Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-04 / 334. szám, vasárnap

U Thant újabb öt évig A134. Kozmosz a világszervezet élén A főtitkár derűlátó New York (CTK) — Az ENSZ­közgyűlés, a Biztonsági Tanács ajánlatára, egyhangúlag újból U Thantot választotta az ENSZ főtitkárává. A szavazás eredmé­nyét a közgyűlés őszinte meg­elégedéssel és szívélyes tapssal üdvözölte. A szavazás után Pazwak, a közgyűlés elnöke üd­vözölte U Thantot, majd az újon­nan megválasztott főtitkár mon­dott beszédet. A békét veszélyeztető ténye­zők és elsősorban a vietnami helyzet állandóan aggaszt — jelentette ki U Thant. Örömmel fogadtam a hírt —" mondotta —, hogy Vietnamban karácsonykor és újévkor elhallgatnak a fegy­verek. Kihasználok minden al­kalmat — hangsúlyozta —, és felhívom a világ figyelmét arra, hogy ezt a háborút be kell fe­jezni. Kötelességemnek tekin­tem, hogy hozzájáruljak egy olyan megoldáshoz, amely békét és igazságot hoz a vietnami nép­nek. ENSZ-körökben ezeket a szavait úgy értékelik, mint az ENSZ-főtitkár határozott és meg nem alkuvó álláspontját a vietnami háború kérdésében. U Thant köszönetet mondott a Biztonsági Tanácsnak és a közgyűlésnek megbízatása meg­hosszabbításáért. ENSZ-körökben megelégedés­sel fogadták, hogy U Thant el­fogadta megbízatása meghosz­szabbítását. Kiemelik, hogy U Thant az ENSZ-tagállamok és a nemzetközi közvélemény kö­rében is bizalmat élvez. Ha U Thant kitartott volna eredeti álláspontja mellett, a világszer­vezetet válság fenyegetné. Az a nézet uralkodik, hogy a Bizton­sági Tanács nyilatkozata akár­milyen szűkszavú is, igazat ad U Thantnak, és megerősíti hely­zetét. ENSZ-körökben az utolsó idő­ben derűlátón beszélnek a pénz­ügyi nehézségek megszüntetésé­ről. Az ezzel kapcsolatos híre­ket azonban nem erősítették meg hivatalosan. Egyelőre csak az biztos, hogy U Thant tovább­ra is betölti az ENSZ-főtitkárá­nak funkcióját, és ez kétségte­lenül a világszervezet javára vá­lik. U Thant, az újonnan kinevezett ENSZ főtitkár hivatalába érkei zik. (CTK — UPI felvétele.) Csehszlovák felszólalás az ENSZ gazdasági bizottságában New York (CTK) — Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottsá­ga a második kereskedelmi vi­lágértekezlet összehívásáról tár­gyal. fán Mužík csehszlovák küldött felszólalásában a cseh­szlovák külkereskedelem prob­lémáiról beszélt. A kapitalista országok megkülönböztető intéz­kedései kedvezőtlenül befolyá­solják Csehszlovákia külkeres­kedelmét — mondotta. Ennek ellenére a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk 10 év alatt négyszeresére növekedett. Csehszlovákia, gazdasága szük­ségleteiből és reális lehetősé­geiből kiindulva, utat keres e kapcsolatok kibővítéséhez. A to­vábbiakban a csehszlovák kül­dött felsorolta azokat a kérdé­seket, amelyeket — küldöttsé­günk véleménye szerint — a kereskedelmi világértekezlet na­pirendjére tűzhetnének. A politikai bizottság határoza­tot fogadott el, amely rendkívül fontosnak minősíti az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai kül­földi katonai támaszpontok megszüntetésének a kérdését és felhívja a genfi leszerelési bi­zottságot, hogy foglalkozzék vele. Fedorenko szovjet küldött felszólalásában hangsúlyozta, hogy a külföldi katonai támasz­pontokat a legrövidebb időn be­lül meg kell szüntetni. A Szov­jetunió a világbéke érdekében mindent megtesz e cél eléré­séért. A Szovjetunióban szombaton felbocsátották a Kozmosz 134. jelzésű mesterséges holdat, amely a fedélzetén elhelyezett tudományos berendezéssel foly­tatja a terv szerinti világűrkuta­tást. A Kozmosz 134. kezdeti ke­ringési ideje 89,6 perc; legna­gyobb távolsága a Föld felszíné­től (apogeum) 319 km; a Föld felszínétől számított legkisebb távolsága (perigeum) 214 km. A szputnyik pályájának az egyenlítő pályájával bezárt haj­lásszöge 65 fok. A szputnyikon egy a 19,995 megahertz frek­vencián működő rádióadót he­lyeztek el a tudományos műsze­rekkel nyert adatok földi továb­bítására. Tito Romániában Bukarest (CTK) — Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára, aki háromnapos baráti látogatáson van Romá­niában, folytatta tárgyalását Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával és I. G. Maurerrel, Románia minisztertanácsának elnökével. A tárgyaláson részt vett Mi­falko lodorovics, a JKSZ vég­rehajtó bizottságának titkára, Marko Nikezics, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának tagja, Ju­goszlávia külügyi államtitkára, valamint Emil Bodnaras és P. Niculescu, az RKP Központi Bi­zottsága állandó elnökségének és végrehajtó bizottságnak tag­jai, Corneliu Manescu, az RKP Központi Bizottságának tagja, Románia külügyminisztere és mások. Új kormány Japánban Tokió (CTK) — Eiszaku Sza­to tegnap megalakította az új japán kormányt, melyben el­sősorban Szato hívei és szövet­ségesei, valamint a Liberális Demokrata Párt jobbszárnyának képviselői kaptak helyet. Szató harmadik kabinetjében a mi­niszterelnökön kívül egyetlen miniszter sem maradt meg régi funkciójában. Japán új külügyminiszterévé az 59 éves Takeo Mikit, a libe­ralisták egyik jobboldali cso­portjának vezetőjét nevezték ki. Slina volt külügyminiszter pedig átvette a kormánypárt végrehajtó bizottságának elnök­ségi tisztségét. Az ellenzék szerint az új kormány folytatja eddigi reak­ciós politikáját, s fenntartja a szövetséget az Egyesült Álla­mokkal. Az összes ellenzéki pártok képviselői követelik, hogy a parlament huzavona nélkül kezdje meg a kormány­körökben történt korrupciós botrányok megtárgyalását. Enyhült a feszültség Bonnban Az új kormány jövő héten kezdi meg működését _ T> 1 nm n|.. Bonn ICTK) — Bonnban fel­engedett a feszültség. Egyes új miniszterek átvették hivatalu­kat, de az új kormány csak a jövő héten kezdi meg működé­sét. A jövő héten változások várhatók az államtitkári és ál­lamminiszteri funkciókban is. A figyelem most arra összpon­tosul, kit nevez ki Kiesinger a kancellári hivatal államtitká­rává. Nyugat-Németországban az államtitkárnak ugyanis nagy befolyása van. E hivatal betöl­tésére a bajor CSU' tart igényt. Conrad Ahlerst, a Spiegel fő­szerkesztő-helyettesét, nevezték ki az új kormány sajtófőnök­helyettesévé. A sajtófőnök to­vábbra is von Hase marad. Ahlerst 1962-ben a Spiegel­üggyel kapcsolatban Strauss utasítására letartóztatták. A moszkvai Pravda tudósítói rámutatnak arra, hogy a ke­reszténydemokraták és a szo­ciáldemokraták szövetsége el­lentmondásos. A CDU/CSU-nak meg kell húznia magát a nagy­koalícióban, míg a szociálde­mokraták — 17 év óta először — előnyös helyzetbe kerültek, Brandt, az SPD elnöke kijelen­tette, hogy pártja nem akarja csupán a „fügefalevél" szerepét játszani, amely eltakarja a té­ves és kudarcot vallott politikát. Ha a .szavakat tettek is köve­tik — írja a moszkvai Pravda, — akkor az SPD-nek bizonyos lehetőségei lesznek a nagykoa­líció keretében ls. A Szociálde­mokrata Párt vezetőinek tekin­tetbe kell venniük a választók akaratát, azt, hogy egyre hatá­rozottabban követelik Nyugat­Németország politikai irányvo­nalának megváltoztatását. Az új nyugatnémet kormány még nem hirdette ki program­ját, de a szociáldemokraták máris engedményeket tesznek koalíciós partnerüknek. Schmidt, az SPD parlamenti cso­portjának elnöke, kijelentette: az NSZK pénzügyi helyzete megköveteli, hogy jövőre emel­jék az adót. Mint ismeretes, ép­pen ebben a kérdésben nem tu­dott megállapodni a CDU/CSU a Szabad Demokrata Párttal. Schmidt a továbbiakban kijelen­tette, hogy Strauss az egyik keserű pirula, amelyet az SPD nek le kellett nyelnie, hogy beléphessen a nagykoalícióba, majd hozzátette: nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy Strauss a CSU elnöke. Eltemették az ismeretlen katona földi maradványait Moszkva (CTK) — A náci el­lenség ellen 25 évvel ezelőtt ví­vott moszkvai harcokban elesett ismeretlen katona földi marad­ványait tegnap a Kreml melletti Sándor-parkban sírba tették. A gyászmenet szombaton a délutá­ni órákban a Belorusz-pályaud­vartól a Gorkij-sugárúton át a Vörös térre kísérte az ágyútalp­ra helyezett koporsót. A moszk­vaiak tízezrei kegyelettel adóz­tak az ismeretlen harcos emlé­kének. A gyászünnepségen beszédet mondott Jegoricsev, a moszkvai városi pártbizottság első titkára és Konsztantyin Rokosszovszkij marsall, aki a moszkvai harcok­ban részt vett 16. hadseregcso­port parancsnoka volt. A gyászünnepség után üdvlö­vések közepette sírba helyezték a koporsót. Május 9-én, a győ­zelem napján emlékművet lep­leznek le és öröktüzet gyújta­nak a sírnál. A 25 évvel ezelőtt moszkvai harcokban elesett ismeretlen katona földi maradványait gyászkísérettel szállítják a Kreml melletti Sán dor parkban létesített sírba. (CTK — TASZSZ felvétede.) 1966. XII. 4. S okat lehetne beszélni a Nagy Honvédő Háború zord napjairól. Különösen em­lékezetembe vésődtek a Moszk­va alatti páncélos csaták. 1941. szeptember 30-án a hit­leristák általános támadást in­dítottak a szovjet főváros el­foglalására. Az ellenséges had­erő élén légierővel támogatott páncélos alakulatok haladtak. Az ellenfél a Moszkvába vezető fő útvonalak mentén, keskeny frontszakaszokon mérte ránk legnagyobb csapásait. A szov­jet harcosok hősiesen szembe­szálltak az ellenséges támadás­sal, de a náciknak katonai és technikai fölényükkel sikerült mindjárt az első napon beéke­lődniük a szovjet csapatok kö­zé. A brjanszki front övezetében Guderian 2. harckocsizó cso­portja áttörte a szovjet védel­mi vonalat, és előnyomult Or­jol és Tula felé, s délről igye­kezett megkerülni Moszkvát. A parancsnokságom alá tartozó harckocsizó dandárt (65 harc­kocsi) Mcenszk város körzeté­ben vetették be a harcokba. D. D. Leljusenko vezérőrnagy pa­rancsnoksága alatt itt bontakoz­tatta ki 'hadműveleteit az 1. gárda-lövészhadtest is. Minden­áron el kellett vágnunk a Tu­lába és Moszkvába vezető utat, be kellett tömnünk a frontsza­kaszon támadt rést, Időt kellett nyernünk, míg megérkeznek a tartalékcsapatok. Október 4-én megtudtuk, hogy az ellenséges harckocsik már behatoltak Orjol városba. Elhatároztuk, hogy a fő erők­kel védelmi állást foglalunk el, Orjol felé pedig felderítőket Huszonöt áve zajlott le a nagy moszkvai csata Guderian páncélosait megsemmisítő csapás éri AZ OJ SZÓ SZÁMÁRA ÍRTA: MIHAIL JEFIMOVICS KATUKOV, A PÁNCÉLOS CSAPATOK MARSALLJA küldünk: két csoportot V. G. Guszev százados és A. F. Bur­da főhadnagy vezetésével. Es­tére jelentették: a németek he­ves tűzzel fogadták Guszev csoportját. Burda főhadnagy csoportjá­nak több szerencséje volt. Alekszandr Burda, vérbeli do­nyeci bányász, bátor és lele­ményes ember volt, s a terep­szemlén bebizonyította taktikai érettségét és találékonyságát. Észrevette, hogy körülbelül egy ezrednyi hitlerista hadoszlop harckocsikkal és tüzérséggel együtt elhagyta Orjolt. Burda mind a tíz ágyújával közvetlen tüzet nyitott a náci alakulatra, azután támadásba lendült. Fog­lyokat ejtettek, páncélos transzportőrt és fontos okmá­nyokat zsákmányoltak. A hely­zet tisztázódott. Megtudtuk, hogy egy ellenséges harckocsi­zó és egy gépesített hadosztály hatolt a városba. Még az ukrajnai első harcok során meggyőződtem róla, hogy csapásokat mérhetünk a hitleristákra, de okosan, a konkrét helyzet tekintetbe vé­telével kell cselekedni. A ter­mészeti viszonyokat kihasznál­va úgy döntöttünk, hogy moz­gékony védelmet szervezünk. Az első manőverezési védel­mi vonal az Optuha folyamon húzódott. A gyalogosok lövész­árkokat, tankcsapdákat, gép­puskafészkeket létesítettek, az utászok pedig aknákat helyez­tek le a védelmi vonal pere­mén. A tüzérség tüzelőállásokat épített ki. Gondosan megvitat­tuk a harckocsik szerepét. Ket­tesével-hármasával úgy helyez­tük el a tankokat, hogy kelep­cét tartogassanak az ellenség számára, gyorsan változtathas­sák helyzetüket, és egymást tá­mogathassák. A tankcsapdák között 400 méternyi sávot hagytunk, s jól megszerveztük a híradószolgálatot. A harcok október 6-án reg gel lángoltak fel. Mintegy 150 ellenséges harckocsi tartott dandárunk hadállásai felé. Vár­tunk. Az volt a fontos, hogy a harckocsiktól elvágjuk, aztán megsemmisítsük a gyalogságot. Amikor a hitleristák kétszáz­háromszáz méternyire megkö­zelítettek minket, tüzet nyitot­tunk. A tankok három-négy ágyúlövés után helyzetet vál­toztattak. A fasiszta parancs­nokságnak így az volt a be­nyomása, hogy rengeteg harc­kocsival rendelkezünk. Ezen a napon az ellenség több ered­ménytelen támadást kísérelt meg. Negyvenhárom harckocsit, tizenhét ágyút, hat transzpor­tőrt, mintegy ötszáz tisztet és katonát vesztett, mégsem sike­rült dandárunkat felmorzsolnia. Este hat óra tájban rakéta­tüzérrajt, „katyusásokat" kap­tunk. Parancsnokuk jelentette, hogy nyolc rakétalöveg a dan dár érdekeinek megfelelően egyszerre 128 lövedékből álló sorozatot adhat le. Megvitattuk, hol a legérdemesebb lecsapni a fasisztákra. Felderítőínk egy völgyecskében csapatösszevo­nást észleltek. Ezért úgy dön­töttük, hogy ide csapunk le. Tudtuk, hogy katonáink még nem láttak rakétalövegeket, ezért előre figyelmeztettük őket, hogy mindjárt kezdődik a „mi muzsikánk", figyeljék az ellenség magatartását. Pontosan a megadott időpont­ban csaptunk le a fasisztákra. Pokoli zenebona támadt. Ott, ahol még néhány perccel előt­te ellenséges tankok, gépek, katonák voltak, most lángten­ger keletkezett, hadifelszerelé­sek hevertek szanaszét, nagy volt a zűrzavar. A németek pá­nikszerűen menekültek, s még tíz kilométer után sem tértek magukhoz. Az ellenség fejvesz­tettségét kihasználva még job­ban felkészültünk a hitleristák várható ellentámadásainak el­hárítására. Rövidesen erősítést kaptunk: egy határőrezredet és egy lövészzászlóaljat, amelyet a tulai fegyvergyáriak egészí­tettek ki. Október 4-től 11-ig nyolc nap alatt dandárunk az erősítések­kel együtt elkeseredett harco­kat vívott az ellenség elitalaku­lataival. Tizenkilenc harcko­csit vesztettünk, ugyanakkor 133 ellenséges tankot, 8 repülő­gépet, sok ágyút és egyéb ha­ditechnikát semmisítettünk meg. Lelassult az ellenség elő­nyomulása, megállítottuk a pán­célos hadoszlopokat, amelyek­re a fasiszta hadvezetőség ter­veit építette. Guderian tábornok később beismerte, hogy hadserege Mcenszknél harckocsikban nagy veszteségeket szenvedett el, s ennek következtében „füstbe ment a gyors és soro­zatos siker távlata". A hitlerista hadvezetőség kü­lönleges bizottságot állított ösz­sze a mcenszki vereség okai­nak kivizsgálására „és az orosz tankok tanulmányozására, hogy ennek alapján új német harc­kocsikat és még erősebb pán­céltörő, tankelhárító fegyvere­ket tervezzenek". Az ellenség alapos leckét ka­pott. Néhány nap múlva V. G. Zsavoronkov, a tulai területi pártbizottság titkára a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének megbízásából érdem­rendeket és érmeket adott át dandárunk legénységi állomá­nyának. összesen 33 harcost tüntettek ki. 1941. november 11-én 4. páncélos dandárunkat 1. páncélos gárdadandárnak ne­vezték el, amely aztán meg­alapozta a szovjet páncélos gárdaalakulatok hírnevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom