen beleéli magát ápolói szerepébe. A negyedik nap végén láto­gató érkezett a villába. Viktor Krug volt. Pavel rögtön felis­merte őt, mert a két testvér na­gyon hasonlított egymáshoz. Csak éppen Idősebbnek és fá­radtabbnak látszott fivérénél. Leonyid Krug fel akart tá­pászkodni, de Viktor odarohant és keblére ölelte fivérét. Pavel kiment a szobából, és hangtala­nul betette maga mögött az aj­tót. Fél óra múlva Klara hívta Pa­velt. Leonyid Krug bemutatta neki a fivérét: — Ez Viktor, a fivérem. Tizenhárom éve nem láttuk egymást, tízenhárom éve vártunk erre a találkozásra. Kezet fogtak. — Nagyon örü­lök — mondta Viktor Krug, és barátságos tekintetet vetett rá. Viktor Krug nem maradt so­káig, de megígérte, hogy más­nap is eljön. A szoba lakói már másnap reggel érezték, hogy sokkal ba­rátságosabbak irántuk. Televí­zió-készüléket kaptak, és Klara közölte, hogy a hűtőszekrény­ben állandóan van bor. Pavel­ról és Leonyidról mértéket vet­tek, s másnap már új ruhával, fehérneművel, cipővel látták el őket. Leonyid Krug egészen fel­villanyozódott, visszatért régi jókedve. Pavelnak azonban vala­mi belülről azt súgta, hogy hát­ra van még a feketeleves. Há­zigazdáik nem olyan hiszéke­nyek és jólelkűek, hogy kényez­tessék azokat, akik kezük közé

Next

/
Oldalképek
Tartalom