Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-06 / 336. szám, kedd

• A FILMESEK KÖRÉBEN divattá vált, hogy időnként rejtett kamerával dolgoznak. E „műfaj" érdekessége, hogy a meglesett emberek szavai és cselekedetei — mivel nem is sejtik, hogy filmezik őket — kendőzetlenül kerülnek a képkockákra. Elhatároztam: képzeletbeli rejtett kamerámmal egyszer én ls lencsevégre kapom napi életünk fonák vagy éppen humoros pillanatait. Lássuk a „filmszalagot..." Rejtett kamera A VÁROSKA FŐTERÉN az egyik színesre festett lócán két tizennyolc év körillll fiatalember üldögél. Ebben még nincs semmi különös. Mindkettőnek hosszú, ápolatlan a haja. Ez sem különös, manapság száz meg száz fiatalember Jár-kel ilyen frizurával. A két fiatalember az újság legfrisebb számának sportrovatát olvassa. A mai bajnoki forduló esélyeit latolgatják. Nem furcsaság, vasárnap délelőtt sokan teszik ezt. A fiatalemberek azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy miután elolvasták a lapot, egyikük összegyűri és hanyag mozdulattal a háta mögé dobja. Az újság fennakad a dlszbokor ágain. Azután cukrot esznek, és a paplrburkokat szanaszét dobálják, jóllehet a szemétláda alig két lépésnyire van tőlük. Néhány perc múlva felállnak és zsebre tett kézzel tovább mennek. A lóca elárvult, mögötte a bokor ágán ott virít a gyűrött újság, és a pad körül a színes papírdarabok. Vasárnap van, a téren sokan sétálnak. A két fiatalember elégedett lehet: eltávoztak, de maradt utánuk valami .. Csak azt nem tudja, mi serken-* ti óket arra, hogy Idejüket és erejüket nem kímélve egy idegen ember autóját ily messzire eltolják. A felebaráti szeretet? Vagy valamiféle új, magasabb erkölcs? A békés szemlélő közelebb megy, hogy választ keressen a kérdésre. S íme a magyarázat: (KÖZELKÉP:) A kormány mellett egy feltűnően csinos, szőke nő ült 3. 2. (TÁVOLI KÉP:) A sárga falevelekkel borított utcán csoportosulás támad egy meghibásodott személyautó körül. Izgatott férfiak hajolnak a felnyitott motorház fölé, s lázasan tanakodnak: Mi légyen a teendő? A motor nem akar begyulladni, A buzgó férfiak egymással versengve igyekeznek a csökönyös masinát üzemképes állapotba helyezni. Tanácsokat adnak egymásnak, hadonásznak, vitatkoznak. Van köztük idősebb is, fiatal is, családapa külsejű meglett ember is. Körülöttük zajlik a forgalom, de ők észre sem veszik, annyira leköti figyelmüket a motor ... S íme egyszercsak az autó mögé és mellé állnak, és közös erővel tolni kezdik. Kitolják a parkolóhelyről, s a macskaköves úttesten folytatják a munkát. Az utca feléig eltolták már, de a motor néma marad. A lelkes férfiak nem lankadnak. Tovább tolják a kocsit, Immár futva és még jobban erőlködve. Már az utca túlső végén járnak. A békés szemlélő megáll és arra gondol: lám, milyen segítőkészek manapság az emberek. A GONDOS CSALÁDAPA az utcán sétálgat, a kirakatokat nézegeti. Azon töri a fejét, „mit hozzon a Télapó" négyéves kisfiának. Az egyik kirakatban megpillant egy gyerekeknek készült zsebkendő-sorozatot; az egyiken medve, a másikon majom, a harmadikon mókus díszeleg. Annyira megtetszenek neki a zsebkendők, hogy habozás nélkül benyit a boltba, s megvásárolja a sorozatot. Ismét künn van az utcán, és elégedetten tapogatja a zsebében a kis csomagot. Hazafelé ballag, és azon tűnődik, mi lenne, ha már ma este átadná a zsebkendőt a gyereknek? Igen ám, de a kisfiú tudja, hogy ma este még nem esedékes Télapó érkezése. Hm! Fogas kérdés. Valamit ki kellene találni. — Megvan I — örvendezik egyszerre. — Azt mondom a gyereknek, hogy véletlenül találkoztam Télapóval, aki puttonnyal a hátán bevásárlást végzett, a gyerekeknek szánt ajándékokat szerezte be. Ezt a kis csomagot azzal adta át nekem, vigyem el a kisfiamnak „Télapó-előzetesnek." Pompás ötletl És minden simán megy. Az apa hazaér, kihúzza a zsebéből az ajándékot, és elmondja az útközben megfogalmazott mesét. A gyerek ujjong, örvendez, nézegeti a zsebkendőket, és sok puszit küld Télapónak. S mikor kissé lecsillapodik, érdeklődni kezd a részletek felől: Milyen ruhában volt Télapó? Hosszú volt-e a szakálla? Tele volt-e már a puttonya?... Az apa derekasan állja a sarat, talpraesett válaszokat ad. A család nyugovóra tér, s az apa arra gondol: Jó lenne ismét gyermeknek lenni, és mit sem sejtve elhinni a Télapó-mesét. Reggel az apa a konyhában tesz-vesz, és közben kisfia szavalt figyeli, aki a csukott ajtón túl, a szobában a nagyapjával beszélget. Foxi Maxit és Robinsont emlegeti, majd egyszerre ezt hallani: — Nagyapai Apuka tegnap szép zsebkendőket vett nekem a boltban! Allatok vannak rajtuk! — S kaján, csúfondáros hangon: — Azt mondta, Télapó küldte! Püff neki! Ilyenek a mai gyerekek! y. j. ÜJ FELTÉTELEK - ÜJ MUNKASTÍLUS Beszélgetés JOZEF URBÁN elvtárssal, a lévai járási pártbizottság vezető titkárával A XIII. PÁRTKONGRESSZUS fetadatul adta a pártszerveknek és szervezeteknek, hogy „mentesíteni kell a pártmunkát minden formaiságtól, sablonosságtól és berögzött gyakorlatiasságtól ..." A határozat teljesítését, — ezt a lévai járásban is tapasztaltuk —, számtalan objektív és szubjektív tényező befolyásolja. Az. új gazdaságirányítás bevezetése sürgeti, hogy a pártmunkában is új elemeket érvényesítsünk. Ugyanakkor a bonyolult gazdasági feladatok teljesítéséért érzett felelősség óvatosságra Inti a pártszerveket és szervezeteket. A pártkongresszus után a lévai járási pártbizottság idejében felismerte, hogy a megnövekedett gazdasági és politikai feladatok teljesítése feltételezi több, előzetes feladat megoldását. Szükséges, hogy néhány felméréssel reálig képet kapjanak a pártmunka hatékonyságáról, hogy megjelelő helyzetismerettel kialakíthassák a gazdasági feladatok teljesítését leghatékonyabban segítő formákat. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével nŕhány üzemben már 1965-től kísérleteznek. A pártkongresszus határozatainak megtárgyalásán főképp ezekben az üzemekben tudatosították, hogy a párt vezető szerepét a megváltozott körülmények között, a megszokott módszerekkel nem lehet érvényesíteni. Az elhangzott vélemények arra ösztönöztek, hogy mélyebben megvzsgáljíik az alapszervezetek pártbizottságainak munkáját. A pártgyűlés jegyzőkönyve és az aktivista szűkszavú jelentése nem elég ahhoz, hogy a járási pártbizottság reálisan megítélhesse az alapszervezet bizottságának színvonalát. Ogy vélték, hogy megfelelő áttekintést csak felméréssel biztosíthatnak. Ez a munka hosszú időt, hónapokat igényel. Mivel a szociológiai fellegü felmérések a pártmunkában szinte fehér holló számba mennek, ezért elismeréssel kell szólni a lévaiak kezdeményezéséről. EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Harminchárom kiválasztott pártszervezet munkáját vizsgálták meg. Megfigyelték az alapszervezetek pártbizottságainak munkamódszereit, a bírálat és önbírálat, a pártfegyelem és a pártalapszabályzat gyakorlati érvényesítését. A szervezeteket nem csupán egy népgazdasági ágazatból választották, hanem az iparból, a mezőgazdaságból és a kulturális intézményekből. Éppen ezért a felmérés alapján nem beszélhetünk az egyes ágazatokban észlelt jelenségekről. De a jelenlegi felmérés etőhírnöke lehet egy egész termelési ágazatot felölelő elemzésnek, amelyből bizonyára Hogyan védekenünk az influenzo ellen ľ A BETEGSÉGEK OKOZŰjA az „A" vagy a „B" Influenzavírus. A hurutos infekció majdnem minden évben feltűnik, de vannak évek, amikor nágy tömegeket vesz le a' lábáról és ágyba dönt. Ebben az esetben beszélünk epidemikus influenzáról. Némely években az egész világon szedi áldozatait. Ekkor beszélünk pandemiás influenzáról. Rettenetes volt 1918— 1920-ban az úgynevezett „spanyolnátha", amikor az 500 millió Influenzás beteg közül 20 millió halt meg. A kórokozó vírus átvitele cseppinfekcló útján történik és a Járvány idején az emberek mintegy i/3-a betegszik meg. A lappangás! idő 2 nap körül mozog. A láz hirtelen jön, nagyon magas (39—40 C) és 2—3 napig tart. A torok és a szemhéjak vörösek és rendszerint erős nátha fejlődik ki. A beteg szárazon, sokszor erősen és fáXII. I. rasztóan köhög, a közérzete nagyon rossz és étvágytalanság 5

fejlődik kl. A könnyebb esetek, amelyek szerencsére a leggyakoribbak, körülbelül egy héten belül rendbejönnek. Vannak azonban nehezebb estek, amelyek nehéz szövődményekkel, középfültő-gyulladással, kétoldali tüdőgyulladással stb. társulnak. Ezek az esetek néha két-három nap alatt halállal végződnek. A csecsemőknél és ORVOSI TANÁCSADÓ úl SZÓ 1S8B. a legyengült szervezetű egyéneknél ls veszélyes az Influenza. Járvány idején a betegség nagyon gyorsan terjed. Bizonyos védelmet ad a védőoltás, feltéve, ha a vakcina az illető járványban előforduló vírusból készült. Fontos, hogy erősítsük szervezetünk ellenállóképességét. A helyes táplálkozás, főképpen a sok friss gyümölcs és zöldség fogyasztása ls ajánlatos, mert ezzel biztosltjuk a test. C-vitamin szükségletét. Teljesen mellőznünk kell a szeszes italokat és a dohányzást, mivel ezek aláaknázzák organizmusunk erejét. A bőséges alvás és pihenés, a minél gyakoribb hideg és forró zuhanyozás csak hozzájárul ennek az igyekezetünknek a sikeréhez. A hurutos infekció ellen nincsen speciális, okozati gyógyszerünk és ezért a kezelés csak tüneti lehet. Csökkentjük a lázat, például Acylpirinnel, hidegvizes borogatással, a szomjat limonádéval és teával oltjuk és adhatunk étvágygerjesztőket is. A köhögés ellen helyénvaló a köhögéscslllapítók vagy a köptetők alkalmazása (Tussilen), Apertuss, Tliymomel stb.) A nátha ellen használjunk orrcseppeket, mint például a Sanorint. Nehezebb esetekben a kezelőorvos gyakran Írja elö a modern Aureomykoint vagy a Tatracyklint, amelyek bizonyos mértékben hatnak az influenzavírusok ellen is. Legnagyobb a jelentőségük a szövődmények kezelésében. A betegnek nagyon fontos a teljes pihenés, legjobb, ha ágyban- fekszik! SÚLYOSABB ESETEKBEN indokolt a kórházi kezelés. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN hasznos következtetéseket lehetne levonni. Néhány megállapításra a jelenlegi felmérés is módot ad. A vizsgált szervezetek a 16 hőnap alatt átlag nyolc taggyűlést tartottak. Az említett adatok szervezeti hiányosságokra figyelmeztetnek. Kevés az olyan szervezet, mint Ipolyvisk, ahol 15 és Tesmag, ahol 13 pártgyűlést tartottak a vizsgált időszakban. A szervezetek egyötöde — például a zselízi mezőgazdasági terményfelvásárló üzemben, a lévai házkezelőségen stb., — csak negyedévenként tartott pártgyűlést. A rendszertelenségben az Ipolysági kórház vezet, ahol az első félévben egy tagsági gi/űlést sem tartott a pártszervezet. Az olyan véleményekkel. hogy a pártgyűlések száma csak formális, s nem ettől függ a pártmunka hatékonysága. nem ért egyet a já. rási pártbizottság. Nem a pártgyűlések száma szerint értékelik a pártszervezetek munkáját, de ezt figvelmen kívül sem hagyhatják. ha nem akarják megsérteni a pártalapszabályzatot. Az is lényeges, hogy a pártbizottságok előre jóváhagyott terv szerint dolgoznak-e, s milyen kérdéseket tűzneik napirendre. Erre a kérdésre csak részben kapunk megnyugtató választ. A 33 szervezetből 26 kidolgozta évi tervét, a többiek rövidebb időszakra készítettek munkatervet. A mulasztást legtöbben azzal indokolták, hogy az aktuális feladatokat akarják napirendre tűzni. Az indoklás részben elfogadható, de nem változtat a tényen: a pártbizottságok és taggyűlések napirendjén szinte kizárólag gazdasági problémák szerepelnek. Csupán nyolc szervezet munkatervében találunk eszmei-politikai és pártépítési kérdéseket. Kérdés, hogy az ilyen munkatervek milyen hatékonyan segítik a pártkongresszus határozatainak teljesítését. A pártgyülések kapcsán azt is meg kell említeni, hogy nem minden szervezetben készítenek írásos beszámolót, s ami még nagyobb fogyatékosság, a beszámolót nem vitatják meg a pártbizottság ülésén. Márpedig a pártmunka hatékonysága, a pártszervezeteknek a társadalom fejlődéséért érzett felelőssége megköveteli a pártbizottságoktói, hogy necsak a beszámolót vitassák meg, hanem azt is tisztázzák, hogy a határozati javaslattal milyen problémát akarnak megoldani Persze, a határozat önmagában nem oldja meg a problémát. Az előző pártgyűlés határozatainak ellenőrzését csak a szervezetek egyharmada végzi. E tény a járási pártbizottság aktivistáinak munkáját is tükrözi. Ma a szervezetek többsége nem igényli, hogy valaki a gyűlésen képviselje a járást. Azt kérik, hogy aktivista vegyen részt a pártbizottság ülésén, segítsen előkészíteni a taggyűlést, s magyarázza meg a vitás politikai, gazdasági kérdéseket. A beszámoló színvonala, az előkészítés — hogyan értesítik a pártcsoportokat a taggyűlés napirendjéről, — lényegesen befolyásolja a megjelenést. A megfigyelt időszakban a párttagoknak átlag 70 százaléka vett részt a taggyűléseken. A felületes szemlélő erre azt mondhatja. hogy egyeseket nem érdeklik a gyűlésen megvitatott problémák. Vannak ilyen párttagok is, de a hiányzók többsége nem Ilyen. Ezt egy érdekes kimutatás is bizonyltja. A rendszeresen hiányzók közül kiválasztottak 39 párttagot, s választ kértek tőlük - kérdőíven —, egy tucat kérdésre. S a legnagyobb meglepetésre nem Igazolódott az~ egyes alapszervezetek vezetőinek a közömbösségről vallott nézete. A hiányzók közül 17 esetben a munkabeosztás gátolta a megjelenést. További öt tagot egváltalán nem értesítettek a gyűlés időpontjáról. Elgondolkoztató, hogy a hiányzók egyötödét a személyes sérelem tartja távol. Kérdés, vajon az alapszervezet bizottsága foglalkozott-e az esetekkel, orvosolták-e a sérelmet, ha az Jogos. vagy megmagyarázták-e az Illetőnek, hogy nincsen igaza, nem sértette meg senki. Mert ez is a pártbizottságok feladata. A pártmunka az emberekkel unió munkát jelenti. TANULSÁG ÉS FELADATOK Az elemzés a kiválasztott pártszervezetek pártbizottságai számára legalább annyit Jelentett, mint egy jól szervezett tanfolyam. Sőt, talán ettől is többet, mert a jelen esetben kötelező volt a felelet is. A felmérés alatt megtanulták bírálóan értékelni a saját munkájukat, valamint a pártszervezet tevékenységét. A járási pártbizottság dolgozói pedig a saját tapasztalataik alapján győződtek; meg arról, hogy körültekintőbb és igényesebb segítséget kell nyújtaniuk az alapszervezeteknek. A felmérés alapján az alapszervezetek tíz százalékának munkáját értékelték. A járási pártbizottság az előterjesztett anyagból először is azt a tanulságot vonta le, hogy a párt vezető szerepének tartalma az ú/

; irányítás feltételei között bizonyos fokig megváltozik. A hatékony ellenőrzés feltétele, hogy az alapszervezeti pártbizottság képes legyen megítélni a problé. mákat a gazdasági vezetés szintjén. S legyen önálló véleménye — méghozzá helytálló — a gazdasági vezetők munkájáról is. Ogy látják, hogy a jelen pillanatban a párt ellenőrző és vezető szerepének biztosítását a pártbizottsági tagok — s főképp az elnök — képességei szabják meg. Ezért külön foglalkoznak — már decemberben — az alapszervezetek elnökeinek kiválasztásával. Az alapszervezetek munkájának hatékonyságát a járási pártbizottság jóformán csak módszertanilag tudja befolyásolni. Az aktivista érhet el politikai hatást, de egy munkahely vagy község politikai légkörét a párt. szervezet formálja a legeredményesebben. S mivel a dolgozókat keresetük, életszínvonaluk alakulása érdekli leginkább, az új gazdaságirányítás bevezetése kapcsán is ezek a kérdések kerültek előtérbe. Az üzemekben a dolgozók nemcsak hogy helyeslik a „mindenkinek munkája szerint" jutalmazási elvet, hanem sürgetik ts érvényesítését. A gazdasági vezetők számára a jelenlegi jutalmazást rendszer sokkal kényelmesebb. Ezt abból is látni, hogy sokat beszélnek a bérek denivelllzálásáról, de még kevés helyen történt meg, hogy a felelőt gazdasági vezető megkezdte volna beosztott latnak értékelését és e szerint szabta volna meg keresetüket. Pedig ezt a feladatot a gazdasági vezetőknek kett elvégezniük. Nagyon Jól tudjuk — jegyezte meg Urbán elvtárs —, hogy nincsen „tisztán" szervezeti munka. Ha a pártépítés kérdéseit vizsgáljuk, lépten-nyomon találkozunk az életadta problémákkal. Lényegében ezek eredményes megoldását biztosítják a pártszervezetek is. Most a jövő évi tervek előkészítése okozza a legtöbb gondot. A gazdasági vezetők évek óta küzdöttek a nagyobb önállóságért, de most, mikor megkapták, egyesek szinte megijedtek tőle. Ez csak annyiban volna érthető, hogy Intézkedéseikért most már vállalni kell az erkölcsi és anyagi felelősséget >s. A gyakorlat azt mutatja, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuzamosan nőnek a pártmunkával szemben támasztott igények. A lévai járási pártbizottság kezdeményezésének értéke abban van. hogy nem általánosan és egyszerre akarják megoldani a pártmunkában jelentkező problémákat — s ezen keresztül a gazdasági feladatokat, — hanem differenciáltan. A napi feladatok mellett jut idejük a munkastílus, az iránvítő tevékenység formálására is. Céljuk, hogy a reális helyzetismeret alapján fokozatosan kialakítsák a határozatok teljesítését hatékonyan segítő új munkaformákat CSÉTÖ JÁNOS