Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-09 / 339. szám, péntek

Rhodesia jelen akar lenni a Biztonsági Tanács ülésén Wilson beismerte: hajlandó volt engedményekre A kínai küldöttség torpedózza az SZYSZ főtanácsának munkáját _____ IHR Jahroma szovjet város közelé­ben a Peremilovi magaslaton emlékművet állítottak a moszk­vai csata hőseinek. A szovjet hadsereg 25 övvel ezelőtt in­nen lendült győzelmes tárna­Másba a fasiszta hóditők ellen. (CTK f ed vétele.) A jugoszláv sajtó a szlovén kormány lemondásáról Belgrád (CTK j — A jugoszláv sajtó figyelmének központjában áll a szlovén kormány lemon­dása. A ljubljanai Delo ezt Írja: A kormány Temondása megmu­tatta. hogy egyszersmind véget vetettek a kulissza mögötti tár­gyalásoknak, és ehelyett a kér­dések nyílt és nyilvános meg­vitatása került előtérbe. A bel­grádi Borba örömmel üdvözli, hogy a szlovén kormány a re­formok megvalósítása érdeké­ben a tettekhez folyamodott. Szíria kisajátította az Iraq Petróleum Co. vagyonát Damaszkusz (CTK) — A szí Piai kormány hivatalosan beje­lentette, hogy kisajátította az Iraq Petroleum Company kő­olajtársaság Szíria területén le­vő vagyonát. Ezzel az lntézke« déssel kívánják biztosítani a szíriai kormány azon követe­lésének a teljesítését, hogy emeljék a Szíria területén ke­resztül vezető kőolajvezeték használati díját. Ezen a vezeté­ken szállítják a kőolajat Észak­Irakból. London (CTK) — Wilson brit miniszterelnök tájékoztatta az angol közvéleményt a rhodesiai helyzetről. Igazolni próbálta kormányának a Smith-rezsim­mel kapcsolatos politikáját, s az egyezmény meghiúsulásáért Smithre hárította a felelősséget. Miután közölte, hogy az an­gol kormány biztosítékot ka­pott a nemzetközösség országai* tói, felszólította az ENSZ-tagál lantokat, csatlakozzanak a Rho­desia-ellenes szankciókhoz. Wilson szavaiból kitűnt, hogy példátlan engedményeket ja­vasolt Smithnek. Rhodesia és Anglia ez idő alatt egy országot alkotna, a brit parlamentben európai és afrikai származású rhodesiak foglalnának helyet. Az Egyesült Államok kész arra, hogy a rhodesiai kérdés­ben együttműködjön Angliával. Az amerikai kormány ugyanis nem kívánja, hogy a szankciók a Dél-afrikai Köztársaságot is sújtsák, és azt sem, hogy fegy­veres erőt alkalmazzanak a rho­desiai kormány ellen. Az ENSZ-ben képviselt 38 afrikai ország képviselői tisz. tázták a rhodesiai ügyben köve­tendő taktikájukat. Bár konkrét tervet nem dolgoztak ki, úgy tűnik, hogy minimális céljuk is meghaladja a Nagy-Britannia által kilátásba helyezett maxi. mális engedményeket: Az afri­kaiak legkisebb követelése a Rhodesia elleni teljes gazdasági bojkott. A fajüldöző — Smith-kar­rnány felkérte a Biztonsági Ta­nácsot, hogy képviselője Jelen lehessen a rhodesiai kérdés vi­táján. Eddig egyetlen ilyen kí­sérlete sem sikerült a rhodesiai kormánynak, mivel egyetlen ENSZ-tagállam sem ismeri el a Smith-kormányt legális kor­mánynak. Három brit képviselő ugya.il* akkor azzal a felhívással for. dult Smathhez, hogy egy külön­bizottság vizsgáthassa ki a rho­desiai lakosság helyzetét, és győződjék meg a kormánnyal, illetve Angliával szemben tanú­sított politikájáról. A Szakszervezeti Világszövet­ség főtanácsának szerda délutá­ni ülésén szőt kapott Hang St­ja, a kínai küldöttség vezetője. Mielőtt szólásra emelkedett vol­na, figyelmeztették, hogy a ked­den elfogadott ügyrendi sza­bályzat értelmében megvonják tőle a szót, ha rágalmazó ki­rohanásokra ragadtatja magát a világszövetség valamely más tagszervezete ellen. A kínai delegátus beszédében azonnal a „nagy proletár kul­turális forradalmat" és a „vö­rösgárdlstákat" kezdte dicsőite­ni. Szaval szerint az „kulturális forradalom" hallatlan lendüle­tet adott a szocialista építő­munkának Kínában, s az ugrás­szerű fejlődés bizonyítására példaként a kínai atombombát hozta fel. A nemzetközi hely zetet a kínai küldött ragyogó­nak nevezte, majd a szokásos rágalmakat szórta a Szovjet­unióra. Az elnök ekkor félbe­szakította a kínai delegátust, és újra figyelmeztette az ügyrendi szabályzat betartására, amikor pedig ennek ellenére folytatta a Szovjetunió elleni rágalma­kat, az elnök megvonta tőle a szót. A kínai küldött azonban nem volt hajlandő elhagyni a szónoki emelvényt, és ezért az ülést félbeszakították. A szófial Rabotntcseszko De­lo megállapítja, hogy a klnal küldöttségben nincsenek azok a kínai munkások, akiket a SZVSZ főtanácsába választot­tak. A lap megjegyzi, hogy sor­sukról eddig nem tudnak. Saillant a SZVSZ főtitkára a csütörtöki ülésen előterjesz­tette az SZVSZ szervezeti sza­bályzatának módosításával fog­lalkozó bizottság beszámolóját. A Saillant után felszólaló kínai küldött újből rágalmazta a Szov­jetuniót. A vitát ezért félbesza­kították, és az elnökség külön tanácskozott. Folyik a tanúkihallgatás Omar Dhani perében AZ ENSZ SZÉKHELYÉRŐL JELENTIK: A politikai bizottság folytatja a szovjet javaslat vitáját Az ENSZ közgyűlés politikai bl zottságának vitájában az államok belügyeibe való beavatkozás tart­hatatlanságáról, a függetlensé­gük és szuverenitásuk védelmé­ről egy évvel ezelőtt elfogadott ENSZ deklaráció végrehajtásában történt előrehaladás vizsgálatával kapcsolatban felszólalt Csatorday Károly nagykövet, a magyar kül­döttség tagja. Kijelentette, hogy egyes impe­rialista hatalmak, amelyek végül ls megszavazták a deklarációt, mert elfogadását megakadályozni nem tndták, továbbra is megkí­sérlik megkerülni vagy megcsű­folni annak rendelkezéseit. Vita a nemzetközi együttműködés évéről Az ENSZ közgyűlés ax indiai küldöttség előterjesztett javaslatát vitatta meg, amely szerint 1985 ot a nemzetközi együttműködés évé­nek nyilvánította. Az előterjesz­tett jelentés magába foglalja a nemzetközi együttműködés évé­nek az egyes országokban tapasz­talt jelenségeit és tevékenységét, 1988. XII. 18. HIRMAGYARAZ Mi történik M Macao, a kínai területen fek­•ő kis portugál gyarmat neve napok óta gyakran szerepel a világsajtó hasábjain. Lényegé­ben a november 15-1 összetűzés titán érkeztek az első jelenté­sek, majd az elmúlt hét végén ismét zavargásokra, összetűzé­sekről lehetett hallani. A közel húsz négyzetkilomé­ternyi, mintegy negyedmillió lakosú tengerentúli portugál gyarmat Kelet-Ázsiában, Dél­Kína partvidékén terül el, Hon-, kongtől mindössze 56 kilomé­terre. Portugália 1557-ben vette bérbe Kínától, 1887-ben formá­lis gyarmattá kiáltották ki, majd 1951-ben Salazar Portugá­lia tengerentúli területévé nyil­vánította. A gyarmat lakossá­gának 98 százaléka . kínai, s csak körülbelül 1 százaléka portugál; főként katonatisztek, tisztviselők és üzletemberek. A portugál hatóságok az utób­bi időben több kísérletet tettek arra, hogy a Kínai Népköztár­saság kormányával elismertes­sék Macao gyarmati státusát, viszont a Kínai Népköztársaság már 1955-ben bejelentette igé­nyét e területre, és sürgette a portugálok távozását. Zavargá­sokról vagy fegyveres összetű­zésekről azonban nem voltak hírek. Ez részben azzal is ma­gyarázható, hogy Honkong mellett Macao a másik igen fon­tos kikötő és kereskedelmi góc­pont Kína déli partjain, s a Kí­nai Népköztársaság külföldi szállításainak, illetve pénz­ügyeinek Jelentős részét rajta keresztül bonyolítja le. A portugál gyarmattartók ez év november 15-én brutális tá­madást Intéztek a bennszülött lakosság ellen. Ezek a megtor­lások és megfélemlítő Intézke­dések az elmúlt héten véres zavargásokat és tüntetéseket A T U N K a c a 6 b a n? idézték elő. Több ezer fiatal, főként diák vonult ki a város utcáira, és követelte a novem­ber 15-1 támadás szervezőinek megbüntetését. A kedélyek le­csillapítására a hatóságok fel­függesztették tisztségétől a vá­ros helyettes rendőrparancsno­kát és több más engedményt helyeztek kilátásba. A zavargások azonban ezzel nem szűntek meg, és a kínai diákok egyre harciasabbak let­tek; forradalmi dalokat énekel­tek és Mao Ce-tung idézeteket kiabáltak. Az összetűzésnek nyolc halálos és több száz se­besüli t áldozata van. Macao por­tugál lakónegyedéből kilakol­tatták a családokat és átmene­tileg az ősrégi katonai erődít­ményben helyezték el. A legfrissebb jelentések sze­rint viszonylag helyreállt a nyu­galom, beszüntették a koráb­ban meghirdetett kijárási tilal­mat-és a lakosság újból munká­ba Jár, kinyitották az üzleteket és a közhivatalokat. A Kínai Köztársaság újból megkezdte a rizsszállítást. A Kínai Népköztársaság kor­mánya eddig csak az Oj-Kína hírügynökség egyik nyilatkozat tában foglalt állást a macaol eseményekhez. Noha a zavar­gásokért a portugál gyarmato­sítókra hárítja a felelősséget, megfigyelők véleménye szerint ez nem jelent határozott elkö­telezettséget, így a gyarmattar­tók vérszemet kaphatnak. Pe­kingben még csak külügymi­niszteri szinten sem tiltakoztak a portugál hatóságok emberte­len cselekedetei miatt. Fennáll az a veszély, hogy fátylat borítanak a helyi ható­ságok önkényességeire, ami vi­szont bizonyltja a hivatalos kl­nal politika álforradalmt frázi­sainak meddőségét. l—fg—) mint például a nemzetközt atom­energiaügyi bizottság és más szer­vezetek tevékenységét. A jelentés megállapítja, hogy a nemzetközt együttműködés éve jelentfis hoz­zájárulás volt a népek közötti megértéshei. A vitában felszólaló csehszlo­vák küldött hangoztatta, hogy a nemzetközi együttműködés évének nem volna szabad alkalmi, for­mális eseménynek lennie. Sajii­lattal kell megállapítanom, bogy éppen a nemzetközi együttműkö­dés évében romlott meg a nem­zetközi helyzet, az Egyesfiit Ál­lamok éppen ekkor Indított fegy­veres támadást a vietnami nép el­len — hangoztatta a csehszlovák küldött. Az ENSZ szóvivője U T h a n I főtitkár és Kninyeeov szov­jet külügyminiszter-helyettes ta­lálkozójáról nyilatkozott. Elmon­dotta. hogy a vietnami válságról tárgyaltak. Korábban Kuznyecot az ENSZ politikai bizottságában éles szavakkal bélyegezte meg az Egyesült Államok vietnami agresz­szióját. Az ENSZ Biztosági Tanácsa ha­tározatot hozott, hogy Barbadost vegyék fel az ENSZ 122. tagálla inává. A határozatot az ENSZ-köz­gyttlés elé terjesztik. Djakarta (CTK) — Omar Dha­ninak, az indonéziai légierő volt parancsnokának a külön leges katonai törvényszék előtt folyó tárgyalásán felolvasták az ejtőernyős egységek pa­rancsnokának Írásbeli tanúval­lomását. A parancsnok fontos szerepet játszott a közép- és kelet-jával kommunisták klé­heztetésében. E vallomás vázol­ja először hivatalosan Aidit, az Indonéz Kommunista Párt volt elnöke halálának körülményeit. Az ejtőernyős-parancsnok val­lomása szerint Aidltot 1965 no­vemberében tartóztatták le és lőtték agyon a közép-jóval Solo városban. A másik két tanút, a légierő volt tisztjeit, akiket a katonai törvényszék már egyszer halál? ra ítélt, nem hallgatták kl. • • • Az indonéz kormány bejelen­tette, hogy visszaadja azokat a külföldi birtokokat, amelyeket a Malaysiával való ellenséges­kedés idején elkoboztak. Első­sorban a szumátrai és a Jávai angol kaucsukültatvényekről és rizsföldekről, valamint az angol és amerikai dohányültetvé­ny ékről van szó. A hivatalos jelentés megálla­pítja, hogy ezeken az ültetvén nyeken intenzívebbé kell ten­ni a termelést Ülésezik az Arab Védelmi Tanács Kairóban szerdán zárt ajtók mögött megkezdte munkáját az Arab Védelmi Tanács ülésszaka. Az arab országok külügy- és hadügyminisztereiből, valamint vezérkari főnökeiből álló tanács csak egyetlen kérdést tűzött napirendre: a Jordánia ellen november 13-án végrehajtott Izraeli agresszió problémáját. Az Arab Liga munkáját boj­kottáló Tunézián kívül a liga összes tagországainak képvise­lői jelen vannak a tanácskozá­son. A kairói lapok szerint Amer hadseregtábornok, az egyesített arab katonai parancsnokság fő­parancsnoka, bírálta a jordá­niai kormány álláspontját. Kö­vetelte, hogy a parancsnokság csapatai súlyos agresszió ese­tén szabadon mozoghassanak az arab országok területén. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az iraki kormány csapatokat szándékozik küldeni Szíriába. Ezek a csapatok a szíriai—izraeli határon teljesí­tenének szolgálatot Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrégen határozatban marasz­talta el Izraelt a Jordánia ellen november 13-án elkövetett ka­tonai támadás miatt. A Bizton­sági Tanács figyelmeztette az izraeli kormányt, hogy a táma­dás megismétlődése esetén szankciókat fog alkalmazni Izraellal szemben. Egy francia hírügynökség a Biztonsági Tanács határozatá­val foglalkozó tudósításában megjegyezte, hogy a dokumen­tum egy szóval sem említi az Izraeli támadást megelőző ún. kommandó-akciókat, amelyek­hez Izrael arab szomszédai fel­tétlenül segítséget nyújtottak. Halálos áldozatai voltak a kommandó-akcióknak, halálos áldozatai voltak az izraeli visz­szavágásnak is, nem szólván a tetemes anyagi károkról. A KOL HAAM, az Izraeli Kommunista Párt napilapja mindjárt kezdetben foglalko­zott az eseményekkel, s azzal reagált a kommandók garázdál­kodásairól érkező hírekre, hogy vezércikkében figyelmeztette a népet, ne hagyja magát kipro­vokálni. Ova intette a kormányt a Jordánia és Szíria ellen irá­nyuló katonai visszavágástól. Az egyetlen lap volt, amely figyelmeztetett, s rámutatott a visszavágás fonákságára: biz­tonsági szempontból hatástalan, politikai szempontból pedig ha­tározottan káros. A KOL HAAM világosan kifejtette: Izrael visz­szavágásával agresszorként bé­lyegezné meg önmagát. Sajnos, az intő szavak nem találtak meghallgatásra. A visszavágás megtörtént, és Jordánia panasz­szal fordult a Biztonsági Ta­nácshoz. A Biztonsága Tanács emiitett határozata gondolkodásra kész­tette azokat, akik figyelemmel kisérik az eseményeket. Bebi­zonyosodott, mennyire igaza volt Smuel Mlkunisz elvtárs­nak, az Izraeli Kommunista Jeruzsálemi tudósításunk Izrael ­a Biztonsági Tanács határozata után Párt főtitkárának, amikor köve­telte: „Ml azért küzdünk, hogy a kormány kövesse a politikai lépések, a polttikai kezdemé­nyezés útját — a katonai el­rettentéssel és külföldi katonai akciókkal szemben —, ugyan­akkor hatékonyabb intézkedé­sekkel biztosítsa az tzraeliak lét- és vagyonbiztonságát". A gondolkodó emberek másra is rájöttek. „Immár húsz éve, hogy sok erőt, lendületet és nagy összegeket áldoztunk azért, hogy fejlesszük Izrael és az afrikai népek barátságát. Ha­tározottan állítom, hogy ha en­nek az erőfeszítésnek a tíz százalékát az tzraeli—arab kap. csolatok és jószomszédi viszony ápolására fordítottuk volna, ma aligha tartaná valaki szüksé­gesnek a hadsereg akcióját" — Irta a HAARETZ clmfl párton­kívüli polgári lapban Meir Pleszner professzor. A közvélemény egyre hatá­rozottabban elítéli a visszavá­gás politikáját. Ezzel kapcso­latban a vezető körök nem egy­séges álláspontjára világit rá a kairói AL AHRAM. „Izrael katonai akciója a mérsékelt és szélsőséges politikusok közti belső ellentétet fejezi ki... Az Eskol-kormány azt hitte, hogy a Jordánia elleni akcióval meg­nyert magának a lakosság tá­mogatását, és elhallgattatja a szélsőséges ellenzéket, s gyen-: giti a szélsőségeseknek a ka­tonai vezetőkre gyakorolt be­folyását ..." A katonai akció ugyan Izra­el elmarasztalásával járt, de Husszein jordániai király pozí­ciója ls megrendült. Jordániá­ban zavargások törtek ki, és a király az Egyesült Államoktól kér fegyvert. A Washingtoni külügyminisztérium már hozzá is Járult a fegyverszállításhoz. Az izraeli kormány még nem reagált a hírre. Ugyanakkor Washington hajlandó Izraeln-ak ls leszállítani a korábban meg­rendelt Skyhawk repülőgépeket. Kiderül tehát, bogy a közép­keleti feszültséget az Egyesült Államok a fegyverkezési haj­sza fokozására használja kl. Az Izraeli—arab viszály a kö­zép-keleti feszültségnek csu­pán egyik, bár legfontosabb oka. A földrész békéjének meg­teremtése megköveteli a viszály felszámolását, illetve a békés megoldás általános elősegítését. Mit tehet Izrael ennek érdeké­ben? Mlkunisz elvtárs világo­san kifejtette: „Felszólítjuk or­szágunkban a béke híveit, zsi­dókat és arabokat egyaránt, fogjanak össze és küzdjenek fokozottabban a határmenti bé­ke megőrzéséért, akadályozzák meg, hogy a kormány bármi­lyen imperialista kalandba so­dorja az országot. Küzdjenek az Izraeli kormánypolitika meg­változtatásáért, hogy az a béke, a nemzeti függetlenség és az emberi haladás útját kövesse." DAN JBHUDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom