Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)
1966-12-07 / 337. szám, szerda
B RATISLAVABAN a Kultúra és Pihenés Parkjában szombaton kezdi meg tanácskozását a CSEMADOK IX. országos közgyűlése. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületéne>k több mint 40 ezer tagját és 500 helyi szervezetét közel 600 küldött képviseli. A résztvevők kicserélik tapasztalataikat, megvizsgálják, hogy a CSEMADOK hogyan teljesítette a VIII. országos közgyűlés határozatát és megszabják az elkövetkező évek feladatait. A CSEMADOK 16 éve fejt ki sokrétű és tartalmas munkát a csehszlovákiai magyarok körében. Megalakulásának pillanatától kezdve azon fáradozik, hogy érvényt szerezzen a kulturális forradalomnak, segítse az országépífő munkát, növelje a csehszlovákiai magyar dolgozók általános műveltségét, politikai és szakismereteit. Az eredményről számot ad az a segédanyag, amely Adalékok a CSEMADOK munkájáról címmel a IX. közgyűlés alkalmából jelent meg. Mindarról azonban, amit a CSEMADOK végzett és végez, még ez a több száz oldalas füzet sem számol teljes részletességgel be. Munkája annyira szerteágazó, hogy szinte áttekinthetetlen. Kimerítő beszámolót mi sem nyújthatunk. Néhány adattal azonban megpróbáljuk érzékeltetni, hogy a VIII. országos közqyüléstől napjainkig milyen eredmények születtek a CSEMADOK munkájában. A Diliza 1955 és 1965 között magyarul 211 színművet jelentetett meg 31650 példányban. A művek között egyaránt megtalálhatók a klasszikusok, valamint a mai magyar, szlovák, cseh és külföldi szerzők művei. Beszédes az együttesekre vonatkozó statisztika is. Annak ellenére, hogy a televízió elterjedésének következtében az utóbbi években csökkent a számuk, a CSEMADOK helyi szervezete mellett 1963-ban 344, 1964-ben 310, 1965-ben pedig 313 színjátszó együttes működött. Jelenleg mintegy 330 CSEMADOK színjátszó együttest tartanak nyilván. Ezek közül 20 úgynevezett élegyüttes, amelyek minden tekintetben példamutatóan dolgoznak. Népszerűek az irodalmi színpadok ls. Ez az új kifejezési forma a CSEMADOK munkájában az utóbbi években honosodott meg. Az eredmény azonban máris jelentős. Az irodalmi színpadmozgalom menynyiségileg és minőségileg állandóan fejlődik. Jelenleg a legjobb együttesek Rimaszombatban, Losoncon, Bratislavában, Kassán, Rozsnyón, Léván, CsaELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK A VIII. országos közgyűlés óta eltelt négy esztendőben a CSEMADOK járási bizottságainak és helyi szervezeteinek vezetőségei a Szocialista Akadémia járási bizottságaival karöltve összesen 17 069 előadást tartottak. Az előadások mezőgazdasági, technikai, természettudományi, szépirodalmi és kulturális kérdésekkel foglalkoztak. A legszebb eredmények a rtunaszerdahelyi, a rimaszombati, a komáromi, az érsekújvári és a lévai járásban szü-» lettek. A CSEMADOK járási bizottságai és a Szocialista Akadémia járási bizottságai között jó a kapcsolat a többi járásokban is. A szép eredmények egyrészt ennek, másrészt az előadók önzetlen munkájának tulajdoníthatók. Kelet-Szlovákiában a CSEMADOK számos előadást tartott a Vasmű jelentőségéről és az építkezéshez több száz dolgozót toborzott. Mezőgazdasági Jellegű előadásaival a földműveseknek emelte a szakmai, kulturális és politikai műveltségét. A kulturális témájú előadások közül különösen Madách Imre halálának 100. és Bihari János születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett előadások nyerték meg a közönség tetszését. Népszerűek a tudományos előadásai is. SZÍNJÁTSZÁS, IRODALMI SZÍNPAD A CSEMADOK-nak az ismeretterjesztő előadások mellett a színjátszás a legerősebb oldala. A szervezet megalakulása után ez a munkaforma honosodott meg elsőnek. Rozsnyón például a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszói már 1950 ben sikeres bemutatókat tartottak. A csehszlovákiai magyar színjátszás fellendülését elősegítette, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága azonkívül, hogy a csoportokat anyagilag és erkölcsileg támogatta, rendszeresen megrendezte a különféle színjátszó fesztiválokat. A járási és körzeti versenyeket a szocialista dráma fesztiváljai követték. Az utóbbi három évben Jókai-napok néven Komáromban rendezték meg a csehszlovákiai magyar színjátszó együttesek legjobbjainak a találkozóját. Ezeken a bemutatókon az együttesek összemérhették tudásukat, kicserélhették tapasztalataikat. A színjátszás megerősödését szolgálták azok a módszertani segédanyagok és iskoláztatások is, amelyeket a CSEMADOK közösen szervezett a Népművelési Intézettel. A CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara a Jókai-napokon. naszerdahelyi és a Döme József vezette peredi népi zenekar. A csehszlovákiai magyar énekkarok történetében külön fejezet a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. A közel 100-tagú együttes dalkultúránk egyik legerősebb bázisa. Alig két éve működik, de máris több bemutatót tartott. Külföldön is járt. Tavaly Magyarországon, ez idén a Német Demokratikus Köztársaságban szerepelt sikerrel. A zenekaroknak az évente Dunaszerdahelyen és Nagyabonyban megrendezett Biharinapok jelentették a több ezres közönséget és a nagy vetélkedés! lehetőséget. TÁNC Számbelileg a CSEMADOKnak a színjátszók után táncosai vannak a legtöbben. 1962ben 164, 1963-ban 163, 1964-ben 118, 1965-ben pedig 174 táncegyüttes működött a helyi szervezetekben. Ez idén is több mint száz együttes dolgozik eredményesen. A legjobbak az úgynevezett élegyüttesek: a deáki, az érsekújvári, a lévai, a füleki, a rimaszombati és a košicei csoportok. A táncegyüttesek legjobbjai fellépnek az évente megrendezett országos gombaszögi, valamint a területi és járási dal és táncünnepélyeken. A kezdők a helyi jellegű rendezvényeken mutatkoznak be. Műsorukon népi táncok és népi játékok szerepelnek. Az együttesek részére a CSEMADOK Központi Bizottsága a Népművelési Intézettel karöltve évente két kézikönyvet jelentet meg. A kiadványok szakmai utasításokat és Időszerű műsoranyagot tartalmaznak. Az együttesek vezetőinek és tagjainak sokat segítenek a különféle iskoláztatások is. SZAKKÖRÖK, TANFOLYAMOK A különféle szakkörök és tanfolyamok szervezése a CSEMADOK egyik legrégibb munkaformája. Az utóbbi években az irodalmi és a honismereti körök, valamint a nyelvtanfolyamok szervezésében születtek számottevő eredmények. A 12 járásban a CSEMADOK-nak jelenleg 48 irodalmi köre működik. több, mint ezer taggal. A legjobban a bodrogszerdahelyi, a nagytárkányi, a palásti, a lévai, a rimaszombati, a tornaijai és a losonci irodalmi körök dolgoznak. A jelenleg meglévő mintegy 20 honismereti kör közül legjobban a rozsnyói és az érsekújvári honismereti kör működik. Mindkét kör tagjai előadássorozatokat tartanak, tanulmányi kirándulásokat szerveznek és gyűjtik a vidékük történetével és néprajzával összefüggő dokumentumokat. A többi között eredményes munka övezi a klrályhelmeci, a kétyi és a páskaházal honismereti körök munkáját is. Ezeken kívül a CSEMADOK keretében még számos technikai, fényképészeti, szabászati, főzési, szőlészeti, kertészeti és más szakkör működik. Jelentős a nyelvtanfolyamok szervezésében elért eredmény is. A két közgyűlés között a CSEMADOK-nak összesen 483 szlovák nyelvtanfolyama működött, 8700 taggal. A tanfolyamok minden esetben Igényesek voltak és gazdag ismereteket nyú Jtottak. NÉPI AKADÉMIÁK Siker övezi a CSEMADOK munkáját a népi akadémiák szervezésében is. A VIII. országos közgyűlés óta a CSEMADOK vonalán összesen 383 népi akadémia működött. Legtöbbjük mezőgazdasági témával foglalkozott, voltak azonban ipari és kulturális kérdésekkel foglalkozó előadások is. Az utóbbi években a legnagyobb érdeklődés a szülői akadémiák iránt nyilvánult meg. Nagymegyeren egy-egy előadáson például két-háromszázan vettek részt. Jól sikerült ez az Iskoláztatási forma Somorján, Szarván, Ekecsen és még sok más faluban és városban. Nyárasdon, Felsőpatonyban, Hetényben és Dióspatonyban a mezőgazdasági akadémiák közvetlenül segítették a dolgozók munkáját. Másutt az Ipari és a kulturális témával foglalkozó előadásoknak vették a hallgatók gyakorlati hasznát. A szülői akadémiákon többnyire a nevelés kérdéseivel foglalkoztak, gyakran érintettek azonban más kérdéseket is. A legtöbb eredménnyel őltalában a rimaszombati, az érsekújvári, a košicei, a terebesl, a dunaszerdahelyi, a komáromi és a lévai járásban szervezett akadémiák működtek. Az iskolán kívüli nevelésnek ez a formája kitűnőnek bizonyult a közvélemény megismerése szempontjából is. Volt időszak, mikor több helyen a számokra helyezték a hangsúlyt és csak azzal törődtek, hogy minél magasabb mutatókat érjenek el. Mostanában azonban már nem a mennyiséget, hanem a minőséget tartják fontosnak. Azt vallják, rendezzen egy-egy járás számbelileg inkább kevesebb iskoláztatást, a meglevők azonban épüljenek az érdeklődésre, legyenek minden tekintetben színvonalasak. Az ziualékok és személyes tapasztalataink alapján tényeket, adatokat mondtunk el a CSEMADOK igen sokrétű munkájáról. Mindenről megközelítőleg sem esett szó. A CSEMADOK-nak csupán a fő munkaterületét érintettük. Írásunk azonban talán így is bepillantást nyújt a szervezet életébe és kifejezi, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete fontos tényezője kulturális és társadalmi hetünknek. BALAZS BÉLA 1966. XII. 7. A CSEMADOK Gombaszögön évente rendezi meg a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepélyét. A 1966os bemutatón mintegy 40 000 ember vett részt. KépUnkön: a nézőtér egy része. Az együttesek tagjai részére kezdetben tartott két-három napos tanfolyamokat ma már hosszúlejáratú táviskoláztatások helyettesítik. A színjátszók és rendezők részére jelenleg Košicén, Rozsnyón, Dunaszerdahelyen, Losoncon és Komáromban folynak több éves iskoláztatások. A magyarul folyó Iskoláztatásokon összesen közel 100-an vesznek részt. tán, Komáromban, Nagymegyeren és Királyhelmecen dolgoznak. IRODALMI ESTEK Jelentős helyet foglal el a CSEMADOK munkájában az íróolvasó talőlkozók szervezése. Számos helyen az irodalmi vitaestek és az író-olvasó találA CSEMADOK MUNKÁJA az eredmények tükrében kozók az irodalom ünnepeivé váltak. A helyi szervezetek gyakran rendeznek vitaesteket a szovjet és a haladó nyugati szerzők műveiről is. A VIII. országos közgyűlés óta a legsikeresebb író-olvasó találkozók Szencen, Berzétén, Gömörhorkán, Rozsnyón, Krasznahorkán, Nádszegen, Ipolyságon, Zselízen, Nagykaposon, Losoncon, Komáromban voltak. A legtöbb előadás Szlmonov Élők és holtak, Solohov A hazáért harcoltak, Győri Dezső Viharvirág, Jókai munkássága és művei, Ady és Hviezdoslav kapcsolatai, Móricz és Mikszáth életműve, valamint Gorkij az Anya című művéről hangzott el. A helyi szervezetek a VIII. országos közgyűléstől napjainkig összesen 1042 irodalmi és szerzői estet rendeztek. Több helyen, mint például Sárosfán, Pereden, Nádszegen, Szelőcén és Farkasdon az irodalmi esteket könyvklállítőssal, illetve könyvárusítással kapcsolták össze. Az irodalmi estek és az író-olvasó találkozók szervezésénél sokat segítettek az Iskolák magyar szakos tanárai. KÓRUSOK, ZENEKAROK Ezen a vonalon sajnos nincsenek olyan eredmények, mint amilyet vártunk. A munka azonban itt sem szünetelt. Számbelileg sem az énekkarok, sem a zenekarok nincsenek sokan. Törekvésük azonban eredményes A két közgyűlés között a magyarlakta falvakban és városokban a mintegy 30 gyermekkórus mellett 22 felnőtt énekkar és mintegy 16 zenekar működött. A legszebb eredményt a Rozsnyói Magyar Munkásdalárda érte el. Sok siker övezi a nyitrai, az egerszegi, fi nagymegyeri, a csábi, a tornagörgői, a pelsőci, a bratislavai középiskola és a deáki énekkarok munkőját is. A zenekarok közül legjobb a Banyák István vezette du-