Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-17 / 17. szám, kedd

VAJDA JÁNOS:* Utóirat Bezárom én Is már a boltot. Napomnak vége; kész a mérleg: Nem maradok, hazám, adósod. Mi tőlem telt, megtettem érted. És te nekem nem adtál semmit. Bár csak szívem volt minden kincsem, De azt oďadtam kicsinyenkint, Ott már, úgy tetszik, semmi sincsen. Kimért, Ínséges volt a kosztod. Mint fegyencházi gazdasszonynak, Frankfurtiakban ettem kócot, Amellyel puskát tisztítottak. Nem tartozom leányaidnak, Kiket dicsőitek versekben. E földi édenből enyim csak Ügy festve volt s azt — megfizettem. Aszúd Helyett, mitől a holtak Egy pillanatra föltámadnak, Ihattam rendszerint csak olyat, Mitől gyöngébbek szörnyet haltaik. Szó ami szó, tagadhatatlan, Nem kényeztettél semmiképpen. Azért ki mégse fogtál rajtam: Nem rendítettél meg hűségben. De engedd, adjak egy tanácsot. Kinek mit adsz, tartsd jobban számon. Mert végre, nem lehetlen, mások Elrettenhetnének példámon, Hogy úgy eresztesz el magadtól, Mint gazdag ház fukar gazdája, Ki a szegény utast még egy jó Pohár borával sem kínálja ... 1887. • A költő halálának 70. évfordulója alkalmából közöljük ezt a verset. A kölcsönös megismerés útján A csehszlovák—magyar kulturális egyezmény jegyében rendezték meg az első tárlatot a Kelet-szlovákiai Képtárban: a miskolci művésztelep élenjáró tagjai mutatkoztak be ezúttal első ízben a košicei közönségnek. Mintegy 130 festmény, grafika, szobor, plasztika és gobelin képezi a tartalmilag és eszmeileg jól összehangolt kiállítási anyagot. Kalló László, Korkos Jenő, Csabai Kálmán, Döbröczöni Kálmán, Ficzere László, Imreh Zsigmond, Mazsaroff Miklós, Nagy Gy. Margit, Papp László, Seres János, Tóth Imre, VatI József, Kunt Ernő Munkácsidíjas művész, Bárczy Pál, Keller Lívia, Lukovszky László, Zsignár István és a háromszoros Munkácsi-díjas Feledy Gyula — aki komoly sikerrel képviselte tavaly a velencei Biennálén a modern magyar piktúrát — képezik a festők csoportját, rajtuk kívül Varga Miklós és id. Szabó István szobrászok képviseltetik magukat a tárlaton, különös, merész ívelésű plasztikáikkal és néhány figyelemreméltó faszoborral. A miskolci művésztelep [Magyarországon — Budapest mellett a legjelentősebb) tagjai az elmúlt évtized folyamán alkotott Jellegzetes műveiket állították ki: javarészt a miskolci és tokaji táj szépségét érzékeltetik, az észak-magyarországi élet rohamos átalakulásából merítik tárgykörüket. A kiállítás remélhetőleg az első konkrét lépés a két szomszédos határmenti kerület raüvésznemzedékének — az eddiginél sokrétűbb és alaposabb — kölcsönös megismeréséhez. Rövidesen a kelet-szlovákiai művészcsoport tagjai tervezik Miskolcon és Észak-Magyarország többi városában bemutatni legújabb műveiket. Tanulságos és érdekes kiállítást létesítettek Prešovon a Városi Galériában is, ahol Nemčíkné-Spanner Edit életművének egy része került a nyilvánosság elé. Szülővárosa fokozott érdeklődéssel fogadta a jelenleg Bratislavában élő és alkotó festőművésznőt, akinek kis méretű festményei túlnyomórészt a gótikus és reneszánsz korabeli mesterek kompozícióit idézik — modern felfogásban, leegyszerűsített, sajátos vonalakban, kifinomult színérzékkel. Spanner Edit gyűjteményes kiállítását a közeljövőben a Kelet-szlovákiai Képtárba viszik át. TÄNZER IVAN Japán zongoraművésznő vendégszereplése Bratislavában A Szlovák Filharmónia érdekes összeállítású műsorral kezdte meg az 1967-es esztendő bérletsorozatát. Bevezetőül Brahms alt-szólóra, férfikarra és zenekarra komponált Rapszódiája hangzott el. A zeneköltő Goethe „Harzreise im Winter" című költeményét választotta a kantáta alapjául. Az altszólamot zengő orgánumával Ľuba Baricovi formálta meg kifejezően. Tolmácsolásában kibontakozott az első rész fájdalmas jellege, a második szakasz széles ívű dallamvonalából talán csak a fojtott, belső izgalom remegése hiányzott. A férfikórus bekapcsolódásával gyönyörűséggel hallgattuk a befejező részt, a mély érzéssel áthatott mű csúcspontját: az altszóló egyszerűségében szívig ható melódiája mintegy szárnyakon lebegett a kísérő férfikar fölött. jaeko Jamane Beethoven IV. zongoraversenyével lépett a közönség elé. Japán vendégünk törékeny kis figurájával, egész harmonikus lényével azonnal megnyerte a közönség rokonszenvét. A fiatal művésznő nagyszerű technikai felkészültséggel rendelkező pianista, és áltatában véve kitűnően zongorázik. A muzsika könnyen átröpüli a földrajzi határokat. Néha mégis úgy éreztük, hogy az európai érzelem- és főleg kedélyvilág a művésznő számára legmélyebb lényegében kissé idegen maradt. Igaz, hogy a mű tolmácsolása az előadótól egészen különleges megjelenítő készséget kíván. A japán lélektől talán távol áll az a „forró, közvetlen és teljes kitárulkozás", ami Szabolcsi Bence szerint a G-dúr versenymű lelke. Sztravinszkij Tűzmadár-szvitJének előadása az est dirigensének, Zdenék Bíleknek kiváló teljesítménye volt. A Tűzmadárbalett muzsikája olyan érzékletes, hogy hangversenyváltozatában is valósággal színpadi látványosság bűvöletével hat. Bllek zenekara palettáján kikeverte a virtuóz jellegű, csillogó nagy tételek fényárban tobzódó színeit, és művészi érzékkel eltalálta a bravúros, de amellett pikánsán finom miniatűrök elragadó hangulatát. A hallgatóság egyhangú tetszéssel fogadta a valóban jól sikerűit produkciót. . HAVAS MÁRTA ír Üíüi Fényüzenet a mesterséges holdra 100 000 C fokos hőmérséklet * 120 millió megawatt sűrűségű energia egy négyzetcentiméteren * Tízmilliomod másodpercig tartó felvillanás • Laser összeköttetés Ondrejov és a mesterséges holdak között Gigászi impulzus A laserekkel csak két évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a Cseh Műszaki Főiskola elektronikai tanszéke B. Kvasil prefeszszor, a fizikai tudományok doktorának vezetésével. Az utóbbi időben két mérnök, K. Hamal és A. Novotný a laser gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit tanulmányozta s nagy teljesítményű készülék megszerkesztésére törekedtek. Ma már ott tartanak, hogy az apparátus segítségével plazmaállapotba tudják hozni az anyagot. Gigászi, 30—50 megawattos impulzus segítségével kb. 5 centiméternyire egy speciális lencsétől az energia olyan mértékben összpontosul, hogy sűrűsége egy négyzetcentiméteren eléri a 120 millió megawattot s hőmérséklete meghaladja a 100 000 C fokot. A gáz ionizálódása útján — mérnökeink egyelőre közönséges levegőt használnak a kísérlet médiumaként — ily módon plazma keletkezik. A kisülés közepe egy 0,1 mm átmérőjű és 5 mm hoszszú hengerre emlékeztet. Az egész jelenség bizonyos szempontból a gömbvillámhoz hasonlít s mindössze tízmilliomod másodpercig, vagy talán még rövidebb Ideig tart. A plazma vallatása A plazma tanulmányozása közben a fizikusok meg akarják ismerni az anyag keletkezésének egyes törvényszerűségeit s az is lehetséges, hogy ez egyúttal az egyik út, amely elvezet a termonukleáris energia hatalomba vevéséhez, vagyis annak az energiaforrásnak a létrehozásához, amely már a jövő században igen időszerűvé válik. Az ilyen kísérletek azért ka egyes időszerű problémáinak tisztázásához. Térképezés laser segítségével Az elektronikai tanszéket mér felkérték, hogy vegyen részt, több konkrét probléma megoldásában. Azzal számolnak például, hogy ez év nyarán a hatalmas impulzusé laserberendezést a Földméréstani, Topográfiai és Térképészeti Kutató Intézet rendelkezésére bocsátják, amely az ondŕejovl csillagvizsgálóból fényimpulzusokat kíván küldeni valamelyik mesterséges holdra. Mivel ez a mesterséges égitest megközelítően 3000 km távolságban van a Földtől, a visszaverődés alapján a földfelszín egyes pontjainak földrajzi koordinátáit néhány méternyi pontossággal is meg lehet határozni. Ilyen kísérleteket ez ideig, tudomásunk szerint, csupán az amerikaiak és a franciák végeztek. Azt is tervbe vették, hogy a felhőket is e készülék segítségével fogják vizsgálni. A prágai mérnökök által kl' fejlesztett lasertípust megrendelésre a Cseh Műszaki Főiskola podébradyi fejlesztési laboratóriumai készítik. Széles körű elterjedésre számíthat, hiszen a többi között egy impulzussal akár hat milliméter vastag rézlemez is átfúrható, különféle biológiai objektumok tanulmányozhatók vele stb. A berendezés kiváló minőségét bizonyítja az a tény is, hogy egyes külföldi laboratóriumok és vállalatok is érdeklődnek már Iránta. Földgömbünk rekordmagasságból Az űrkutatás hétmérföldes léptekkel halad előre. Nem csupán az űrrepülések számának és hosszának növekedése bizonyltja ezt, hanem az a számos új ismeret is, amelyekkel a kozmosz megismerése az emberiség tudástárát gazdagítja. Charles Conrad és Richard Gordon amerikai űrhajósok a Gemini 11. fedélzetén rekordtávolságra távoztak a Földtől. Az űrhajó manőverezésével a 297 km magasságú körpályáról fokozzatosan ellipszispályára tértek rá, amelynek legtávolabbi pontja a földfelszíntől (apogeum) elérte az 1370 kilométert. Ember azelőtt még sohasem láthatta ilyen magasságból szülőbolygóját, még sohasem fényképezték le a Földet ilyen óriási távolságból. Az űrhajósokat meglepte, milyen jől meg lehetett különböztetni földgömbünk felszínén a részleteket. Nagyszerű felvételt készítettek a többi között az Arab-félszigetről és környékéről. Az ausztrállal partokból készített fényképen is látni például a Fitzroy folyó partjait, a j. Bonaparte-öblöt és az Arnhem-földet. Később, az eredeti körpályára való visszatérésük után különböző magasságból fényképezték a Föld felszínét. Az Indiai-óceánt például 800 km magasságban repülték át, Szueztői Djiboutilg festői, mesébe illő panorámát láttak maguk alatt. A sivatagok okkerszíne erős kontrasztban volt a tenger sötétkék színével, az utóbbi ezüstös hullámainak sziporkázó felvillanásai elbűvöltök őket. „A tenger — kozmikus magassából nézve — lenyűgöző" — jelentették ki visszatérésük után. Rekordrepülésük közben az űrhajósok eljutottak a Van Allén sugárzási övezet alsó határénak széléig. Kétségtelen, hogy fokozatosan ezt az akadályt ls le lehet majd győzni s az embernek semmi sem fog állni az útjában a világűr győzelmes meghódítása felé. M-O-Z-A-l-K • Orhajős-mentőberendezést fejlesztettek kl az amerikai Apollo terv keretében. Arra szolgál, hogy megmentse az űrhajós életét, ha a Föld körüli pályán valamilyen baleset érné. A MOOSE nevű készülék az űrhajós felszereléséhez fog tartozni. Az összehajtott ejtőernyőhöz hasonló nagy csomag külső és belső fala közti réteget szilárd poliuretán anyag tölti ki, amely a légkör sűrű rétegeibe való leszálláskor hőszigetelő védőréteget hoz létre. • Aerotrain típusú egysínű légpárnás vonatot vezetnek be a közeljövőben Franciaországban Párizs és Orleans, valamint Lyon és Grenoble között. Az utóbbi szakaszt 1968-ban kívánják befejezni, amikor Grenobleben sor kerül a téli olimpiász megrendezésére. A szokatlan légpárnás vonat utazósebessége 400 km/óra lesz. A szerelvény befogadóképessége 80 vagy 180 utas lesz. mmmniá M 0 A NYAG-V É D Ö U V E G Egy leleményes anpol feltaláló azt javasolja: az előrelátó motorosak tartalék védőüveget hordjanak kocsijukban, amelynek jó hasznát veszik, ha netán megsérül autójuk védőüvege. Találmányának a „Compact" nevet adta. Mint a kép mutatja, a műanyag szélvédő könnyen felerősíthető, mivel a fólia könnyű alumlninmkeretbe van ragasztva s alumlniumbordák maravftlk. 1967. I. 17. A múlt év utolsó napjaiban a prágai Cseh Műszaki Főiskola magfizikai karának dolgozói olyan sikert jegyezhettek fel, amely világviszonylatban is ritkaságszámba megy: laser-sugarak segítségével létrehozták az anyag negyedik halmazállapotát, vagyis a plazmát, amelynek hőmérséklete meghaladta a százezer Celsius fokot. Hasonló igényes kísérleteket egyelőre csak egynéhány kiemelkedő fizikai laboratórium végez a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban, Kanadában és lapánban. is fontosak, mivel termonukleáris reakció csupán nagy hőmérsékletű plazmában indulhat meg. Az erős tudományos bázissal rendelkező országok ezért nagy súlyt vetnek az ez irányú kutatómunkára. A Szovjetunióban például, ahol gyakorlatilag a legnagyobb előrehaladást tették ezen a téren, már szakosított intézet foglalkozik ezzel a problémakörrel. Az utóbbi 2—3 évben számos laboratórium arra törekszik, hogy ne csupán óriási méretű berendezéseket fejlesszenek ki a plazma létrehozására, hanem a lasert is kihasználják erre a célra. Ily módon ugyanis rendkívül erős elektromágneses tér segítségével érhető el az anyag negyedik halmazállapota. Igaz ugyan, hogy csak rövid időtartamig, ennek azonban szintén lehetnek bizonyos előnyei. Nemrégiben például arról olvashattunk, hogy az amerikai Westinghouse cég szakemberei alumíniumcélpont — tehát nem gáz, hanem szilárd anyag — besugárzásával érték el a plazmaállapotot. Segédeszközül egy 100 megawatt teljesítményű laserimpulzus szolgált. Szakembereink egyelőre még nem jutottak idáig s nem is áll rendelkezésükre ily bonyolult kísérletekhez felszerelés. Egy»* lőre azt ls nagy sikernek tartják, hogy egyáltalán sikerült előállítaniuk a kutatómunkájukhoz szükséges lasert. Most spektrográf segítségével meg akarják kezdeni a létrehozott plazma sűrűségének és hőmérsékletének s esetleg mozgásának tanulmányozását, továbbá vizsgálni szeretnék a kisugárzást és a sugárzás szóródását. Arra törekednek, hogy legalább némileg hozzájáruljanak a fizi-